Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-11 / 136. szám

Fentek, 1965. június 11. 3 somogyi íterüAP Gondola-sztár és társai... Egészségesebb arányokat! Fiatal gyár. Alig tizenöt esz­tendős. Mégis ismeri már or­szág-világ. Bár úgy emlegetik a «gumigyár-«, gumin kívül a műanyagféleségek sokaságát is feldolgozza. A Ferencváros szívében talált otthonra. A százados házak között éli min­dennapos zajló életét. A »Pal­ma« tipikusan női üzem, hisz 1500 dolgozója közül több mint ezer nő. Finom kezük nyomán ölt alakot a folyékony massza, vagy a tömör nyersgumi. Érdekes folyamata van a kereskedelemnek. Messzi tró­pusokról, ahol a gumifa él, és behasított kérge alól folyé­kony, tejszerű, úgynevezett la­tex csörgedez, onnan érkezik hozzánk hatalmas hordókban a latex vagy más formában mint koncentrált nyersgumi. Gyá­raink ezekből a legváltozato­sabb használati cikkeket állít­ják elő és talán a kész gumi­matrac, vagy játékbaba éppen a távoli Afrikába utazik visz- sza. A gvár cikkei keresettek idehaza és külföldön is. Évről évre új termékekkel igyekszik szolgálni a vásárlóközönséget. Készül a »csipogó« baba, a cse­csemők kedvence. A PVC-pasztát vörösréz-formákba töltik és for­gatják, hogy a massza kitöltse a belső krómnikkel-falat. 150—160 Celsius hő hatására megszilárdul, ^ és máris kész egy új Tudor-törpe. Művészi munkával festik vidám színűre a kis gumi játékokat. Regős István képriportja I,' urcsa szemlélettel talál- koztam a minap, ami­kor egyik pártszervezetünk ve­zetőségi tagjának szóvá tettem, hogy munkatervükben arány­talanul sole a gazdasági téma, viszont elhanyagolják a szer­vezeti munkát, keveset foglal­koznak a pártélet lenini nor­máival, a párttagok kommu­nistává formálásával, a tagje­löltek nevelésével. Azt a vá­laszt kaptam, hogy »ezt a ré­szét kell jobban hajtani a munkáinak, mert ebből lesz a pénz.« Nem az a baj, hogy párt- szervezeteink gazdasági kér­désekkel foglalkoznak — hi­szen sokszor hangoztatjuk, hogy a kommunisták érezzenek felelősséget a gazdasági mun­káért, törődjenek a szakmai feladatokkal, okos, hasznos ja­vaslatokkal segítsenek a gaz­dasági vezetőknek, és szükség esetén követeljék meg tőlük a tervszerűbb munkát is. Arról van szó, hogy ne kizárólag ter­melési feladatok kössék le energiájukat. Kétségtelen, hogy gazdasági kérdésekkel foglalkozni egysze­rűbb feladat — elsősorban ter­melőszövetkezeti pártszerveze­teinkben —, hiszen nem igé­nyel akkora felkészültséget, mint például az ideológiai munka. Vezetőségeink egy ré­sze úgy vélekedik, hogy a párt irányító, vezető szerepét első­sorban a gazdasági munkában tudják érvényesítem. Megfe­ledkeznek azonban arról, hogy a politikai meg a gazdasági munka egymástól elválasztha­tatlan, csak így biztosíthatjuk zökkenőmentes előrehaladá­sunkat Pártunk Központi Bizottsá­gának áprilisban közzétett ide­ológiai irányelvei ugyanesatt foglalkoznak a gazdasági tevé­kenység és az ideológiai mun­ka összefüggésének időszerű kérdéseivel. »Gyorsabb előre­haladásunk megköveteli mind a gazdasági, jnind az ideológiai munka javítását... A szocia­lista gondolkodás nem erősít­hető kellőképpen, s az alapve­tő gazdaságpolitikai problémák sem oldhatók meg a minden­napi gazdasági munka megja­vítása nélkül...« — mondják egy helyen az irányelvek. így van valóban. Mert például, ha egy vállalat nem teljesíti a tervet, az elsősorban gazdasá­gi kérdés. Ha azonban a lema­radást a laza munkafegyelem, a lógás, a tunyaság okozza, ott már tudati, ideológiai kérdés­ről beszélhetünk, és okkal el­marasztalható a pártszervezet politikai, eszmei, nevelőmun­kája. Nem elég csak a tervek és a teljesítmények számada­tait nézni, észre kell venni a dolgozó embert, apróbb vagy nagyobb hibáit, és segíteni kell őt gondolkodásmódjának meg­változtatásában. Az ilyen jellegű munka szo­rult egy kissé háttérbe párt- szervezeteinkben. .Ezért fordul­hat elő, hogy itt-ott felelőtlen emberek uralják a mezőnyt, például termelőszövetkezeti közgyűléseken, s azok, akiknek közbe kellene szólniuk, a párt, a közösség igazát kellene bdzo- nyitaniuk, csöndben marad­nak, nem hallatják hangjukat. lVr emrég brigádvizsgálat ' volt a fonyódi járásban, a pártszervezetek életéről, tö­megszervező és irányító tevé­kenységéről gyűjtöttek adato­kat. Elgondolkoztató, ami né­hány jelentésben olvasható a tapasztalatokról. Táskán pél­dául a világnézeti, szemléleti problémákkal való foglalkozást »kényes« kérdésnek tartják; Ordacsehiben a vezetőség tagjai hangot adtak annak, hogy nem szívesen foglalkoz­nak ideológiai, illetve világ­nézeti kérdésekkel. Balatcn- szentgyörgyön olyan párttag is Jogviták a tsz-ekben A mártóüzem fontos egészségügyi és játékcikkeket készít. A la- texfolvadékot megfelelő adalékanyagokkal vegyítik, és ebbe mártják bele a porcelánformákat. Száradás után a kész árut csak le kell húzni. Évente sok százezer gumikesztyű, csecsemő- guminadrág kerül az üzletekbe. Szűnt az eső, többen kaszálnak a tabi járásban Szerdán délelőtt az eddigi­nél kedvezőbb időjárás kö­szöntött a tabi járás termelő- szövetkezeteire. A réteken szaporodtak a frissen vágott rendek, már korán reggel több andocsi gazda indult fü­vet kaszálni, s a réten egyik parcella a másik után került rendre. Kintler József andocsi tsz- tag többedmagával vágta a füvet. — Már több mint egy hete kimérték a területet, de az eső miatt nem mertem hoz­záfogni a kaszáláshoz. A magasabb fekvésű helyeken már levágtam, ott nem kel­lett attól tartanom, hogy el­borítja a víz. Sok fű terem az idén — mondta. Már idei szénát rakott a présházpadlásra. Kell az ele- ség. mert egy tehén, egy nö­vendékmarha meg két juh várja a télire való takar­mányt. — Tavaly nem volt elég a széna, több mint kétszáz fo­rintért vennem kellett. Az idén? Nem kerülne erre sor, ha betakaríthatnám a szénát. Az esőre gondolt, mert az égen megint felhők gyülekez­tek. Délután esett is. Az idős gazda gumicsizmát vitt magá­val, mert a rét vízben állt. A sok csapadékot emlegette Né­meth Sándor, a kapolyi Űj Élet Termelőszövetkezet tagja is. Már harmadik napja ka­szált. mindig csak néhány órát, ahogy az eső engedte. Az emberek bizakodnak. Még olyan kár sem szegi ked­vüket, amilyen a tengődieket érte. Náluk ugyanis a rendre vágott füvet ellepte az iszap. A járásban az okozza a leg­nagyobb gondot, hogy a Kop­pány és a Kis Koppány patak már sekély esőzés után is el­árasztja a környező réteket. Itt jókora területet most is víz borít. A mostoha időjárás miatt késlekedtek a kaszálás­sal, ezért a járás tsz-eiben a fűnek több mint kétharmada még áll, s a levágott terület zömén is renden fekszik a szénának való. Petrencéket még alig látni. Az igyekezetei bizonyítja azonban a minap látott kép: mihelyt kissé kedvezőbbé vált az idő, s csak kicsit is szűnt az eső, megjelentek a réteken a kaszások, és vágták a télire valót. Lehet, hogy megázik, de az is lehet, hogy sikerül összegyűjteniük anélkül, hogy kár esne benne. Hallani olyan elgondolásokat, hogy hasznos volna lesilózni a fü­vet, így biztosan megelőzhet­nék a veszteséget. Érdemes lenne ezt az elképzelést szak­embereknek megvitatni, és dönteni abban, hogy hasznos-e így betakarítani a réti füvet. A szövetkezeti gazdák egyelő­re kaszálnak, mindig többen vágják a füvet, és szaporítják a rendeket, mert tudják, hogy a téli eleségröl most kell gon­doskodniuk, tehát nem sza­bad tovább késlekedni. A réti fű betakarítása annál is in­kább sürget, mert a pillangó­soknak mintegy negyven szá­zalékát ki kellett szántani a tabi járásban, s a kiesést réti szénából kell pótolni a ter­melőszövetkezeteknek A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat országos jogi választmánya legutóbbi ülésén dr. Magyar Árpád, a Legfel­sőbb EJróság bírája a terme­lőszövetkezeti jogviták néhány elvi és gyakörlati kérdéséről tartott előadást, amelyben a tsz-ek pereiben felmerülő leg­fontosabb problémákat ismer­tette. Több probléma adódik a tsz-ek melléktevékenységéből. Sok tsz melléküzemet létesít, amelyben saját részére ipari munkát végeztet, amellett a la­kosság részére is végeznek szolgáltatás-jellegű tevékeny­séget Ez rendben is volna A baj akkor kezdődik, amikor az ipari melléktevékenység a tsz fő jövedelmi forrásává válik, a mezőgazdaság pedig háttérbe szorul. Perekből tudjuk, hogy számos tsz jövedelmének nagy része nem mezőgazdasági, ha­nem ipari tevékenységből szár­mazott. A bajt csak tetézi, ha az ebben a melléktevékeny­ségben rejlő gyors meggazda­godási lehetőséget magánsze­mélyek igyekeznek a maguk javára is felhasználni. Előfor­dult, hogy a vállalkozás balul sikerült, és a tsz kártérítést meg kötbért fizethetett Ami­kor ilyen spekulációs jelensé­gek, a jogszabályok kijátszásá­ra mutató törekvések állapít­hatók meg, a bíróság ezt nem­csak, hogy nem részesíti vé­delemben, de a legerélyeseb­ben küzd ellene. A melléküzemi tevékenység folytatásából adódó problémák megoldása természetesen első­sorban az államigazgatási ha­tóságokra ró nagy feladatot. Kellő ellenőrzéssel elejét le­het venni a visszaéléseknek és a segéd- vagy melléküzem a földművelés fontos kiegészítő­je lesz. Az utóbbi időben a tsz-ek mind gyakrabban lépnek fel szavatossági-, vagy kötbér-igénnyel és nagy összegű kártérítési kö­veteléssel. ▲ kereset jogcíme a termeltető vagy kereskedel­mi vállalat szerződésszegése. Ez abban nyilvánul meg, hogy például rossz- minőségű vető­magot adott, beteg, tenyésztés­re alkalmatlan állatot szállí­tott, a takarmánytáp készíté­sénél egészségre káros hatású alapanyagot használt fel, vagy éppen a gyomirtó vegyszer ha­tástalan maradt. Ezekben a perekben gyakran kiderül, hogy a szolgáltatás minősége megfelelő volt, de például a vetőmag olyan tulajdonságok­kal rendelkezett, amelyek a hagyományostól eltérő művelé­si módot kívántak meg viszont a termei tető vagy az eladó a szövetkezetei erre nem figyel­meztette. Megtörtént, hogy egy tsz új­fajta paradicsom termelésére kötött szerződést A termelést előírt szabályok szerint kel­lett végezni. Az előírásban azonban nem volt szó arról, lehet-e köztesként tengerit ter­melni. A tsz az eddigi hagyo­mányos termelési módnak megfelelően köztest vetett A termeltető vállalat a gyakori szemléken ezt észrevette, de kifogást nem emelt. Viszont a termés átadásakor megtagad­ta a kikötött vételár kifizeté­sét, arra hivatkozva, hogy nem tartották be a termelési elő­írásokat A Legfelsőbb Bíróság a vállalatot elmarasztalta, mert megszegte az együttmű­ködési kötelezettséget. Ha ugyanis a termelési mód ellen időben kifogással él, a szövet­kezetnek módjában állott vol­na a köztest kiszántani. Ez az állásfoglalás is mutatja, hogy a termeltetőt közreműködési kötelezettség terheli a termelés egész folyamata alatt Szerződésszegést állapí­tott meg a Legfelsőbb Bíróság abban az esetben is, amikor a termeltető vállalat a kevésbé állóképes és a nagy esőzés miatt borítólevelét részben el­vesztett hagymát nem az elsők között vette át és ezért a hagyma nagyrésze a tsz-nél tönkrement. A termelők rá vannak utal­va az újfajta vetőmagvak fel- használását ajánló szervekre. Ezért a hiba vizsgálatánál azt is kell némi, hogy a vállalat megtett-e mindent annak ér­dekében, hogy a betegségek kel szemben ellenálló, az Ígért terméshozamot biztosító vető- magvakat bocsásson a terme­lők rendelkezésére. Emellett meg kell követelni, hogy a vál­lalat a termelővel ismertesse a magvak összes tulajdonságát. Előfordult, hogy a bíróság helyszíni szemlét rendelt el, és a szakértő megdöbbenve álla­pította meg: a vetésben térdig ér a gaz, és emiatt termett ke­vesebb. Ugyanakkor a tsz azt bizonyította, hogy a munkát az előírásoknak megfelelően végezte el. Egy másik esetben a járási tanács vb mezőgazda- sági osztályának szakértői a termést megvizsgálva azt je­lentették, hogy a vetőmag 80 százaléka másfajta volt, és ez okozta a terméskiesést. A be­szerzett minta alapján két tu­dományos intézeti szakértő vi­szont azt állapította meg, hogy a fajtaazonosság ellen kifogást nem lehet emelni. Ilyen hely­zetben a Legfelsőbb Bíróság nem állapította meg, hogy a vállalat hibásan teljesített, és a tsz kártérítési követelését elutasította. Dr. Magyar Árpád előadását azzal fejezte be: a tsz-eket érintő perekben hozott határo­zatoknak az a céljuk, hogy a termelés emelkedése és a szo­cialista falu fejlődése érdeké­ben a tsz-eket megerősítsék. Ez azonban nem jelentheti az elvtelen védelmet, mert a szö­vetkezeteknek is meg kell fe­lelniük a követelményeknek, és fokozott gondossággal kell eljárniuk. H. E. akad, aki rendszeresein részi vesz az egyházi szertartásokon. Miért ez a bizonytalanság? Ügy gondolom, azért, mert az adott helyeken nem megfelelő a párttagság ideológiai kép­zettsége, s nem következetesek a párt politikájának végrehaj­tásával. Következetlenség tapasztal­ható némelyik pártszerveze­tünkben az új tagok fölvételé­nél is. Telekiben például há­rom évig egyetlen új tagot sem vettek föl. A járási pártbizott­ság munkatársai egyszer be­szélgettek a falusiak egy cso­portjával, és a beszélgetés ha­tására hárman jelentkeztek/ hogy a párt tagjai szeretnének lenni. A régi párttagság vi­szont túl magas mércét állított velük szemben, s csaknem megakadályozták az újak föl­vételét. Nem szabadna ilyesmi­nek megtörténnie. Az újonnan megválasztott párttitkárok balatonaligai tanfolyamán Simon Erzsébet marcali pedagógustitkár úgy fogalmazta meg a gondolatot* hogy pártszervezeteinkben tu­datos nevelőmunkára van szükség, mert csak így erősít­hetjük a párt sarait megfelelő emberekkel. Valóban, csak így lehet előrelépni. Ehhez azon­ban ugyancsak a megfelelő arányok megtartására van szükség. Űj pártvezetőségeink összeté­tele jobb a korábbiakénál, és ez sokat változtathat a helyzeten mindenütt a megyében. A tit­kári értekezleteken általában már módszertani segítséget is kapnak a titkárok ideológiai munkájukhoz. Azt azonban helyben, községükben kell el­dönteni üli, hogy hol, mit kell tenni, a gazdasági kérdések mellett mivel kell gyakrabban foglalkozniuk taggyűléseken, vezetőségi üléseken. E gy bizonyos: pártszerve- zeteimk munkatervei­ben — és gyakorlati tevékeny­ségében is — a jövőben sok­kal több helyet kell biztosítani az eszmei, politikai kérdések­nek, hogy a jelenleg tapasztal­ható aránytalanság megszűn­jék, és az ideológiai munka fel­nőjön a gazdaságszervező tevé­kenység mellé. Polesz György a ta álkozóra A KISZ központi bizottsá­ga, a vasutas, a postás és a közlekedési szakszervezetek elnökségei, valamint a Közle­kedési és Postaügyi Miniszté­rium június 27-én Balatonal­mádiban rendezi meg a XL vasutas, postás és közlekedési ifjúsági találkozót. Ezen a találkozón ítélik oda a KISZ központi bizottsá­gának vándorserlegét annak a vasúti csomópontnak, amely a találkozóra való felkészülés­től június 27-ig a politikai, a gazdasági és a kulturális munka terén a legjobb ered­ményt éri el. A találkozón kiállítják a a fiatal újítók legjobb alko­tásait, a Szakma ifjú mestere mozgalomban részt vett fia­talok legjobb mestermunkáit, és az ifjú képzőművészek leg­szebb műveit. Almádiban rendezik meg a szocialista if­júsági brigádvezetők országos értekezletét is. A pécsi igazgatóság terüle­téről mintegy ezer, medvénk­ből pedig mintegy százötven fiatal vesz részt a' balatonal­mádi találkozón. Somogy fia­tallal szintén versennyel ké­szülnek a találkozóra. VIT- műszakokat tartanak, mester­munkákat, képzőművészeti al­kotásokat készítenek. A fűtő- ház négv fiatalja például egy olvan gőzmozdonvt küld Al­mádiba. amellyel a Szakma ifjú mestere vizsgán aranyét^ met nyertek. H. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom