Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-17 / 141. szám

Csütörtök, 1965. június 17. S SOMOGYI NÉPLAP cÁmíg exjij uu"uőr eljut adóig... A SZERKESZTŐ ÉS A RIPORTER A TV LEGNÉPSZERŰBB SOROZATÁRÓL Jött, látott, győzött Ma már az egész országban figye­lik, izgulnak a fiatalokért, a nézők megszokták ezt a mű­sort Érdemes visszapillanta­ni pár évvel ezelőttre. Hogyan született meg? Békés József, a »Ki mit tud?« főszerkesztője tulajdon­képpen egyik »szülőapja« is. — Szinte egy véletlen ins­pirált bennünket. Évekkel ez­előtt vasárnap délelőttönként fiatalok gyűltek össze a MOM művelődési otthon színházter­mében. Beszélgettek, verseket olvastak. Akinek kedve volt, falmehetett a színpadra, és előadhatta, ami éppen az eszébe jutott. Volt, aki éne­kelt, szavalt, akadt, aki bű­vészkedett. Megtetszett ne­künk is ez az öntevékenység, és először ezt a műsort akar­tuk kamerák elé vinni. Ak­kor jöttünk rá, hogy ki kell szélesíteni a kört: nemcsupán egy egyedi esettel kell a kö­zönség elé állni, hanem jól megszerkesztett. I sorozatmű­sorral. És elhangzott a televízióban a felhívás: Fiatalok, indul a ti műsorotok! Jelentkezzetek dallal, tánccal, verssel! Ki gondolta volna, hogy ennek a felhívásnak ilyen óriási visszhangja lesz? Az ország legeldugottabb tá­jától a fővárosig fiatalok szá­zai küldték be nevezéseiket. Érdemes elgondolkodni azon, hogy ez abban az időben volt, amikor az idősebb korosztály körében gyakorta elhangzóit az a vélekedő, hogy a mi fia­talságunkat csak a szórakozás érdekli, és felelőtlen! Erre a nézetre a legékesebb feleletet a műsorokban elhangzott ma­gas színvonalú, művészi ih- letettségű produkciók adták. Sokan aggályoskodtak, hogy vajon az itt szereplő fiatalok a tv hatalmas nyilvánossága, a siker következtében nem válnak-e öntelt, beképzelt felnőtteké? Az élet adta meg a választ. Talán az olvasók közül is sokan emlékeznek az »És most mit tud?« című mű­sorra, ahol a győzteseket vo­nultatták fel, hogy megnéz­zék: tv-szereplésük óta mit változtak, fejlődtek? Vala­mennyien hasznos tagjai a társadalomnak. Nagyon nehéz e műsor szer­kesztése, rendezése. Hisz itt te ismerik egymás gondola­tait, tudj ált, mit akarnak. Nem válhat rutin-műsorrá Minden szám, minden sze­replő külön probléma, vigyáz­ni kell, nehogy az előkészüle­Es egy szereplő. Vajon ő mit tud? csupa lelkes, fiatal amatőr je­lentkezik produkciójával. A közönség azonban mégis ke­rek, egész műsort vár. Azt kellett tehát megtalálni, hogy hivatásos színvonalú műsor legyen, de őrizze meg azama- tőrség minden báját Az 1961- ben »összeállt« stáb azóta is kivitelezője, a hosszú sorozat­műsornak. Pauló Lajos a ren­dező, Békés József és Kará­csony Miklós szerkesztők, Sik Igor vezetőoperatőr már szin­Ez még a próbán készült. Pauló Lajos állítást be szélnek meg. és Sik Igor egy be­tek idején túlpróbálják a szá­mokat, mert a közönség ezt azonnal észreveszi. Most vár­nak egy harmadikos gimnazis­tától, mint egy hivatásos szí­nésztőt Ebben a feszültségben, eb­ben a pergő ritmusban végig Megyeri Károly volt a kar­mester. — Elmondhatom, hogy tv- pályafutásom alatt a »Ki mit tud?« a legkedvesebb műso­rom. Fersze, minden műsor rejt magában buktatókat. Ez is! Éppen ezekért a nehéz­ségekért is szeretem. Itt a ri­porternek nem az a feladáta, hogy sziporkázzék, hanem, hogy megismertesse a sze­replőt a közönséggel és átse­gítse a fiatalt a szereplés lám­palázán. Célom, hogy olyanok legyenek a kamerák előtt, mint amilyen kedvesek, egy­szerűek iskolájukban, az élet­ben. IJzt a műsort, — szerin­tem, — nem lehet megunni. A lyolc elődöntő alatt több mint ;záz fiatallal készítettem ri- iortot. Ezeknek a fiataloknak annak céljaik, ha nem is adják mindig pontosan meg- 'ogalmazni. Kedvencem? Min­ien részvevő! Talán csak azt mondhatom: hogy minél fia­talabbak, annál jobban sze­retem Őket. Életemben nem kaptam még annyi kedves le­velet, mint amióta ennek a műsornak a riportere vagyok. A több százezer levél kézzel­foghatóan bizonyítja a közvé­lemény óriási érdeklődését Kép és szöveg: Regős István MPFÉtSYSZmO ABLAKÜVEG Egy német vállalatnak sike­rült az üvegtechnológiában ér­dekes újdonsággal előállnia: réteges üveglemez, közte vé­kony műanyag réteg, »önár­nyékoló, napvédő ' üvegként« emlegetjük, s alkalmazása so­rán a tiszta átlátszóságtól az áttetszőség különböző fokoza­tait képes »önállóan« létre­hozni a ráeső napfény intené zitásától függően. Erős napfény hatására tej­üveg jelleget ölt. Ilyenkor a fénnyel együtt jelentkező hő­nek mindössze 40 százalékát engedi át. Amint a nap köz­vetlen hőhatása csökken, az üveg fokozatosan visszanyeri eredeti áttetszőségét, illetve átlátszóságát. A NEMZETI GALÉRIA Gazdag díszítésű épület von­ja magára a figyelmet az Or­szágházzal szemben, a Kos­suth Lajos téren. A Szépmű­vészeti Múzeum után második országos jellegű nagy képző­művészeti múzeumunk ez, a Magyar Nemzeti Galéria 1957-ben itt kaptak önálló he­lyet a magyar képzőművészet kincset A Hauszmann Alajos tervezte épület 1896-ban ké­szült. Az egykori Kúria — legfelsőbb bíróság — műkö­dött benne. A felszabadulás után a Munkásmozgalmi In­tézet székháza volt. Ma mű­emlékként tartják nyilván. Nyolc év óta a XIX. és XX század magyar festészetének és szobrászaténak állandó ki­állításait tekinthetjük itt meg. A Magyar Nemzeti Galéria kincsei között csaknem 7000 festményt tart számon, ezek közül mintegy másfél ezer szerepel állandó kiállításán. A birtokában levő 3000 szoborból mintegy 300 kiállított mű ad áttekintést a magyar szobrá­szat fejlődéséről. A Galéria vezetősége gondoskodik kép­zőművészeti kincseink állandó gondozásáról, a műterem res­taurátorainak rendszeres fog­lalkoztatásáról. A Nemzeti Galéria igen sok látogatót vonz:, napról napra sok ezren keresik föl az or­szág minden részéből. A Bu­A galériában őrzött alkotásokat folyamatosan restauráljak. Fel­vételünk: Vasadi Hermann restaurátort mutatja Mészöly Gézaj »Balatoni halásztanya« című képének restaurálása közben. dapesten járó külföldiek szin­te valamennyien megtekintik kiállításait, sót a vendégkönyv tanúsága szerint neves ven­dégeink is szép emlékekkel tá­voznak az épületből, akár­csak a hazai, művészet iránt rajongó látogatók. Állandóan sok látogatója van a kiállított képeknek, szobroknak. 7 FIGYELEM» RÁDIÓ: 1000 Ft fogyasztói ár fölött (kivéve az Oriont és a 103 táskarádiót) TELEVÍZIÓ: Carmen, Kékes, Alba Regia, AT—61 I (Budapest-típus) LEMEZJÁTSZÓ: Minden típus 1000 Ft fogyasztói ár fölött VILLANYTŰZHELY: Kizá­rólag belföldi gyártmányú vásároljon Gazdag raktárkészlettel várjuk kedves vásárlóinkat a földművesszövetkezeti vas- és műszaki boltokban. MOTORKERÉKPÁR: 125 köbcentis, IZS 350 köbcentis FIGYELEM I PORSZÍVÓ: Vénusz-típus PADLÓKEFÉLŐ: Kizárólag belföldi gyártmányú ELEKTROMOS FORRÓVÍZ-TÁROLÓ, 100 és 200 literes GÁZBOJLER városi és föld­gázra, 5 és 10 literes A hitelakció lebonyolítását a Takarékszövetkezetek és az OTP-fiókok végzik. (3039) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom