Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

Csütörtök, 1965. június 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP kijavítják, megint felsorakoz­Pillanatkép A gépek orvosa A hangárhoz hasonló hatál- mas szerelőcsarnok mélyéről erős vaskongatás haitik. A szürke világosságban villám­ként cikázik a hegesztőpáka fé­nye. A, kombájnok közül jön elő Liptói Mátyás. Keze kulcsok­kal van tele. Leteszi a szerszá­mokat, s az Udvaron sorakozó gépekhez megy. Ezek is olyan olajosak, mint bent a szerelő- csarnokban. Némelyiken még fog a frissen kent barna festék. A Tabi Gépállomás szerelője éppen olyan olajos, mint a gé­pek. A hegesztő fénye átüt az ablakokon is., — Tizenhat kombájn van készen — mondja a szerelő —, de javítottunk MTZ-t, Utast meg UE—28-ast is. Ezek tsz­gépelt voltak. Az olajos arcú ember . 1961 óta javítja a traktorokat, kom­bájnokat a Tabi Gépállomá­son. — Milyen hibákkal hozzák a gépeket? — Sok a rossz karbantartás, ebből adódik a sebességváltó fogaskerekeinek gyors kikopá­sa. Gyorsan mennek tönkre a légszűrők, a hengerek meg az adagolók is. A kombájnok az aratásra készülnek. Amikor mindannyit tátják őket az udvaron, s ott várják majd a munkába in­dulást. — A szerelő csak műhely­ben dolgozik? — A nagy munkák idején kint a területen is. Tavaly nem is egyszer megtörtént, hogy es­te elromlott a gép, de reggel­re már készen volt. — Mennyi ilyenkor a mun­kaidő? — Azt a munka szabja meg. A gépek nem állhatnak. K. I. Figyelik és segítik őket EGY ELŐTERJESZTÉST ta­nulmányoztam a napokban. A marcali járásiban készítették, az összes gyenge termelőszö­vetkezetben tartott vizsgálat tapasztalatait összegezték ben­ne. A jelentést átlapozva né­melyek talán hajlamosak vol­nának aprólékossággal illetni a járási tanács mezőgazdasági osztályának, pénzügyi osztá­lyának meg a bankfióknak a vizsgálatban részt vett munka­társait. Nem hibájuk, hanem ellenkezőleg: erényük ez az elnagyoltság helyetti részletes­ség, a hibamagyarázó általá­nosságot felváltó, szókimondó konkrétság és ami a legfonto­sabb: a bajok megállapításán túljutó javaslattevós és intéz­kedés. Hol tartanak a gyengék: mi­lyen gondokkal küzdenek, ho­gyan juthatnak előbbre; ehhez mivel kell segíteni őket — ezekre a kérdésekre keresett választ, és igyekezett is felel­ni a szakemberekből álló bi­zottság. A vizsgálat az idő­szerű munkákra, külön az ál­lattenyésztés helyzetére, a hi- zóállat-értékesítés tervének megalapozására, a beruházá­sokra és a vezetésre terjedt'ki. Csupa olyan tényező mindez, amit okvetlenül szükséges év közben vizsgáim, hiszen ilyen­kor még van mód vagy az előbukkanó nehézségek leküz­désére, vagy legalábbis az esetleges nagyobb bajok eny­hítésére. Idejében kell szólni, amikor még nem késő, amikor tehát még alkalom is, lehető­ség is teremthető a javulásra. Ez a fölismerés vonul végig a szóban forgó anyagon, ez a szellem és szándék hatja át a gyengékkel megkülönböztet<?tt módon való foglalkozás enilí- tett gyakorlati lépését, A szőkedencsi Törekvés Tsz például nem szerepel a gyen­gék -hivatalos nyilvántartásá­ban. A mezőgazdasági osz­tálynak mégis minden oka megvolt rá, hogy tüzetesen megvizsgálja a szövetkezet helyzetét. Az új vezetés még képtelennek bizonyult fel­adatai megoldására. Szervezet­lenség, zilált állapotok és sú­lyos lemaradás az időszerű munkákban — ez a valóság. Szabad-e tétlenül szemlélődni ilyen, tetteket sürgető helyzet­ben? Nem vétkes könnyelmű­ség volna-e a közömbös kívül­álló szerepét jálszáni, a sző- kedencsii :ket a bajban maguk­ra. hagyni? Megy a segítség: a járási mezőgazdasági cszt.áiy egy szakembere huzamosabb időt köteles a tsz-ben tölteni. Nem helyettesíti a szövetkeze­ti vezetőket, hanem segíti őket. tanácsol, javasol, útbaigazít mert itt most ez kell, enélkül semmire sem mennének a szőkedencsiek. MÁSUTT nincs szük­ség járási szakember állandó jelenlétére. Elég az, ha meg­egyezik a helyiekkel, hosz- szabb időre szóló szaktanácsot ad nekik, s a tennivalókat ők önállóan elvégzik. Szenyérben az állattenyésztés helyzete nyugtalanságra adott okot. A javaslat értelmében a tsz-ve- zetőség napirendre tűzte ezt a témát. Az ülésen részt vett Hott.ó István járási főállatte­nyésztő* is. A tejtermelés nö­veléséhez, a sertéshizlalás eredményesebbé tételéhez hasznos és hasznosítandó út­mutatást kaptak tőle. Csá­kányban takarmányozási gon­dok vetették előre árnyékukat. Nem volt megfelelő elképze­lésük a zöld futószalag bizto­sításáról. így bizony hiába várták volna, hogy kellően te­jeljen a tehénállomány. A bi­zottság tételesen kimunkálta a másodvetésű takarmánynö­vények termesztésének hely­ben megvalósítandó tervezetét. A nemesvidi Alkotmányban ugyancsak javasolták, hogy borsós csalamádét is vessenek a teheneknek. Idejében való, eredményt ígérő segítség ez is. A bevételi tervek megvaló­sításának kilátásai igen nagy figyelmet érdemelnek vala­mennyi gyenge szövetkezet­ben. Ha kiesés fordul elő, ak­kor az amúgy sem nagy jöve­delem tovább csökken, ez pe­dig anyagilag érzékenyen és hátrányosan érinti a tagságot. Most, év közben kell vigyázni és cselekedni. Libickozmán a Zöldmező Tsz 63 hízott mar­ha értékesítését tervezte. Ve­szélybe került ez az előirány­zat. Huszonkét hizlalásra szánt üszőt ugyanis tenyésztésre kell visszatartani. Ez eddig rend­ben is van. De mi lesz azzal a pénzzel, amit értük vártak’ Nem mondhatnak le róla, nem nélkiyözhetik, szükség van rá a részesedéshez. A segítség itt sem várat magára. Az Ál­latforgalmi Vállalat járási ki- rendeltsége fontos feladatának tekinti, hogy éppen 22 vágó­marhái szerezzen hizlalásra a übickozmai Zöldmező Tsz-nek. Horvátkúton szintén hiányzik' hízómarha a tervezett értéke­sítésből. Ide a vállalat nem tud ''Hatot adni. de abban se­gít. hogy a szövetkezet vásá­roljon hizlalni valót. Másfor­rása is van a bevételi elő- irányzat teljesítése biztosítá­sár =k. Terven felül 60 sertést meghizlslhat a horvátkúti Szorgalom, s ehhez már meg is kapta az abrakot központi keretből. EZEKET AZ INTÉZKEDÉ­SEKET szakszerűség, gondos­ság és gondoskodás jellemzi. A gyenge szövetkezetek gép­vásárlásának, építkezéseinek előmozdításában is fölismerhe­tő a járás mezőgazdasági irá­nyítóinak segítőkészsége. A szövetkezetek vezetésének ér­tékelése, az elnökök, agronó- musok, sőt brigádvezetők munkájának, felkészültségének pontos ismerete ugyancsak erős oldala a vizsgálatról szóló összegezésnek. Éppen ez az egyedi elemzés, a részfelada­toknak ez az aprólékos szám­bavétele teszi képessé a járási apparátust, kivált a mezőgaz­dasági osztályt arra, hogy ál­talános instrukciók helyett konkrét javaslatokkal siessen a gyenge szövetkezetek segít­ségére. Csak elismeréssel nyugtáz­hatjuk azt az elhatározást, amelyet Molnár Imre, a me­zőgazdasági osztály vezetője az átfogó ellenőrzés megismétlé­sére bejelentett. Országos ér­vényű állami utasításra teszik ezt a marcali járásban is. Kü­lön indokolja e feladat végre­hajtását nálunk az a tény, hogy a megyei pártbizottság 1965. január 22-i határozatá­ban a gyenge tsz-eknek nem­csak az esetenkénti megvizs­gálását, hanem munkájuk, gazdálkodásuk folyamatos, ál­landó figyelemmel kísérését és segítését is megszabta. A ha­tározat egyértelműen kimond­ja: a gyenge szövetkezetek megerősítését oárt- és állami szerveink egyik legfontosabb feladatuknak tekintsék. Ez a követelmény magában foglal­ja a vezetés javítását, a beru­házás gazdaságosságának biz­tosítását, a megfelelő vetés- szerkezet kialakítását, a fő be­vételi forrást jelentő ágazati tervek telejsítésének év közi elősegítését, a kiesések pótlá­sát stb. Olyan útmutatása ez pártunk megyei bizottságá­nak, amely a gyengék megerő­sítésére tett minden eddigi in­tézkedésnél szervezettebb és hatékonyabb munkát követel meg. Folytassák hát a gyen­gék valamennyi lépésének fi­gyelését, álljanak melléjük, maradjanak állandóan mellet­tük a marcali járásban is, a megye más vidékein is — igen fontos gazdasági és politi­kai célt szolgálnak vele párt­munkásaink, tanácsi veze­tőink, szakembereink és a töb­bi érdekelt szerv és vállalat képviselői. Kutas József Előrelátóan, alaposan Felkészülés a nyári mezőgazdasági munkákra írta: Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes TUT int az utóbbi években már annyiszor, az idő­járás az idén is erősen befolyásolja a mezőgazdasági munkák menetét. A mezőgaz­daság számára kedvező időjá­rású márciust rendkívül hű­vös, csapadékos április-május követte, amikor az átlagosnál csaknem 100 órával volt keve­sebb a napsütéses órák száma, 1—3 fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, és a lehullott csapadék mennyisége elérte a több évi átlag kétszeresét. A meteorológusok szerint az utóbbi 60 év öt legrosszabb mäjpsa közé tartozott az idei. és a június kezdete sem mond­ható biztatónak. A kedvezőtlen időjárással függ össze, hogy az ország különböző területein — június első napjaiig — mint­egy 35—40 000 holdon számot­tevő mezőgazdasági károkat okozott az árvíz, mintegy 80 000 kh-on a belvíz, és még ezek­ben a napokban is mintegy 200 000 kh olyan mezőgazdasá­gi termőterület van az ország­ban, ahol a talajnedvesség miatt nem' lehet rámenni a földekre. zek a körülmények alap- ^ vetően kihatnak a me­zőgazdaság jelenlegi helyzeté­re, és megszabják tennivaló­inkat. Mivel a kukoricát csak megkésve tudták termelőszö­vetkezeteink és állami gazda­ságaink elvetni — hiszen má­jus 10-ig a vetésnek csak 63%-a történt meg, szemben a tavalyi 94%-kal, s mintegy 700 000 kh kukorica vetése megkésett — igen nagy jelen­tősége van a kukoricák gon­dos ápolásának, gyomtalanítá­sának. Hasonló a helyzet a többi kapásnál, főleg a cukor­répánál, a napraforgónál és a burgonyánál. Rendkívül fontos, hogy minden termelőüzemben minél előbb befejezzék a cu­korrépák egyelését, s az egyéb kapáskultúrákat is szakszerű ápolásban részesítsék. A hűvös időjárás kedvezőt­len volt a pillangósok fejlődé­sére. Számos termelőszövetke­zetben és állami gazdaságban nem ismerték fel kellő időben a helyzetet, és ahelyett, hogy az első kaszálást gyorsan elvé­gezve kedvező föltételeket te; remtetíek volna a második számára, még ma is azt vár­ják, hogy bőséges első kaszá­lásra legyen módjuk. Kissé hasonló a helyzet a rétkaszá­lásokkal, s helyenként az árok­partok, töltésoldalak kaszálá­sával. Ezzel sóik helyen meg­késtek, és nem teremtették meg a lehetőségét annak, hogy jó második, illetve harmadik kaszálás is legyen. Mindezek pedig ebben az évben külö­nösen fontosak volnának, hi­szen közismert, hogy az átla­gosnál nagyobbak a szálasta- karmány-gond j aink. A hűvös, csapadékos időjá­rás következtében a primőr zöldségtermesztés sem sikerült megfelelően. Későn ültethették ki a palántákat, azok lassan indultak fejlődésnek, s emiatt a primőridőszak számos zöld­ségfélénél belecsúszott a tö­megtermelési időszakba. Ezért egyes termelőszövetkezetek értékesítési problémákra is számíthatnak. A fenti — alapjában kedve­zőtlen — következmények mel­lett sem rosszak azonban ez évi kilátásaink. A hűvös idő­járás például kedvezett a ka­lászosoknak, amelyeknek álla­pota ma országszerte jó, fej­lettsége erőteljes, beállottsága pedig a szokottnál is jobb. (Eb­ben a hűvös, csapadékos időjá­rás mellett az idejében végre­hajtott fej trágyázásnak is je­lentős szerepe van.) Nem te­kinthetők! rossznak a szőlő- gyümölcskilátások sem, bár kiugróan nagy termésre álta­lában e kultúráknál nincs ki­látás. p igyelembevéve a jelenle­gi helyzetet, a jó ered­mények elérése érdekében az átlagosnál nagyobb erőfeszíté­siek szükségesek a mezőgazda­ság minden területén. Mint egyik legfontosabbal kell szá­molnunk azzal, hogy előrelát­hatóan nehéz aratásunk lesz. A sok eső és a jelentős területen elmaradt vegyszeres gyomirtás miatt a gabonákban erőteljes gyomosodás várható. Nehézzé teszi az aratást az is, hogy 'a kevés napsütés és bőséges csapadék eredményeként nagy tömegű szalma betakarítása vá­lik szükségessé, és sok helyen máris megdőltek a gabonák. Növeli a gondokat, hogy az aratással egy időben kell elvé­gezni számos növényápolási és betakarítási munkát. Az elmondottak miatt, úgy gondolom, hogy termelőüzeme­inknek az artásra alapos körül­tekintéssel szükséges felkészül­niük. Mindenekelőtt gondos­kodniuk kell az aratáshoz és a vele egy időben végrehajtandó egyéb feladatokhoz szükséges munkaerőről. Állami gazdasá­gaink és termel őszövetkezete- ink között akadnak olyanok, amelyek saját munkaerővel nem győzik a tennivalókat. Ezért kívánatos, hogy már most gondoskodjanak külső munkaerőről. Erre legkézenfek­vőbbnek az a megoldás kínál­kozik, hogy az ipari üzemek és vállalatok — az építőipart és a közlekedést kivéve — ideig­lenesen engedjék át a mező­gazdaságnak azokat a dolgozó­kat, akik részt akarnak venni a nyári gabonabetakarításban- Különösen az jelenthet nagy segítséget, ha minél több trak­toros képzettségű dolgozót át­adnak a termelőszövetkezetek­nek, gépállomásoknak vaijy állami gazdaságoknak. Kívána­tos, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek veze­tői a fiatalságot is vegyék Igénybe minél nagyobb szám­ban a nyári mezőgazdasági munkákhoz. Tárgyaljanak en­nek érdekében az iskolákkal, tanárokkal, és teremtsenek jó föltételeket a fiatalok számá­ra, hogy kedvvel végezhessék munkájukat. Döntő feladat az aratás jő végrehajtása érdekében a gé­pek kifogástalan működésének biztosítása. Kormányzati szer­veink különböző intézkedése­ket tettek, hogy lehetőleg al­katrész-, üzemanyag- és egyéb zavarok nélkül bonyolódhas- sék az aratás-cséplés nagy munkája. Szükséges azonban, hogy a termelőüzemek vezetői gondoskodjanak a gépek jó ki­javításáról, munkájuk megfe­lelő szervezéséről, beleértve a kettős műszakot is. Nagy feladatot fog jelenteni mindezek mellett a szalmabe­takarítás és a gabonatisztítás, tárolás jó megszervezése. Ezért kellő időben kell gondol­kozniuk a termelő üzemek ve­zetőinek és a terményforgalmi szerveiknek arról, hogy megfe­lelő kombájnszérűket létesít­senek, szükségtárolóhelyeket biztosítsanak, gondoskodjanak a nedves gabona szárításáról stb. A z aratás-cséplés mellett — azt megelőzően és azzal egy Időben is — számos más munka vár elvégzésre a mezőgazdaságban. Nagy fel­adatot jelent például a párás, csapadékos időjárással össze­függésben mutatkozó perenosz- póraveszély leküzdése és a gyümölcsfavédelem. Bizonyá­ra ebben az évben többször kell permetezni, porozni, mint más esztendőkben, és gon­dosabban kell végrehajtani a növényvédelem érdekében szükséges egyéb feladatokat is. A várható nehézségek elle­nére minden lehetőségünk meg­van arra, hogy a nagy erőfe­szítésekkel arányosak legyenek az eredmények is, s ezért érde­mes és szükséges idejében megtenni minden olyan intéz­kedést, amelyek a nyári beta­karítás sikerét garantálják. — — -i "■ ■■■■■■ Beszélgetés egy második éve épülő istállóról Az igazsághoz tartozik, hogy jelenleg semmilyen építkezés nem folyik az eddei termelő- szövetkezet szóban forgó istál­lóján. De rövidesen — az ígé­retek szerint — ismét megin­dulnak a munkák, s ba min­den jól megy, a harmadik ne­gyedévben elkészülnek vele. Talán nem sürgős a szövet­kezetnek ez az épület? De­hogynem! Hiszen a jószágot most huszonegy helyen tart­ják, legfőbb ideje volna ösz- szevonni őket. Talán a kivite­lezők késlekedtek, s miattuk húzódott el a műszaki átadás időpontja tavaly december 15- röl idén április 20-ra, majd szeptember 15-re? Nem, az épí­tők sem olkolhatók, hiszen szabályosan jártak el, amikor abbahagyták a munkát. Az eddei istállónak érdekes története van. A szövetkezet akkori vezetői a tagság jóvá­hagyása után tavaly tavasszal egy 1/2—19-cs típusszámot vi­selő, száz férőhelyes, szabad- tartásos növendékmArha-istál- ló építésére jelentették be igé­nyüket. Hozzá is fogtak a munkálatokhoz, hamarosan a tetőszerkezet is fölkerült, az­tán rájöttek valamire. Arra, hogy ilyen istállóra nincs szükségük, hiszen a közÖ3 szarvasmarhák szarna összesen is alig haladja túl a százat, nemhogy száz növendékmarhár juk lenne, s amilyen kicsi a gazdaság, nem is lesz ennyi borjú a jövőben sem. Ezt per­sze a típusterv elfogadásakor is tudhatták volna. A szövet­________________________________ k ezet mostani vezetői azonban annak idején nem ismerhet­ték a terv részleteit. — Rájöttünk, hogy ha a terv szerint épül fel az istálló, med­dő befektetés lesz az a 640 000 forint, amibe kerül — mondot­ta Horváth József ts/.-elnök. — Mit tettek, amikor ezt észrevették? — Be akartuk építeni, fala­kat akartunk liúzatni, hogy zárttá tegyük. — Mit szóltak ehhez a kivi­telezők? Abbahagyták a munkát, mert nem szabad eltérniük a tervtől. Az építé« tehát abbamaradt, és az eddei vezetők végigkilin­cselték a megyei tanács me- gazdasági osztályának irodáit, hozzájárulást kertek elképze­lésük megvalósításához. Jártak a Földművelésügyi Minisztéri­umban is, a jóváhagyás a~on- ban csak késett. A-* FM Épí­tési és Beruházási igazgatósága .elvben ugyan egyetértett a mó­dosítással, egyúttal azonban azt is közölték, hogy az így felépülő istálló is csak növen­dékmarha tartására alkalmas, teheneket nem helyezhetnek el benne. A módosítás tehát csak a kötött tartást tette lehetővé a szabadtartás helyett. — A tavasszal elkészítette * tsz az elképzelése szerinti ter­vet — t? jékoztatott Scmog’i Gyula, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának építési előadója. — Ezt a tervet azon­ban nem írhattam alá, mert ehhez nincs jogom. így került az ügy az FM-be, s onnan az egyik illetékes szakmérnök a közelmúltban eljött a tsz-be megvizsgálni a problémát. — És mit állapított még? — Megértette és teljesíthető­nek tartotta a szövetkezet ké­rését. Rövidesen megkapjuk a központilag módosított tervet, s eszerint folyhat tovább a építkezés. —- És végül is tehénistálló vagy növendékmarlia-istálló lesz elkészülte után az épület? — Országos szakemberek döntenek ebben a kérdésben. A már használatban levő léte­sítményt megvizsgálják, s ha tehéntartásra alkalmasnak ta­lálják, a költség a tehénistálló építése után járó kedvezmény­űvel csökken. Amíg ezt nem állapítják meg, hiába tartanak az istállóban tehenet, a tsz-fc csak a növendékistállóra vo­natkozó kedvezmény illeti meg. Hosszas huzavona után foly­tatódhat az építkezés — a szö­vetkezetiek e^t taríáák legfon­tosabbnak. Hogy a tervezett­nél többe kerül az immár mó­dosított beruházás, ezt bánják legkevésbé. Inkább mérgelőd­nek emiatt, hogy ilyen hosszú 'dőbe telik, amíg felénül. Ami mégis vigasz: központi módo­sított terv készült, s ez — ha késve is — nemcsak az cödei- eknek, h~nem a. hasonló gond­dal küzdő többi tsz-nek is se­gít a probléma megoldásában. Hernesz Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom