Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-02 / 128. szám

Szerda, 1965. június 2. 3 SOMOGYI NÉPÉAP Képesítés nélkül Mérce az élüzem szint látogatás a patyolatnál sai mindig annyi festéket tesz­nek a vízbe, amennyit előírtak. Hogy akkor mégis hogyan tudnak takarékoskodni ? Ügy, hogy alaposan, kihasználják a festékes vizet. Ügy szervezik meg a munkát, hogy egy ol­datba sok ruhát rakhassanak be. Fontos szerepe van — kü­lönösen a gőzzel való takaré­koskodásban — a figyelemnek is. — Ha nem forraljuk fölösle­gesen a vizet — mondták —, sok gőzt takaríthatunk meg. Hasonlóan igyekszik dolgoz­ni egy másik üzemrész kol­lektívája, a vegyimosó brigád is. — Mindig figyelemmel kí­sérjük, van-e elég mosnivaló. Ha nincs, hozunk. Máskor, ha nem volt ruha, beletörődtünk, és pihenőt tartottunk — mondta a szocialista címért küzdő brigád vezetője, Horfics Rudolfné. — Ez a brigád — jegyezte meg az igazgató — azelőtt nem szokta teljesíteni tervét. Ápri­lis óta azonban, amióta a szo­cialista címért küzd, jól dol­gozik. A múlt hónapban pél­dául 107 százalékra teljesítette a tervet. — Szeretnénk a kitűzött cé­lokat elérni, ezért minden per­cet kihasználunk — tette hoz­zá a brigádvezető. Erről beszélt Bezerédi Mi­hály mosó és Övári Ferenc vegytisztító is. A műszaki „parancsnokságon“ Hogy a Patyolat az élüzem szinten tud-e dolgozni az idén Borbás János munka közben. is, az attól is függ, hogy a műszaki gárda hogyan szer­vezi és irányítja a termelést. A műszaki irodában erről beszélgettünk Horváth László főmérnökkel, Bánfai József vegyirészlegvezetővel, Ze- mankó Gyula főművezetővel, Török Lászlóval, a fehérne­műrészleg művezetőjével. Meg­kérdeztem, hogy abból a terv­ből, amely szerint ebben az évben ötezer normaórát kell főként műszaki intézkedések­kel megtakarítani, sikerült-e már valamit valóra Váltani. — Az első negyedévben 1787 normaórát takarítottunk meg — válaszolta a főmérnök. Elmondták, hogy a műsza­ki fejlesztéssel nem állnak meg. Többek között egy la­boratóriumot létesítenek a közeljövőben. Itt ellenőrzik majd az üzemben végzett munka minőségét, s új festé­si eljárást kísérleteznek ki. — Régebben az általunk I festett ballonka bátok hamar megfakultak. Egyrészt azért, mert nem fényálló festékkel festettük őket, másrészt, mert nem volt megfelelő a festési eljárás. Ezen gyökere­sen változtatni akarunk. Ma már jó, fényálló, német és csehszlovák festékkel dolgo­zunk, s a lehető legnagyobb pontosságra törekszünk. Külföldről beszerzett ntfiH tákat tettek elém. Berki Andrásné, a Zója szocialista brigád tagja gom­bot varr. Kiértékelték a termelőszövetkezetek múlt évi megyei versenyét Május, június: vizsgaidőszak 1— gyakran azoknak is, akik a katedrán állnak ... Somogybán 369 általános is­kolai nevelő készül vizsgáira ezekben a napokban, s ez ne­kik sem kis erőpróba. Egy a háromszáz- hatvankilencből Gesztenyeszín kontyos fia­talasszony, Somoskövi Dezsö- né nyit ajtót a gölleí pedagó­guslakások egyikében. Dél­után négy óra, otthon a csa­lád: férje és hároméves for­ma kislánya, Csilla; az imént ebédeltek. A szobában egy­két modern vonalú bútor, te­levízió. — A férjem most érkezett haza, ő pusztán tanít Somosköviné pedig a göllei iskolában, az alsó tagozaton, negyedik éve, heti 26 órában. Körülményeiről érdeklődöm. Megtudom, hogy néhány nap múlva vizsgázik gyermekvé­delmi ismeretekből és mező­gazdaságtanból a kaposvári képzőben. — És most: tanulmányi sza­badságon? — Nem, most nem. Nem is kértem. A tantestület hat­van százaléka tanul, bezár­hatnánk az iskolát, ha min­denki kivenné a szabadságát. Év közben kevesebb idő jut rá, vizsga előtt jobban szorít a tanulás. Ilyenkor másra jut kevesebb idő. A tanulás meg ez a »más« tulajdonképpen hármas mű­szakot jelent. Tanítást, tanu­lást, házimunkát és gyermek- nevelést. — Hogyan telik e4 egy napja, például a mai? — Hajnalban kelünk. Csil­lát elviszem egy családhoz, utána nyolctól négy-öt óra ta­nítás délelőtt. Délben főzés, a gyerek vissza, négykor ebéd. Utána házimunka, tanulás, il­letve vázlatkészítés a másna­pi tanításhoz ... Ezért nehéz felkészülni a vizsgákra; na­ponta két órát kellene tanul­ni. de akkor nvilván valami elmarad, és nem Va«mvű el­dönteni. hogy melyik a fon­tosabb. Este ... egy kis séta a szabadban, ha jó a műsor, tv-nézés. Meg az újságot is il­lik átnézni. Utána persze még tanulni kell. Hozzászoktatom magam naponta, fokozatosan tizenegyig, éjfélig egy óráig is sikerül így fönnmaradnom egy jó kávéval. Vizsga után már egészen benne vagyok, olyan jól megy az éjszaká­zás ... Ilyenkor meg elaludni nehéz. — Jut-e másra, szórakozás­ra, egyéb elfoglaltságra is idő? — Társaságban nemigen: néha egy kevés szépirodalom olvasására esetleg. Meg tár­sadalmi elfoglaltság is adó­dik: én a takarékbélyegeket intézem az iskolában, a télen karénekre is jártam. De van, aki ennél lényegesen többet végez... — Ezek szerint alaposan be keil osztania az idejét? — Ez kialakul. Konzultáción Fölkerestem egy csoportot, és arról érdeklődtem: van-e valamilyen problémájuk, ho­gyan tudnak felkészülni a vizsgákra? Nehezen indult a Másfél évtizeddel ezelőtt kezdte meg az Állami Biztosító a tanulók balesetbiztosításának szervezését. Az elmúlt tanévben már egymil­lió-kétszázezer volt a balesetbiz­tosítással rendelkező diákok szá­ma az országban. Tavaly csaknem huszonhétezer alkalommal fizetett baleseti kárté­beszélgetésünk. Megkértek, ne írjam meg, melyik cso­portról van szó. Vizsgák előtt állnak... Elmondták, hogy hiányos a jegyzetellátás. Az első félév­ben két konzultáció is lezaj­lott, mire megkapták a jegy­zetek egy részét. Ez nagyon hátráltatja őket a felkészülés­ben. A legtöbb hallgató ebben a csoportban nem vagy csak homályosan ismerte a tanul­mányi szabadságra, munka­idő-kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket. Emiatt pél­dául többen sérelmezték, hogy májusban nem kapnak vizs­gaszabadságot. Mint kiderült, vélt sérelmek ezek: a vizsga- időszak részükre a Pécsi Ta­nárképző Főiskolán június 25- én kezdődik. Stencilezett kör­levelet mutattak. Ebben a fő­iskola — 1964. szeptember 11-i dátummal közli, hogy az első félév vizsgaidőszaka a csoport részére 1965. február 2—28 között lesz. December 21-én viszont (!) arról kaptak értesítést, hogy már január 7- én vizsgázniuk kell. Attól tar­tanak, hogy a főiskola ismét előbbre hozza a vizsgaidősza­kot. S ez a félelmük már nem alaptalan ... Csak egyéni érdek? Néhányan fölvetették, hogy amikor egy-két éve hozzá­kezdtek főiskolai tanulmá­nyaikhoz levelező úton, gyak­ran hallották fölötteseiktől, hogy jelentkezésük erre vagy arra a szakra egyéni, egyút­tal országos érdek is: kevés a szaktanár. Ma, ha tanulmá­nyaikkal kapcsolatos problé­mákkal hozakodnak elő, egyik-másik igazgató könnyen odaveti, hogy az tulajdonkép­pen »egyéni érdekük ...« S egyre ritkábban hallani azt, hogy oklevelük megszerzése oktatásügyünk érdeke is. Miből adódik ez? A kérdéssel Varga Gyulá­hoz, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának főelőadó­jához fordultunk. — Ez a szemlélet elsősor­ban ott tapasztalható, ahol a hallgatók lazsálnak, elodáz­zák vizsgáikat, nem tanulnak rendesen. ... Somogybán a 369 levelező hallgató 66 százaléka vizsgá­zott eredményesen félévkor. Ez lényeges javulás az előző évihez viszonyítva. Azonban még mindig nagyon sok a vizsgahalasztás, gyakori a bukás. A hallgatók jelentős része nem folyamatosan készül a vizsgákra, és azt várja, hogy a konzultációk mentesít­sék a felkészülés alól. Noha a mérce magas, és a követel­mények nagyok... Nehéz és nagyon is tiszteletre­méltó feladatra vállalkoznak ma azok, akik tanítanak, ta­nulnak, és eredményesen vizsgáznak. Törekvésük nem­csak egyéni érdekük: oktató­nevelő munkánk színvonalá­nak emelését is szolgálja. Ezt kellene szem előtt tar­taniuk a képesítés nélküli vizsgázóknak és a képesített vizsgáztatóknak egyaránt. Wallinger Endre rítést a biztosító. Ebből százki- lencvenezer forintot somogyi diá­koknak fizettek ki. Megyénkben a tanév végéig ötvennégyezer diák kötött, balesetbiztosítást. Az isko­lákban ezekben a napokban lehet megújítani a biztosítást, és így ki­terjed a szünidőben előforduló balesetekre is. A Kaposvári Patyolat ta­valy 124 százalékra teljesítette évi tervét. Az előirányzott 235 000 helyett 576 000 forint nyereségre tett szert, emelte a termelékenységet (az egy mun­kaórára eső teljes termelési érték 105,8 százalék volt), ta­karékoskodott (az 1963. évinél jóval nagyobb feladatok el­végzéséhez ugyanannyi szenet használt fel, mint az előző esz­tendőben). Sokat tett a szolgál­tatás színvonalának emelé­séért (szolgáltatási tervét 127,1 százalékra teljesítette). Jó munkájáért megkapta az él­üzem címet. Alapos terv Kanalas László vállalatveze­tő arra a kérdésre, hogy tar­tani akarják-e az élüzem szin­tet az idén is, ezt felelte: — Igen, sőt szeretnénk to­vább növelni eredményeinket. A főkönyvelő, hogy bizonyít­sa, amit az igazgató mondott, elém tette az idei versenyvál­lalást — A munkaverseny tavaly nagyot lendített a termelésen — jegyfezte meg az igazgató. — Az idén is sokat várunk tőle. A vállalások kiterjednek az üzemi munkának szinte min­den területére. A dolgozók fel­ajánlották, hogy amennyire csak lehet, takarékoskodnak a vízzel, a gőzzel, a festékkel, to­vábbá, hogy akkor is betartják a határidőket, amikor majd a balatoni üdültetés miatt a szo­kásosnál 6—7 százalékkal több ruhát kell kimosniuk. Egy-két nappal megrövidítik a festés, a vegytisztítás idejét, s jobban kihasználják a gépjárműveket — hogy csak néhány felaján­lást említsünk. Az első negyedévi eredmé­nyek azt mutatják, hogy ko­molyan veszik a vállalásokat. 21 000 forint nyereséget értek el az év első három hónapjá­ban (a múlt év azonos idősza­kában 11 000 forint veszteségük volt). Mit mondanak a munkások? A szűk, gőztől nedves festő­dében Borbás János brigádve­zető széles mosollyal fogadott bennünket. — Azt hallottam — mond­tam a háromszoros kiváló dol­gozónak —, hogy az idén is ki akarnak tenni magukért... Nem engedte folytatni. Oda hívott az egyik kádhoz, és el­magyarázta, hogyan takaré­koskodnak a festékkel, a gőz­zel és a vízzel. Közben arra gondoltam, milyen jó lenne, ha Borbás János szavait azok is hallanák, akik azt gondolják, hogy a festékkel való takaré­koskodás a minőség rovására megy. Meggyőződhetnének ar­ról, hogy Borbás és munkatár­Az országos termelési ver­seny mellett megyei verseny­ben is részt vettek a termelő- szövetkezetek. Tegnapi ülésén fogadta el a helyezések sor­rendjét a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Erre a javas­latot a tsz-tanács dolgozta ki és terjesztette elő. Az 1964. évi megyei verseny értékelésekor számos tényezőt vettek figyelembe. Leginkább a termelési, gazdálkodási ered­mények határozzák meg a sor­rend alakulását. Ebből a szem­pontból nemcsak a mutatók nagyságrendje, hanem egyévi növekedésük mértéke is szá­mít. A természeti adottságok, a közgazdasági viszonyok egy­aránt benne szerepelnek az ér­tékelésben. Ugyancsak mérle­gelte a tsz-tanács az állam iránti kötelezettségek teljesíté­sének arányát, a számvitel, a nyilvántartás pontosságát, a jogszabályok megtartását, a választott bizottságok működé­sét, a szövetkezeti demokrácia érvényesülését is. Ezek alapján a megyei első helyre a homokszentgyörggi Zöldmező Tsz került, s meg­kapta az ezzel járó 15 000 fo­rint versenyjutalmat. Nyolc szövetkezetnek ítélték oda a járási elsőt megillető kitünte­tő címet 5000—5000 forinttal együtt. Ezek a közös gazdasá­gok a következők: a barcsi já­rásban a rinyaújlaki Haladás, a csurgóiban a berzencei Bú­zakalász, a fonyódiban a bala­tonszentgyörgyi Dél-Balaton, a kaposváriban a felsőmocsolá- di Ady, a marcaliban a so- mogyfajszi Kossuth, a nagy­atádiban a lábodi Kossuth, a siófokiban a ^balatonszabadi November 7. és a tabi járásban a tabi Egyetértés Tsz. Külön kategóriába tartoz­nak azok a termelőszövetkeze­tek, amelyek tavalyi eredmé­nyes gazdálkodásuk alapján kiemelkedtek a gyengék sorai­ból. Ezek között három ért el erősödése mértékének megfele­lő megyei helyezést. Első a niklai Berzsenyi Dániel Tsz 10 000 forint jutalommal, má­sodik a táskái Rákóczi Tsz 8000 forinttal és harmadik a zselickislaki Szorgalom Terme­lőszövetkezet 7000 forint juta­lommal. A díjakat a helyezetteknek a közeljövőben adják át. Készt vesznek az ebből az alkalom­ból rendezett közgyűléseken, illetve ünnepségeken a Megyei Termelőszövetkezeti Tanács tagjai is. — Ezek alapján — mond­ták — elkészítettük saját szín­kártyáinkat. Pontosan kidol­goztuk, hogy egy-egy színhez milyen és mennyi festék kell. Az asztalon levő különböző színű pamutmotringokon apró cédulácskákat láttam szá­mokkal, nevekkel teleírva. Ezekből az adatokból a festő­műhely dolgozói azonnal lát­ják, mi a teendőjük. Ha eh­hez hozzászámítom, hogy a vállalat vezetői el akarnak látogatni az egyik pesti ktsz- be megnézni, hogyan tud a szövetkezet a Patyolatnál rö- videbb időre munkát vállal­ni, és a tapasztalatok alapján ők is meg akarják rö";aít»ni a határidőt, akkor csak azt mondhatom, hogy a vállalat­nál keresik az újat. Igaz, az igazgatónak megígértem, hogy a pesti útról nem írok. ám mégis úgy gondoltam, nem hallgatom el. Hiszen az újat, jobbat keresni nem szégyen. Szegedi Nándor Szövetkezetünk kőműveseket, kőművesek mellé térti segédmunkásokat alkalmaz. Vidékieknek szál­lást biztosítunk. Munka­hely: állandó budapesti munka, teljesítménybér­ben. Ugyanitt általános is­kolát végzett, vagy végző 16 éven aluli fiatalokat Bu­dapesten lakással, Buda­pest környékéről bejárás­sal szerződtetünk kőműves, ács, asztalos, bádogos, víz­szerelő, villanyszerelő szak­mában. Iskolai jelentkezési lap, tanácsi igazolás szük­séges. Jelentkezés: Buda­pest, VIII., Auróra u. 23. Április 4. Ktsz. (1573) Tizenöt éves a tanul -balesetbiztosítás MÁR CSAK 4 NAPIG TART | A MÁJUSI VÁSÁR = Keresse föl a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat kijelölt ruházati és iparcikkboltjait! (95244)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom