Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) ÁR.4: 80 fillér MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. évfolyam 132. szám. 1965. június 6., vasárnap Pedagógusokat tüntettek ki a megyei tanácson 7# i. ( ÍNTF2;. •) ^^ftí goszlá v - magyar tanácskozások Tegnap délelőtt mintegy harminc pedagógus gyűlt ösz- sze a megyei tanács vb-termé- ben, hogy átvegye az oktatás­ban, illetve a népművelésben kifejtett munkája elismerésé­nek jutalmát, kitüntetését. Az 1965. évi pedagógusnap alkalmából Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke kö­szöntötte a jelenlevőket, majd ennek a napnak a jelentősé­géről szólt. — Két nap van az évben, amikor a legtöbb virág fogy el. Az egyiken az életbe ki­lépő fiatalokat, a másikon a nevelőket köszöntik a diákok szívük, ragaszkodásuk legme­legebb hálájával. Országos megbecsülés övezi nevelőin­ket, és ennek egyik állomása ez a megyei ünnepség is — mondta a megyei tanács vb- elnöke a többi között, majd utalt arra, hogy az utóbbi húsz évben és ma is a peda­gógusok százai, ezrei részesül­nek jutalomban, kitüntetésben a legkisebbtől a nagy, városi iskolákig. — Kérem, ne is az anyagi juttatás mennyiségét te­kintsék most, hanem a széles körű elismerést mint a peda­gógusok társadalmi megbecsü­lésének jelét — mondta Böhm elvtárs, majd tíz nevelőnek — Mihalovics Jenőnének, Fehér Juliannának, Rózsa András- nénak, Auguszt Ilonának, Kontra Józsefnek, Horváth Károlynénak, Hausz Gyulá­nak, Szmetana Gézának, Ju­hász Vilmosnénak és Kertész Sándornak — átnyújtotta »Az oktatásügy kiváló dolgozója«- kitüntetést. - A »Szocialista kultúráért-« kitüntető jelvényt három művelődésiotthon­igazgató — Róka Gyula, Csák Ernőné és Mezei Belőné — kapta meg. Ezenkívül ketten »Kiváló dolgozó«-jevényt kaptak, hat pedagógus és egy szülői munkaközösségi elnök pedig miniszteri dicséretben részesült a pedagógusnap al­kalmából. A megyében több mint ezer pedagógusnak adtak pénzju­talmat ezen a napon. A gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság plenáris ülése Belgrádban Szombaton délelőtt Elslgrád- ban megkezdte munkáját a magyar—jugoszláv gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság ple­náris ülése. Az ülésen részt vett az a kormányküldöttség, amely Apró Antalnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyetteséi.' nek vezetésével pénteken es­te érkezett a jugoszláv fővá­rosba. A jugoszláv küldöttsé­get Jakon Blazsevics, a szö­vetségi végrehajtó tanács al- elnöke vezeti. A tanácskozásokon a felek beszámoltak a két ország gaz­dasági kapcsolatainak fejlődé­séről, és tájékoztatták egymást az eddig elért eredményekről. A jugoszláv és a magyar fél a tanácskozásokon megállapí­totta, hogy három év alatt Jugoszlávia és Magyarország árucsereforgalma 53 százalék­kal növekedett. Mindkét fél kifejezte készségét, hogy to­vább munkálkodjék az együtt­működés kiszélesítésén. (MTI) Újabb tűzharc Dom'nikában A dél-vietnami partizánok is harcban állnak az amerikaiakkal MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: A bálványost erősödés tanulsága (3. o.) SOMOGYBÓL INDULT EL... (4: o.) A PÖTTYÖS BRIGI EGYENES ÚTON A HANQSÜLY (8. o.) Gyermekeknek (9. oj TUDOMÁNY - TECHNIKA (10. o.) Nyugdíjcsaló (12. o.) NOVOTNY ÉS TITO BESZÉDE PLZENBEN Meg kell találni a módot a forradalmi erők egyesítésére J. B. Tito jugoszláv elnök, a JKSZ főtitkára és fele­sége, valamint a kíséretében levő jugoszláv személyi­ségek szombaton Plzenbe érkeztek. Az ottani Lenin Müvek udvarán nagygyűlést tartottak Tito látogatá­sa alkalmával. Ott volt Antonín Novotny köztársasá­gi elnök, a CSKP KB első titkára is. A nagygyűlé­sen először Antonín Novotny mondott beszédet. A csehszlovák elnök Joszip Broz Tito jelenlegi látoga­tásának jelentőségét méltatva kijelentette: »Figye­lembe véve mindkét ország szocialista érdekeit és céljait, valamint a béke biztosításának érdekeit, ba­rátságunk szélesebb alapokon nyugszik, szilárdabb, mint a múltban bármikor«. Santo Domingóban szombat­ra virradó éjszaka újra lövöl­dözésre került sor: a külföldi tudósítók jelentései szerint aknavetők hangját lehetett hallani. Az alkotmányos erők rádióadója szerint az amerikai csapatok nyitottak tüzet. Az AÁSZ háromtagú közve­títő bizottsága pénteken más­fél órás megbeszélést folyta­tott Caamano alkotmányos elnökkel. A találkozó után Bunker, a bizottság amerikai tagja kijelentette, hogy csu­pán »puhatolódzó megbeszélé­sekről« volt szó. Caamano ki­fejtette álláspontját, amely — mint az AFP »jó forrásokra« hivatkozva jelenti — nem változott: Caamano továbbra is ra­gaszkodik ahhoz, hogy csak az 1963-as alkotmány alapján jöhet létre meg­egyezés. Pénteken folytatódott az amerikai tengerészgyalogosok kivonása: jelenleg kétezer amerikai tengerészgyalogos van Santo Domingóban, és ezeket is behajózzák, hogy ha­zatérjenek az Egyesült Álla­mokba. A »bőrtarkójúak« tá­vozása után azonban még mindig 12 500 amerikai ejtő­ernyős és a légierő 700 tagja marad Dominikában, az Ame- rika-közi erők égisze alatt. Semmi jel sem mutat ar­ra — írja az AP —, hogy az Egyesült Álla­mok a közeljövőben újabb amerikai csapategységeket készülne kivonni a sziget- országból. Jottln Cury, az alkotmá­nyos erők külügyminisztere táviratot intézett az ENSZ- hez, és közölte, hogy csütör­tökön az amerikaiak aknave­tőből tüzeltek, és az alkotmá­nyos erők egyik katonáját sú­lyosan megsebesítették. Az amerikaiak magatartása ve­szélyezteti a fegyverszünetet — mutat rá a távirat. Ruhen Brache, az alkotmányos erők ENSZ-megbízottja pénteken bejelentette, hogy elküldi az ENSZ megfelelő szerveinek a dominikai katonai junta erői által kivégzett 800 személy nevét. Dél-Vietnamban pénteken Hue közelében kisebb össze­csapás volt a szabadságharco­sok és az amerikai tengerész- gyalogosok között. Nyolc ame­rikai megsebesült. A Da Nang-i amerikai támaszpont közelében szintén harcok voltak, két amerikai tenge­részgyalogos életét vesztette, öt megsebesült. Phan Khac Suu dél-vietnami államelnök szombaton dél­előtt Nguyen Vanh Vinh gaz­dasági miniszter helyére Ngu­yen Trung Trinht, Nguyen Hoa Hiep belügyminiszter he­lyére Tran Van Thoant nevez­te ki. A kinevezésekkel kap­csolatban kiadott közlemény szerint az államelnököt fölkér­ték, közvetítsen abban a vi­szályban, amely Phan Huy Quat miniszterelnök és vezető katolikus politikusok között hosszabb ideje tart A katoli­kusok szerint a kormány túl­ságosan engedékeny a budd­histák iránt, s eltűr olyan irányzatokat, amelyek Dél- Vietnam semlegesítését köve­telik. (MTI) A külpolitikai kérdésekre rátérve a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke kije­lentette: »Mind Csehszlová­kia, mind Jugoszlávia népe békében akar élni és dolgoz­ni. Ezért országaink a Szov­jetunióval és a többi szocia­lista országgal együtt tevé­kenyen részt vesznek a bé­kéért folyó harc minden sza­kaszában, támogatják a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élését, a nemzetközi fe­szültség forrásainak felszámo­lását, az általános és teljes leszerelést, mindkét ország el­lenzi az imperializmus és a kolonializmus minden formá­ját, és elítéli azokat az ag­resszív lépéseket, amelyek ve­szélyeztetik a nemzetek sza­badságát és a demokráciát. Ezek az elvek országaink kül­politikájának alapját alkot­ják«. Novotny ezután így folytat­ta: »A jelenlegi helvzetben amikor az Egyesült Államok különösen agresszív politikát folytat a jogaikért küzdő sza­bad nemzetek és népek ellen, nyomatékosan hangsúlyozni kell valamennyi békéért har­NEGYVENÖT HOLDON TERMELNEK PAPRIKÁT Ka ciiák fosván harmadik díja A művelődésügyi miniszter odaítélte az 1964—65. tanévi országos középiskolai tanul­mányi verseny díjait, s egy­idejűleg megállapította a he­lyezettek sorrendjét is. Kapos­vári fiú is bekerült a helye­zettek közé; Bánfi Tamás, a Közgazdasági Technikum ta­nulója gazdasági számtanból » harmadik díjat nyerte eL a Dráva-mentl Egyetértés Tsz tótújfalui kertészetében. Két RS—09-es palántaülte­tővel rakják földbe a paprikapalántákat. A megtermelt paprikát a MÉK-nek és a szigetvári konzervgyárnak szállítják. coló erő összefogásának je­lentőségét az agresszorokkal szemben, akik sárba tiporják a nemzetközi jogot, és a reak­ciós erők akaratát akarják ráerőszakolni a kisebbekre. Ismételten hangsúlyozni kí­vánom, hogy Csehszovákia segítséget nyújt a VDK-nak, egyetért azzal a követeléssel, hogy az Egyesült Államok szüntesse be vietnami agresz- szióját, vonja vissza onnan hadseregét, számolja fel ka­tonai támaszpontjait, és szün­tesse be a VDK területének bombázását«. A német kérdésről szólva a csehszlovák elnök hangoztat­ta: »A Német Szövetségi Köz­társaságból érkező hírek a ré­gi német terjeszkedési politi­kára emlékeztetnek. Ma új módszerekkel próbálkoznak befolyásuk kiterjesztésére a világban. Arra törekednek, hogy atomfegyverhez jussa­nak a NATO révén. Azért hív­juk föl erre a veszélyre a fi­gyelmet, mert azt látjuk, hogy a nyugatnémet militarizmus és revansizmus ismét azzal fe­nyeget, hogy háborús összecsa­pást idéz elő.« A szónok ezután a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom egységének kérdé­seivel foglalkozott »Meggyő­ződésünk — mondotta —, hogy a béke megvédéséért, ß de­mokráciáért_ a nemzetek sza­badságáért, a társadalmi ha­ladásért és az emberiség más történelmi feladatainak meg­oldásáért folyó harcot minde­nekelőtt az egész világ kom­munista és munkáspártjainak, a szocialista tábornak közös, egyesített erőfeszítése viheti győzelemre. Különös jelentő­sége van ennek jelenleg, ami­kor az imperialisták kihasz­nálva a kommunista mozga­lomban keletkezett ellentéte­ket, agresszív akciókat hajta­nak végre. Pártunk nézete, hogy a fennálló ellentétek nem leküzdhetetlenek, és hogy az imperialistaellenes erők egységének megteremtése ér­dekében a lehető leghama­rabb meg kell találni a módot a forradalmi erők egyesítésé­re.« A nagy tetszéssel fogadott beszéd után J. B. Tito lépett a szónoki emelvényre. Bevezetőben köszönetét mondott a szívélyes fogadtatá­sért és a meleg baráti szava­kért, amelyek a nagygyűlésen elhangzottak. Majd így foly­tatta: — Jugoszláviának, Csehszlo­vákiának és a világ minden népének az az álláspontjai, hogy o fejlődés elengedhetet­len föltétele a béke megőrzé­se. Különösen fontos ezt hang­súlyozni napjainkban, amikor az imperialisták legreakció- sabb körei újból fenyegetik azokat a vívmányokat, ame­lyeket a szabadságszerető em­beriség rendkívüli áldozatok árán valósított meg. Mélysé­ges nyugtalansággal kell meg­állapítanunk, hogy a világ is­mét a nemzetek békéjét és biztonságát fenyegető veszély előtt áll. A jugoszláv elnök itt utalt a délkelet-ázsiai, a kongói, a dominikai helyzetre, majd eze­ket mondotta: A reakciós erők agresszív akciói a haladó, a felszabadí­tó és a forradalmi mozgalmak ellen megkövetelik, hogy a világ összes demokratikus és békeszerető erői, köztük első­sorban a szocialista országok, valamint az él nem kötelezett országok, a leghatározotí~' - ban vegyenek részt abban küzdelemben, amely a nem ­zetközi helyzet további éle~A- se ellen folyik. Szilárd me"- győződésünk, hogy a bék 'i egymás mellett élés polip'-' - ja a világ társadalmi fejlőd' - sének igazi és egyedül lehet­séges formája. Természet^ hogy a béke és a haladás e«"i ma sokkal erősebbek, és nö­vekedésük nyugtalanítja an­nak a reakciónak az erőit, amely kétségbeesett kísérletet tesz hadállásainak meg*- v. sére. Meggyőződésünk, ho-t szükséges és lehetséges to­vább erősíteni és egyesíteni a békéért harcoló erőket, hogy sikeresen föllépjenek a világ­békét fenyegető veszélyek el­len. Beszéde további részében a jugoszláv elnök sürgette a második világháború még meglevő maradványainak fel­számolását, az általános és teljes leszerelés megvalósítá­sát, az atomfegyverek terjedé­sének megakadályozását. El­ítélte a nyugatnémet milita­rista, revansista tendenciákat, az NSZK-nak azt a törekvé­sét, hogy atomfegyverhez jus­son. Tito elnök beszéde befejező részében a csehszlovák vezető személyiségekkel folytatott tanácskozások jelentőségét méltatta. Ä jugoszláv elnök nagy tet­széssel fogadott beszédét a két ország barátságának élte­tésével zárta. A nagygyűlés az Internacio- nálé hangjaival zárult (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom