Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-25 / 121. szám
Kedd, 1965. május 25. 3 SOMOGYI NÉPÉAF Zákányt éssrevételek A záikányi Csokonai Termelőszövetkezetben a tavaszi esőzés nemcsak a mezei munkákat késleltette, hanem egyéb károkat is okozott. Negyvenötven hold füzes áll vízben a Dráva mentén, s a feldolgozott harminc köbméter fát sem hordhatták ki a víz miatt. Pedig a fa pénzt hozna a szövetkezetnek. De hát kénytelenek tétlenül nézni, amint a feldarabolt rönkök ismét kizöl- diülnek. Az állattenyésztés az az Czernág, amelybe eddig még nem szólt bele az időjárás. Milyen elképzeléseik vannak a tenyésztés és a hizlalás megjavítására? é Harmincegy tehéntől száz liter tej? Bizony naponta mindössze ennyi tejet fejnek a szövetkezet teheneitől. Igaz, a kép így nem teljes, hiszen a harmincegy tehén közül hat alatt borjú van, s ugyanennyi elles előtt áll. De a maradék állománytól is nagyon kevés az öt liternél alig több tej naponta. Ilyen hozammal a tehéntaríás nem kifizetődő, a tej előállítási költsége nagyobb, mint amennyiért értékesíthetik. Lov- rencsics Lajos tsz-elnök mégis bizakodó, sőt talán túlságosan is az. Bizonyos abban, hogy az idei tejhozam eléri a kétezer litert tehenenként. Bár ennél jóval nagyobb az átlag sok termelőszövetkezetben, Zákányban szinte elérhetetlennek látszik a cél: a tejhozam ilyen mérvű emelése. Ha ugyanis ilyen terveket akarnak megvalósítani, mér eddig is töbTöbb ház kapuja mellett — főleg ahol üzemek, raktárak vannak — olvasni a következőt: Vigyázat, autókihajtás! Szükséges ez a figyelmeztetés, hiszen a napokban például egy ilyen kapu alól kihajtó gépkocsi csaknem elütött egy óvatlan járókelőt. Azonban egy másik figyelmeztető táblára is szükség volna. Ugyanis szintén a napokban történt, hogy az egyik kapu alól nagy sebességgel kihajtó te— A feleségem reggel répát egyelni ment Ügy fél három felé jön haza. Ebédet csak utána főz. A menyem a kertészetben dolgozik, a fiam pedig traktoros. Jó hatvanas ember Stirz János. Ságváron mindig ő nyitja ki először a kiskaput a családból. Hatra már a gépszínben kell lennie. A traktorok akkor indulnak munkába, s rakodó nélkül nem mehetnek. — Még sohasem késett? — Nem. Ha valami baj van, akkor szólok a brigádvezetőnek, s elkéredzkedem. Kellemetlen, ha az ember odaígérkezik, és nem megy el. A traktornak menni kell... Ma is már hatot fordultunk, pedig a rakodók mind idős emberek. — A fiatalok nem vállalják? — Nincsenek. — Hová lettek? — Vállalatnál dolgoznak, egyik erre, másik arra. Az én fiam is máshol dolgozott, de hazajött. Most itt traktoros. — Megtalálta a számítását? — Azért jött haza. Meg az unoka miatt is. Ahol eddig laktak, messze volt az iskola. Munka itt is van. S ahol munka van, ott meg lehet élni. — Maga szeret dolgozni? — Ügy veszem észre, furcsállja a kérdést. Az őszülő hajú ember először nem is érti. Aztán mosoly fut végig a barázdált arcon. bet kellett volna tenniük a tej hozam növeléséért. Nagy eredményt várnak a legeltetéstől, s erre többé-ke- vésbé meg is van az alapjuk. A tehenek máris, a legelőt járják. Itt jó és sok eleséget találnák, mert a korábban szántóként használt területet műtrágyázták. Ez ugyan gondoskodásra vall, ahhoz azonban, hogy teljesítsék a tejno- zammövelés tervét, sokat kell még tenniük az egész tenyésztői munka megjavításáért. Malac helyett hízót A múlt esztendő elején huszonkét anyakocája volt a Csokonai Tsz-nek. Számuk az év második felében harmincra emelkedett. Év végén furcsa képet mutatott a hízottser- tás-értékesítés az anyaállo- mányhoz viszonyítva: mindössze 105 hízót adtak el. Ez kocánként három és fél hízót jelent, a csurgói járásban ez a legalacsonyabb értékesítési arány. Hova lett a többi szaporulat? Tavaly csaknem másfél száz malacot adtak el leválasztás után, mert takarmányozási gondokkal küzdött a szövetkezet A legtöbb malacot a tsz-tagöknál értékesítették, mert a háztájiban alig akadt koca, és a hízónak valót rendszeresen megveszik a gazdák. Az abrakhiány egyik oka az volt, hogy törzsbaromfiakat is tartottak a közösben, s nem győzték eleséggel a sertések és a baromfiak takarmányozását. Az idén a tervezett 102 hízóval szemben százötvenet hergépkocsi ei6l csak az utolsó pillanatban tudta eltolni gyermekkocsiját egy fiatal asszonyka. Ezért jó lenne, ha a kapuk belső oldalára ilyen szövegű táblát függesztenének ki: Vigyázat, gyalogjárda! A kihajtó gépjárművezetők gondoljanak arra, hogy egy gyerek vagy egy gyermeket vivő anya éppen abban a pillanatban érhet oda, amikor a kapu alól kijönnek, Sz. L. — Muszáj. — S ha nem lenne muszáj, abbahagyná? — Dehogy hagynám! — Miért? — Mert dolgozni kell. Éneikül nem élet az élet. Erős szorítású keze van. Für. gesége meghazudtolja a korát A tsz-irodában is azt mondták róla, hogy még soha nem késett egy percet sem. Reggel ő az első, alá megjelenik a munkahelyen. — Mit jelent magának a munka azonkívül, hogy dolgozik, s eltelik a nap? — Minek örül a parasztember? — kérdi vissza. — Ha szép a határ, azt jó látni. A mi őszi árpáink pedig az idén nagyon szépek. Hát ennek lehet örülni! — Melyik munkát szereti legjobban? — Ami éppen jön. A kaszálást is meg a kapálást is. Nálunk nem lehet válogatni... Mondta már a feleségem is, hogy miért én állok elöl, ha kaszálni kell. De mit tegyek? Nem szeretek álldogálni. Ha az ember naponta három munkaegységet is szerezhet, akkor miért csak egyet keressen? Ha csak dolgozgatunk, akkor nem sokra megyünk. Dolgozni kell! Nekünk, férfiaknak nagyon meg kell fogni, mert kevesen vagyunk azokra a helyekre, nak. (Ebben az évben nem tenyésztenek törzsbaromfiakat.) Ha elképzelésük megvalósul, növekszik bevételük, perzse csak úgy, ha mindent megtesznek érte. A hízóértékesítést úgy tervezték, hogy takarmányhiány- nyal számoltak, vagyis köl- csönabrakon akartak hizlalni. Ha megtermelik a szükséges takarmányt — persze nem úgy, hogy az istállótrágyát éveken át »elfelejtik« kihordani —, és a tenyésztői munka mellett a hizlalást is megjavítják, nem fognak csalódni: nagyobb jövedelmet érhetnek el, mint eddig. ban. A múlt évben negyedmillió holdon végeztek növényvédelmi munkát a megyében. Becslések szerint az idén is legalább ekkora területen kell a kártevők és betegségek ellen védekezni. Eltűnt a pocok, jelentkezik az ürge és a hörcsög Huszonegy vagon Arvalint használtak föl megyénkben a tavasszal a mezei pockok irtására. A védekezés sikerrel járt. Az újonnan kibontott burganyaprizmákon kívül sehol sem találni ilyen kártevőt. Fülöp Mihály, a Növényvédő Állomás igazgatója elmondotta, hogy ilyen kevés pocok évek óta nem volt a megyében. Most viszont az ürge és a hörcsög fenyeget. Taszáron, Nagyberkiben, Igalahol férfi munkaerő kell.. . Az idén különösen nehéz volt, mert gyakran esett az eső. Ha ki lehet menni, akkor nem állunk össze beszélgetni. Dolgozni csak csöndben lehet, mert aki beszél, annak általában áll a keze. Ebben az évben már több mint 120 munkaegységet jegyeztek be a neve után. Szép teljesítmény. A határban veröfényes napsütés van. — Ilyenkor az ember elkívánkozik hazulról — mondja. — Délben sem megy haza a család? — Reggel hatkor elbúcsúzunk, s este hét előtt nemigen látjuk egymást — S az ebéd? — Amikor a munka engedi, hazaugrok. Ebkapok néhány falatot, aztán megyek tovább. A főtt étel csak vacsorára készül el. — S a hideg koszt nem furcsa? — Megszoktuk már. Mindig így volt ez. Minden tavasszal. A néptelen utcán ballagok. A kereszteződésnél megáll egy Szuper-Zetor. Stirz János ugrik le róla. (»Amikor a munka engedi, hazaugrok. Bekapok néhány falatot... «) Kercza Imre Ismét itt a jégveszély! Az Állami Biztosító 1964-ben a termelőszövetkezeti összevont biztosítás alapján több mint tizcnbárommillió forintot fizetett ki megyénkben jégkárra, a tsz-tagok háztartási biztosítására pedig mintegy hatszázezer forintot. A legnagyobb kártérítést — több mint egymillió forintot — a háromfai Üj Barázda Tsz kapta. Egyéni károk megtérítésére az üjvárfalvi Noszlopi Tsz tagjai hatvanötezer forintot kaptak kézhez. Az országnak körülbelül ötven községéből jelentettek be jégverést eddig az Állami Biztosítóhoz. Somogyot sem kerülte el a jég: két »jeges nap« volt az idén a megyében, május 10-e és 11-e. Hét termelőszövetkezet jelentette, hogy jégkár Jrte. A legnagyobb jégverés Nagybajom határát sújtotta: a Zöldmező Tsz-nek 1623 hold kalászosát verte el. A ka- posmérői Üj Élet Tsz kertészetének százhúsz holdja sínylette meg a jégverést. ban meglehetősein nagy kárt okozott az ürge. Veszélyességét növeli, hogy harminc- negyven kiló gabonát is elraktároz a lyukban azonkívül, amit megeszik. Ordacsehi és Somogyvár környékén erősebb hörcsögkártéteit találtak. Az eső utáni párás időszak kedvez a gombabetegségek elterjedésének is. A perenoez- póra a szőlőt és a dohányt veszélyezteti, ä gabonán és a gyümölcsösben pedig már jelentkezett a lisztharmat. Mit mutat a fénycsapda? A Növényvédő Állomás nyolc fénycsapdát helyezett el a megyében. A napokban Marcaliban befogták az első amerikai jfehér szövőlepkét. Egy hónapon belül jelentkezik tömegesebben. A cserebogárrajzás a befejezéséhez közeledik. Nagyobb fertőzés a siófoki járásiban és a csurgói járás Zala megyével határos területein észlelhető. A május eleji hűvös időjárás nem kedvezett ezeknek a rovaroknak, a szokásosnál kisebb volt a kártételük is. Nem kedvezett a hűvös idő a burgonyabogéinak sem. Bár korán megjelent az első nemzedék, de tetemesebb károkat még nem okozott. A Növényvédő Állomás kísérleti laboratóriumában most bábozódik a barackmoly első nemzedéke. Ezt azért figyelik, hogy a nagy tömegben jelentkező kártevő elleni helyes védekezés idejét pontosan meghatározzák, hiszen elszaporodása nagy károkat okozna a barackosokban. Számítanak a kukoricabarkó megjelenésére is. Ez valószínűleg megint nagy tömegben károsít majd. Új gyomirtó szerrel kísérleteznek A megye nagy részén befejeződött a gabonák vegyszeres gyomirtása. A gépek már csak a tavaszi vetéseket járják meg azokat az őszi kalászosokat, amelyek elmaradtak a fejlődésben. Eddig több mint 35 000 hold őszi kalászosban irtották ki a gyomot a gépállomások és a termelőszövetkezetek növényvédelmi gépei. Mintegy 37 000 holdon fejezték be a kukoricák vegyszeres gyomirtását. A kukorica gyomirtására új szerrrel kísérleteznek. A K—64-es növényvédő szer hatása megegyezik a Hungaziné- val, de a szár letakarítása után nyugodtan vethetnek őszi kalászosokat, a vegyszer ebeket már nem pusztítja. K. L akarnak adni a népgazdaságVlgyázat, gyalogjárda! ban, Göllében és Somogy szilBESZÉLGETÉS A MUNKÁRÓL Herncsz Ferenc fl növényvédő Állomáson hallottuk: Megjelent a szövőlepke, sok a gombabetegség Egyre több mezőgazdasági kártevő bukkan föl a határBiztató hónapok N apjainkban, amikor a második ötéves terv befejezésén és egy új ötesztendös tervidőszak megalapozásán munkálkodunk, a szokásostól eltérő sajátos vonásokkal is találkozhatunk gazdasági építőmunkánkban. Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottságának decemberi ülése felhívta a figyelmet a népgazdaságunkban érvényesülő egyes helytelen jelenségekre. A decemberi párthatározat, majd az országgyűlés mértéktartást követelt a termelés mennyiségi célkitűzéseiben és nagyobb igényességet a minőségi mutatók, a termelékenységi, az önköltségcsökkentési és az exporttervek teljesítésében. Vagyis az általános termelési feladatok helyett a munka hatékonyságának konkrét növelése került előtérbe. A' fő célkitűzéseknek megfelelően fejlődött népgazdaságunk az esztendő első negyedében. Az állami ipar termelése hat százalékkal, a munka termelékenysége öt százalékkal növekedett a tavalyi azonos időszakhoz mérten. A nitrogénműtrágya termelése 80, a szuperfoszfáté 60, a cementé 10 százalékkal volt magasabb az első negyedben, mint egy évvel ezelőtt. A tervhez képest lemaradás mutatkozott a papír, a gyapjúszövet és a fogyasztói tej termelésében. Különösen dicséretes eredményt ért el az építőipar, amely a termelést 14, a munka termelékenységét" több mint 10 százalékkal növelte egy esztendő alatt. Mindebben persze a tavalyinál egyhébb tél is szerepet játszott. Az eredmények már tükrözik a munkafegyelem és a létszámgazdálkodás szigorítását célzó intézkedések hatását. A termelékenység gyorsabban nőtt, mint egy évvel ezelőtt, a tervezett színvonalat is túlteljesítettük. A termelés növekedésének mintegy 80 százaléka a munkatermelékenység emeléséből származott. Az állami ipar dolgozóinak létszáma, bár a tavalyi első negyedhez képest 1,1 százalékkal növekedett, ellenben 1964 októberéhez viszonyítva — az idényjellegű élelmiszeripart és építőanyag-ipart nem számítva — 11 700 fővel csökkent. Népgazdaságunk egészséges fejlődésének más jeleiről is számot adhatunk. Csökkent az önköltség, mérséklődött a fölösleges készletek növekedési üteme. A külkereskedelmi forgalom a tervezettnél valamelyest gyorsabban emelkedett: a behozatal 2 százalékkal, a kivitel 8 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőtti szinthez mérten. Az átlagosnál gyorsabban fejlődnek gazdasági kapcsolataink a szocialista országokkal: a behozatal 9, a kivitel 11 százalékkal nőtt e viszonylatban. Külkereskedelmi forgalmunk javulásában azonban elsősorban ideiglenes tényezők hatottak. Vállalataink előszállításokat végeztek a szocialista országokba. Nem javult kielégítő mértékben termékeink minősége. Az állami ipar belkereskedelmi szállítási kötelezettségeit nem teljesítette a tervezett mértékben. M ár az utóbbi (pegjegyzésekből is kitűnik, hogy nem beszélhetünk gyökeres fordulatról népgazdaságunk fejlődésében. Az ipar munkájának egyik nem kívánatos vonása változatlanul a termelés ütemtelensége. Tavaly, az esztendő végén vállalataink egy részénél felhasználták a folyamatos munkához nélkülözhetetlen félkész és befejezetlen termékkészleteket, s ezeket kellett pótolni januárban, sőt még februárban is. Az első negyedévi késztermék kibocsátásának mintegy 50 százaléka — elsősorban a gépiparban — márciusra jutott Sajnos, a gépipar januári késztermék-kibocsátása a tavaly decemberi színvonalnak mindössze 46 százalékát érte eL Csak helyeselni lehet a Kohó- és Gépipari Minisztérium kezdeményezését, amely 19 gépgyárban az ütemes termelés föltételeinek fokozatos megteremtésére irányuk Sokrétű belső munka és üzemszervező tevékenységre, a kooperációs fegyelem megszilárdítására van szükség, de megéri a fáradságot. Az MSZMP Központi Bizottsága decemberi határozatának végrehajtása, a napi, a dekád-, valamint a havi tervek egyenletes és minden részletében való teljesítése olyan átfogó intézkedéseket igényel, amelyeknek hatása tartós, és hosszú távra biztosítja a munka hatékonyságának emelését. Persze nem szabad lebecsülni a gyors eredményeket hozó olyan időleges belső tartalékok hasznosítását, amilyen például a fölösleges készletek idei évre biztosított rugalmas értékesítési lehetősége vagy a takarékosság és a létszámgazdálkodás megszigorítását célzó átmeneti jellegű adminisztratív korlátozások. A hangsúly azonban mégis a tervszerű és elmélyült alkotó tevékenységen van, ami elejét tudja venni a jövőbeli kampányoknak, kapkodásoknak, és távlatokban megalapozza a vállalatok munkáját. Átmenetileg csökkent a készletek felhalmozódása például a fölöslegek kiárusításával, a termelés mennyiségi ütemének mérséklésével. Végleges megoldást csakis a tervszerű készletgazdálkodás és még inkább olyan intenzív gyártmányfejlesztő munka hozhat, amelynek révén a nagy értékű termékek nem raktárra, hanem felhasználásra kerülhetnek. Gazdasági gondjaink közepette gyakran kerül szóba a gazdasági mechanizmus időszerűvé vált korszerűsítése. Az MSZMP Központi Bizottságának decemberi határozata alapján széles körű előkészítő munka indult a népgazdaság tervezési, irányítási, anyagi ösztönzési rendszerének megreformálására. Vigyázni kell azonban, nehogy ezek a cselekvésre megérett átfogó tennivalók eltereljék a figyelmet a napi feladatokról. Több üzem, köztük a Miniszter- tanács és a SZOT vörös vándorzászlaját elnyert vállalatok példája bizonyítja, hogy lehet a mai körülmények közö/ti is jól dolgozni. N agy szükségünk van erre. Nem lehet nálunk olyan korszerű gazdasági mechanizmus, amely ne támaszkodnék az egyes kollektívák felelősségteljes, áldozatos munkájára, a vezetők hozzáértő, kezdeményezőkész, tartalmas gondolatok által vezérelt munkájára. Sőt, a megindult előkészítő munka és az új átfogó közgazdasági rendszer sikere föltételezi ezt a jó munkát. Ezért is fordítunk megkülönböztetett figyelmet mindennapi gazdasági munkánkra, az 1965. évi terv valamennyi részletének pontos teljesítésére. jéGtfRR e s e t é r e csak biztosítással uéoeHezHeT! területükre a háztáji biztosítással rendelkező tsz-tagok kedvezményes, kiegészítő jégbiztosítást köthetnek. Szőlőjüket és gyümölcsösüket a magántermelők is biztosíthatják. Ha a termést jég nem éri, a biztosítási díj nem érinti érzékenyen, ha pedig a jég elveri, a biztosítási díj sokszorosan megtérül. Kösse meg a jégbiztosítást mielőbb, mert a jégvert növény már nem biztosítható. Felvilágosítást az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ körzetfelügyelői, helyi megbízottai adnak. (4161)
