Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-23 / 120. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1965. május 23. Megalapozottabban a jövőért Gondokkal küzd a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság. Dolgozóinak 1961 óta nem fizetett nyereségrészesedést; a múlt évet 4,6 millió forint veszteséggel zárta. 1965-re hárommillió forint veszteséget terveztek. Hogy ez ne következzék be — s ha nem lesz is nyereség, veszteség se legyen —, összefogott a gazdaság vezetése, párt- és szakszervezete. Hagy az értekezlet valóban tanácskozás legyen Amikor a gazdaságban jártam, Metzger János, a szak- szervezeti bizottság titkára éppen levelet írt. — Az üzemrészek vezetőit, szakszervezeti megbízottait értesítem, hogy a második félévben mikor lesz náluk termelési tanácskozás, ki lesz az előadó, illetve ki vesz részt a tanácskozáson a gazdaság vezetői közül. Előtte műszaki konferenciát tartunk. Ez a módszer a múltban bevált. Így akarjuk elérni, hogy a termelési értekezletek valóban a munkát, a gazdaságot előbbre vivő tanácskozások legyenek — mondotta az szb-tit- kár. Ez a több mint három hét elegendő a felkészülésre az üzemrészek vezetőinek és dolgozóinak. Ha a legutóbbi tanácskozásról készült jegyzőkönyveket nézzük, azokból is megállapítható, hogy a gazdaság dolgozói nem tartják fölöslegesnek a termelési tanácskozásokon eltöltött időt. A központi gépesítésben például tízen, a pusztaszentgyörgyi üzemrészben pedig tizennégyen kértek szót a Jegutóbbi tanácskozáson. Ésszerű javaslat, azonnali intézkedés De a felszólalásoknak nemcsak a száma, hanem a tartalma is jelzi, hogy a gazdaság legtöbb dolgozója magáénak vallja munkahelyét, és felelősséget érez a jelenlegi állapotok megváltoztatásáért. Imre- majorban a takarmányosok például szóvá tették, hogy a siló keverését módosítani kell, mert eltértek a legmegfelelőbb technológiától. Intézkedtek, s ez ma már nem fordul elő. A gépesítés tanácskozásán Vas József szerelő egy háromkerekű, könnyen mozgatható, a munkát megkönnyítő daru elkészítését kérte. A tanácskozás előadója, Cergály Lajos gazdasági főmérnök azonnal utasította Máthé Ferenc műhelymérnököt, hogy teljesítse a kérést. A darut már használják. Pálmajorban a szarvasmarháknak készítendő delelő áthelyezését olyan helyre javasolták, amely erdősávtól védettebb, és megfelelőbb az állatoknak. A tanácskozáson részt veyő Koncz István igazgató így módosította a tervet. Pusztaszentgyörgyön Pili József és Tóth Lajos traktorosok kérték, hogy amikor nagyjavításra viszik gépeiket a központi műhelybe, ők is .- .it- hessenek szétszedésükben, ösz- szerakásukban. Ezt a kérést ezután a lehetőséghez mérten másoknak is teljesítik. Pozsonyi János javaslatát, hogy a szentgyörgyi, baromfitelepen nagyobb teljesítményű ventillátorokat szereljenek föl, ugyancsak azonnal megvalósították. Szocialista brigádok a fegyelemért A gazdaság vezetői: Koncz István igazgató, Gergály Lajos főmérnök, Metzger János szb- titkár és a többi előadó az idén tartott valamennyi tanácskozáson elmondották: a múlt évinél eredményesebben kell dolgozni. Ehhez viszont szükség van a fegyelem megszilárdítására, a munkaidő jobb kihasználására, a szocialista munkaverseny eredményesebbé tételére. És a vezetők kérése • nem volt hiábavaló. Alig két hónap telt el a legutóbbi tanácskozás óta, de máris örvendetes javulás tapasztalható. Több a kezdeményezés. Tavaly hét szocialista címért küzdő brigádjuk volt, az idén már tizenkettő van. A brigádok vállalták, hogy 1,6 millió forint költséget megtakarítanak, illetve, ahol csak lehet, fokozzák a termelést. A munkaverseny eredménye, a brigádok vállalásának hatása mutatkozik már. Javult a fegyelem. A gépesítésben megszűnt a késés, az igazolatlan mulasztás. A gazdaság vezetői a párt- és a szakszervezettel együtt kidolgozták a brigádok munkáját ösztönző premizálás, jutalmazás föltételeit. Ez az elmúlt években nem így volt. Bár folyt munkaverseny, a brigádok eredményeit azonban senki sem értékelte. Előfordult az is, hogy amikor egy üzemrész vezetője a jól dolgozóknak jutalmat ígért, a jutalmazás elmaradt, mert nem tudták, hogy van-e még pénz az igazgatói alapon. Ezen kívánt változtatni Koncz István, KÉSZÜ LŐDÉS A SZEZONRA * ,x v';f ' iM. pl 1' i ■' a 1 ■ M 1 1 ~ . J > .XXV^' X Csinosítják a balatonkeresztúri autóscsárdát. Üjrafestik, dekorációin az utolsó simításokat végzik. amikor az igazgatói alapból negyvenháromezer forintot az üzemvezetőknek adott át, hogy fordítsák a legjobb dolgozók jutalmazására. Wéber József kertészeti vezető már élt is ezzel a lehetőséggel: az egyik leánycsapatnak pénzjutalmat adott egy rendkívüli munka elvégzéséért. Teljesítsék, amit vállaltak Ha az időjárás közbe nem szól, a tavalyinál eredményesebb évet zárhat a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság. Evégből azonban a gazdaság vezetésének, főleg a szakszervezeti bizottságnak a jövőben nagyobb segítséget kell nyújtania egy-egy szocialista címért küzdő brigádnak. A sáripusztai Harcos-brigád például vállalta, hogy valamennyi nö vényből a tervezettnél öt százalékkal többet termel. E: pénzben több mint li omszáz ezer forintot jelente le. Csupán az a baj, hogy a vállalás teljesítésének nincsenek meg a föltételei. Ez a brigád a múlt évben azért nem szerez-' te meg a szocialista címet, mert nem teljesítette felajánlását. Az idén először nem öt-, hanem tízszázalékos (?!) többlettermelést akartak vállalni. Meg kell nekik magyarázni: annyit vállaljanak, amennyit teljesíteni tudnak. De azt teljesítsék is! Mert nem a nagy, de be nem váltott ígéretek, hanem a sok kisebb, de teljesített vállalások segítik megteremteni a jövő szilárd alapját. Szalai László Ki fizeti? — Azt én nem tudom. Ez a felsőbbségen múlik — mondja a kőműves. Társai rábóiintanak, osztják a véleményét. — Maguk szerint ki volt a hibás? Közösen adják meg a választ: — Az akkori brigád meg a felsőbbség... Kaposváron a Rippl-Rónai utca 4. szám alatti új ház egyik falánál beszélgetünk. A parkettások az ablakban könyökölnek. A látvány nem mindennapi: most alapozzák a tavaly augusztusban átadott kétemeletes ház hátsó részét. — Disznó dolog ez, akárhogy nézzük is — folytatja az idősebb mester. — Nagyon disznó dolog . .. Az biztos, hog-- Lz:zló brigádjánál hiánycikk volt a iri ki ismeret — folytatja a másik. Aztán hozzáteszi: — És az is biztos, hogy ezt valakinek ki kell fizetnie. A tényállás a következő: Ennél a falnál nem ásott alapot a brigád. A kétemeletes ház ezen a részén két sor téglán áll. A szigetelőlemezt öt téglasorral a padozat főié építették be. Mivel rossz me- szet használtak, minden lakásban lepergett a fal. A kár harmincezer forintra tehető. Az erkölcsi kár, ami a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalatot érte, jóval na gyobb. Ehiször Fehérvári Endrét, az akkori munkavezetőt keresem. — Már nincs itt. Átment az Épületszakipari Vállalathoz. Azok kikérték, mi mo- 3r jl- t'ink, hogy megszab-..,d.umnk ifi* — Vigh László brigádja? — Már ők sínesénél: nálunk ITláb' próbálom megtalálni Vitcszovits István építésvezetőt is. Külföldön tartózta) lik, a vállalat jutalomból küldte erre az útra. A vállalatnál Németh József főmérnök úgyszólván egyedül tartja a műszaki frontot. Tőle kérünk felvilágosítást, ö tervezte az épületet, és »szerencsés véletlen« folytán ebben a házban kapott lakást. (Van is mit hallgatnia!) Először arra a kérdésre kérek választ, vajon felelősnek érzi-e magát. Igent mond. — Természetesen. Sajnos, nem követeltem meg a megfelelő ellenőrzést. — Ha megkövetelte volna? — Akkor talán nem áll elő ez a helyzet. — És a többiek? A művezető és az építésvezető a jegyzőkönyvezett kihallgatáson nem ismerte el a felelősséget. Mindketten azt álli-' tották, hogy az alapozáskor éppen távol Voltak. A Vigh- brigád tagjait még nem sikerült megtalálni. Fizetni az igazi felelősök közül senki se akar, egyszerűen azért, mert eddig ez nem volt szokás. Egyelőre tehát az állam fizeti — immár másodszor — a lelkiismeretlen munka költségeit. De hát meddig mehet ez így?! Németh Sándor Új szakma: Burgonyatermesztés és -nemesítés Húsz dolgozó kap eredményes vizsga esetén burgonyatermesztési és — nemesítési szakmunkás-bizonyítványt a Ne másban keressük a hibát KÖNNYEBB A MAS PORTÁJA ELŐTT söpörgetni, mint a magunké előtt, pedig olykor éppé- az utóbbira volna szükség. Hiába keressük másban a hibát, amikor bennünk van. Ezeket a gondolatokat két levél váltotta ki belőlem. Első olvasásra úgy véltem, hogy mindkettőnek igaza van. Amikor azonban megvizsráltam a tényeket, meghallgattam a másik felet, kénytelen voltam elmarasztalni a levélírókat. Föltételezéssel, sejtéssel, találgatással volt tele mind a két panasz, a tények azonban rendre megcáfolták ezeket, sőt a visszájára fordították. Nézzük az első panaszt. Rigó János marcali lakos megérdeklődte, jogosan akarnak-e aláíratni vele a GEL- K A-szerviz emberei olyan papírt, hogy megjavítva átvette a készüléket, amikor még nincsenek készen a munkával. A tájékozódáson kívül segítségünket kérte, hogy minél előbb megjavítsák a tv-t. A Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat keszthelyi szervizének vezetője meghökkentő tényeket sorakoztatott fel. Rigó János április 23-án jelentette íe a hibát. Négy nap múlva kiment a gépkocsi, a nagy sár miatt azonban nem bírt behajtani a Lobi utcába. Egy héttel később elmentek a készülékért, a panaszos azonban nem adta oda, mert »hátha nem viszik vissza«. A szerkesztőség kérésére a szerviz megint elment Rigó- ékhoz május 13-án. A panaszos felesége nem adta oda a készüléket, mondván, hogy nincs otthon a férje, nélküle nem dönthet. A levélíró a marcali címfelvevő helyen kijelentette, hogy a tv-készülé- ket csak akkor vihetik el tőle, ha pénzbiztosítékot adnak az átvételkor, mert ez kárpótolja, ha elvész a gép a szervizben. Megállapíthatjuk tehát, hogy ebben az ügyben csak a panaszos tehetett volna valamit, mégpedig azt, hogy azonnal átadja a készüléket. Ezzel az indokolatlan bizalmatlansággal, különös kikötésével lehetetlenné teszi, hogy elintézzék az ügyét. A MÁSIK LEVÉL Kaposvárról érkezett, József Jenő irta a Húsipari Vállalat sertéstelepén dolgozók nevében. Elpanaszolta, hogy nem kaptak nyereségrészesedést. Föl- tételezése szerint azért tehették meg ezt a telepen dolgozó tizenhat emberrel, mert kétharmaduk cigány. Miért zárták ki hát tizenhat dolgozót a nyereségrészesedésből? Nézzük a tényeket. A kaposvári és a sántosi telepen is hiány volt, rosszul gazdálkodtak a takarmánnyal, megbetegedtek, elhullottak a sertések. Hiányzó állatot meglevőnek jelentettek hónapokig. Átvettek papíron ötvenezer forint értékű kenyeret, a valóságban ezt nem kapta meg a telep. Előfordult lopás is. négyfele vágva akarták kivinni a hízót a telepről stb. Szőrén-szálán eltűnt száznegyvenegy disznó. Rendőrségi nyomozás, kellemetlenség lépten-nyomon. A sertéstelep 1 241 000 forintos veszteséggel zárta a múlt évet. Hiába dolgoztak jól a Húsipari Vállalatnál a szakemberek, ezt a hiányt nekik is viselniük kellett, 18 helyett 6.3 nap nyereséget osztott a vállalat. A munkások fel voltak háborodva a sertéstelepen uralkodó állapotokon, azon, hogy az ott dolgozó tizenhat ember rossz munkája miatt az üzemben és a vágóhídon helytálló százötven szakember, munkás, segítő kétharmaddal kevesebb nyereségrészesed ' A kap. Az üzemi tanács döntött úgy. hogy a telepieknek nem ad részesedést. Különben hat gondozó lett volna jogosult, mert a többieknél sok kizáró ok volt (igazolatlan hiányzások, fegyelmi büntetés stb.) Az üzemi tanács döntésével egyetértettek, a dolgozók, helyeselte a Húsipari Tröszt is. Szó sincs tehát faji előítéletről, megkülönböztetésről, elbánásról! Nem azért zárták ki a telepet, mert ott sok cigány dolgozik, hanem azért, mert nem gazdálkodtak jól a rájuk bízott jószággal, takarmánnyal, nem vigyáztak a társadalmi tulajdonra. Ezek után mérleget vonhatunk a sertéstelep ügyében. Rossz helyen keresi a »bűnbakot« ez a tizenhat ember. A hiba bennük van, a munkájukban, a társadalmi tulajdonhoz való viszonyukban. S a szemlélettel, hiszen a rend, a fegyelem megszilárdításáért nem háborogtak, nem bántja őket, hogy százötven munkás miattuk esett el a nagyobb részesedéstől, államunknak óriási kárt okoztak. Csak az fáj, hogy nem kaptak nyereségrészesedést. Az üzemi tanács helyesen döntött akkor, amikor kimondta: ne tegyen zsebre pluszpénzt senki sem a telepen, amikor másfél milliót kidobott az államéból az ablakon. SOKAN FOGNAK TOLLAT, ha hibát látnak, rosz- szat tapasztalnak. Szükség van ezekre a jelzésekre, hogy javíthassunk munkánkon. A szóban forgó két levél is jelzés: arra hívja fel figyelmünket, hogy győzzük meg azt, akinek hiba van a szemléletében. Azt, aki bizalmatlan, önző. Lajos Géza Bármilyen méretű használt hullámpalás vagy egyéb te- tőzetű, fém- vagy betonvázas, fél tetőzetű tárolószínt vásárolunk. Pécsi Faipari Ktsz, telefon 12-27. (94984) Lábodi Állami Gazdaságban. A tanfolyam hallgatói a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rinyatamási burgonyanemesítő telepének dolgozói. Az országban az elsők között kapnak ilyen bizonyítványt. Három éven át talajtant, meteorológiát növényvédélmet, növénynemesítést, örökléstant és egyéb szaktárgyakat tanultak. Az oktatóknak — a kutatóintézet munkatársainak — az volt a céljuk, hogy a telep munkásait minél jobban megismertessék a nemesítés módszereivel és a termesztés tennivalóival. Dr. Dohy János, a tanfolyam vezetője elmondta, hogy a huszonnyolc hallgatóval indult oktatáson mindig nagy volt az érdeklődés. A vizsgáik után — ha elegendő jelentkező lesz — újabb tanfolyamot szerveznek. Szeretnék, ha erre az állami gazdaság dolgozóin kívül minél több termelőszövetkezeti tag is jelentkezne. A környék közös gazdaságai nagy területen termelnek burgonyát. Egy szakmunkásképző nagy segítséget nyújtana nekik. Elkészült a siófoki szolgáltatókombinát Hárommillió forintos költséggel korszerű, minden igényt kielégítő szolgáltatóházat épített a Siófoki Szolgáltató Ktsz. A közvetlenül a főút mellett levő épület utcai oldalán helyezték el a férfi- és női fodrászrészleget s a kozmetikai szalont. A földszinten van a mosoda, a cipész- és az amatőrfényké- pész-részleg átvevőhelyisége. Itt nyit női livatszalont a Háziipari Szövetkezet. Az emeleteken vannak a műhelyek, a központi irodák. Itt kapott helyet az orvosi rendelő is. Az emeleti részen ezenkívül ebédlő, tálaló, klub, férfi- és női öltöző és fürdő van. A szogáltatóházban hatvan szövetkezeti tag dolgozik. Valameny- nyien elégedettek, örülnek a szép épületnek, a jó munkakörülményeknek. ÉRETTSÉGIZETT — lehetőleg varrni tudó vagy ápoláshoz értő — nőt gyermekfelügyelői beosztásba alkalmazok. Leveleket „Nevelőotthon“ jeligére a kiadóba kérünk. (4155)
