Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-24 / 147. szám

MINDENT BELEI Somogyi Néplap • M;-? MS'ZMP MEGVE.1 ÉS A MEGYE’! TANÁCS LAPJA F I LM SZÍNHAZAINK MŰSORÁBÓL Vörös Csillag Hajrá, franciák! Egy ártatlan rögbimeccs is sok galibát okozhat, Henri esetében pedig nagyon is sok bonyodalmat okoz: ki­verik két fogát a heves drukkerek- Ez fölöttébb ké­nyelmetlen, ha az ember­nek két nap múlva esküvő­je lesz, és a bájos ara mit sem tud az angliai rögbiki- rándulásróL Henri a fogor­vosi rendelő várótermében unatkozva felpróbál egy rendőregyenruhát. Ez sokáig rajta marad, és a legkülön­bözőbb helyzetekbe kergeti a fiatalembert: megmenti egy filmsztár életét, rablót fog, eltévedt gyerekeket is- tápol, és közben menekül. Súlyosbító körülmény, hogy nem nyithatja ki a száját, mert akkor az_ új fogak meglazulnak és kiesnek ... Fordulatos, vidám, jól szó­rakoztató, színes filmet láthatunk. francia Szabad Ifjúság LÁNCOK Drámai erejű bolgár film a Láncok. Főhősének nincs neve. ö az ember a lánc- caL A háború vége felé a hadbíróság már harmadszor ítéli halálra. Politikai fo­goly, antifasiszta. Az ítéletet kétszer nem tudták végre­hajtani. Most harmadszor is sikerült megszöknie a fog­lyokat szállító vonatról, de most lépteit a súlyos láncok nehezítik. Több napos, em­bertelen hajsza, menekülés, bujkálás után ismét elfog­ják. Cellája előtt gépfegy­veres katona áll. Együtt szöknek a partizánokhoz. A katona az időközben szer­zett fűrésszel az elítéltet megszabadítja a láncától. Fütyülnek a golyók, közele­dik az üldözők zaja. Végre lehullik a súlyos lánc, és abban a pillanatban egy go­lyótól találva holtan esik össze az ismeretlen katona. — Szép időért imádkozik — Dehogy! Alkatrészért! a nagymama? (Mészáros András rajza) Iskolákat, óvodákat, művelődési házakat korszerűsítenek . megyénkben (Tudósítónktól.) Több mint tízmillió forintot fordítunk az idén az oktatási és művelődési intézmények i felújítására, korszerűsítésére, j Barcson több mint 550 000 fo- j rintba kerül az általános is- | kola átépítése. Itt már hosz- i szabb ideje folynak a munká- | latok. Nagy javítást fognak el­♦ végezni a bélavári és a nagy- t bajomi iskolában is. Siófokon | az általános iskolában kicseré- . lik a központi fűtőberende- I zést. Kaposváron a Vöröshad- j sereg úti és a Gárdonyi Géza i iskolában 400 000, illetve 1 150 000 forintot fordítanak ja­vításra. Az igali középiskolá­t sok menzája már elkészült, I Csurgón a diákotthonban fel- í vonót építenek, és két peda- J göguslakást újítanak fel mint- | egy negyedmillió forintból. A | siófoki gimnázium is szebb ♦ lesz: már a belső munkáknál ♦ tartanak az építők. A kapos- t vári Táncsics és a régi leány- i gimnázium korszerűsítése 200 ♦ —200 000 forintba kerül. A I munkák nagy részét a nyári i szünetben végzik el. 1 Korszerűsítik az iharosberé­nyi és az osztopáni óvodát. Barcson rövidesen befejezik a művelődési ház felújítását, Fia- latonkilitiben 200 000 forintot fordítanak hasonló célra. Ba- latonboglároa egymillió forint­ba kerül a mozi felújítása. A balatonmariai gyermeküdülőt 300 000 forint költséggel szé­pítik. Felújították a niklai Berzsenyi Dániel Múzeumot is. Régi kívánság vált valóra napokban: megkezdték a ka­posvári leány- és fiúkollégiu­mok folyosóinak és lépcsőinek melegpadlózását. Utánfutó, Jolle vitorlás, Orionton táskarádió — kölcsönbe A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat két- és négyszemélyes utánfutót, négy hullámsávos Orion- ton táskarádiót s a Balatonon 15-ös és 25-ös Jolle vitorláshajót is kölcsönöz a nyáron. Növelik a sátorkészletet és a campingföl- szerelések számát Is. Már minde­nütt állnak az automata mérle­gek. A nagyobb szállodák külföldi elektromos játékautomatákat kap­nak. Lassan apad a Dráva . Szombaton az eszéki gátsza- J kadás következtében rövid idő- } re eredeti medrébe húzódott | vissza a Dráva. Ez a kedvező t vízállás azonban csak 'a gátak X megjavításáig tartott. A víz l újra felduzzadt, és csak vasár­♦ nap este kezdődött el a lassú, I folyamatos apadás. A barcsi ♦ Dráva-szakaszon már elmúlt a las­Va­ve6zély, az árterületekről san húzódik vissza a víz. sárnap óta több mint fél mé terrel apadt a víz szintje. A Vízügyi Igazgatóság szak­emberei szerint gyorsabb apa­dás nem várható, míg a Duna vízállása magas. Lényegesebb javulás csak a hét végén, a jövő hét elején lesz. OOOQOOOOOOOOOOOO(XXXXXXXXXX>COCOOOOOOCOOCOCOOOOOOOCOOOOaX»CXXOCOOOOOCCC)OOOOCOOOOCXXXXXX>COOC)OOOOOOOOCXXXXXXDOOOCOOO í Ellesett beszélgetés — Hallottad, hogy KRESZ-táblákkal tartatott nylonzoknik kerülnek ha­marosan forgalomba? — Igen. — Kíváncsi vagyok, a zsúfolt autóbuszon hányán állnak majd a lábamra a «■Parkírozni tilos« tábla el­lenére. * * * Az autóbusz menet köz­ben többször megugrik. Az egyik utas kíváncsian fordul a kalauznőhöz: — Mondja, kérem, mi van ezzel a kocsival, hogy állandóan ugrál? — A kocsival semmi, ha­nem a vezetőmmel. __ 777 — Ma egész nap emle­getik ... ... Cibere megáll ogy hir­detőoszlop előtt, és észre­veszi, hogy mellette a Sí­rnék gyerek hangosan föl­nevet. — Mit nevetsz ilyen jó­ízűen, kisfiam? — Azt nem mondhatom meg — feleli a kisfiú. — És ha két forintot adok fagylaltra? — Akkor igen, de csak ha a jobb lábával egy kicsit hátralép... Cibere a jobb lábával egy kissé háfcralép, erre a Sírnék fiú boldogan: — No, most már mind a két lábával benne van! * * * Anyai tanács Piriké nászúira indul. Mamája megcsókolja jobbról, balról, majd a következő tanáccsal bo­csátja útjára: — Kislányom, vésd á szivedbe: sose vitatkozz a férjeddel. Soha... Sírjál! G* a magnó 3. A nyűt* hatása — Kiket tart félműveltnek? — Azokat, akik talán egy­szer olvastak egy verset, ta­lán József Attilát, és egyből rámondják: »Ä, József Attila, mit nekem az ... Én olvas­tam tőle egy verset, és tu­dom, hogy milyen költő! Ugyan, részeges volt, mondták az emberek, meg is halt. Fo­gyatékosságai voltak, és ... biztosan bolond volt...« Szo­morú, hogy az. emberek rá­fognak — még egy ilyen nagyságra is — olyan dolgo­kat ... — Gondolom, ha ilyen em­berrel találkozik, véleményét nem tudja szó nélkül hagyni. — Feltétlenül vitába szállók vele — És mit mond neki? — Megmondom, hogy olvas­sa el először József Attila életét, fogja kézbe a köteteit, ismerje meg a költőt! És ak­kor jöjjön hozzám, és mond­ja, hogy József Attila bolond volt, részeges, és azért halt meg... Én nagyon szeretem József Attilát, a legkedve­sebb költőm. Rengeteget fog­lalkoztam vele, és megismer­tem. Szeretem az 5 humaniz­musát, egyszerűségét, azt, hogy olyan ragyogóan ki tud­ta fejezni a dolgok lényegét. Két próbálja megfogni a hi­tetlenkedő. Mindennek a miértjét kell először megke­resni ... — Most egy kicsit elérzéke- nyült, látom, nagyon szereti József Attilát. Az a kérdés: ilyen emberrel találkozva elég-e azt mondani: nézzen utána, alapozza meg maga a véleményét? Vagy talán hasz­nosabb segíteni őt ebben? — Talán foglalkozni kelle­ne velük, de annyian vannak, hogy ... Szinte lehetetlenség, hogy az ember azt mondja: »Gyertek, hallgassátok meg ezt és ezt X.-től és Y.-tól... és valljátok be önmagatoknak is, hogy nem úgy van, ahogy eddig láttátok.« Igen, el kelle­ne mondani mindazt, amit ők — talán közönyből — föl sem vettek eddig. — Megint itt vagyunk a kö­zönynél. Ennek sokféle bizo­nyítékát szeretném hallani magától. Ügy látom, ismeri Siófokot, és ismeri az embe­reket. — Igen, ismerem az embe­reket, bár... én még túlsá­gosan fiatal vagyok ahhoz, hogy ítéletet mondjak, hogy más emberek dolgait és tet­teit vitassam. Idősebbek ná­lam. De véleményem lehet... — Erre vagyok kíváncsi. — Az a véleményem, hogy mindenkiben meg kellene len­nie annak £ törekvésnek, hogy amit tud, azt tegye is meg. Mindazt, ami önmagá­ból és tehetségéből, társadal­mi pozíciójából fakad, azt virágoztassa tovább. De mi­vel »ezért engem nem fizet- nek«-jelszóval élnek, nem teszi senki. Valahogy úgy tű­nik, hogy mindenki csak ra­kosgat, rakosgat... — Mire? — Házra, autóra, víkend- házra ... Később elcserélik egy pesti lakásra, a víkend- ház megmarad, a fővárosban él... — Értem. Voltaképpen két­féle életet élnek itt az embe­rek. Másfajtát nyáron és me­gint másfajtát télen. Van-e ennek hatása — vagy valami­féle köze a közömbösséghez? — Nyáron majdnem egy kis főváros Siófok, mondhat­nánk így is. A szabadtéri színpadon ilyenkor vannak előadások, operettek. Nagy szeretettel fogadjuk a ven­dégművészeket, bár mindig operettek és ismert darabok kerülnek színre, általában minden nyáron egyformán is­métlődnek ezek ... De azért szívesen fogadjuk, mert ez is valami. — Fölpezsdítj egy kicsit az életet. Ráadásul nem kell kü­lönösebbet tenni érte, csak ki­fizetni a jegy árát —... Ahhoz képest, hogy mi van itt télen. Van egy Bala­ton Cukrászda, ahova az em­ber nem szivesen megy be. Miért? Annyira egyhangú és unalmas. Legalábbis olyan emberek számára, akik szere­tik a szépet, és van valami igényük akár a külsőre, akár a tartalomra nézve. — Meg lehetne ezt az igényt pontosabban fogalmaz­ni? — Hát... azt mondhatnám, hogy modoruk, viselkedésük, öltözködésük szempontjából is meg kellene nevelni a vendé­geket. Az ember mégiscsak jobban érzi magát egy szép, impozáns helyen, ahol min­denki jól öltözött. Nem kell feltétlenül drága ruha, csak egyszerű legyen, tiszta és... pedáns. Viselője jó modorú le­gyen. De ritikán találkozom ilyesmivel. — És nyáron? — Nyáron meg az van, hogy a fővárosból és a nagyobb vá­rosokból idejön sok fiatal, mondhatnám úgy is, hogy ... toprongyos külsővel Nagyon csúnya dolog. Egy rossz gatyá­ban, mezítláb a fiúk, egy tri­kóban, meleg bőrdzsekiben vagy egy gyapjúpulóverban; a lányok pedig összevissza, csú­nyán, rendetlenül. Beállítanak a szórakozóhelyekre, ahonnan ki kellene őket dobni. Feltű­nést keltenek, és bemutatják a rossz modor minden változatát Ez marad meg télen a helyi fiatalok egy részének... — Mekkora részének? — Talán egyharmadának. Azoknak, akik hajlamosak ar­ra, hogy majmolják ezeket a fiatalokat, akik elég különös, »modern« felfogással igyekez­nek a jó modort és a szép vi­selkedést elferdíteni. Azt mondják, hogy a miénk már régi, divatjamúlt De ez nem igaz! Mert ma is kell a jó mo­dor, ez olyan dolog, ami az emberek közvetlen érintkezé­sét széppé és udvariassá teszi. — Hogyan lehetne ellensú­lyozni ezt a nyári hatást? — Azzal nevelhetnénk és neveljük is őket, hogy ren­desen viselkedünk, tisztessége­sen a felnőttek, az idősebbek iránt udvariasan, nem csiná­lunk nagy duhajkodást, ha­nem egyszerűen, szépen, csöndben szórakozunk. így jobban érezzük magunkat, mint azok, akik feltűnési visz- ketegségben szenvednek. Talán így lehetne példát mutatni. — De ők ezt nem veszik ész­re. — Hát igen. Szerintük az a jó, mert most az a divat. Ál­talában itt is közönyösség mu­tatkozik, hogy »Ezt már úgy­sem tudjuk megváltoztatni, Így van, így kell elfogadni«. — Ebbe mindenki belenyug­szik? — Bele, minden további nélkül — Ez a fiatalokkal kapcso­latos észrevétel. De mit csi­nálnak a felnőttek? — A felnőttek tisztes kis polgári életükbe burkolóznak... — Mit ért ezalatt? — Csak kritizálnak, és csak ... bírálatokat mondanak. Mindenki a másikról, önma­gukról nem. A régi közmon­dással élve: más szemében a szálkát is... Jávori Béla (Következik: »MAGAGY A KISZ- BENJ Igazgatóvicc, de önérzetes Paholák büszkélkedik a kartársak előtt: — Az igazgató elvtárs annyira megbecsül engem, hogy már húsz méterről visszaköszön. * * • MORZSÁK Tudott dolog, hogy a nők féltve titkolják múlt­jukat. Mégis megkönnyeb­bülést jelent számukra, ha azt minden ismerősüknek elmesélhetik. * * * A főnök két alkalommal nem teljesítette a beosztott kérését. Harmadszorra le­építették — a beosztottat. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom