Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-10 / 135. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1965. június tt. De Gaulle holnap érkezik Somiba De Gaulle elnök pénteken érkezik Bonnba Pompidou miniszterelnök és négy miniszter kíséretében. A nyugatnémet fővárosban már megkezdődtek ^ látogatással kapcsolatos tanácskozások. Kedden a CDU elnöksége, szerdán pedig a minisztertanács foglalkozott a francia—nyugatnémet csúcstalálkozó előkészítésével, amelyről a kommentátorok már előre megállapítják, hogy »a legnehezebb megbeszélés lesz, amelyet Erhard valaha is folytatott De Gaulle-lal«. A Welt kommentátora szerint a NÁTO-politika. kérdéseiben aligha várható az éles nézeteltérések áthidalása, Bonn azonban arra törekszik, hogy a »figyelem fényszóróját« ne ezekre a kérdésekre irányítsák, hanem olyan területeket keressenek, amelyeken a francia—nyugatnémet együttműködés pozitív eredménnyel járhat. (MTI) Beiktatták Franz Jónást Franz Jónást, az Osztrák Köztársaság május 23-án megválasztott úi elnökét szerdán Bécsben beiktatták hivatalába. Az ünnepi aktusra a törvény- hozás két háza, a nemzetgyűlés és a szövetségi tanács együttes ülésén, a kormány tagjainak jelenlétében került sor. Maleta, a parlament elnöke köszöntötte az új államfőt, aki letette a hivatali esküt. Jonas beszédében hangoztatta: Ausztria minden állammal jó kapcsolatokat, a gazdasági és a kulturális csere kiterjesztését kívánja. (MTI) Csökkentés! ígértek — 120 aiiiié forinttal eie lék a ladikjait Harold Wiison brit miniszterelnök munkavíkendre hívta meg vidéki rezidenciájába a »védelmi politika« és a katonai pénzügyi terhek ügyében közvetlenül érintett minisztereket. A vasárnap és hétfőn sorra kerülő megbeszélésen Healey hadügyminiszter jelentése alapján megvizsgálják, milyen haladást értek el a katonai program »radikális felülvizsgálásában«, amelyre a Munkáspárt ígéretet tett választási programjában. A tavaly októberi választásokat megelőző korteshadjáratban Wilson ismételten megígérte a hadikiadások gyors csökkentését., ehelyett azonban az idei katonai előirányzatokat újabb 120 millió fonttal emelték, mondván, hogy kénytelenek folytatni a toryktól örökölt katonai programot, amíg elkészülnek a »védelmi politika mindenre kiterjedő felülvizsgálásával«. (MTI) A dominikai felkelők nem fogadják el az amerikai javaslatokat „Johnson elnök megtaníthatná katonáit egy kis földrajzra“ Francisco Caamano ideigle.- nes dominikai köztársasági elnök, az alkotmányhű erők vezetője kedden a Santo Do- mingó-i Lconor moziban gyűlést rendezett és beszédet mondott 600 lelkes híve előtt — jelentik nyugati hírügynökségek. Kijelentette, hogy a 45 napja folyó véres harcok után még mindig hajlandó békés megoldást keresni, ugyanakkor azonban eltökélt szándéka Csontba és Salazar A diplomáciai protokoll ritkán tartalmaz olyan bohózatba illő elemeket, amilyenek Csőmbe lisszaboni utazását tarkították. A kongói miniszterelnök kedden Madridból Portugáliába utazott. A lisszaboni rádió szerdán magyar idő szerint pontosan 13 órakor az alábbi közleményt sugározta (idézzük az AFP-t): »Moise Csőmbe kongói miniszterelnök átutazott Lisszabonon. A kormányfőt fogadta a (portugál) minisztertanács elnöke« — azaz: Antonio Salazar. Párizsba érkezése után azonban Csőmbe nyilatkozatot juttatott el a távirati irodák képviselőinek. Kereken kijelentette: »Sohasem jártam Lisszabonban, sohasem találkoztam: Salazar miniszterelnökkel.« Csőmbe közli, hogy Madridból a dél-spanyolországi Malagába ment, ahol Burundi királyával a két ország kapcsolatainak normalizálásáról tárgyalt, s ami a lisszaboni kitérőt illeti, arra, úgy mond, semmi oka nem lett volna. Ügy tűnik, Csombénak van oka tagadni . . . folytatni a harcot is. ha erre rákényszerítik. Heves támadást intézett az Amerikai Államok Szervezete ellen, s rámutatott, hogy az amerikai kormány, valamint a Santo Domingóban működő AÁSZ- bizottság képviselői olyan tervek megvalósításáért fáradoznak, amelyeknek semmi közük a dominikai nép érdekeihez. »Demokráciaellenes intézkedéseket javasolnak, például azt, hogy mondjunk le az 1963-as alkotmányról, vagy részben mondjunk le róla. Caamano kijelentette, hogy az »ideiglenes kormány« megalakítására vonatkozó AÁSZ- és amerikai javaslatok elfogadhatatlanok. Kedden újabb nyilatkozatot tett Juan Bosch, a Dominikai Köztársaság 1963-ban katonai államcsínnyel elűzött elnöke. A Chicago Daily News hasábjain megjelent cikkében kifejtette, hogy Dominika számára két alternatíva létezik: vagy helyreáll az alkotmányos kormányzat, vagy örök időkig tart az amerikai megszállás. Kedden egy amerikai katonai autó behatolt a Caamano- erők ellenőrzése alatt álló negyedbe, s utasait — három amerikai katonát, akik állítólag eltévedtek — a felkelők fogságba ejtették. Az egyik Caamano-tiszt közölte, hogy csak másnap bocsátják őket szabadon. »Johnson elnök megtaníthatná katonáit egy kis földrajzra« — mondotta az egyik dominikai tiszt az AP tudósítójának. A Biztonsági Tana s szerdai ülésén folytatta az Egyesült Államok dominikai fegyveres beavatkozása kérdésének megvizsgálását. Sey- doux francia küldött javasolta, hogy U Thant bocsásson Mayobre, a dominikai ügyekkel foglalkozó főtitkári megbízott segítségére megfigyelő csoportot, amely ellenőrizné a fegyverszüneti megállapodás megtartását, és megvizsgálná a polgári lakosság elleni megtorlásokat. Fejfájástól fejgörcsig ALIG SZÉLEIETT MEG elleni intervenció 1954-ben, a . , , . ~ . . j reformkormány megbuktatáa Johnson-doktrina — maris . é / amerikai ten- kudarc fenyegeti. Az Egyesült] , légi ő, feivonul. Államok elnöke és tanácsadói If?“®,1 r 5 olv-n nolitikai változás tervét *:a*db‘il6 ea ezzel párosított olyan politikai valto-as tervet |Wdasáei hlokódie vezeteti dolgoztak ki, amelyet TASZSZ ital közölt legutób- í ^beavatkozásnak ezek . bi félhivatalos szovjet nyilat- módosított de sohascm szünc. at irtcroal io 11 G>m»a ti*— . . _ . . ’ ... kozat joggal jellemzett »a feszültség fokozása irányába« való fordulatnak. A Johnson-, doktrína őse, a XIX. század j első felében meghirdetett-] Monroe-c.lv az adott törtÄ»-1- mi körülmények között még haladó vonásokkal is rendelkezett. Az »Amerika az amerikaiaké« jelszó elsősorban olyan törekvést takart, hogy az akkori történelmi korszak gyarmatosító hatalmait, Nagy- Britanniát, Franciaországot és a hanyatló Spanyolországot távol tartsa a kontinenstől. Mindamellett már a Monros- doktrinában is ott rejtőztek a csírái annak a szemléletnek, amely az egész nyugati féltekét az Egyesült Államok érdekterületének tekintik. A Monroe-doktrinának ezt a vonását élezte ki később a század második felében Theodore Roosevelt hírhedtté vált »big stick«, azaz »bunkósbot politikája«. A változott erőviszonyok között ez már úgy értelmezte a helyzetet, hogy »Amerika az Egyesült Államoké«. E politika jegyében zajlottak az Egyesült Államok sorozatos katonai betörései és intervenciói csaknem negyven esztendeig: 1927-ig, amikor a mostani dominikai partraszállás előtt utoljára törtek amerikai szárazföldi egységek latin-amerikai ország földjére. A ROOSEVELTI KORSZAK és a második világháború után módosult a »bunkósbot politika« és Latin- Amerikában előtérbe lépett a közvetett beavatkozás módszere. Ez igen széles skálát Ölelt föl. Az amerikai politikai befolyás felhez««1--' (például Goulart reform-elnök megbuktatása Brazíliában) reakciós katonai csoportok felhásználásán át (Guatemala telő módszerei mégsem biztosították a még The or sevelt által megfogalmazott hatalmi célokat. Latin-Am erika egyre jobban kicsúszott az Egyesült Államok kezéből. A második világháború után, az ENSZ megalakulásának időpontjában Latin-Amerika országai szolgáltatták a gépies amerikai többség legszilárdabb alapját a világszervezetben. Azóta ez a többség régen szertefoszlott. A következő szakaszban az Egyesült Államok kénytelen volt fölismerni, hogy a legszélsőségesebb reakciós katonai rendszerek támogatása forradalmi, de legalábbis Amerika-ebenes robbanás veszélyével fenyeget a kontinensen. Kennedy elnök hivatali ideje alatt ezért próbálták párosítani a burkolt beavatkozási kísérleteket a »Szövetség a haladásért« politikájával. ENNEK AZ VOLT A LÉNYEGE hogy a nyíltan reakciós katonai rendszerek n.lyett Amerika-barát polgári kormányokat hozzanak létre. A kísérlet másik feladata az lett volna, hogy az Amerikai Államok Szervezetét engedelmes eszközzé tegye, és felhasznál^ a földrész egyetlen, szocialista politikát folytató országának. Kubának az elszigetelésére. Ez a kísérlet is kudarccal végződött. A kudarc lényeges oka: a polgári kormányok amikor tényleges reformpolitikát akartak folytatni, beleütköztek a feudális földbirtokos réteg, a gazdasági életet hatalmukban tartó amerikai trösztök és a reakciós katonai klikk közös ellenállásába. Ebben az esetben lesöpörték őket a színpadról, mint Goulart rendszerét Brazíliában, vagy Bosch liberális elnök rezsim jét a Trujillo diktátor bukása után ieliélegző Dominikában. A másik változat az volt, hogy a polgári kormányok lemondtak a tényleges reformokról, és az amerikai monopóliumok kiszolgálásának útjára léptek. Ezt az utat választotta Betancourt és Leoni Venezuelában, Paz Es- tenssoro pedig Latin-Amerika ón köztársaságában: Bolíviában. Ebben az esetben viszont forrponlig növekedett a politikai feszültség — s ez fenyegette a washingtoni stratégiai és gazdasági érdekeket. LAU N-AMERIKA így menthetetlenül »az cgjé^ait Államok hátsó udvarából« Washington egyik legnagyobb politikai gondjává, növekedett. Ezt a fejtájást akarta elmulasztani Johnson azzal, hogy életre kellette a múlt század végén meghirdetett »Theodore Roosevelt-doktrinát« és Dominikában — 1927 óta először — tengerészgyalogos bakancsokkal taposlatla egy latin- amerikai ország földjét! Az események még távol vannak végső kifejlődésüktől. Mozgásuk általános iránya azonban már fölismerhető. De — még mielőtt az USA- akciók befejeződhettek volna — lángra lobbant Latin-Amerika egész sor országa! Bolíviában a baloldali ellenzék egyik vezetőjének, Lechin bányászvezérnek deportálása miatt általános sztrájk, tömegtüntetés — és a megtorlásképpen kihirdetett ostrom- állapot — hevíti forrpontig a szenvedélyeket. Kolumbiában az amerikai beavatkozás elleni • tüntetések miatt ugyancsak ostromállapotot hirdettek. Guatemalában a hadüsv- minisziter-helyettes elleni merénylet és a nyomában kihirdetett ostromállapot jelzi a csitíthatatlan nyugtalanságot. A Johnson-doktrina így jóformán napok alatt vihart, három ostromállapotot »aratott«. A latin-amerikai fejfájásból gyötrelmes fejgörcs lett... ORVOSI MEGFIGYELÉS ALATT McDivilt és White, a Gemini—4. két űrutasa szüntelen orvosi megfigyelés alatt áll a Wasp repülőgép-anyahajó fedélzetén. Az éber orvosok kiderítették, hogy a négynapos űrrepülés bizonyos kellemetlen tüneteket okozott. McDivitt őrnagynak például kedden váratlanul vérzett az orra. A doktorok úgy látják, ennek oka: az űrhajós a Gemini—#. kabinjában négy napon át tiszta oxigént lélegzett be. White őrnagynál az érverés és a vérnyomás elváltozásait észlelték. ILLATSZER ÉS KOZMETIKAI CIKKEK KIÁRUSÍTÁSA június 7—30-ig 40 u/o-os árengedménnyel. Chat-Noir kölni minden nagyságban, 4711 kölni, Chat-Noir, Nivea, Pfeilring sportkrémek, Chat-Noir púder (leveles és dobozos), Nivea napolaj, Odol fogkrém, Kamilloflor és Brunettaflor leveles shampoo HASZNÁLJA KI A KEDVEZŐ ALKALMAT! A felsorolt árukat szerezze be a Somogy megyei Iparclkk- kiskerestedelmi Vállalat kaposvári, siófoki, fonyódl és nagyatádi szakboltjaiból. kiskei w (95346) Edward White, a Gemini—1. egyik utasa rakétapisztolyával a kezében irányítja mozgását az űrben. Háttérben a Föld, lent az űrkabin nyitott ajtaja. (MTI Külföldi Képszolgálat) Az orvosok mégis úgy vélik, hogy a két űrhajós jó egészségben van. Kedélyállapotuk is derűs. A Wasp anyahajó ma reggel érkezik Florida állam Mayport kikötőjébe, ahol partra teszik az amerikai űrikreket. Magyar idő szerint kora délután a texasi Houstonba érkeznek, ahol találkoznak családjuk tagjaival, majd sajtóértekezleten vesznek résfet. Pénteken vagy szombaton föl, eresik Johnson elnököt. Hétfőn lesz a chicagói konfettis diadalmenet, kedden pedig a michigani egyetemen ünneplik McDivittet és White-ot, akik mindketten ennek az intézetnek a végzős hallgatói. (MTI) Merénylet Münchenben Andrija ~ílarics müncheni jugoszláv konzul ellen kedd este merényletet követtek el Meersburg bajorországi városkában. Klarics kocsijában ült, amikor né- támadó több lövést adott le rá. A golyók közül kettő súlyosan megsebesítette a konzult, s így átlapolta válságos. (MTI) Gerhardsen norvég miniszterelnök befejezte a Szovjetunióban tett látogatását, és szerdán Leningrádból repülőgépen hazautazott. Az Ausztráliai Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma L. L. Sharkeyt, a párt főtitkárát egészségi állapota miatt fölmentette tisztsége alól, és megválasztotta a párt elnökhelyettesévé. A párt új főtitkárává L. Aaronst, az elnökség tagját választották meg. Nyugatnémet—dán tárgyalások kezdődtek szerdán Bonnban. A dán küldöttséget Krag miniszterelnök vezeti. Nasszer, az EAK elnöke szerdán ebédet adott a jelenleg Kairóban tartózkodó Sasztri indiai miniszterelnök tiszteletére. — Kínai—albán gazdasági egyezményt írtak alá szerdán Pekin gben. A megállapodások az 1966—1970-es évekre szabályozzák a két ország gazdasági együttműködései. Sztrájkba lépett Milánóban 700 000 munkás tegnap, és ezzel a város élete megbénult. Rómában 70 000 építőmunkás sztrájkol az állandó foglalkoztatottságért és a bérek szilárdságának biztosításáért. A rhodesiai legfelsőbb bíróság megerősítette a 22 afrikai polgára fölött korábban kimondott halálos ítéletet. Isik török külügyminiszter a sajtó képviselőinek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az eddigi török—görög megbeszélések tanácskozó jellegűek voltak. A tulajdonképpeni tárgyalások Ciprusról akkor kezdődnek meg, ha Görögország úi nagykövete megkezdi működését Törökországban.
