Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-13 / 138. szám
▼asáraap, 1965. június 13, 3 SOMOGYI NÉPLAP Ha kisütne a nap... A BRIGADI’EZEIOk az asztal körül ülnek, esii megbeszélés, munkaeiosztás van Babócsán. Az előbb néhány percig sütött a nap, mcst ismét zuhog az eső. Aki kimerészkedik a határba dolgozni, az legtöbbször vizesen ér haza. És nincs nap, hogy ne kellene abbahagyni a munkát csak azért, mert megeredt az eső. Talán nincs is nehezebb ezekben a napokban, mint eldönteni, mi történjen másnap a gazdaságban. Hiszen tudja mindenki, hogy mit kellene csinálni, de ki tudhatja, hogy másnap hozzáfoghatnak-e? Az irányítóktól, a vezetőktől két- szerannyi munkát kíván ez az időjárás: hiába állapodtak meg valamiben, ha közbeszól a természet, akkor gyorsan, rugalmasan kell intézkedni az új körülménynek megfelelően. A munkaelosztáson nem úgy beszélgetnek: így és így rendezzük dolgainkat. Szinte mindem elhangzó mondatban, minden megállapításban ott van a »ha« szócska. Megsokasodnak a feltételes mondatok, több eshetőségre számítva lehet csak valamiről beszélni. Nehéz idők ezek, s itt Babócsán — minden bizonnyal másutt is — tovább tartanak a töprengő tanácskozások. Érthető ez az alapos fontolgatás, hiszen ez a szövetkezet, mely a korábbi években annyi gonddal birkózott, ilyen mostoha időjárás mellett is előbbre áll a növényápolással mint tavaly. FIGYELMET ÉRDEMLŐ dolog ez. Közvetve arról tanúskodik, hogy igen nagy akarata erővel, szorgalommal fogtak hozzá az emberek a munkához. Számbelileg nem gyarapodtak, igyekezetük azonban fokozódott. Több minden közrejátszott ebben. Elsősorban az, hogy nem nyúlt bele a tavaszba a trágyahordás, s nem vonta el az erőt más időszerű munkától. Okulva a korább hibákból, valóban több gondot fordítottak arra, hogy idejében kimérjek a kapálniva- lót. Nagyon is lényeges dolog ez. Az emberek megismerteti feladatukat, s jobban érzik a felelősséget is a munka elvégzéséért. Erre vall, hogy ha kora reggel jónak mutatkozik az idő, kimennek dolgozni, ha csak néhány óráig serénykedhetnek is. Ennek köszönhető, hogy: — A növényápolással még nem vagyunk lemaradva... Megsarabolták, kiegyelték cukor- és takarmányrépájukat. A bürgenva jó részét megkapálták, most töltög tik először. Ezzel párhuzamosan géppel sarabalják a kukoricát. A háztájival együtt több mint; négyszáz holdon kell elvégez-■ ni ezt a munkát, s mintegy 190: hold sarabolatlan még. Nem szégyellmivalóaik ezek a tények, mégsem beszéltek róla j elégedetten. A közös sorsáért felelősséget érző irányítók nemcsak azt nézik — nem is nézhetik —, hogy pillanatnyilag kedvező a helyzet »Köny- nyen megesik, hogy a tavalyi évhez viszonyított előnyből lemaradás lesz, ha az idő nem fordul jobbra.-« Mert lassan a homok sem tudja elnyelni az esőt, sdk táblán víz áll, a rétekről nem is beszélve. HA KISÜTNE A NAP — így kezdődnek a mondatok, és utána felsorakoztatják, hol éget legjobban a munka. Nem könnyű az elosztás, nem köny- nyű meghatározni a másnapi tennivalót Ez az időjárás sok áldozatot, sok odaadást követel a parasztembertől éppúgy, mint a vezetőktől. Babócsán jó lendülettel indultaik; sok függ attól, hogy milyen kitartással, akarattal tudnak megbirkózni a mostoha időjárással. } Vörös Márta j KÉPEK AZ IPARI TANULÓK KIÁLLÍTÁSÁRÓL A Munkaügyi Minisztérium 503. számú Helyiipari j Iskola otthonában rendezték meg az ipari tanulók vizsgamunka kiállítását. Első képünkön a villamos, a la- j katos szakkör tagjai által készített epidiaszkóp látha- ! tó. A vetítőhöz szükséges lencséket a budapesti Gam- • ma Gyár tanulói készítették. Az oktatásban nagysze- : rűen felhasználható, a vetítő ára mintegy tizenötezer ; forint. (Első kép.) Sok szép munka van a lakatos és a motorszerelő I tanulók kiállítótermében Is. Nemes József, a Malomipari és Termény forgalmi Vállalat tanulója a malmokban használatos felvonó kicsinyített mását készítette el. A mérlegkészítök miniatűr mázsái is valóságos remekművel:.. (Második kép.) A Ruhagyár, a Mértéku'áni szabóság női és férfiszabó tanulói is sok szép vizsgamunkát állítottak ki. A kiskosztümök, az estélyi ruhák és az alkalmi köpenyek még a férfi látogatók érdeklődését is fölkeltik. (Harmadik kép.) Gyümölcsszedő brigádok szervezését tervezik az fmsz-ek (Tudósítónktól.) Szerte a megyében nagy erőfeszítéseket tesznek az fmsz-ek felvásárlói, hogy a megtermett gyümölcsöt felvásárolják, és értékesítsék. Az idén nem kis gondot jelent a gazdaembernek a gyümölcs szedése. Egyrészt a rendkívül rossz időjárás hátráltatja ezt a munkát, másrészt az időszerű mezőgazdasági tenniva^ lók is sürgetnek. Viszont a megtermett gyümölcs szedése, értékesítése is fontos nép- gazdasági érdek. A gyümölcsök felvásárlási árai jók. Érdemes — és a gazdák érdeke is kívánja ezt — megkeresni azt a módszert, aminek segítségével megmenthetjük ezt az értéket. Vegyipari újdonságok az üzletekben Vízvezetékcsőre kapcsolható autókefe (Tudósítónktól.) Cjfajta vegyipari cikkek szállítását kezdte meg a napokban a Vegyianyag-nagykereskedelmi Vállalat kaposvári lerakata az üzleteknek. Műanyagflakonban hozták forgalomba a Caola bronz és az Opera bergamottos napolajakat. Megjelent egy új magyar kézápolószer is: a Camea. Ez az azulé- nes készítmény igen ízléses csomagolásban kerül a vevők elé. A kismamák minden bizonnyal örülnek majd a pvc-ből készült gyermeknadrágnak, hiszen ez az új cikk lemosás után két perccel ismét száraz és újra használható. S még egy újdonság, aminek elsősorban az autósok örülhetnek: vízvezetékre szerelhető autómosókefe érkezett az NDK-ból. Használatával könnyebbé válik a gépkocsik tisztántartása. Az ÉM Budapesti Beton- árugyár, Bupest, XXI. (Csepel), Rákóczi F. u. 289. sz. azonnali belépéssel rakodáshoz és kőőrlcshez alkalmas férfi segédmunkásokat, valamint betonelem és mozaiklap gyártásához íérfi és női segédmunkásokat keres. Fölvételhez munkakönyv, MIL-lap, SZTK-kis- könyv és tanácsi igazolás szükséges. Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti cím munkaügyi csoportjánál. (2486) Az fmsz felvásárlói ismerik a gyümölcstermelő gazdákat, tudják, melyik család képes leszedni a termést és melyik nem. Ezért helyes az az elgondolás, hogy a felvásárlók gyümölcsszedő-brigá- dokat alakítanak az otthon vakációzó fiatalokból. Ehhez természetesen szükséges a falusi KISZ-szervezetek segítsége is. Ügy kell szervezni ezt a munkát, hogy megtalálják számításukat a tulajdonosok és a szedők is. A brigádok a kívánság szerint csomagolhatják az árukat, ami többletjövedelmet jelent. sík az eső, vigasztalanul, mint ősszel. Az ablakon végig folynak a gyöngyszemek, tépelödö hangulat nehezedik rám. Egy markáns arc villan fel, honnét ismerem? Mintha hangját is hallanám. Csendes, megfontolt volt, s most felerősítve zúg, mint a tenger. A homlok alatt értelmes szempár ... kajánul vigyorog rám. Két fényszórónak látom. — Ugye megmondtam, tudtam én... maga kis naiv. Szóljon csak az ember... érdemes? Azt hiszi, bátor volt, mert megírta, amit mondtam. És mit vár ezután... mit ér vele? Moziban láttam ilyen egymásba úszó képeket, bámulom az ablakot, s a képek száguldanak. összedőlt ház fala mered a magasba, vadonatúj betonelemek szelik át. A zöld diófa alatt mázsányi csavar széjjelszórva, veri az eső. Es már az ablaküvegen csordogál tovább. Apró kis halászladik süllyed a mélybe a tölgyfák fölött, hosszú, fényes jégtáblák olvadnak a napsütötte udvaron, és széjjelfolynak megsem- misülten. Az istálló előtt óriás halom elázott műtrágya. A papírzsákok foszlottak, lebegteti őket a szél, mintha fenyegetnének. Mi ez? Egy emeletes ház áll az utcasorban, félig lebontva. Mikor bontották, építik-e majd? És lesz-e fundamentuma? Gyerekek játszadoznak előtte, öt-hatéves formák, talán szakálluk nő, mire valaki kényszeredetKészülődés az aratásra Befejezték a kombájnjavítás! a Lengyeltóti Gépállomáson Kiürült a szerelőcsarnok. A nagytestű SZK—3-as és SZ—4- es kombájnok ismét az udvaron sorakoznak. Csak egy árválkodik még a csarnokban, de mire ezek a sorok megjelennek, azt is kiállítják az udvarra. A szerelők próbatétele A két motorszerelő — Soly- mosi Ernő és Mezriczky Lajos — már maga mögött tudja a kombájnjavítást. Az utolsó motor is készen van, csupán a szokásos ellenőrző méréseket kell még elvégezni. Tőlük kérdem meg, milyen volt a javítás. — Jó. Én bízom benne, hogy jól sikerült. Bár probléma akadt még sok. Ezt főleg az alkatrészhiány okozta — mondja Solymosi Ernő. De azért sikerült rendbe tenni a gépeket. Az ellenőrző mérések azt mutatják, hogy minden motor teljesítménye megfelelő. A Lengyeltóti Gépállomáson elég későn láttak hozzá a kombájnok javításához. Az erőgépek téli nagyjavítása ugyanis hosszú Ideig elhúzódott. Ennek egyik fő oka a viszonylag kicsi szerelőtér. Emiatt kevesebb szerelő tudott dolgozni a tél folyamán. A kombájnjavi- tásoknál is akadt gond. Hiánycikk volt többek között a ferde felvonólánc, nem kaptak motolla variá tart. Ezeket az alkatrészeket házilag készítették el. Így oldották meg a cséplőkuplung hiányát is. A KÉPZELŐDÖM ten feltartja a kezét: én voltam! az arc újra feltűnik. Munkás ember, nem lehet más. Bakancsa még sáros, tenyere kemény, mint a kő, naphosszat talicskára tapad. És szava is kemény, tetszik nekem. A teremben alig vagyunk tízen, mintha minden sarokban hangszóró bömbölne. Visszhangzik, mint az Ür hangja a Tragédiában. Terv, jólét, elfecsérelt milliók ... — Tudja, ki ez? — csap rám a fennkölt magasságból egy másik. A fehér ajtót becsapja maga mögött, s az ablakon csordogálnak a gyöngyszemek. — Tudom. Egy munkás. — Ez minden? Hát azt tud- ja-e, hogy rendőr volt, s kiszolgálta a Rákosi-rendszert Meredten nézek rá, ő bizonyára Rodostón volt akkor száműzetésben... — Maga persze elhitte, amit mondott, mert egy munkás bírált! Tudja, hogy mit csinál ez?? — Tudom. Salakot talicská- zik. És elmondta, hogy nem nézi jó szemmel az összedőlt házfalat, a szétmállott tégla- halmazt, a megsemmisült jéghasábokat, s a rozsdás csavarokat a diófa alatt. Félti.., Azt mondja, az övé.— — Nem az ö dolga, ne féltse. Tegye a dolgát, talicskáz- zon... — Igaz vagy nem, amit mondott, s amit megírtam? Erről vitatkozhatunk. T/’illám cikázik az égen, ' két bogárfekete szemből látom tükröződni, s a szem sarkából fölény csap rám vakító villámlással. — Igaz! Na és. Ezt ö nem értheti. Népgazdasági érdek is van a világon, mit tud ö arról? Neki nincs közgazdasági szemlélete, csak a maga kis szűk vackát látja... — De azért felelősséget érez ... — Eh, felelősség! Szétázott a fal... ? Tudtuk előre. Ügy is csináltuk, hogy szét kell áznia. S a jég elolvadt a napsütésben. Nem sok pénzbe kerül a víz, s a föld is ingyen van, a drága anyaföld __Dehát a t ervnél ötszázezerrel több agyagkorsót készítünk s négy- százezer szétázik, még mindig százezerrel több jut az országnak ... Hát igy kell érteni... — És a ház az utcasorban? — Ugyan, kérem ... Száz épül helyette! Hát nem látja o perspektívát? Mi az a tíz- vagy százezer... mellényzsebbe való népgazdasági szinten. — És a munkás »szintjén«? Miért hallgat erről tisztelt ablakon felkúszott idegen. S ha így igaz, ahogy mondja, ha ez az igazi közgazdasági szemlélet ... Akkor miért nem magyarázza meg a munkásnak, hogy négyszázezer korsót az enyészetnek kell formálnia...? — Megkapja a fizetését érte... — De érzi, hogy hiába fáradozott! Hogy még versenyzett is, hajtott, mert biztattuk rá, s mert tovább lát már a saját kis keresetén... Miért nem magyarázza meg neki? — A munkásnak ehhez semmi köze... Moziban láttam ilyen egymásba úszó képeket. Apró gyerekek állnak egy kondér előtt mezítláb, rongyokban, fejük fölött ágyú dörög és repülők húznak el. Az erdőn partizánok törnek előre, a fa tövén halálos sebből vérzik egy szőke gyerekember, s egy kunsági paraszt cöveket ver a földbe. A gyár falára új táblát szögeznek, s hömpölyög a tömeg ... énekel, mint még soha. S egy hang beleordít a győzelmi indulóba: »A munkásnak ehhez semmi köze...« T/igasztalanul esik az eső, ' s az ablakon végigfolynak a gyöngyszemek ... Erőszakosan rázom föl magam, s ujjamat végighúzom a párás ablaküvegen... Képzelődtem. Vagy a képzelgésnek is való- ságmagva van? ... J. B. hidraulikus szivattyúkat pedig felújítottáik. 28 kombájn útrakész Ezekben a napokban azért már valamennyi kombájn és aratógép felsorakozott a Lengyeltóti Gépállomás udvarán. A huszonhat felújított aratócséplő gép mellett ott van a két új SZK—4-es kombájn is. Ezeket a gépeket az idei tavaszon kapták. A javítás befejezése után még egyszer tüzetesen átnézis a gépeket, hogy az esetleg még elmaradt apróbb hibákat is a munkába indulás előtt kijavíthassák. A kombájnok mellett — Hessz Mátyásnak, a gépállomás főtnémökének tájékoztatása szerint — elkészültek a rendrearatók is. A mostani kilenc mellé még további hármat várnak a Heves megyei gépállomásoktól. Még az aratás megkezdése előtt ezek is megérkeznek. Ezzel a gépparkkal kell elvégezni a Lengyeltóti Gépállomásnak az idei nyáron a fonyódi járás termelőszövetkezetedben az aratás nagy részét, mert a járás közös gazdaságainak mindössze két kombájnjuk és csak néhány kévekötő aratógépük van. Nagyok a feladatok Az aratási felkészülés a kombájnok kijavításával még korántsem ért véget Legalább ilyen fontos a kombájnosofcról való gondoskodás. A gépek után tehát most az emberek feílikészítésén a sor. A most traktoron ülő kombájnvezetők mellett a műhely szerelői közül is tizenketten arató-cséplő gépre ülnek majd a nyáron. Ezek mind régi kombájnveze- tők, a hónap közepén mégis hatnapos tanfolyamra hívják össze őket a gépállomáson. Reszt vesz ezen — a termelőszövetkezetekből érkező segédvezetők mellett — az a három kombájnos is, aki az idén ül majd először gépre. Az ő feladatuk lesz a csak- n m 13 000 hold kenyér- és takarmánygabonának a betakarítása. Az idei aratás nehéz feladatot jelent majd. S nemcsak a gépeket, hanem az embereket is próbára teszi. Megfelelőképpen kell hát készülni erre a nagy munkára. E. L