Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-19 / 143. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) ÁRA, 50 FILLÉR Mai számunk tartalmából Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ml. ÉVFOLYAM 143. SZÁM SZOMBAT, 1965. JÚNIUS 19. Ha egy lépcsőfok kimarad... (3. o.) Rádió— URH—tv (5. O.) Erő, szépség, fegyelem (6. o.) INTÉZE* ' A közelgő aratás előtti teen a járási tanácselnökök megyei értekezletének napirendjén A járási tanácselnökök teg­nap a megyei tanácson számot adtak a mezőgazdaság idősze­rű munkáiról. Nehéz helyzet­ről, kényszerű elmaradásról szóltak mindannyian. Eső, víz­borítás, jégverés az egyik ol­dalon — szorgalom, igyekezet, nehéz küzdelem a másikon. De lássuk csak a vázlatos megyei helyzetképet. Megyesserte összetorlódtak a munkák A barcsi járásban a burgo­nya az egyik fő növény. En­nek második töltögetését is el. végezték, kivéve a mélyebben fekvő, víznyomta vagy sáros területeket. A Dráva nem fe­nyeget nagyobb áradással, a kisebb folyók azonban kiöntöt­ték. Több ezer hold került víz aliá. Üjabb esőzés nélkül is csak hetek múltán szikkadhat­nak meg ezek a területek. A szomszédos csurgói járás ha­sonló gondjait még egy termé­szeti csapás növeli: jég verte a *határt. Hol kisebb, hol na­gyobb kárt tett. Gyékényesen például körülbelül száz-száz- húsz hold gabona annyira tönkrement, hogy semmi szem­termést sem adhat. Immár na­pok óta silózzák: mentik, ami menthető, legalább takarmány váljon belőle. A rétnek esetleg csak négyötödét kaszálhatják le az aratás kezdeté előtt a marcali járásban. A kaposvári járás szövetkezetei a cukorré­pának mintegy tíz százalékát csak ezután egyelhetik. A ku­korica sorközi kapálásának még a feléig sem jutottak el a fonyódi járásban. Szedni kellene a zöldborsót a nagy­atádi járásban, ha az időjá­rás engedné. A konzervipar egyéb növényei közül az ubor­ka vetésére és a paradicsom palántázására eredményes erő­feszítéseket tettek a megyé­nek ezen a vidékén. A tabi já­rásban viszonylag több rétet lekaszáltak, mint másutt. A növényápolással június végére elkészül a siófoki járás, ha kedvezőre fordul az időjárás. Készülődés a gabona- betakarításra Ebben a helyzetben már va­lamennyi említett tennivaló időszerűvé vált. A szövetkeze­ti vezetőknek nagy próbatéte­le a mostani és a következő időszak. A munkák ésszerű sorrendje megállapításának, a növényápolásra és a takar­mánybetakarításra alkalmas még oly rövid idő kihasználá­sának is most a szokásosnál sokkalta nagyobb a jelentősé­ge. A parasztság, a mezőgaz­dasági dolgozók helytállásától nagymértékben függ az idei termés sorsa. Minden tenni­valót egy nagyon fontos mun­ka alapos előkészítése és sike­rének biztosítása szemszögé­ből kell vizsgálni: küszöbön az aratás. Ezért is foglalkozott ezzel a témával legrészlete­sebben tájékoztatójában Böhm József, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke. Nehéz aratás várható. Az időjárás viszontagságai miatt ebben az időszakban nagy munkacsúcs bontakozik ki. Ami a gabonákat illeti, szá­ruk erős. A sok csapadék miatt nem lehetett a szükség szerint elvégezni a vegyszerezést, ezért gyomosak a gabonák. A sok vihar a kalászosok egy ré­szét megdöntötte. Mindezért kemény munkát, szívós, kitar­tó erőfeszítést követel az idei aratás. A gépek legteljesebb kihasz. nálása parancsoló követel­mény. Egyrészt a kétmenetes — osztott — aratás kiterjesz­tésére, vele a kombájnok tel­jesítőképességének fokozására lesz szükség, másrészt biztosí­tani kell, hogy a gép ott dol­gozzon, ahol a legszaporábban haladhat. Előrelátó szervezés­sel törekedni kell arra, hogy az adott körülmények között a rendrevágók, az aratógépek és a kombájnok minél nagyobb területtel végezzenek. A többi a kézikaszákra vár. Társadalmi segítség szervezése Az már ma is nyilvánvaló,- hogy a géppark növekedése el­lenére az idén többet kell kéz­zel aratni, mint tavaly. Na­gyon sok szövetkezetben látják azt is, hogy önerőből nem bír­nak ezzel a különleges jelen­tőségű munkával. Mindany- nyiunk évi kenyeréről van szó. A gabonabetakarításban szá­mít parasztságunk a társada­lom segítségére. Az iskolás gyerekek erejéből telik arra, hogy összehordják a kévéket. A keresztet majd megrakják a nagyobbak, fel­nőttek. A KISZ-szervezetek más foglalkozású tagjai ugyan­csak menjenek a tarlóra sza­bad idejükben a parasztfiata­lokkal együtt. Kéri és várja a falu a helyben lakó üzemi munkások, vállalati dolgozók segítségét is. Szabadságra kö­telesek elengedni őket munka­helyük vezetői, kivéve az épí­tőipart és a közlekedési válla­latokat. A tsz-vezetők egyez­zenek meg velük is, a szövet­kezeti gazdákkal is, a falun élő többi kaszabíró emberrel is mind az aratásra vállalt te­rület nagyságában, mind pe­dig a munka díjazásában. Számíthat parasztságunk ar­ra, hogy a gépek elvégzik az aratás nagyobb hányadát. Eh­hez az is kell, hogy a géphez értő emberek menjenek most a mezőgazdaságba dolgozni. A kézi kaszások, a marokszedők, a kévekötők toborzásának, munkájuk megszervezésének itt az ideje. Közgyűlésen, cso­portos megbeszélésen, család- látogatáson egyaránt ez most a legfontosabb téma. K. J. Kádár János interjúja az AP tudósítójának Az Associated Press ameri­kai hírügynökség közölte azt az interjút, amelyet Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke csütörtökön, parlamenti dolgozószobájában adott Preston Grovernak, a hírügy­nökség tudósítójának. legnehezebb Dun DRÁMAI KÜZDELEM FO­LYIK MOHÁCSON és kör­nyékén a haragos Duna vízé­vel. Milliók figyelik feszülten a rádió híreit: győze-e az ember, sikerül-e megmenteni a mélyebben fekvő területe­ket? A víz magassága tegnap már meghaladta a 980 centi­métert, 1870 óta nem volt ilyen veszélyes vízállás. Éjjel-nappal cseng a telefon a tanácsházán, intézkednek, kiürítik a veszélyeztetett te­rületeket, azonnal segítséget küldenek a fenyegetett Duna- szakaszokhoz. Maga a város meglepően nyugodt, mindenki teljesíti a kötelességét. A nap minden órájában, szünet nél­kül folyik a szállítás, pedig az utak rendkívül zsúfoltak. Különösen a termelőszövetke­zetek megviselt állatállomá­nyának biztonságba helyezése nehéz feladat. Szloboda János révkapítány, a Duna alapos ismerője, pi­henő nélkül ügyködik szolgá­lati helyén. Azt mondja: — Óriási már Mohácsnál a Duna. Szétterült az egész sík vidéken. Ez már nem is folyó, hanem tenger. Mégpedig há­borgó tenger. Amikor csen­des, alig 250 méter a szélessé­ge, most már eléri a 800 mé­tert. Csak komppal lehet megközelíteni a szigetet. Valaki kiált: — Szloboda bácsi, mikor in­dul a következő? Hány sze­kér mehet? A kikötőben már az út kö­zepéig tört előre a víz. Ho­mokzsákokkal igyekeznek fel­A haragos folyó hátán aszállyal érkeznek a homokzsákok ezrei. tartóztatni. A révkapitány és segítői gyorsan intézkednek, mindenki ott szorgoskodik a gáton, aki tud segíteni. Egy idős halász mondja: — Harmincöt esztendeje já­rom a Dunát. Nem kis idő ez. De ilyen haragosnak és ke­gyetlennek még nem láttam soha, pedig már átéltem né­hány árvizet. Különösen 1954- ben. Ahhoz képest ez a mos­tani baj nagyobb. Csaknem tíz méter magas a vízállás. Jó lenne, ha nem emelkedne to­vább. y GYORS ÜTEMBEN VÉG­ZIK A MENTÉST A KOM­POK Mohácsnál, Dunaszek- csőnél, Dunafaüvánál. Ezek csak addig állnak, amíg a NAPIRENDEN Kaposvár kereskedelmi helyzete Ülést tartott a városi tanács Dr. Szilágyi Lajos nyitotta meg tegnap délelőtt Kaposvár Város Tanácsának ülését, melynek napirendjén a város kereskedelmi helyzetéről szó­ló előterjesztés megvitatása szerepelt. Részt vett az ülésen Somogyi József, a városi párt- bizottság első titkára és Sebök József, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezetője is. A városi tanács kereskedel­mi csoportjának előterjesztése foglalkozott az üzlethálózat fejlődésével, illetve a meglevő gondokkal. Kaposváron jelenleg három, százhuszonkilenc élelmiszer-, iparcikk- és egyéb üzlet van. Alapterületük azonban — a INDUL A BUSZKARAVÁN S. . i. Javítják a pályát Kaposvár és Somogyszob között, a MÁV vonatpótló buszokkal szállítja az utasokat. Megszokott kép reggelenként, hogy a buszkaraván elindul az állomás elöl. lakosság lélekszámához viszo­nyítva — hatezer négyzetmé­terrel kevesebb a szükséges­nél. Mindez erősen rányomja bélyegét az egész kereskedel­mi helyzetre. Az üzletek több­sége a város belterületén van, emiatt zavarok mutatkoznak a külterületek folyamatos ellá­tásában. Kevés kivételtől elte­kintve a boltok zsúfoltak, kor­szerűtlenek. Noha az utóbbi években történt némi javulás — hiszen megnyílt az átalakí­tott bútorbolt, a Széchenyi té­ri önkiszolgáló csemegeüzlet, a Rákóczi téri Delicates-bolt, valamint több zöldségüzlet —, a fejlődéssel mégsem lehetünk elégedettek. Sok üzlet ugyanis a városban folyó építkezések következtében megszűnt, s pót­lásukról nem gondoskodott senki sem. Kaposvár kereskedelmi há­lózatának fejlesztési tervét már 1963-ban jóváhagyta a vá­rosi és a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Ez a terv húsz évre szabja meg a leg­fontosabb feladatokat Ennek a tervnek alapján készül el még ebben az évben a Szé­chenyi téri 301-es önkiszolgáló élelmiszeráruház bővítése, az Ady Endre utcai zöldségbolt cseréje a cipészkellék-szaküz- lettel, s ugyancsak ebben a tervben szerepel, hogy a szín­házi jegyiroda a PIÉRT Dózsa György utcai helyiségébe köl­tözik, helyén pedig — a rétes­bolttal együtt — bisztró jel­legű üzletet nyit a Vendéglátó Vállalat. Amíg a fejlesztési terv anyagi okok miatt nem teszi lehetővé, hogy korszerű üzle­tek épüljenek a külvárosok­ban, addig bódés árusítást kell megvalósítani. Eszerint a Füredi úti OTP-házak kör­nyékén egy élelmiszer- és egy zöldség-gyümölcs-, a Buzsáki utcai lakónegyedben szintén egy élelmiszer- meg egy zöld­ség-gyümölcs-, a Gorkij utca végén egy élelmiszer-, a Tán­csics Mihály utca (volt Domb utca) környékén pedig egy zöldség-gyümölcsárusitó pavi­lont kell nyitni. Az áruellátásról és a la­kosság igényeiről szólva a ta­nácsülés egyetértett azzal, hogy a tejellátás kielégítő, viszont nem megfelelő a tej­föl- és vajellátás. Hasonlóan gyenge a húsellátás is, ez azonban nemcsak kaposvári probléma. (A húsellátás az utóbbi hetekben észrevehe­tően javult.) A lakosság ellátásában nagy szerepe van a vásár- csarnoknak. A felhozatal azonban a múlt évihez viszo­nyítva hat százalékkal csök­kent, az árak pedig emelked­tek. A városi tanácsülés — ala­pos vita és igen sok hasznos javaslat meghallgatása után — úgy döntött, hogy javasolja a megyei tanács kereskedelmi osztályának: a harmadik öt­éves tervben a város külső területeinek üzlethálózatát az eddiginél nagyobb mértékben fejlesszék; javasolták a Ka­posvár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnek, hogy segítsen a külső terüle­tek ellátásában; s azt is ja­vasolták, hogy az északnyu­gati városrész ellátása érde­kében minél előbb épüljön meg ezen a területen egy ABC-áruház meg egy zöld- ség-gyümölcsüzlet Jt. Gy. ki- és berakodás tart. A gépé­szek felváltva pihennek fél-fél órát. Ülve szunyókálnak. Akin erőt vesz a rendkívüli fáradtság, belemeríti fejét a hideg áradatba. A mohácsi futballpályából már csak a felső kapufa látszik; Vala­mennyi öltöző a víz alá ka­rült És a riporter, a sziget­re érve csónakjával a Mari­ka vendéglő teraszán köt kt Vigasztalan a képi A sziget több települését teljes egészében kiürítették. Apróbb zökkenőkkel ugyan, de rendezetten zajlik a kiürí­tés. A lakosság igyekszik minden ingóságát magaval vinni. Talicskára tett ketre­cekben baromfiak csipognak rémülten. Hatalmas nyomás nehezedik a gátakra, az alat­tomos víz minden rést meg­talál. Laki István gátőr tájé­koztat: — Már magam sem tudón:, mikor aludtam két óránál többet egyfolytában. öreg biciklimmel szakadatlanul vé­gigkerekezem a 16 kilométe­res szakaszt. Tegnap, amikor a gát alatt áttört a víz, azt hittem, nem lehet megállíta­ni a katasztrófát. De az egyik tsz-gazda a testével tartotta a sebtében odahaji- gált köveket, amíg megérke­zett a segítség. Akkor aztán az előrobogó földgyalu egész hegyet kotort a veszélyes helyhez; Az ember győzött, nem a víz. MINDEN 100 MÉTEREN ÖR ÁLL, s le nem veszi te­kintetét a vízről és a talaj- róL Mihelyt rendellenességet lát, azonnal jelzi. A készenlét és a munkakedv leírhatatlan; Mindenütt izmos férfiak sü- rögnek-forognak, a homok­zsákok tízezreit rakják a gát vonulat tetejére. Az oldalfa­lak szakszerű megerősítésén katonák dolgoznak, s parancs­nokaikkal együtt nem kímé­lik erejüket. A gát kompon túli szakasza 20 kilométer a jugoszláv ha­tárig Itt főleg katonák áll­nak helyt a gáton. Egyik ti­zedesük büszkén mondja: — Itt közvetlen áttörési ve­szély jelenleg nincs. De azért három teherautónk terméskő­vel megrakva menetkészen áll. Ahol kritikusnak látnánk a helyzetet, azonnal közbelép­nénk. — Hol laknak? — Itt kint. Azokban a csöpp sátrakban. Már negyedik he­te. Megszoktuk. Nem akarjuk, hogy kifogjon rajtunk a Du­na. Az eszéki műút és a Duna között már teljes hosszában elkészült a lokalizációs gát; De ez csak a további vízbe­törések ellen nyűit védelmet. Az elöntött területeken csu- nán a házak teteje és a fák koronája ágaskodik ki a víz­ből. — Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy úiabb ára­dás esetén is elhárítható le­gyen a nagyobb katasztrófa — mondja a mohácsi tanácstit­kár. Regős István

Next

/
Oldalképek
Tartalom