Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-19 / 116. szám
Szerda, 1965. május 19. SOMOGYI KÉPfcAP Mindig a népért Ho Si Minh 75 éves /] z első világító ború S Ji után, amikor a ver- *•"' sailles-i palotában összeült a békekonferencia, egy törékeny termetű, éles tekintetű indokínai fiatalember járta végig az államférfiak fogadószobáit. Egy memorandumot adott át a politikusoknak: hazája, népe szántóira követelt függetlenséget a tömör, határozott hangú írás- műben. Mondják, hogy az angol diplomata megkérdezte a fiatalembert, hol tanult meg oly szépein angolul, vajon Ox- fordban vagy Cambridge-'oan járt-e egyetemre. »Más egyetemem van — mondotta a fiatalember, Nguyen Ai Quoc úszó egyetemre jártam ...« A csodálkozó tekintetre feleletül elmondotta, hogy angol hajókon dolgozott matrózként, és az Egyesült Államokban három éven át egy parti hajójá- raton folytatta a tengerészéletet »És most?« — kérdezte tovább az angol diplomata »Most újságíró vagyok« — felelte a fiatalember. A brit úriember meglepetten nézett rá, megjegyezte, hogy a két foglalkozás nem éppen rokon- terület. »Mindig ott kell dolgoznom, ahol tanulhatok, és szolgálhatom népem ügyét« — felelte Nguyen Ai Quoc. A forradalmi mozgalom illegális harcában a fiatalember más nevet kapott: Ho Si Minh néven szerepelt. Az akkori fiatalember most hetvenöt éves: nevét ismeri a világ; életútját milliók, százmilliók előtt futotta meg, s mindig ott dolgozott, küzdött, ahol népe ügyét kellett szolgálnia Nehéz és nyomorúságos sorsuk volt Indokína népeinek, amikor Ho Si Minh megszervezte az első kommunista irányítású forradalmi szervezetet, majd később az Indokínai Kommunista Pártot. Francia gyarmatosítók, helyi feudális nagyurak, buddhista papok, katolikus püspökök igájában szenvedett a nép, a gazdag föld kincseiből még csak morzsák is ritkán jutottak asztalára. A kommunisták — élükön Ho Si Minh — megmutatták a harc útját, és végig is vezették rajta a népet Hanoiban, a felszabadult vietnami milliók fővárosában, a Forradalmi Múzeum egyik termében vitrinekben őriznek néhány írást és emléktárgyat Ott van egy 1929-ben kelt halálos ítélet: Ho Si Minhet, a forradalmárt golyóra ítélték a gyarmaturak. Ott van egy 1941-es jegyzőkönyv a Viet Minh vezetőinek üléséről — a Ho Si Minh vezette hazafias arcvonal előbb a japán megszállókat, aztán a francia gyarmati urakat verte ki Vietnam földjéről. Ott van a katonai vezető, Ho Si Minh kézifegyvere és a kommunista iitikus noteszkönyve. És a na hatalmas fénykép ar- .! az ostromról, amelyet a uncia fők ormányzó palotába ellen vezettek a hazafiak... Ma ebben a palotában dolgozik Ho apó, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke, a hetvenöt esztendős kommunista államférfi, a törhetetlen harcos. Hanoitól délre, a VDK földjére amerikai terrorbomíbázók dobálják a napalmot, békés falvak kunyhóit emészti el a tűz. Még délebbre, az egyelőre idegen megszállás alatt szenvedő vietnami földön jenki tisztek parancsnokolnak. Vietnam népe harcol. A szocialista Vietnami Demokratikus Köztársaságban a békés építőmunka napjaiban ugyanaz a férfi áll a dolgozó milliók élén, aki egész életét népe szabadságáért, jövőjéért áldozta. A fiatalember, aki negyvenhat esztendővel ezelőtt a diplomaták tárgyalótermében adta át népe függetlenségi követelését, győzelemre is vitte népe harcát. Ma, amikor az imperializmus leggyalázatosabb támadássorozata pusztítja a vietnami nép földjét, Ho Si Minh bátor, meg nem alkuvó tanítása lelkesíti a harcosokat, Vietnam szabadságának, függetlenségének védelmezőit. A testvéri szív, a forradalmi harcosokat összekötő nagy barátság egész melegével köszöntjük a 75 éves Ho Si Minhet, aki élete minden napján úgy élt és harcolt, hogy népe ügyét szolgálta. A vezetés és a szervesetek A z eleven munka intenzív felhasználásának, a gépek maximális termelésének jelentőségét már régen fölismerték. Az irányító apparátus idejének ésszerű felhasználása, szervezettsége legalább annyira része a termelésnek, mint a gépek, szerszámok kezelőjének munkája. A vezetés pozitív vagy negatív szerepe akár egyetlen üzemrészben is észlelhető. Ahol jó a vezetés, ott az összes műszaki, technikai és szubjektív lehetőségeket egyformán maximálisan hasznosítják. Ahol az irányításban kisebb-na- gyobb fogyatékosság mutatkozik, ott zavar keletkezik az egész termelő folyamatban. A leggyakoribb, legáltalánosabb irányításbeli fogyatékosság a vállalati vezetés ésszerűtlen időfelhasználásából fakad. A magyar, szovjet, lengyel, csehszlovák és más közgazdászoknak a múlt évben végzett vizsgálatai egyformán tanúsítják, hogy a gyári vezetők, főleg a nagy vállalatok igazgatóinak időbeosztása távolról sem felel meg a követelményeknek. A legtöbb igazgató — a közgazdasági vizsgálat szerint — a törvényes munkaidő helyett napi 11—12 vagy ennél is több órát tölt el vállalatánál. Az igazgatók a 11—12 óra legnagyobb részét a legkülönbözőbb közvetlen termelési operatív ügyek intézésére fordítják. Irányítás helyett voltaképpen csak vitavezetők! — de nem döntnökök az eléjük terjesztett, jól előkészített változatok között. Az ilyen vezető (igazgató) ügyintéző, és ezért nem marad ideje vezetni! A munkaidő nagy részét az igazgatók olyan ügyekre fordítják, amiket a személyzeti, munkaügyi osztályok vagy a beosztott műszaki vezető szakemberek is elintézhetnek. Nagyon gyakran a műszaki és közgazdasági beosztott vezetők feladataikat úgy intézik, hogy azok megoldásába — ha szükséges, ha nem — az igazgatói is Bevonják. Az igazgatót megfosztják attól, hogy a legfontosabb feladatok megoldásával elmá. lyülten foglalkozzék. Látszatra tetszetős a mindenkor, mindenki előtt nyitott ajtó módszere. Ám azáltal, hogy a legfelső vezetésre nem tartozó ügyekkel (naponta néha 30—40-szer is) megzavarják az igazgatót, szaggatottá (ütemtelenné) válik a legfontosabb, a termelést irányító tevékenység. A törvényes, sőt a meghosszabbított munkanapban sem marad elegendő idő a legjelentősebb irányító munkára. A vezető elkerülhetetlenül időzavarba kerül, torlódások keletkeznek, fontos döntések elhalasztódnak, vagy nem eléggé megalapozottak e határozatok. E fogyatékosság a vezetőt idegessé, kimerültté teszi. A vezetésben mutatkozó szervezetlenség károsan hat a vállalat egész tevékenységére. A másfél évvel ezelőtt 12 magyarországi üzemben végzett vizsgálat egyebek között azt is megállapította, hogy a hó és negyedév végi hajrá 38 százalékban a vezetés ideges, szervezetlen munkájából keletkezik. ÍV! emrég néhány vállalat- nál a vezetési stílust tanulmányozták. Érdekes tapasztalatok mutatkoztak. Találtak olyan igazgatót, aki ötletszerűen, csapongóan végzi az irányítást. Az igazgatót a vállalati apró-cseprő események folytonosan lefoglalják.A ritmikus, szervezett irányító munka helyett a vezetésre a folytonos kapkodás válik jellemzővé, és ez rányomja bélyegét az egész vállalatra. Segesd ágy megerősödhet A SEGESDI ÜJ ÉLET TERMELŐSZÖVETKEZETET a nagyatádi járás az idén minden tekintetben előnyben részesíti. A gyenge szövetkezetek megerősítésének új, minden eddiginél hatékonyabbnak, teljesen célravezetőnek ígérkező módszerét vetik itt alá most a gyakorlat próbájának, Érthetően nagy várakozás előzi meg a kísérlet eredményét: a segesdi siker tapasztalatot, példát adhat másoknak, módosításra ítélhet eddig alkalmazott eljárásokat, merev pénzügyi szabályokat. Ebben van közérdekű jelentősége. Segesd szempontjából viszont különösen nagy a tét. A megkülönböztetett, az átlagot magasan meghaladó állami támogatással vagy megerősödik, a közepesek közé jut az idén — vagy marad továbbra is a gyengék között, a maga szegényeként. A járásnak ugyanis belátható időn belül nem lesz módja arra, hogy itt megismételje ezt az összpontosított támogatási akciót. A kezdet biztató. A segesdi Űj Élet elindult fölfelé. Nem most indult el, hanem már a múlt évben. Éppen ezzel szerzett a szövetkezet érdemet arra, hogy a járás bízhasson megerősödésében, hogy nyugodtan a kezére adhasson nagy állami pénzt, sok új traktort és más egyebet. Az említett folyamat a tagok munkaakarásának növekedésével kezdődött. Két évvel ezelőtt, amikor mérleghiánnyal zártak, kevesen dolgoztak a közösben. Tavaly a 450 dolgozó mellé mások is fölzárkóztak, s a tsz 585 tagja vett részt a közös munkában. Nem tagadják a faluban, hogv a részes művelés mozdított meg nagyrészt ennyi embert. Bírtak is tennivalókkal egész évben. az Állam tavaly több PÉNZT ADOTT Segesdnek, mint amennyi az előző évi mérleghiány pótlásához kellett. A közvetlen anyagi érdekeltség érvényesülése meg az állami támogatás viszonzásával járó felelősségérzet kezdődő fölébredése azt eredményezte, hogy a tagság becsülettel dolgozott a mezőn, a jó gazda gondosságával ellátta a közös jószágot. Énnek pénzben kifejezhető haszna az lett, hogy a tervezettnél körülbelül félmillióval több bevételhez jutott a szövetkezet. Eltűnt te; hát és nem ismétlődött meg 1964-ben a mérleghiány. A közös jövedelemből 22 forint ju-. tott munkaegységenként, s a részesedés dolgozó tagonként 5341 forintot, ért. A tavalyi derekasabb munkából fakadó eredmény az idén nagyobb jövedelem elérésére teremtett alapot. A terv most 27 forint 12 filléres munkaegységet irányzott elő. Joggal kérték a segesdiek, hogy év közben is juthassanak több előleghez. Az úgynevezett forintosítás bevezetésére való tekintettel az illetékesek engedélyezték a tervezett összeg nyolcvan százalékának év közi kifizetését. Megfelelőbb, o, közös munkák elvégzését jobben biztosító jövedelemelosztási formát dolgoztak ki. Az idén — az egyszerűség kedvéért az alap mértékegységnél maradva — munkaegységenként 20 forint előleg jut. Eny- nyit Segesden még sohasem fizetlek. S amit előlegként fizethettek is, az is rendszerint nyár végére elfogyott, s augusztustól zárszámadásig nem volt rá pénz. Szép dolog ez, jó elgondolás, de hát honnan lesz előlegre ennyi pénz. Egyelőre folyamatosan fizetnek idei bevételükből, s van 400 000 forint tartalékuk is. A továbbiakat illetően pedig az állami támogatás egyik módozataként a járás rendelkezésére bocsátotta a szükséges összeget. A szövetkezetnek ezt nem kell visszatérítenie, ezt felhasználhatja a gazdálkodás zavartalanságának biztosítására. A rugalmas rendelkezések, az engedélyben meghatározott követelmények megtartása mellett, a tervben előírt feladatok megvalósítása esetén nem fordulhat elő, hogy a szövetkezet fizetésképtelenné válik. Van rá garancia. A föltételeket a tagság megismerte, közgyűlésen megtárgyalta, és a tervet szavazatával törvényerőre emelte. Elsősorban o szövetkezeti gazdák józan belátására, munkaszeretetére, felelősségérzetére épül ez a nagy reményekre jogosító program, amelynek megvalósításától tsz-ük megerősödését várhatják. A vezetés határozottsága ugyancsak nagyon fontos föltétele a sikernek. A SEGESDIEK NEM FELEDHETIK, hogy miről van szó. Erre a pártszervezet és a vezetőség év közben is állandóan, szinte az év minden napján emlékeztesse a tagságot. Dolgozzanak úgy, és az állami segítséget úgy hasznosítsák az idén, hogv jövőre és utána szövetkezetük meaáll- jon a maga lábán. Ehhez 1965- ben tartalékot is szükséges gyűjteniük. A minap szerzett helyszíni értesülésünk alapján közölhetjük, hogy a kezdés biztat a siker reményével. Kutas József »Az a biztos, amit saját magam teszek« — vallja a vállalati igazgató második bírálandó típusa. Ä felfogás indoklása, hogy a beosztott vezetők döntései egy vagy több ízben nem igazolódtak. Ez lehetséges. Ebben az esetben azonban nem az a megoldás, hogy az igazgató végezzen el mindent A beosztott vezetőapparátus ilyen vagy olyan módon történő megerősítése az egyetlen helyes megoldás. Elképzelhetetlen, hogy a műszaki és köz- gazdasági vezetőapparátus kikapcsolásával az igazgató irányíthat. Aki mindent saját maga akar elvégezni, képtelenné válik a megalapozott döntésre, és nem csökkenti, hanem szaporítja a balul végződő intézkedéseket. A senkiben, csak saját magában bízó irányítóhoz hasonló az operatív vezető, aki közvetlen irányítása alá vonja a főosztályok, osztályok tömegét, tűzoltómódszerrel arra szorítkoznak, hogy a napi problémákat megoldja. A mindennapi, es-: ‘■enkénti szervezetlenségből adódó ügyek olyan nagy mértekben lefoglalják idejét, hogy a nagy, távlati feladatokat ha fölismeri is, megvalósításukra nem jut ideje, vagy időhiány miatt nem találja meg a gazdaságilag helyes, döntő súlypontot a problémák között. Találkoztak a vállalatokat tanulmányozók olyan igazgatóval is, aki a gyár műszaki és közgazdasági kollektívájára olyan módon támaszkodik, hogy folytonosan annak véleménye alapján cselekszik. A véleménykérés helyes és szükséges. A baj az, hogy az ilyen igazgató a szakvélemény észszerű alkalmazása helyett a valóságban vezetteti magát, s nem ő vezet. Az effajta vezetőknek az önálló konstruktív munkára már azért is szűk a lehetőségük, mert a folytonos értekezlet és tanácskozás elveszi idejüket. Az egyoldalú vezetés mindenfajta megnyilvánulása káros. Van olyan igazgató, aki az új gyártmány tervezésével a legapróbb részletekig lelkesen foglalkozik, az új konstrukció gyakorlati végrehajtásával azonban mit sem törődik. Az ilyen irányító típusnál lehet azt is tapasztalni, hogy a műszaki fejlesztéssel foglalkozók helyett dolgozik. Ez egymagában is rossz módszer. És ami ezzel együtt jár: nem marad idő a gyár egészének irányítására. A vezetés negatív jelen- ségeinek feltárásából is lehet tanulni. Ez az érvelés mégsem akarja pótolni a helyes, jól irányító munka ábrázolását. A jó nagyvállalati igazgató az irányító munka szervezésében jelentős szerepet juttat titkárságának. A titkárság — a legjobb műszaki és köz- gazdasági szakemberekből szervezve — hasznos szolgálatokat tehet az igazgatónak A szakemberekből szervezett titkárság (de nem a divatos, igazgatási főosztály!) készíti az igazgató időbeosztási programját Fontos teendője az ilyen összetételű titkárságnak, hogy gondosan, megalapozottan előkészítse azokat a döntésre várró ügyéket, amelyek valóban az igazgatói hatáskörbe tartoznak. Az egyéb — nem feltétlenül az igazgatói döntésre váró ügyeket — a titkárság a megfelelő beosztott vezetőhöz továbbítja. A gyári titkárság az igazgatósági értekezleteket is részletesen, gondosan előkészíti. A titkárság az értekezlet összes részvevőit alaposan tájékoz- *ifja a megvitatandó témáról. Ezzel biztosítható, hogy az alapos ismeretek birtokában az értekezlet a lehető legrövidebb idő alatt képessé válik az állásfoglalásra, a helyes igazgatói döntés elősegítésére. A titkárság helyesen cselekszik, ha az igazgatóhoz tartozó azonos jellegű témákat csoportosítja. Hasonlóképpen a titkárság elősegíti az igazgató munkáját, ha az ismétlődő ügyeket — amennyire csak lehet — a hétnek vagy a hónapnak bizonyos napján, meghatározott órára szervezi. Az ilyen előkészítéssel és csoportosítással a vállalati vezető lényegesen intenzívebbé tudja tenni munkaidejét. A vállalati igazgatónak a titkárság által gondosan szervezett programja lehetőséget nyújt arra, hogy a legfontosabbakra, a távlati feladatokat megoldó eszmei irányító munkára elegendő alkotóidő jusson. A legfontosabb teendő végzésére a legalkalmasabb idő kiválasztása nagyon fontos, hiszen az ember szellemi képessége a munkanap különböző szakaszában nem azonos. (A pszichológusok egybehangzó véleménye szerint a szellemi alkotó tevékenységre a munkaidőnek harmadik-negyedik órája a legalkalmasabb. Az agy ebben az időszakban alkalmas leginkább magas színvonalú alkotásra.) Az olyan vállalatvezetésben, ahol fölismerik az igazgatói (és az egész vezetőapparátusi) munka ésszerű szervezésének fontosságát, még az előre meg nem tervezhető ügyek intézésére is jut — a gyakorlati tapasztalatnak megfelelően — 30—60 percnyi idő. A műszaki és közgazdasági szakemberekből álló titkárságra különösen a nagy üzemeknél van szükség. De vajon — találkozhatunk a kérdéssel — az ilyen vezetői módszer nem épít-e válaszfalat az igazgató és az üzemi munkások közé? Ez megtörténhet, de nemcsak ott, ahol nagy hatáskörű titkárságot szerveznek, hanem ott is, ahol az igazgató naponta többször is végigszáguld a műhelycsarnokokon. A korszerű szocialista vállalatvezetési módszernek része, hogy a titkárság és a műszaki, gazdasági szakemberek nemcsak műszaki, pénzügyi és kereskedelmi problémákról adnak tájékoztatást, hanem a legfontosabbról, a termelő, alkotó emberről is. A gondosan szervezett irányító tevékenység lehetőséget ad arra, hogy a dolgozó indokolt esetben fölkeresse a vállalatvezetőt. Az igazgató is talál módot arra, hogy találkozzon a dolgozókkal, a termelő kollektívával. E találkozások — nyugodt légkörben — erősítik a vezetést, összekovácsolják az egész gyári kollektívával, amely segít a feladatok sikeres megoldásában. A legtöbb gyárban kiala- kult gyakorlat alapján sokaknak utópisztikusnak látszik a jó vezetésről tett néhány észrevétel. Mégis »érdemes a megjegyzéseken elgondolkodni. Biztosan állítható, hogy ahol a korszerű vezetést létrehozzák, ott a termelés nyugodttá, egyenletessé, ritmikussá válik. Ez a ma és még inkább a jövő termelési igényeinek ki- elégíté.lét szolgálja. Lónyai Sándor ÉRTESÍTJÜK KAPOSVÄR FÜRDÖZÖ KÖZÖNSÉGÉT, HOGY a gőzfürdőben a fürdési időpontok megváltoztak. Május 25-től az alábbi fürdési rend szerint lehet a gőzfürdőt látogatni: Péntek 8—11-ig férfiak Szombat 8—11-ig férfiak 14—18-ig nők A fenti időbeosztás a kádfürdő használatát nem érinti. 8—11-ig nők 15—19-ig férfiak 8—11-ig férfiak 14—18-ig nők Vasárnap SOMOGY MEGYEI VlZ- ÉS CSATORNAMŰ VÄLLALAT, KAPOSVÄR. (4153)
