Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-27 / 150. szám
TUDOMÁNY—TECHNIKA TUDOMÁNY—TECHNIKA TUDOMÁNYr Uj magyar találmány a vízellátás javítására Kilenc ország szabadalmaztatni akarja Hazai kutatók világraszóló tudományos eljárást dolgoztak ki az élővizek ihatóvá tételére. Az »-új-“ víz kristály- tiszta, kitűnő ízű, kísérletekkel bizonyítottan egészséges. Az eljárás rendkívül olcsó: az ezer liter ivóvíz előállításához szükséges vegyszer ára mindössze két fillér. A víz- nyerés termelékenységét az eddig alkalmazott módszerekhez képest háromszorosára növeli. Az eljárás találmányként szabadalmaztatás alatt áll kilenc orzságban: Franciaországban, Olaszországban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Ausztriában, Belgiumban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Indiában. A legkomolyabb érdeklődés Franciaország részéről nyilvánul meg, francia cég jelentkezett elsőnek, amikor az új víznyerési módszer nyilvánosságra került. A találmány lényegében egy különleges összetételű vegyszer, amelyet létrehozói >-szedozán«-nak neveztek el. A szedozán színe por alakban fehér, oldott állapotban enyhén sárga, s a kísérletek során lényegesen jobbnak bizonyult az amerikai szeparán- nál. A szedozán alkalmazása nem igényel új beruházást. Vegyszerként fejti ki hatását, ezer liter vízhez 0,2—0,5 gramm mennyiségben adagolva — a korábban használatos kémiai szereknél lényegesen gyorsabb tisztulási sebességet tesz lehetővé. Az új eljárás a Bányászati Kutató Intézetben folytatott kísérletek eredménye, ahol a kutatási program keretében olyan vegyszerek előállítása szerepelt napirenden, amelyek alkalmazásával a bányavíz hasznosítása a korábbi eljárásoknál gyorsabban, gazdaságosabban oldható meg. Az új találmány minden tekintetben nagy jelentőségű Magyarország ivóvíz-ellátásában. <K) Feketeribiszke—új C-vitaminforrás Néhány év óta a kirakatok üvegtáblái mögött új palackozott készítmény hívja magára a figyelmet: a Fertő- di Kísérleti Gazdaság konzervüzemének feketeribiszke- szörp készítménye. Néhány esztendeje Bécsben nemzetközi konzervipari kongresszust tartottak, ahol több előadás ismertette a feketeribiszkével végzett klinikai és táplálkozásiam vizsgáltok eredményét. Az előadások szerint egyéves feketeribiszke-szörpkúra fokozza a vérerek rugalmasságát, napi 200 ml lé pedig növeli a meghűléssel szembeni ellenállóképességet. A biokémiai vizsgálatok során kiderült, hogy literenként 2—3 gramm C-vita.mint tartalmaz. (1 liter almalében csupán 0.1 g, 1 1 citromlében 0,5 g C- vitamin található!) Emiatt a második világháborúban az angol élelmezésügyi minisztérium rendelete szerint a csecsemők és kisgyermekek C- vitamin szükségletét fekete- ribiczke-szőrnopl kellett kielégíteni. Azóta más. nagy foetosséeú anyagok jelenlétét is kimutatták a feketeribiszkében. A feketeribiszke, bár némi hasonlóságot mutat a közismert piros ribiszkével, több lényeges tulajdonságban eltér ettől Európában, Észak- és Közén-Ázsiában őshonos növény. A hűvösebb, csaoadéko- sab^ éehailatot kedveli. Víz- tűrőkápessége nagy, ezért olvnn területeken is termeszthető amelyeket időszakosan víz borít. tehát rendszeres mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok. Üzemi szaporítása egyszerű fásdugványozással történik. Vesszői már egy hét alatt megevökeresedtek. Termését főként az egyéves hajtásokon, tehát a vess.zőkön hozza, ezért arra kell törekedni, — metszéssel —, hogy mindig elegendő fiatal hallás fejlődjék a bokrokon. Mivel a növény nem öntermékenvül, porzópartnerről kell gondoskodni. Ez azt jelenti, hogy legalább két. egymást jól termékenyítő fajtát kell váltakozó sorokban telepíteni. Termesztése egyszerű, az egvetlen problémát a szüret okozza. Túlérett állapotban uffvanls a gyümölcsök könv- nven leh"11nnak, A felmerülő termelési költségek _ legnagyobb része. kb. 40 százaléka a szüretre esik. de bizta- té kfoérletok folvnak a gyümölcs gépi szedésének a megoldására. Az eddigi tapasztalatok szerint a termésátlag holdanként 20 mázsa körül mozog, ez azonban még növelhető. Értékes tulajdonságai miatt termesztése Európa-szerte előretör. Hazánkban eddig csaknem 2000 kát. holdon termesztik. de néhány év alatt ez a terület négyszeresére növekszik. A magyar feketeribiszke keresett cikk, és a nyugati piacokon szinte korlátlanul elhelyezhető. Magas világpiaci árával valamennyi gyümölcsünk árát megelőzi. Termesztése tehát termelő- szövetkezeteink közös és ház- tái részlegeiben egyaránt előnyös. H, J. Rovarok a csapdában Csalogatóanyagok a növényvédelemben A korszerű mezőgazdaság egyik legégetőbb problémája a növényvédelem, hiszen ismeretes, hogy fáradtságos munkával előállított terményeink jelentős része veszendőbe megy a nagy számú rovarkártevő miatt. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint csak a kenyérgabonában és a rizsben a kártevők és betegségek okozta évi veszteség 33 millió tonna, ami 150 millió ember egyévi szükségletének felel meg. A modern vegyipar sokféle kitűnő hatású rovarirtószert állított elő és hozott forgalomba, ezek a védekező anyagok azonban elég költségesek, kiszórásuk még költségesebb, és a rovarok hamarosan ellenállóvá válhatnak a vegyszerekkel szemben. Mindez a szakembereket az egyszerűbb, olcsóbb növényvédelmi módszerek kidolgozására serkentette. Ilyen reményekkel kecsegtető új módszer a rovarok csalogatóanyagokkal való összegyűjtése és megsemmisítése. Elmennek a szag után A biológusok már régen kiderítették, hogy a rovarok nagy hatósugarú szaglóérzék- kel rendelkeznek. A lepkék, darazsak, legyek n»™ ságból megérzik pl. a táplálkozásukra alkalmas b-— *■-<- vényt, vagy a párosodásra kész partnert. Bebizonyosodott, hogy az egyik lepkefaj hímje 11 km távolságból is megérzi a nőstény illatanyagát. Kézenfekvő volt tehát a gondolat: a rovarok e rendkívüli szaglóképességét a párzásra kész nőstény, s a kedvenc táplálék szagának utánzásával, az úgynevezett csalogatóanyagokkal arra lehetne felhasználni, hogy a rovarok növényvédelmi szempontból fontos rajzása idejét, s egyedszámát megállapítsák, vagy a csalétket megmérgezve, a rovarokat elpusztítsák. Az alapötletet számos kísérlet eredménye igazolta. Egy fenyőfűrész-darázsfaj egyetlen nőstényét kalitkába zárták, és szántóföldre helyezték ki. Ez s nőstény öt nap alatt tizenegyezer hímet csalogatott a csapdába. Eddig csupán három rovarfaj ivari csalogatóanyagát ismerjük pontosan: a gyapjaspilléét, a selyemlepkéét és a csótányét. Ezeket 500 000 nőstény hátsó potroh- szelvényéből, megfelelő kémiai eljárással vonták ki és pontos kémiai szerkezetüket is megállapították. Érdekes, hogy a kivont anyagok hihetetlenül kicsiny mennyisége — összesen kib. 30 molekulája — már csalogató hatású. A természetes esalogatóanyagok megismerése után, ezekhez hasonló, mesterségesen is előállítható anyagok esetleges csalogató hatását vizsgálták. Mintegy 4000 különféle anyagot próbáltak ki e célból, többet közülük sikerrel. A sóskaborbolya gyö- lcérzúzalékának vizes párlata, a növény magjából préselt olaj, a hársfavirágból kivont illatanyag pl. a földközi-tengeri gyümölcslégyre erősen csalogató hatású. A kísérletet természetesen szabadföldön, természetes időjárási viszonyok között folytatták. LéA méhek tánca Jó néhány esztendővel ezelőtt fölfedezte a rovarok nagy tudósa, Kari von Frisch, a müncheni egyetem tanára, hogy a kasból kirepült »felderítő« méhek visz- szatérésük után közölni tudják a családdal, hói találtak gazdag méhlegelőre. A méhecske a lépekkel egyirány- ban a kas előtt sajátos »táncba« kezd. Frisch megállapítása szerint, ha a táplálék a kastól nincs messzebb száz méternél, a táncoló méh köröket ír le, de ha messzebb van, nagyjából két egymáshoz csatlakozó körben — fekvő nyolcas alakban »táncol«. Frisch megállapításait sok kutató új és új kísérletekkel ellenőrizte és kiegészítette. Kiderült, hogy a táncnál kát kör érintkező vonala közt és a táplálék, a kas és a Nap helyzetét összekötő vonalak közt összefüggés van. Ezt ábrán egyszerűbb szemlélni, mint elmondani, s igy ide iktatjuk a megfelelő rajzocskát. A neves kutató föltételezte, hogy a tánc pályájának hosz- sza valamiféleképpen arányos azzal a távolsággal, amely" a kas és a jelzett méhlegelő között van. De a kasban levő méhek nem látják a táncoló méhet, sőt általában a méhek látása nem a legérzékenyebb, újabban egyes kutatók arra gondoltak, hogy a nevezetes táncot táln valamiféle hang is kíséri, amely a kasban levő méhek számára figyelmeztetés és irányítás is lehet. Harald Esch, a müncheni egyelem és Adrien Wenner, a kaliforniai egyetem kutatója egymástól függetlenül kísérleteket is folytattak, hogy a föltételezett hangjelzéseket megfigyeljék. A kasban kis mikrofont helyeztek el. amely szalagra följegyezte az észlelt hangokat. Most már csak arra volt szükség, hogy különböző távolságokra elhelyezzenek tálkában táplálékot és megfigyeljék, milyen hangon értesíti a visszatérő méh a kasban tartózkodó családot. A táncoló méh egész sajátos hangot hallat. A vizsgálatokiból kiderült: ezt a hangot nem állandóan, hanem megszakításokkal hallatja, továbbá egy-egy hangzó időtartam arányos a méh által meg tett távolsággal. így ma már világos, hogy a táncoló méh egyrészt mozgásával a táplálék irányát, másrészt hangjával a táplálék távolságát közli a méhcsalád többi dolgozójával. (K. I.) é \/W Törte £ 1*0* V. I Tánc & Tánc & Legfelső rajz: A méh »táncának« sémája és értelmezéie K. von Frisch szerint. A baloldali »körtánccal« a méh azt adja híiül a ka» dolgozóinak, hogy száz méteren belül talált táplálékot. A jobboldali, nagyjából nyolcas alakú kettős körben történő tánc távolabbi táplálékéo rást jelent. Frisch föltételezte, hogy a nyolcas teljes hossza arányos a távolsággal, de újabb vizsgálatokból kiderült, a távolságot hanggal Jelzik a méhek. _ .. Alsó négy rajz: A megtalált táplálék irányát szinten jelzik ►táncukkal« a méhek. Ha a táncoló méh teste a két félkör érintkezési vonalában a függőleges iránytól nem tér el, a táplál k (T) egyirányba esik a Nap (N) és a kas <K) közti egyenessel. Ha a táplálék ettől a vonalúi eltérő Irányban van, a táncoló méh teste ugyanolyan szöggel tér el a függőlegestől, mit amilyet a »tap- lálékvonal« a »napvonallal« bezár. A »lánc« irányát nyilak jelzik. (K. von. Frisch u(£n módosította K. Chauvin.) nyeges volt azonban az is, hogy milyen magasan helyezték el a csalétket. Rovarirtás magnóval Más kutatók a rovarok hangadó, valamint hangérzékelő szerveit vizsgálták, és megállapították: a rovarvilágban a hangadás és érzékelés 13 oktáv hangterjedelemben történik, amelyek nagy része az emberi fül számára felfoghatatlan. Ennek ismeretében azután káros rovarokat csalogató berendezéseket készítettek, Így sikerrel jártak a hím moszkítók, a nőstény és a hímkabócák ösz- szecsalogatására, valamint a repülő sáskarajok irányváltoztatására vonatkozó kísérletek, amelyeket részben mag- netofonszr-lagon rögzített természetes hangokkal, részben mesterségesen keltett rezgésekkel végeztek. Hasonló jelentősége van a vetést vagy a termést károsító madarak riasztásának is magnetofon szalagon rögzített riasztó madárhangnak. Még csak kísérlet... Ezek a növényvédelmi módszerek még kísérleti szakaszban vannak, az eddigi eredmények azonban nagyon biztatóak. A jelenlegi vegyszeres védekezésnél — permetezésnél, porozásnál — sok kilogramm vagy sok. liter anyagot kell felhasználni, a csalogatóanyagoknál — mint láttuk — néha csupán molekuláris anyagmennyiségeket. Ha a csalogatóanyagok használata a növényvédelemnek nem is az egyetlen útja lesz, az bizonyos, hogy a komplex növényvédelem hatásos fegyverévé válik. H. J. A vándorló város A címben talán csak a város sző a túlzás, de Ausztráliában egy-egy négy-ötszáz lakosú település már városnak számít. Lakewoodot például, amelynek lélekszáma meghaladja a íélezret, hiába keresnénk a térképen. Ennek ellenére Lakewood mégis létezik! Csak éppen bizonytalan, hol »tartózkodik«. Mert ez a város időnként fölkerekedik és elköltözik más vidékre. Ha eredeti lakóhelyén elfogy a munka, illetve megszűnik a munkalehetőség, új területet keres magának. Lakewood lakói ugyanis bányaiét termelnek ki ausztráliai bányáknak. Lakewoodot 1902-ben alapították. Lakossága meghaladja az 500 főt, akik közül körülbelül 300 él magában a városban, a többiek a hét munkanapjain a várostól néhány mérföldnyire levő munkahelyeken dolgoznak. A városkában vannak az Irodák, de működik itt iskola is, van posta, vannak üzletek, dolgozik pék, mészáros, hentes, a benzin állomáson kapni benzint, olajat, és a városka köz- biztonságára rendőrség vigyáz. Sőt a házak körül kertek virulnak. gyümölcsfák díszlenek. És amikor elfogy a. környéken a fa, amikor kitermelték az erdőt, Lakewood néhány száz kilométerrel odább költözik. Nemcsak a lakosság — az egész város áttelepül. És igen rövid időn belül, úgyszólván napok alatt már az új helyen állnak a házak, ko pog az írógép az irodában, tanulnak a gyerekek az iskolában, süt a pék, rendel az orvos, sőt virulnak a kertek és a fék árnyékában megpihennek a lakók. A városhoz azok a vasúti teherkocsik is hozzátartoznak amelyekre az egész várost Igen rövid idő alatt föl lehet rakni. A költözési apparátushoz még vasúti sínek is tartoznak hiszen Lakewood legritkább esetben települ fővonal mellé. ÉRDEKESSÉGEK ÜJ SZOVJET ANTIBIOTIKUM Oletetrln néven új antibiotikumot állítottak e:o az össz-szövetségi Antibiotikum Kutató Intézetben. Az új gyógyszer sikeresen alkalmazható az eddigi antibiotikumokkal szemben ellenálló Staphylococcus baktériumtörzsek elpusztítására. Az első páciens, akit az oletetrinnel megmentettek, tüdőgyulladásban szenvedő kétéves kislány volt. A kórokozó staphylococcusok minden eddig ismert antibiotikummal szemben • ellenállók voltak, így került sor az oletetrin kipróbálására, amelynek alkalmazása után a kislány néhány nap alatt meggyógyult. A NAPRAFORGÓ HASZNOSÍTÁSA Hazánkban is a legteljesebb érdeklődésre tarthat számot az a komplex felhasználási eljárás, amit francia mérnökök dolgoztak ki a napraforgó hasznosítására. Eddig, az olaj kipréselése után a héját tüzelésre, a darát állati takarmányozásra használták fel. Most a növény szárát őrlés és osztályozás után a papíriparban és a pektingyár- tásban hasznosítják, a cellulózhulladékot pedig trágyázásra fordítják. A darából sókért vonnak ki, a héjából pedig furfurolt, és élesztő számára tápanyagként használható cukrot nyernek. Mindezekkel a folyamatos hasznosítási műveletekkel csökkentik az olaj termelési költségét. IDEIGLENES MÜÜT Egészen újszerű, acéllemezekből készült, könnyen szállítható, gyorsan elhelyezhető és ismét fölszedhető Ideiglenes útpályát állítanak elő Nyugat- Németországban, mely útépítkezésekhez (Javítás, korszerűsítés stb.) jól felhasználható. A gyakorlatban jól bevált acél- út 1000 méterének elhelyezése mindössze 24 árát igényel. INDIÁBAN HOSSZABB AZ ÉLETTARTAM Az 1961. évi indiai nép- számlálás szerint 1951—60. között a születéskor előre várható élettartam 41,2 év volt. Az adatok érdekessége, hogy — a világ többi részével ellentétben — a férfiak várható élettartalma hosszabb (41,9 év), mint a nőké (40,6 év). Tíz év alatt Indiában 9,2 évvel meghosszabbodott a születéskor várható élettartam, ami elsősorban a halálozás arányszámának csökkenéséből adódik. 15 MILLIÓ LEPRÁS Az Egészségügyi Világ- szervezet becslése szerint jelenleg még 15 millió leprás beteg van a világon. A legferőzöttebb terület Üj- Guinea, ahol a lakosság 5,71 ezreléke leprás, de a pápuák között is hasonló a betegségek aránya. E betegség felszámolását megnehezíti a betegek szégyenkezése (eltitkolják bajukat), noha a lepra egyébként ma már gyógyítható. ÜJ VEGYSZER Szovjet vegyészmérnökök üj készítményével, a Tetrazin nevű vegyszer segítségével csupán egy-két órára van szükség ahhoz, hogy ellenőrizzék a kukorica, búza, árpa, rizs, borsó és más növények vetőmagjának életképességét. Eddig s vetőmag megfelelő minőségének megállapítása a szokásos csíráztat ás i eljárással egy hétig Is eltartott. A próbának vett magokat felébe vágják és Tetrazin-ol- datba teszik. Ha a vetőmag életképes, akkor a preparátum a csirát vörösre festi. Az élettelen csíra színe változatlan marad. A szovjet vegyipar már megkezdte a Tetrazin nagyobb mennyiségű gyártását.
