Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-18 / 142. szám
A beteg segítse az orvost írta: dr. I. N. Ripa EZ A CÍM egy kissé különösen hangzik, de ha jól meggondoljuk, mégis jogos, minthogy az orvos nem rejtvényfejtő, ezenkívül gyakran bizonyos irányban specializálódott, és így a beteget hajlamos csupán annak a szervnek a prizmáján át tekinteni, amelyről panaszkodik, és amelyben az orvos magát szakértőnek tekinti. Hogy jobban megértsük a beteg és az orvos közötti kapcsolat alapjait, lássuk először, hogyan lesz valaki beteg. Az emberi test roppant ellenálló gépezet, amely éveken át a legrosszabb körülményeket tűri el anélkül, hogy tiltakoznék, jóllehet ennek kellemetlenségeit bőven érzi: nem él tiszta levegőben, hiányt szenved oxigénben, megmérgezte a dohányzás, nem kap megfelelő táplálékot, egyszóval: gyorsan siet a korcsulás felé, vagy pedig nagyon alkalmassá válik, hogy benne a mikrobák otthont találjanak és kifejlődjenek. A test egy nap azután riadót fúj: jelentkezik az első fájdalom. A beteg rohan az orvoshoz, és segítségét kéri. De az orvos miként írjon elő neki gyógyszert, amely őt meggyógyítja azoktól a bajoktól, amelyek az éveken át elkövetett hibák során keletkeztek, és amelyek megingatták egészségét? És mégis az orvos egy sereg gép segítségével hozzáfog a beteg megvizsgálásához. A röntgengép elé állítják, és megtekintik a tüdejét. A mikroszkóp alaposan kutat a baci- lusok után. Az emésztőszervekkel van baj? Ledugnak a száján egy csövet a gyomrába, amely esetleg vegyi átalakulásról hoz fel bizonyítékokat. Panaszkodik a veséjére? Színező anyagot, esetleg radioaktív izotópot próbálnak ki nála, amely nem túl kellemes művelet. Fáradtságról panaszkodik? Többször vért vesznek tőle, és azt kielemzik. Az orvos ezután lát egy csomó adatot, de nem látja a maga teljességében a dolgokat. ÉS A DIAGNÓZIS? És a kezelés? Az orvos kétségkívül elő fog írni valamilyen gyógyszert, amely csillapítja a betegség legriasztóbb jelenségeit; gondoskodni fog róla, hogy ezek a jelenségek eltűn ienek, de rövid időn át tartó »-nyugalom« után ugyanezek a jelenségek újból megmutatkozhatnak, csakhogy még súlyosabb arányokban. Lehet, hogy még más jelenségek is járulnak a régiekhez. Ily módon az emberi szervezet korcsosul, korán megöregszik. És ha még arra is gondolunk, hogy a biológiai károsodás a gyermekekre is átszármazhat! Kétségtelen, hogy vannak protézisek: a fogak, a hallás, a vese, a szív egyes részei számára, de ki ne szeretné elkerülni azt, hogy ilyen helyzetbe jusson? Mindezt el lehet kerülni (a balesetek kivételével) minél tökéletesebb és minél változatosabb orvosi vizsgálat útján, ha ezt sűrűn megismétlik, vagyis ha nemcsak a betegséget, hanem az egészséget is felülvizsgálják, és a látszólagosan jelentéktelen szimptómákat is elemzik. Íme, miért: A modern orvostudomány jóllehet már alaposan szakosítva van, mégis az embert mint egységet fogja fel, amely vagy normáhs, vagy patologikus állapotban van. A szervek szoros összefüggésben és kölcsönös ráhatásban állanak; bármilyen távol esnek is egymástól, az ideghálózat és a véredények útján anatómiailag szoros kapcsolatban vannak egymással. Ez az összefüggés idézi elő, hogy egy-egy beteg szerv a legkülönbözőbb tüneteket mutathatja és megfordítva: azonos jelek különböző szervek elváltozásait jelenthetik, és mindez más-más embernél másképpen jelentkezik, sőt ugyanannál az embernél is, ha ez az ember váratlan körülmények közé jut, amelyek a lappangó elváltozásokat felszínre hozzák, vagy egy régi betegség maradványait ismét felújítják. Ezekből a különféle indokokból teljes joggal írta a nagy Pavlov: »A betegség megjelenése jellegzetes szimptó- máival nem jelenti a kezdetet, hanem egy bonyolult és hosszadalmas fejlődésnek későbbi szakaszát.« SZÜKSÉG VAN tehát arra, hogy a beteg segítse az orvost, mert a szimotómák együttes feltárása és felkutatása vezethet csak reális és alapos eredményre. Vegyék figyelembe azok, akik önmagukat »tkezelik«, ■> mert »nincs idejük«, hogy orvoshoz menjenek, és magukat megvizsgáltassák, vagy pedig meg vannak elégedve azzal, hogy az előző évben történt laboratóriumi vizsgálat jó eredményt mutatott ki, hogy maguknak kell segíteniük az orvost abban, hogy meg tudja őket gyógyítani. (Ford.: Hegedűs Nándor) Miért nincsen rózsa tövis nélkül? A címben szereplő kérdésre a szakember első válasza az, hogy rózsa csakis tövis nélkül van. Tövises rózsa nem létezik. Hiába a népnyelvből fakadt bölcs és általánosan ismert közmondás, a rózsának nem tövise van, hanem tüskéje. A különbség a kettő között — legalábbis a botanika szempontjából — igen nagy. A tövis ugyanis magából a (fából, a növény fás szárából nő ki — mint például a galagonyavagy a kökénybokron —, a tüske viszont elsősorban a bőrszövetnek a képződménye, s így könnyen el is távolítható. De ha helyesbítjük a kérdést, s immár úgy tesszük fel, hogy miért nincsen rózsa tüske nélkül, akkor is csak megközelítő válaszokat kaphatunk. Az első az, hogy van rózsa tüske nélkül: a számos vadrózsafaj egyikének, az alpesi rózsának a szárán csak a tüskénél kisebb, puhább sörtéket találni. Az a mintegy húsz vadfaj azonban, amelyből a nemesített rózsafajtákat alakították ki, mind tüskés. A tüskék valószínűleg a védőpajzs szerepét töltik be. Ez természetesen még nem magyarázza meg, hogy miért csak a rózsának és néhány más növénynek — így az akácnak — van tüskéje. Minél szebb, értékesebb egy rózsafajta, általában annál több és nagyobb a tüske rajta. A nemesítők sehol sem foglalkoznak tüske nélküli rózsafajták létrehozásával. A »virágok királynőjének« igazi rajongói meggyőződéssel vallják: a szép rózsának még a tüske is dísze — főként, ha a tüske eléggé nagy és erős. A só és a vérnyomás Vaszilij Parin szovjet professzor, a - jeles fiziológus szerint a mértéktelen sófogyasztás magas vérnyomást idéz elő, a nátriumklorid hiánya viszont fiziológiai hipo tornához (alacsony vérnyomás) vezet. így például a grönlandi eszkimók. akik viszonylag kezdetleges körülmények között élnek, s az élelemmel minimális mennyiségű, napi 5 grammnál kevesebb sót vesznek magukhoz, rendszerint alacsony vémyomásúak. Ezzel szemben Japánban, az Akita prefektú- rában, ahol a lakosok nagy meny- nyiségű, napi 20—25 gramm nát- riumkloridot vesznek magukhoz, az elhalálozások fő oka az agyvérzés. Parin professzor rámutatott, hogy a sófogyasztás ésszerű korlátozása a hipertónia megelőzésének egyik fontos tényezője. Milyen a nyári nöiruha-divat? PIKÉSZEGÉLY ÉS MASNI, ROLNI — VIRÁG... dézhetnénk a ruhabemutató konferanszi éj át: az idei nőiruha-divat könnyű és színes, a szabás lazán követi a testvonalat. Nem kedvelt a szoros derék, de kellemes az elöl magasabb, hátul mélyebb hátkivágás, s a szoknyák valamivel rö- videbbek, ki villan a térd . . . A bemutatók ruhakölteményei azonban a mindennapi viselethez idomulnak. Mindenki a saját ízlése szerint válogathat a ruházati boltok vagy áruházak konfekcióosztályán. Az általános divatvonalak ismerete mellett elsősorban azt kell eldöntenünk, milyen alkalomra kelt az vij nyári ruha. Hétköznapra kartonból, piké- böl, zefírből készülhet. Szabásvonala laza princessz, egybeszabott, derékvarrás nélküli. Felső része ujj nélkül vagy kis ujjal készült. Újdonság, hogy a ruha nyakkivágása, esetleg alja is más színű anyaggal szegett. A ruhát fehér pi- kémasnival, »fecskefark«-gal- lérral, rolniból készült virágokkal díszítik. A kartonanyagokból állandóan divatos a pöttyös, szaténkartonból az elmosódott virágmintás, az import zefírből pedig a csikbän rózsás a legdivatosabb. Mellékelt fényképeink >*kis- ruháról«' készültek. A feketefehér pöttyös szaténkarton ruhát fehér pikészegély és piké- masni díszíti. (Első képünk.) A tarka kartonruha — a divatnak megfelelően — virágmintás. Fehér alapon barna és narancs árnyalatú mintákkal. A ruha érdekessége, hogy roll- nivirág díszíti. (Második képünk.) Ünnepi alkalom gyakran akad, érthető, ha mindenki szeretne ilyenkor jól öltözött, elegáns lenni. Nos, a nyári divat az alkalmi öltözködésben is hozott újat, bár a szabás nem A KORSZERŰ KONYHA Városi kásban, kásban, otthonban, ahonnan a háziasszony is eljár dolgozni, a konyha szerepe megváltozott. A napi feladatokhoz mérten jelentéktelen munka folyik benne: két-három- szori gyors élelemkészítés A beépített konyhabútor a jó helykihasználást szol- S gátja. Ebben az esetben a konyha már valóságos labóratóriumszerü munkahely. A technikai berendc- esetieg ugyan- zés — a jégszekrény, a gáz- vagy villanytűzhely és hideg-, melegvizes mosogató — beépített. ennyi étkezés. Megmaradt azonban a konyha fontos szerepe azokban a lakásokban, ahol a háziasszony otthon — a házban és a ház körül — tölti napját. A konyha itt munkahely. A régivel összehasonlítva azonban jelentős változást tapasztalhatunk. Változott a berendezése. Nemcsak azért, mert a régifajta tűzhelyet sok helyen kiszorítja a villany vagy a gázüzcmelésű, hanem mert a korszerű ipar olyan szerszámokat és munkaeszközöket gyárt, amelyek erősen megváltoztatják a konyhai munkát, a főzést, az előkészítést és a takarítást. Tűzálló műanyag lapok borítják a modern konyhabútort, amelyek mindenkor moshatók, és a festéknél ko- pásállóbbak. Formájukban legtöbbször a beépített bútor elvét követik, ami elsősorban gazdaságos helykihasználást jelent. Méretezésük tudományos számításokon alapul és azon az elképzelésen, hogy nagy családokban is lényegében kis alapterületet elfoglaló (egymásba rakható) tálakból, lábasokból és fazekakból áll az edénykészlet zöme. A konyhakredencek régi, reprezentatív szerepe megszűnőben van, bármennyi hely van is egy konyhában, hiszen a díszítő elemeknek, cirádáknak, díszeknek, sőt az üvegablakocskáknak a tiszr tán tartása munkatöbbletet jelent. A korszerű konyhabútor sima és minden részében jól kihasználható. Az az elv, hogy mindenki tetszése, szüksége szerint válogassa össze konyhájának berendezését, az új gyártmányok túlnyomó részénél megvalósul. A konyhaasztal és az ülőbútorok alapjában véve változatlanok. Nagyobb konyháiéban, étkezőkonyhákban nélkülözhetetlenek, olyan lakásban viszont, ahol kicsi a konyha, és a család a szobában étkezik, meggondolandó, hogy szükség van-e beszerzésükre. Üj típusú bútordarab a forgatható konyhai munkaszék. Aki megszokja, hogy egy sarokba csoportosítsa valamennyi tennivalóját, kitűnően ki tudja használni ezt a bútordarabot. i Az edények, szerszámok és eszközök elhelyezéséhez lé- nyegében kétféle bútorrész áll rendelkezésre. Egy alsó szekrényasztal (amelynek lapján minden konyhai munka elvégezhető) s egy falra szerelhető polc, amely a régi kredenc felső részének szerepét tölti be. A falipolc az alsó résztől teljesen független. Szerelhető ugyan — kredenc- szerűen — a szekrényasztal fölé, de kerülhet étkezőasztal szomszédságába, sőt a mosogató mellé is. különbözik a hétköznapitól. Itt azonban az ünnepi jelleget a drágább anyaggal, a díszítések finomságával jelezhetjük. A könnyű alkalmi nyári ruha anyaga selyem. Egyaránt divatos a müselyem, a twill és a tiszta selyem. A minták azonban elmosódottabbak, mint a kartonanyagoknál. Az alkalmi ruháknál a hát kivágása merészebb. Sok bemutatott modellnél a kámzsagallér hátul hátközépig érő, sálgallérszerű kivágásban folytatódott. Ilyen a harmadik képünkön bemutatott modell. 18 19 A nyári ruhákat könnyű Sa- lome-anyágból készült bő köpeny egészíti ki. Konfekcióban bélelve olcsón kapható. Legszebb színei: türkizkék, vaníliasárga, de van meggypiros és fekete Is. A nyári divat idősebb nőknek a nehezebb selyemből készült kétrészes klasszikus kosztümöt, fiatal leányoknak a pasztellszínű vagy fehér ma- deriából készült anyagot ajánlja. Nagyon szép a fehér alapon kék, fekete vagy piros pöttyös selyemruha plisszirozott szoknyával és kis ujjal. Művelődés — szórakozás 18- án, pénteken VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Egy krumpli, két krumpli. A jog és a szeretet harca egy gyermekért. Magyarul beszélő, szélesvásznú amerikai film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Június 20-ig.) SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ Az életbe táncoltatott lány. Szélesvásznú magyar táncfilm. Korhatár nélkül. Kísérő műsor: A közlekedés románca. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 órakor. (Június 18-ig.) DÓZSA KERTMOZI Egy nyáron át táncolt. Svéd filmfelújitás. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 órakor, 19- én, szombaton VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Egy krumpli, két krumpli. A jog és a szeretet harca egy gyermekért. Magyarul beszélő, szélesvásznú amerikai film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Június 20-ig.) SZABAD IFJOSÁG FILMSZÍNHÁZ Ének az esőben. Színes amerikai revüfilm Gene Kelly főszereplésével. Korhatár nélkül. Kísérő műsor: 65 9. sz. világhíradó. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 órakor. (Június 20-ig.) DÓZSA KERTMOZI A Tenkes kapitánya. I-II. Magyar film. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 órakor. BALATONI MOZIK MŰSORA 18-án, pénteken BALATONFENYVES Szélesvásznú: A kőszívű ember fiai I—II. Jókai Mór regényének színes, kétrészes, szélesvásznú magyar filmváltozata. Korhatár nélkül. FONYÓD Szélesvásznú fedett kert: Harc a banditákkal. Kalandos, szélesvásznú szovjet film. BALATONBOGLÄB Szélesvásznú: Ki volt dr. Sorge? Szélesvásznú francia—olasz—japán film. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. (Csak az első előadáson.) Kellemetlenkedők. Noel-Noel francia filmszatírájának felújítása. Korhatár nélkül. Kísérőmúsor: Bosszú. (Csak a második előadáson.) BALATONLELLE Szélesvásznú fedett kert: Kellemetlenkedők. Francia filmszatíra. BALATONSZEMES Szélesvásznú kert: A tizedes meg a többiek. Szélesvásznú magyar film. balatonszArszö Szélesvásznú: Nem. Szélesvásznú magyar dm. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. Kísérőműsor: 65/9.“vi^hirad0. Rillai tavak. BALATONFÖLDVÄR Szélesvásznú fedett kert: Riói kaland. Színes, szélesvásznú francia film. ZAMÁRDI Szélesvásznú kert: Cherbourgi esernyők. Színes, szélesvásznú francia film. SIÖFOK Szélesvásznú terem: A Tenkes kapitánya I—n. Szélesvásznú magyar kalandfilm. SIOFOK Szélesvásznú kert: Cherbourgi esernyők. Színes, zenés francia film. 19-én, szombaton BALATONFENYVES Szélesvásznú: Hamlet I—II. Szélesvásznú szovjet film. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. FONYÓD Szélesvásznú terem: Nem. Szélesvásznú magyar film. FONYÓD Szélesvásznú fedett kert: Kellemetlenkedők. Francia filmszatíra. BALATONBOGLÁR Szélesvásznú: Cherbourgi esernyők. Az 1964-es cannes-i fesztiválon díjat nyert színes, zenés, szélesvásznú francia film. Korhatár nélkül. Kísérő műsor: Nyitány. BALATONLELLE Szélesvásznú fedett kert: Ki volt dr. Sorge? Szélesvásznú francia—olasz—japán film, BALATONSZEMES Szélesvásznú kert: A Tenkes kapitánya I—n. Szélesvásznú magyar kalandfilm. balatonszArszö Szélesvásznú: Nyugtalan nyár. Jugoszláv film. Korhatár nélkül. BALATONFÖLDVÄR Szélesvásznú fedett kert: A kőszívű ember £iai I—II. Jókai Mór regényének színes, kétrészes. szélesvásznú magyar filmváltozata. Korhatár nélküL zamArdi Szélesvásznú kert: Riói kaland. Színes, szélesvásznú francia film. SIÓFOK Szélesvásznú terem: Harc a banditákkal. Kalandos, szélesvásznú szovjet film. SIÖFOK Szélesvásznú kert: Nyári intermezzo, szlovák film. Zenés
