Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-25 / 121. szám

Kedd, 1965. május 25. 3 SOMOGYI NÉPÉAF Zákányt éssrevételek A záikányi Csokonai Terme­lőszövetkezetben a tavaszi esőzés nemcsak a mezei mun­kákat késleltette, hanem egyéb károkat is okozott. Negyven­ötven hold füzes áll vízben a Dráva mentén, s a feldolgozott harminc köbméter fát sem hordhatták ki a víz miatt. Pe­dig a fa pénzt hozna a szö­vetkezetnek. De hát kénytele­nek tétlenül nézni, amint a fel­darabolt rönkök ismét kizöl- diülnek. Az állattenyésztés az az Czernág, amelybe eddig még nem szólt bele az időjárás. Mi­lyen elképzeléseik vannak a tenyésztés és a hizlalás meg­javítására? é Harmincegy tehéntől száz liter tej? Bizony naponta mindössze ennyi tejet fejnek a szövetke­zet teheneitől. Igaz, a kép így nem teljes, hiszen a harminc­egy tehén közül hat alatt bor­jú van, s ugyanennyi elles előtt áll. De a maradék állomány­tól is nagyon kevés az öt li­ternél alig több tej naponta. Ilyen hozammal a tehéntaríás nem kifizetődő, a tej előállí­tási költsége nagyobb, mint amennyiért értékesíthetik. Lov- rencsics Lajos tsz-elnök mé­gis bizakodó, sőt talán túlságo­san is az. Bizonyos abban, hogy az idei tejhozam eléri a két­ezer litert tehenenként. Bár ennél jóval nagyobb az átlag sok termelőszövetkezetben, Zá­kányban szinte elérhetetlennek látszik a cél: a tejhozam ilyen mérvű emelése. Ha ugyanis ilyen terveket akarnak meg­valósítani, mér eddig is töb­Több ház kapuja mellett — fő­leg ahol üzemek, raktárak van­nak — olvasni a következőt: Vi­gyázat, autókihajtás! Szükséges ez a figyelmeztetés, hiszen a na­pokban például egy ilyen ka­pu alól kihajtó gépkocsi csak­nem elütött egy óvatlan járóke­lőt. Azonban egy másik figyelmez­tető táblára is szükség volna. Ugyanis szintén a napokban tör­tént, hogy az egyik kapu alól nagy sebességgel kihajtó te­— A feleségem reggel répát egyelni ment Ügy fél három felé jön haza. Ebédet csak utá­na főz. A menyem a kertészet­ben dolgozik, a fiam pedig traktoros. Jó hatvanas ember Stirz Já­nos. Ságváron mindig ő nyitja ki először a kiskaput a család­ból. Hatra már a gépszínben kell lennie. A traktorok akkor indulnak munkába, s rakodó nélkül nem mehetnek. — Még sohasem késett? — Nem. Ha valami baj van, akkor szólok a brigádvezető­nek, s elkéredzkedem. Kelle­metlen, ha az ember odaígér­kezik, és nem megy el. A trak­tornak menni kell... Ma is már hatot fordultunk, pedig a rakodók mind idős emberek. — A fiatalok nem vállalják? — Nincsenek. — Hová lettek? — Vállalatnál dolgoznak, egyik erre, másik arra. Az én fiam is máshol dolgozott, de hazajött. Most itt traktoros. — Megtalálta a számítását? — Azért jött haza. Meg az unoka miatt is. Ahol eddig laktak, messze volt az iskola. Munka itt is van. S ahol mun­ka van, ott meg lehet élni. — Maga szeret dolgozni? — Ügy veszem észre, furcsállja a kérdést. Az őszülő hajú em­ber először nem is érti. Aztán mosoly fut végig a barázdált arcon. bet kellett volna tenniük a tej hozam növeléséért. Nagy eredményt várnak a legeltetéstől, s erre többé-ke- vésbé meg is van az alapjuk. A tehenek máris, a legelőt jár­ják. Itt jó és sok eleséget ta­lálnák, mert a korábban szántóként használt területet műtrágyázták. Ez ugyan gon­doskodásra vall, ahhoz azon­ban, hogy teljesítsék a tejno- zammövelés tervét, sokat kell még tenniük az egész tenyész­tői munka megjavításáért. Malac helyett hízót A múlt esztendő elején hu­szonkét anyakocája volt a Csokonai Tsz-nek. Számuk az év második felében harminc­ra emelkedett. Év végén fur­csa képet mutatott a hízottser- tás-értékesítés az anyaállo- mányhoz viszonyítva: mind­össze 105 hízót adtak el. Ez kocánként három és fél hízót jelent, a csurgói járásban ez a legalacsonyabb értékesítési arány. Hova lett a többi sza­porulat? Tavaly csaknem másfél száz malacot adtak el leválasztás után, mert takarmányozá­si gondokkal küzdött a szövet­kezet A legtöbb malacot a tsz-tagöknál értékesítették, mert a háztájiban alig akadt koca, és a hízónak valót rend­szeresen megveszik a gazdák. Az abrakhiány egyik oka az volt, hogy törzsbaromfiakat is tartottak a közösben, s nem győzték eleséggel a sertések és a baromfiak takarmányo­zását. Az idén a tervezett 102 hí­zóval szemben százötvenet hergépkocsi ei6l csak az utolsó pillanatban tudta eltolni gyer­mekkocsiját egy fiatal asszony­ka. Ezért jó lenne, ha a kapuk belső oldalára ilyen szövegű táb­lát függesztenének ki: Vigyázat, gyalogjárda! A kihajtó gépjárművezetők gondoljanak arra, hogy egy gye­rek vagy egy gyermeket vivő anya éppen abban a pillanatban érhet oda, amikor a kapu alól kijönnek, Sz. L. — Muszáj. — S ha nem lenne muszáj, abbahagyná? — Dehogy hagynám! — Miért? — Mert dolgozni kell. Énei­kül nem élet az élet. Erős szorítású keze van. Für. gesége meghazudtolja a korát A tsz-irodában is azt mondták róla, hogy még soha nem ké­sett egy percet sem. Reggel ő az első, alá megjelenik a mun­kahelyen. — Mit jelent magának a munka azonkívül, hogy dolgo­zik, s eltelik a nap? — Minek örül a parasztem­ber? — kérdi vissza. — Ha szép a határ, azt jó látni. A mi őszi árpáink pedig az idén nagyon szépek. Hát ennek le­het örülni! — Melyik munkát szereti legjobban? — Ami éppen jön. A kaszá­lást is meg a kapálást is. Ná­lunk nem lehet válogatni... Mondta már a feleségem is, hogy miért én állok elöl, ha kaszálni kell. De mit tegyek? Nem szeretek álldogálni. Ha az ember naponta három mun­kaegységet is szerezhet, akkor miért csak egyet keressen? Ha csak dolgozgatunk, akkor nem sokra megyünk. Dolgozni kell! Nekünk, férfiaknak nagyon meg kell fogni, mert kevesen vagyunk azokra a helyekre, nak. (Ebben az évben nem tenyésztenek törzsbaromfia­kat.) Ha elképzelésük megva­lósul, növekszik bevételük, perzse csak úgy, ha mindent megtesznek érte. A hízóértékesítést úgy ter­vezték, hogy takarmányhiány- nyal számoltak, vagyis köl- csönabrakon akartak hizlalni. Ha megtermelik a szükséges takarmányt — persze nem úgy, hogy az istállótrágyát éveken át »elfelejtik« kihor­dani —, és a tenyésztői mun­ka mellett a hizlalást is meg­javítják, nem fognak csalódni: nagyobb jövedelmet érhetnek el, mint eddig. ban. A múlt évben negyedmil­lió holdon végeztek növény­védelmi munkát a megyében. Becslések szerint az idén is legalább ekkora területen kell a kártevők és betegségek ellen védekezni. Eltűnt a pocok, jelentkezik az ürge és a hörcsög Huszonegy vagon Arvalint használtak föl megyénkben a tavasszal a mezei pockok ir­tására. A védekezés sikerrel járt. Az újonnan kibontott burganyaprizmákon kívül se­hol sem találni ilyen kárte­vőt. Fülöp Mihály, a Növény­védő Állomás igazgatója el­mondotta, hogy ilyen kevés pocok évek óta nem volt a megyében. Most viszont az ürge és a hörcsög fenyeget. Taszáron, Nagyberkiben, Igal­ahol férfi munkaerő kell.. . Az idén különösen nehéz volt, mert gyakran esett az eső. Ha ki lehet menni, akkor nem ál­lunk össze beszélgetni. Dolgoz­ni csak csöndben lehet, mert aki beszél, annak általában áll a keze. Ebben az évben már több mint 120 munkaegységet je­gyeztek be a neve után. Szép teljesítmény. A határban veröfényes nap­sütés van. — Ilyenkor az ember elkí­vánkozik hazulról — mondja. — Délben sem megy haza a család? — Reggel hatkor elbúcsú­zunk, s este hét előtt nemigen látjuk egymást — S az ebéd? — Amikor a munka engedi, hazaugrok. Ebkapok néhány falatot, aztán megyek tovább. A főtt étel csak vacsorára ké­szül el. — S a hideg koszt nem fur­csa? — Megszoktuk már. Mindig így volt ez. Minden tavasszal. A néptelen utcán ballagok. A kereszteződésnél megáll egy Szuper-Zetor. Stirz János ug­rik le róla. (»Amikor a munka engedi, hazaugrok. Bekapok néhány falatot... «) Kercza Imre Ismét itt a jégveszély! Az Állami Biztosító 1964-ben a termelőszövetkezeti összevont biztosítás alapján több mint tizcnbárommillió forintot fize­tett ki megyénkben jégkárra, a tsz-tagok háztartási biztosí­tására pedig mintegy hatszáz­ezer forintot. A legnagyobb kártérítést — több mint egy­millió forintot — a három­fai Üj Barázda Tsz kapta. Egyéni károk megtérítésére az üjvárfalvi Noszlopi Tsz tag­jai hatvanötezer forintot kap­tak kézhez. Az országnak körülbelül öt­ven községéből jelentettek be jégverést eddig az Állami Biz­tosítóhoz. Somogyot sem ke­rülte el a jég: két »jeges nap« volt az idén a megyében, má­jus 10-e és 11-e. Hét termelő­szövetkezet jelentette, hogy jégkár Jrte. A legnagyobb jég­verés Nagybajom határát súj­totta: a Zöldmező Tsz-nek 1623 hold kalászosát verte el. A ka- posmérői Üj Élet Tsz kerté­szetének százhúsz holdja síny­lette meg a jégverést. ban meglehetősein nagy kárt okozott az ürge. Veszélyessé­gét növeli, hogy harminc- negyven kiló gabonát is el­raktároz a lyukban azonkívül, amit megeszik. Ordacsehi és Somogyvár környékén erő­sebb hörcsögkártéteit talál­tak. Az eső utáni párás időszak kedvez a gombabetegségek el­terjedésének is. A perenoez- póra a szőlőt és a dohányt ve­szélyezteti, ä gabonán és a gyümölcsösben pedig már je­lentkezett a lisztharmat. Mit mutat a fénycsapda? A Növényvédő Állomás nyolc fénycsapdát helyezett el a megyében. A napokban Mar­caliban befogták az első ame­rikai jfehér szövőlepkét. Egy hónapon belül jelentkezik tö­megesebben. A cserebogárrajzás a befeje­zéséhez közeledik. Nagyobb fertőzés a siófoki járásiban és a csurgói járás Zala megyével határos területein észlelhető. A május eleji hűvös időjárás nem kedvezett ezeknek a ro­varoknak, a szokásosnál ki­sebb volt a kártételük is. Nem kedvezett a hűvös idő a bur­gonyabogéinak sem. Bár ko­rán megjelent az első nemze­dék, de tetemesebb károkat még nem okozott. A Növényvédő Állomás kí­sérleti laboratóriumában most bábozódik a barackmoly első nemzedéke. Ezt azért figyelik, hogy a nagy tömegben jelent­kező kártevő elleni helyes vé­dekezés idejét pontosan meg­határozzák, hiszen elszaporo­dása nagy károkat okozna a barackosokban. Számítanak a kukoricabarkó megjelenésére is. Ez valószínűleg megint nagy tömegben károsít majd. Új gyomirtó szerrel kísérleteznek A megye nagy részén befe­jeződött a gabonák vegyszeres gyomirtása. A gépek már csak a tavaszi vetéseket járják meg azokat az őszi kalászosokat, amelyek elmaradtak a fejlő­désben. Eddig több mint 35 000 hold őszi kalászosban irtották ki a gyomot a gépállomások és a termelőszövetkezetek nö­vényvédelmi gépei. Mintegy 37 000 holdon fejezték be a kukoricák vegyszeres gyomir­tását. A kukorica gyomirtásá­ra új szerrrel kísérleteznek. A K—64-es növényvédő szer ha­tása megegyezik a Hungaziné- val, de a szár letakarítása után nyugodtan vethetnek őszi kalászosokat, a vegyszer ebe­ket már nem pusztítja. K. L akarnak adni a népgazdaság­Vlgyázat, gyalogjárda! ban, Göllében és Somogy szil­BESZÉLGETÉS A MUNKÁRÓL Herncsz Ferenc fl növényvédő Állomáson hallottuk: Megjelent a szövőlepke, sok a gombabetegség Egyre több mezőgazdasági kártevő bukkan föl a határ­Biztató hónapok N apjainkban, amikor a második ötéves terv befejezésén és egy új ötesztendös tervidőszak megalapozásán munkálkodunk, a szokásostól eltérő sajátos vonások­kal is találkozhatunk gazdasági építőmunkánkban. Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottságának de­cemberi ülése felhívta a figyelmet a népgazdaságunkban érvényesülő egyes helytelen jelenségekre. A decemberi párthatározat, majd az országgyűlés mértéktartást köve­telt a termelés mennyiségi célkitűzéseiben és nagyobb igényességet a minőségi mutatók, a termelékenységi, az önköltségcsökkentési és az exporttervek teljesítésében. Vagyis az általános termelési feladatok helyett a munka hatékonyságának konkrét növelése került előtérbe. A' fő célkitűzéseknek megfelelően fejlődött népgazda­ságunk az esztendő első negyedében. Az állami ipar ter­melése hat százalékkal, a munka termelékenysége öt szá­zalékkal növekedett a tavalyi azonos időszakhoz mérten. A nitrogénműtrágya termelése 80, a szuperfoszfáté 60, a cementé 10 százalékkal volt magasabb az első negyedben, mint egy évvel ezelőtt. A tervhez képest lemaradás mu­tatkozott a papír, a gyapjúszövet és a fogyasztói tej ter­melésében. Különösen dicséretes eredményt ért el az épí­tőipar, amely a termelést 14, a munka termelékenységét" több mint 10 százalékkal növelte egy esztendő alatt. Mind­ebben persze a tavalyinál egyhébb tél is szerepet játszott. Az eredmények már tükrözik a munkafegyelem és a létszámgazdálkodás szigorítását célzó intézkedések hatását. A termelékenység gyorsabban nőtt, mint egy évvel ez­előtt, a tervezett színvonalat is túlteljesítettük. A termelés növekedésének mintegy 80 százaléka a munkatermelékeny­ség emeléséből származott. Az állami ipar dolgozóinak létszáma, bár a tavalyi első negyedhez képest 1,1 száza­lékkal növekedett, ellenben 1964 októberéhez viszonyítva — az idényjellegű élelmiszeripart és építőanyag-ipart nem számítva — 11 700 fővel csökkent. Népgazdaságunk egészséges fejlődésének más jeleiről is számot adhatunk. Csökkent az önköltség, mérséklődött a fölösleges készletek növekedési üteme. A külkereskedelmi forgalom a tervezettnél valamelyest gyorsabban emelke­dett: a behozatal 2 százalékkal, a kivitel 8 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőtti szinthez mérten. Az átlagosnál gyorsabban fejlődnek gazdasági kapcsolataink a szocialista országokkal: a behozatal 9, a kivitel 11 százalékkal nőtt e viszonylatban. Külkereskedelmi forgalmunk javulásában azonban elsősorban ideiglenes tényezők hatottak. Válla­lataink előszállításokat végeztek a szocialista országokba. Nem javult kielégítő mértékben termékeink minősége. Az állami ipar belkereskedelmi szállítási kötelezettségeit nem teljesítette a tervezett mértékben. M ár az utóbbi (pegjegyzésekből is kitűnik, hogy nem beszélhetünk gyökeres fordulatról népgazdaságunk fejlődésében. Az ipar munkájának egyik nem kívá­natos vonása változatlanul a termelés ütemtelensége. Tavaly, az esztendő végén vállalataink egy részénél fel­használták a folyamatos munkához nélkülözhetetlen fél­kész és befejezetlen termékkészleteket, s ezeket kellett pó­tolni januárban, sőt még februárban is. Az első negyed­évi késztermék kibocsátásának mintegy 50 százaléka — elsősorban a gépiparban — márciusra jutott Sajnos, a gépipar januári késztermék-kibocsátása a tavaly decemberi színvonalnak mindössze 46 százalékát érte eL Csak helyeselni lehet a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium kezdeményezését, amely 19 gépgyárban az ütemes termelés föltételeinek fokozatos megteremtésére irányuk Sokrétű belső munka és üzemszervező tevékenységre, a kooperációs fegyelem megszilárdítására van szükség, de megéri a fáradságot. Az MSZMP Központi Bizottsága de­cemberi határozatának végrehajtása, a napi, a dekád-, va­lamint a havi tervek egyenletes és minden részletében való teljesítése olyan átfogó intézkedéseket igényel, ame­lyeknek hatása tartós, és hosszú távra biztosítja a munka hatékonyságának emelését. Persze nem szabad lebecsülni a gyors eredményeket hozó olyan időleges belső tartalékok hasznosítását, amilyen például a fölösleges készletek idei évre biztosított rugal­mas értékesítési lehetősége vagy a takarékosság és a lét­számgazdálkodás megszigorítását célzó átmeneti jellegű ad­minisztratív korlátozások. A hangsúly azonban mégis a tervszerű és elmélyült alkotó tevékenységen van, ami ele­jét tudja venni a jövőbeli kampányoknak, kapkodásoknak, és távlatokban megalapozza a vállalatok munkáját. Átme­netileg csökkent a készletek felhalmozódása például a fö­löslegek kiárusításával, a termelés mennyiségi ütemének mérséklésével. Végleges megoldást csakis a tervszerű kész­letgazdálkodás és még inkább olyan intenzív gyártmány­fejlesztő munka hozhat, amelynek révén a nagy értékű termékek nem raktárra, hanem felhasználásra kerülhetnek. Gazdasági gondjaink közepette gyakran kerül szóba a gazdasági mechanizmus időszerűvé vált korszerűsítése. Az MSZMP Központi Bizottságának decemberi határozata alapján széles körű előkészítő munka indult a népgazda­ság tervezési, irányítási, anyagi ösztönzési rendszerének megreformálására. Vigyázni kell azonban, nehogy ezek a cselekvésre megérett átfogó tennivalók eltereljék a figyel­met a napi feladatokról. Több üzem, köztük a Miniszter- tanács és a SZOT vörös vándorzászlaját elnyert vállalatok példája bizonyítja, hogy lehet a mai körülmények közö/ti is jól dolgozni. N agy szükségünk van erre. Nem lehet nálunk olyan kor­szerű gazdasági mechanizmus, amely ne támaszkodnék az egyes kollektívák felelősségteljes, áldozatos munká­jára, a vezetők hozzáértő, kezdeményezőkész, tartalmas gondolatok által vezérelt munkájára. Sőt, a megindult elő­készítő munka és az új átfogó közgazdasági rendszer si­kere föltételezi ezt a jó munkát. Ezért is fordítunk meg­különböztetett figyelmet mindennapi gazdasági munkánk­ra, az 1965. évi terv valamennyi részletének pontos teljesí­tésére. jéGtfRR e s e t é r e csak biztosítással uéoeHezHeT! területükre a háztáji biztosítással rendelkező tsz-tagok kedvezményes, kiegészítő jégbiztosítást köthetnek. Szőlőjüket és gyümölcsösüket a magántermelők is biztosíthatják. Ha a termést jég nem éri, a biztosítási díj nem érinti érzékenyen, ha pedig a jég elveri, a biztosítási díj sokszorosan megtérül. Kösse meg a jégbiztosítást mielőbb, mert a jégvert növény már nem biztosítható. Felvilágosítást az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ körzetfelügyelői, helyi megbízottai adnak. (4161)

Next

/
Oldalképek
Tartalom