Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-23 / 120. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1965. május 23. Megalapozottabban a jövőért Gondokkal küzd a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság. Dolgozóinak 1961 óta nem fize­tett nyereségrészesedést; a múlt évet 4,6 millió forint veszteséggel zárta. 1965-re há­rommillió forint veszteséget terveztek. Hogy ez ne követ­kezzék be — s ha nem lesz is nyereség, veszteség se legyen —, összefogott a gazdaság ve­zetése, párt- és szakszervezete. Hagy az értekezlet valóban tanácskozás legyen Amikor a gazdaságban jár­tam, Metzger János, a szak- szervezeti bizottság titkára ép­pen levelet írt. — Az üzemrészek vezetőit, szakszervezeti megbízottait ér­tesítem, hogy a második fél­évben mikor lesz náluk ter­melési tanácskozás, ki lesz az előadó, illetve ki vesz részt a tanácskozáson a gazdaság vezetői közül. Előtte műszaki konferenciát tartunk. Ez a módszer a múltban bevált. Így akarjuk elérni, hogy a termelési értekezletek valóban a munkát, a gazdaságot előbb­re vivő tanácskozások legye­nek — mondotta az szb-tit- kár. Ez a több mint három hét elegendő a felkészülésre az üzemrészek vezetőinek és dol­gozóinak. Ha a legutóbbi ta­nácskozásról készült jegyző­könyveket nézzük, azokból is megállapítható, hogy a gazda­ság dolgozói nem tartják fö­löslegesnek a termelési ta­nácskozásokon eltöltött időt. A központi gépesítésben például tízen, a pusztaszentgyörgyi üzemrészben pedig tizenné­gyen kértek szót a Jegutóbbi tanácskozáson. Ésszerű javaslat, azonnali intézkedés De a felszólalásoknak nem­csak a száma, hanem a tartal­ma is jelzi, hogy a gazdaság legtöbb dolgozója magáénak vallja munkahelyét, és felelős­séget érez a jelenlegi állapo­tok megváltoztatásáért. Imre- majorban a takarmányosok például szóvá tették, hogy a siló keverését módosítani kell, mert eltértek a legmegfelelőbb technológiától. Intézkedtek, s ez ma már nem fordul elő. A gépesítés tanácskozásán Vas József szerelő egy három­kerekű, könnyen mozgatható, a munkát megkönnyítő daru el­készítését kérte. A tanácsko­zás előadója, Cergály Lajos gazdasági főmérnök azonnal utasította Máthé Ferenc mű­helymérnököt, hogy teljesítse a kérést. A darut már hasz­nálják. Pálmajorban a szar­vasmarháknak készítendő de­lelő áthelyezését olyan helyre javasolták, amely erdősávtól védettebb, és megfelelőbb az állatoknak. A tanácskozáson részt veyő Koncz István igaz­gató így módosította a tervet. Pusztaszentgyörgyön Pili Jó­zsef és Tóth Lajos traktorosok kérték, hogy amikor nagyja­vításra viszik gépeiket a köz­ponti műhelybe, ők is .- .it- hessenek szétszedésükben, ösz- szerakásukban. Ezt a kérést ezután a lehetőséghez mérten másoknak is teljesítik. Pozso­nyi János javaslatát, hogy a szentgyörgyi, baromfitelepen nagyobb teljesítményű ven­tillátorokat szereljenek föl, ugyancsak azonnal megvalósí­tották. Szocialista brigádok a fegyelemért A gazdaság vezetői: Koncz István igazgató, Gergály Lajos főmérnök, Metzger János szb- titkár és a többi előadó az idén tartott valamennyi ta­nácskozáson elmondották: a múlt évinél eredményesebben kell dolgozni. Ehhez viszont szükség van a fegyelem meg­szilárdítására, a munkaidő jobb kihasználására, a szocia­lista munkaverseny eredmé­nyesebbé tételére. És a vezetők kérése • nem volt hiábavaló. Alig két hó­nap telt el a legutóbbi tanács­kozás óta, de máris örvende­tes javulás tapasztalható. Több a kezdeményezés. Tavaly hét szocialista címért küzdő bri­gádjuk volt, az idén már ti­zenkettő van. A brigádok vál­lalták, hogy 1,6 millió forint költséget megtakarítanak, il­letve, ahol csak lehet, fokozzák a termelést. A munkaverseny eredménye, a brigádok vállalásának ha­tása mutatkozik már. Javult a fegyelem. A gépesítésben meg­szűnt a késés, az igazolatlan mulasztás. A gazdaság vezetői a párt- és a szakszervezettel együtt kidolgozták a brigádok mun­káját ösztönző premizálás, ju­talmazás föltételeit. Ez az el­múlt években nem így volt. Bár folyt munkaverseny, a brigádok eredményeit azon­ban senki sem értékelte. Elő­fordult az is, hogy amikor egy üzemrész vezetője a jól dol­gozóknak jutalmat ígért, a ju­talmazás elmaradt, mert nem tudták, hogy van-e még pénz az igazgatói alapon. Ezen kí­vánt változtatni Koncz István, KÉSZÜ LŐDÉS A SZEZONRA * ,x v';f ' iM. pl 1' i ■' a 1 ■ M 1 1 ~ . J > .XXV^' X Csinosítják a balatonkeresztúri autóscsárdát. Üjrafestik, dekorációin az utolsó simításokat végzik. amikor az igazgatói alapból negyvenháromezer forintot az üzemvezetőknek adott át, hogy fordítsák a legjobb dol­gozók jutalmazására. Wéber József kertészeti vezető már élt is ezzel a lehetőséggel: az egyik leánycsapatnak pénzju­talmat adott egy rendkívüli munka elvégzéséért. Teljesítsék, amit vállaltak Ha az időjárás közbe nem szól, a tavalyinál eredménye­sebb évet zárhat a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság. Evégből azonban a gazdaság vezetésének, főleg a szakszer­vezeti bizottságnak a jövőben nagyobb segítséget kell nyúj­tania egy-egy szocialista cím­ért küzdő brigádnak. A sári­pusztai Harcos-brigád például vállalta, hogy valamennyi nö vényből a tervezettnél öt szá­zalékkal többet termel. E: pénzben több mint li omszáz ezer forintot jelente le. Csu­pán az a baj, hogy a vállalás teljesítésének nincsenek meg a föltételei. Ez a brigád a múlt évben azért nem szerez-' te meg a szocialista címet, mert nem teljesítette felaján­lását. Az idén először nem öt-, hanem tízszázalékos (?!) több­lettermelést akartak vállalni. Meg kell nekik magyarázni: annyit vállaljanak, amennyit teljesíteni tudnak. De azt tel­jesítsék is! Mert nem a nagy, de be nem váltott ígéretek, hanem a sok kisebb, de tel­jesített vállalások segítik meg­teremteni a jövő szilárd alap­ját. Szalai László Ki fizeti? — Azt én nem tudom. Ez a felsőbbségen múlik — mondja a kőműves. Társai rábóiintanak, oszt­ják a véleményét. — Maguk szerint ki volt a hibás? Közösen adják meg a vá­laszt: — Az akkori brigád meg a felsőbbség... Kaposváron a Rippl-Rónai utca 4. szám alatti új ház egyik falánál beszélgetünk. A parkettások az ablakban kö­nyökölnek. A látvány nem mindennapi: most alapozzák a tavaly augusztusban átadott kétemeletes ház hátsó részét. — Disznó dolog ez, akárhogy nézzük is — folytatja az idő­sebb mester. — Nagyon disz­nó dolog . .. Az biztos, hog-- Lz:z­ló brigádjánál hiánycikk volt a iri ki ismeret — folytatja a másik. Aztán hozzáteszi: — És az is biztos, hogy ezt vala­kinek ki kell fizetnie. A tényállás a következő: Ennél a falnál nem ásott alapot a brigád. A kétemele­tes ház ezen a részén két sor téglán áll. A szigetelőlemezt öt téglasorral a padozat főié építették be. Mivel rossz me- szet használtak, minden la­kásban lepergett a fal. A kár harmincezer forintra tehető. Az erkölcsi kár, ami a So­mogy megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalatot érte, jóval na gyobb. Ehiször Fehérvári Endrét, az akkori munkavezetőt keresem. — Már nincs itt. Átment az Épületszakipari Vállalathoz. Azok kikérték, mi mo- 3r jl- t'ink, hogy megszab-..,d.umnk ifi* — Vigh László brigádja? — Már ők sínesénél: nálunk ITláb' próbálom megtalálni Vitcszovits István építésveze­tőt is. Külföldön tartózta) lik, a vállalat jutalomból küldte er­re az útra. A vállalatnál Németh József főmérnök úgyszólván egyedül tartja a műszaki frontot. Tőle kérünk felvilágosítást, ö ter­vezte az épületet, és »szeren­csés véletlen« folytán ebben a házban kapott lakást. (Van is mit hallgatnia!) Először arra a kérdésre kérek választ, vajon felelősnek érzi-e magát. Igent mond. — Természetesen. Sajnos, nem követeltem meg a megfe­lelő ellenőrzést. — Ha megkövetelte volna? — Akkor talán nem áll elő ez a helyzet. — És a többiek? A művezető és az építésve­zető a jegyzőkönyvezett kihall­gatáson nem ismerte el a fele­lősséget. Mindketten azt álli-' tották, hogy az alapozáskor éppen távol Voltak. A Vigh- brigád tagjait még nem sike­rült megtalálni. Fizetni az igazi felelősök közül senki se akar, egysze­rűen azért, mert eddig ez nem volt szokás. Egyelőre tehát az állam fizeti — immár másod­szor — a lelkiismeretlen mun­ka költségeit. De hát meddig mehet ez így?! Németh Sándor Új szakma: Burgonyatermesztés és -nemesítés Húsz dolgozó kap eredmé­nyes vizsga esetén burgonya­termesztési és — nemesítési szakmunkás-bizonyítványt a Ne másban keressük a hibát KÖNNYEBB A MAS POR­TÁJA ELŐTT söpörgetni, mint a magunké előtt, pedig olykor éppé- az utóbbira vol­na szükség. Hiába keressük másban a hibát, amikor ben­nünk van. Ezeket a gondola­tokat két levél váltotta ki be­lőlem. Első olvasásra úgy vél­tem, hogy mindkettőnek iga­za van. Amikor azonban megvizsráltam a tényeket, meghallgattam a másik felet, kénytelen voltam elmarasz­talni a levélírókat. Föltéte­lezéssel, sejtéssel, találgatás­sal volt tele mind a két pa­nasz, a tények azonban rend­re megcáfolták ezeket, sőt a visszájára fordították. Nézzük az első panaszt. Rigó János marcali lakos megérdeklődte, jogosan akar­nak-e aláíratni vele a GEL- K A-szerviz emberei olyan papírt, hogy megjavítva át­vette a készüléket, amikor még nincsenek készen a mun­kával. A tájékozódáson kí­vül segítségünket kérte, hogy minél előbb megjavítsák a tv-t. A Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat keszt­helyi szervizének vezetője meghökkentő tényeket sora­koztatott fel. Rigó János áp­rilis 23-án jelentette íe a hi­bát. Négy nap múlva kiment a gépkocsi, a nagy sár miatt azonban nem bírt behajtani a Lobi utcába. Egy héttel ké­sőbb elmentek a készülékért, a panaszos azonban nem ad­ta oda, mert »hátha nem vi­szik vissza«. A szerkesztőség kérésére a szerviz megint elment Rigó- ékhoz május 13-án. A pana­szos felesége nem adta oda a készüléket, mondván, hogy nincs otthon a férje, nélküle nem dönthet. A levélíró a marcali címfelvevő helyen ki­jelentette, hogy a tv-készülé- ket csak akkor vihetik el tő­le, ha pénzbiztosítékot adnak az átvételkor, mert ez kárpó­tolja, ha elvész a gép a szer­vizben. Megállapíthatjuk tehát, hogy ebben az ügyben csak a panaszos tehetett volna vala­mit, mégpedig azt, hogy azonnal átadja a készüléket. Ezzel az indokolatlan bizal­matlansággal, különös kiköté­sével lehetetlenné teszi, hogy elintézzék az ügyét. A MÁSIK LEVÉL Kapos­várról érkezett, József Jenő irta a Húsipari Vállalat ser­téstelepén dolgozók nevében. Elpanaszolta, hogy nem kap­tak nyereségrészesedést. Föl- tételezése szerint azért tehet­ték meg ezt a telepen dolgo­zó tizenhat emberrel, mert kétharmaduk cigány. Miért zárták ki hát tizen­hat dolgozót a nyereségrésze­sedésből? Nézzük a tényeket. A kaposvári és a sántosi te­lepen is hiány volt, rosszul gazdálkodtak a takarmánnyal, megbetegedtek, elhullottak a sertések. Hiányzó állatot meg­levőnek jelentettek hónapo­kig. Átvettek papíron ötven­ezer forint értékű kenyeret, a valóságban ezt nem kapta meg a telep. Előfordult lopás is. négyfele vágva akarták ki­vinni a hízót a telepről stb. Szőrén-szálán eltűnt száz­negyvenegy disznó. Rendőrsé­gi nyomozás, kellemetlenség lépten-nyomon. A sertéstelep 1 241 000 forintos veszteség­gel zárta a múlt évet. Hiába dolgoztak jól a Húsipari Vál­lalatnál a szakemberek, ezt a hiányt nekik is viselniük kellett, 18 helyett 6.3 nap nyereséget osztott a vállalat. A munkások fel voltak hábo­rodva a sertéstelepen uralko­dó állapotokon, azon, hogy az ott dolgozó tizenhat ember rossz munkája miatt az üzemben és a vágóhídon helytálló százötven szakem­ber, munkás, segítő kéthar­maddal kevesebb nyereség­részesed ' A kap. Az üzemi ta­nács döntött úgy. hogy a te­lepieknek nem ad részesedést. Különben hat gondozó lett volna jogosult, mert a többi­eknél sok kizáró ok volt (igazolatlan hiányzások, fe­gyelmi büntetés stb.) Az üzemi tanács döntésé­vel egyetértettek, a dolgozók, helyeselte a Húsipari Tröszt is. Szó sincs tehát faji elő­ítéletről, megkülönböztetésről, elbánásról! Nem azért zárták ki a telepet, mert ott sok ci­gány dolgozik, hanem azért, mert nem gazdálkodtak jól a rájuk bízott jószággal, takar­mánnyal, nem vigyáztak a társadalmi tulajdonra. Ezek után mérleget vonhatunk a sertéstelep ügyében. Rossz helyen keresi a »bűnbakot« ez a tizenhat ember. A hiba bennük van, a munkájukban, a társadalmi tulajdonhoz va­ló viszonyukban. S a szem­lélettel, hiszen a rend, a fe­gyelem megszilárdításáért nem háborogtak, nem bántja őket, hogy százötven munkás miattuk esett el a nagyobb részesedéstől, államunknak óriási kárt okoztak. Csak az fáj, hogy nem kaptak nyere­ségrészesedést. Az üzemi ta­nács helyesen döntött akkor, amikor kimondta: ne tegyen zsebre pluszpénzt senki sem a telepen, amikor másfél milliót kidobott az államéból az ab­lakon. SOKAN FOGNAK TOL­LAT, ha hibát látnak, rosz- szat tapasztalnak. Szükség van ezekre a jelzésekre, hogy javíthassunk munkánkon. A szóban forgó két levél is jel­zés: arra hívja fel figyel­münket, hogy győzzük meg azt, akinek hiba van a szem­léletében. Azt, aki bizalmat­lan, önző. Lajos Géza Bármilyen méretű használt hullámpa­lás vagy egyéb te- tőzetű, fém- vagy betonvázas, fél tetőzetű tárolószínt vásárolunk. Pécsi Faipari Ktsz, telefon 12-27. (94984) Lábodi Állami Gazdaságban. A tanfolyam hallgatói a Keszt­helyi Agrártudományi Főisko­la rinyatamási burgonyaneme­sítő telepének dolgozói. Az or­szágban az elsők között kap­nak ilyen bizonyítványt. Há­rom éven át talajtant, mete­orológiát növényvédélmet, nö­vénynemesítést, örökléstant és egyéb szaktárgyakat tanultak. Az oktatóknak — a kutatóin­tézet munkatársainak — az volt a céljuk, hogy a telep munkásait minél jobban meg­ismertessék a nemesítés mód­szereivel és a termesztés ten­nivalóival. Dr. Dohy János, a tanfolyam vezetője elmondta, hogy a huszonnyolc hallgatóval indult oktatáson mindig nagy volt az érdeklődés. A vizsgáik után — ha elegendő jelentkező lesz — újabb tanfolyamot szerveznek. Szeretnék, ha erre az állami gazdaság dolgozóin kívül mi­nél több termelőszövetkezeti tag is jelentkezne. A környék közös gazdaságai nagy terüle­ten termelnek burgonyát. Egy szakmunkásképző nagy segít­séget nyújtana nekik. Elkészült a siófoki szolgáltatókombinát Hárommillió forintos költséggel korszerű, minden igényt kielégítő szolgáltatóházat épített a Siófoki Szolgáltató Ktsz. A közvetlenül a főút mellett levő épület utcai olda­lán helyezték el a férfi- és női fodrászrészleget s a kozmetikai szalont. A földszinten van a moso­da, a cipész- és az amatőrfényké- pész-részleg átvevőhelyisége. Itt nyit női livatszalont a Háziipari Szövetkezet. Az emeleteken vannak a műhe­lyek, a központi irodák. Itt ka­pott helyet az orvosi rendelő is. Az emeleti részen ezenkívül ebéd­lő, tálaló, klub, férfi- és női öltö­ző és fürdő van. A szogáltatóházban hatvan szö­vetkezeti tag dolgozik. Valameny- nyien elégedettek, örülnek a szép épületnek, a jó munkakörülmé­nyeknek. ÉRETTSÉGIZETT — lehetőleg varrni tudó vagy ápoláshoz értő — nőt gyermek­felügyelői beosztásba alkalmazok. Leveleket „Nevelőotthon“ jel­igére a kiadóba kérünk. (4155)

Next

/
Oldalképek
Tartalom