Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-19 / 116. szám

Szerda, 1965. május 19. SOMOGYI KÉPfcAP Mindig a népért Ho Si Minh 75 éves /] z első világító ború S Ji után, amikor a ver- *•"' sailles-i palotában összeült a békekonferencia, egy törékeny termetű, éles te­kintetű indokínai fiatalember járta végig az államférfiak fo­gadószobáit. Egy memorandu­mot adott át a politikusok­nak: hazája, népe szántóira követelt függetlenséget a tö­mör, határozott hangú írás- műben. Mondják, hogy az an­gol diplomata megkérdezte a fiatalembert, hol tanult meg oly szépein angolul, vajon Ox- fordban vagy Cambridge-'oan járt-e egyetemre. »Más egye­temem van — mondotta a fiatalember, Nguyen Ai Quoc úszó egyetemre jártam ...« A csodálkozó tekintetre feleletül elmondotta, hogy angol hajó­kon dolgozott matrózként, és az Egyesült Államokban há­rom éven át egy parti hajójá- raton folytatta a tengerészéle­tet »És most?« — kérdezte tovább az angol diplomata »Most újságíró vagyok« — felelte a fiatalember. A brit úriember meglepetten nézett rá, megjegyezte, hogy a két foglalkozás nem éppen rokon- terület. »Mindig ott kell dol­goznom, ahol tanulhatok, és szolgálhatom népem ügyét« — felelte Nguyen Ai Quoc. A forradalmi mozgalom illegá­lis harcában a fiatalember más nevet kapott: Ho Si Minh néven szerepelt. Az akkori fiatalember most hetvenöt éves: nevét ismeri a világ; életútját milliók, száz­milliók előtt futotta meg, s mindig ott dolgozott, küzdött, ahol népe ügyét kellett szol­gálnia Nehéz és nyomorúságos sorsuk volt Indokína népei­nek, amikor Ho Si Minh meg­szervezte az első kommunis­ta irányítású forradalmi szer­vezetet, majd később az In­dokínai Kommunista Pártot. Francia gyarmatosítók, helyi feudális nagyurak, buddhista papok, katolikus püspökök igájában szenvedett a nép, a gazdag föld kincseiből még csak morzsák is ritkán jutot­tak asztalára. A kommunisták — élükön Ho Si Minh — meg­mutatták a harc útját, és vé­gig is vezették rajta a népet Hanoiban, a felszabadult vietnami milliók fővárosában, a Forradalmi Múzeum egyik termében vitrinekben őriznek néhány írást és emléktárgyat Ott van egy 1929-ben kelt ha­lálos ítélet: Ho Si Minhet, a forradalmárt golyóra ítélték a gyarmaturak. Ott van egy 1941-es jegyzőkönyv a Viet Minh vezetőinek üléséről — a Ho Si Minh vezette hazafias arcvonal előbb a japán meg­szállókat, aztán a francia gyarmati urakat verte ki Viet­nam földjéről. Ott van a ka­tonai vezető, Ho Si Minh ké­zifegyvere és a kommunista iitikus noteszkönyve. És a na hatalmas fénykép ar- .! az ostromról, amelyet a uncia fők ormányzó palotá­ba ellen vezettek a hazafiak... Ma ebben a palotában dol­gozik Ho apó, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnö­ke, a hetvenöt esztendős kommunista államférfi, a tör­hetetlen harcos. Hanoitól dél­re, a VDK földjére amerikai terrorbomíbázók dobálják a napalmot, békés falvak kuny­hóit emészti el a tűz. Még dé­lebbre, az egyelőre idegen megszállás alatt szenvedő vi­etnami földön jenki tisztek parancsnokolnak. Vietnam né­pe harcol. A szocialista Vietnami De­mokratikus Köztársaságban a békés építőmunka napjaiban ugyanaz a férfi áll a dolgozó milliók élén, aki egész életét népe szabadságáért, jövőjéért áldozta. A fiatalember, aki negyvenhat esztendővel ez­előtt a diplomaták tárgyalóter­mében adta át népe független­ségi követelését, győzelemre is vitte népe harcát. Ma, ami­kor az imperializmus leggya­lázatosabb támadássorozata pusztítja a vietnami nép föld­jét, Ho Si Minh bátor, meg nem alkuvó tanítása lelkesíti a harcosokat, Vietnam sza­badságának, függetlenségé­nek védelmezőit. A testvéri szív, a forradal­mi harcosokat összekötő nagy barátság egész melegével kö­szöntjük a 75 éves Ho Si Minhet, aki élete minden napján úgy élt és harcolt, hogy népe ügyét szolgálta. A vezetés és a szervesetek A z eleven munka intenzív felhasználásának, a gé­pek maximális termelésének jelentőségét már régen fölis­merték. Az irányító apparátus idejének ésszerű felhasználá­sa, szervezettsége legalább annyira része a termelésnek, mint a gépek, szerszámok ke­zelőjének munkája. A vezetés pozitív vagy ne­gatív szerepe akár egyetlen üzemrészben is észlelhető. Ahol jó a vezetés, ott az összes mű­szaki, technikai és szubjektív lehetőségeket egyformán ma­ximálisan hasznosítják. Ahol az irányításban kisebb-na- gyobb fogyatékosság mutatko­zik, ott zavar keletkezik az egész termelő folyamatban. A leggyakoribb, legáltaláno­sabb irányításbeli fogyatékos­ság a vállalati vezetés éssze­rűtlen időfelhasználásából fa­kad. A magyar, szovjet, len­gyel, csehszlovák és más köz­gazdászoknak a múlt évben végzett vizsgálatai egyformán tanúsítják, hogy a gyári veze­tők, főleg a nagy vállalatok igazgatóinak időbeosztása tá­volról sem felel meg a köve­telményeknek. A legtöbb igaz­gató — a közgazdasági vizsgá­lat szerint — a törvényes munkaidő helyett napi 11—12 vagy ennél is több órát tölt el vállalatánál. Az igazgatók a 11—12 óra legnagyobb részét a legkülönbözőbb közvetlen termelési operatív ügyek inté­zésére fordítják. Irányítás he­lyett voltaképpen csak vitave­zetők! — de nem döntnökök az eléjük terjesztett, jól elő­készített változatok között. Az ilyen vezető (igazgató) ügyintéző, és ezért nem marad ideje vezetni! A munkaidő nagy részét az igazgatók olyan ügyekre fordítják, amiket a személyzeti, munkaügyi osztá­lyok vagy a beosztott műszaki vezető szakemberek is elintéz­hetnek. Nagyon gyakran a mű­szaki és közgazdasági beosz­tott vezetők feladataikat úgy intézik, hogy azok megoldásá­ba — ha szükséges, ha nem — az igazgatói is Bevonják. Az igazgatót megfosztják at­tól, hogy a legfontosabb fel­adatok megoldásával elmá. lyülten foglalkozzék. Látszatra tetszetős a mindenkor, minden­ki előtt nyitott ajtó módszere. Ám azáltal, hogy a legfelső vezetésre nem tartozó ügyek­kel (naponta néha 30—40-szer is) megzavarják az igazgatót, szaggatottá (ütemtelenné) vá­lik a legfontosabb, a termelést irányító tevékenység. A törvé­nyes, sőt a meghosszabbított munkanapban sem marad ele­gendő idő a legjelentősebb irá­nyító munkára. A vezető el­kerülhetetlenül időzavarba ke­rül, torlódások keletkeznek, fontos döntések elhalasztód­nak, vagy nem eléggé megala­pozottak e határozatok. E fo­gyatékosság a vezetőt idegessé, kimerültté teszi. A vezetésben mutatkozó szervezetlenség ká­rosan hat a vállalat egész te­vékenységére. A másfél évvel ezelőtt 12 magyarországi üzem­ben végzett vizsgálat egyebek között azt is megállapította, hogy a hó és negyedév végi hajrá 38 százalékban a vezetés ideges, szervezetlen munkájá­ból keletkezik. ÍV! emrég néhány vállalat- nál a vezetési stílust ta­nulmányozták. Érdekes tapasz­talatok mutatkoztak. Találtak olyan igazgatót, aki ötletsze­rűen, csapongóan végzi az irá­nyítást. Az igazgatót a válla­lati apró-cseprő események folytonosan lefoglalják.A rit­mikus, szervezett irányító munka helyett a vezetésre a folytonos kapkodás válik jel­lemzővé, és ez rányomja bé­lyegét az egész vállalatra. Segesd ágy megerősödhet A SEGESDI ÜJ ÉLET TER­MELŐSZÖVETKEZETET a nagyatádi járás az idén min­den tekintetben előnyben ré­szesíti. A gyenge szövetkeze­tek megerősítésének új, min­den eddiginél hatékonyabb­nak, teljesen célravezetőnek ígérkező módszerét vetik itt alá most a gyakorlat próbájá­nak, Érthetően nagy várakozás előzi meg a kísérlet eredmé­nyét: a segesdi siker tapaszta­latot, példát adhat másoknak, módosításra ítélhet eddig al­kalmazott eljárásokat, merev pénzügyi szabályokat. Ebben van közérdekű jelentősége. Segesd szempontjából viszont különösen nagy a tét. A meg­különböztetett, az átlagot ma­gasan meghaladó állami támo­gatással vagy megerősödik, a közepesek közé jut az idén — vagy marad továbbra is a gyengék között, a maga sze­gényeként. A járásnak ugyanis belátható időn belül nem lesz módja arra, hogy itt megis­mételje ezt az összpontosított támogatási akciót. A kezdet biztató. A segesdi Űj Élet elindult fölfelé. Nem most indult el, hanem már a múlt évben. Éppen ezzel szer­zett a szövetkezet érdemet ar­ra, hogy a járás bízhasson megerősödésében, hogy nyu­godtan a kezére adhasson nagy állami pénzt, sok új traktort és más egyebet. Az említett folyamat a tagok munkaaka­rásának növekedésével kezdő­dött. Két évvel ezelőtt, ami­kor mérleghiánnyal zártak, kevesen dolgoztak a közösben. Tavaly a 450 dolgozó mellé mások is fölzárkóztak, s a tsz 585 tagja vett részt a közös munkában. Nem tagadják a faluban, hogv a részes műve­lés mozdított meg nagyrészt ennyi embert. Bírtak is tennivalókkal egész évben. az Állam tavaly több PÉNZT ADOTT Segesdnek, mint amennyi az előző évi mérleghiány pótlásához kel­lett. A közvetlen anyagi ér­dekeltség érvényesülése meg az állami támogatás viszonzá­sával járó felelősségérzet kez­dődő fölébredése azt eredmé­nyezte, hogy a tagság becsü­lettel dolgozott a mezőn, a jó gazda gondosságával ellátta a közös jószágot. Énnek pénzben kifejezhető haszna az lett, hogy a tervezettnél körülbelül félmillióval több bevételhez jutott a szövetkezet. Eltűnt te; hát és nem ismétlődött meg 1964-ben a mérleghiány. A kö­zös jövedelemből 22 forint ju-. tott munkaegységenként, s a részesedés dolgozó tagonként 5341 forintot, ért. A tavalyi derekasabb mun­kából fakadó eredmény az idén nagyobb jövedelem el­érésére teremtett alapot. A terv most 27 forint 12 filléres munkaegységet irányzott elő. Joggal kérték a segesdiek, hogy év közben is juthassanak több előleghez. Az úgynevezett forintosítás bevezetésére való tekintettel az illetékesek en­gedélyezték a tervezett összeg nyolcvan százalékának év kö­zi kifizetését. Megfelelőbb, o, közös munkák elvégzését job­ben biztosító jövedelemelosz­tási formát dolgoztak ki. Az idén — az egyszerűség ked­véért az alap mértékegységnél maradva — munkaegységen­ként 20 forint előleg jut. Eny- nyit Segesden még sohasem fizetlek. S amit előlegként fi­zethettek is, az is rendszerint nyár végére elfogyott, s augusztustól zárszámadásig nem volt rá pénz. Szép dolog ez, jó elgondolás, de hát honnan lesz előlegre ennyi pénz. Egyelőre folya­matosan fizetnek idei bevéte­lükből, s van 400 000 forint tartalékuk is. A továbbiakat illetően pedig az állami tá­mogatás egyik módozataként a járás rendelkezésére bo­csátotta a szükséges összeget. A szövetkezetnek ezt nem kell visszatérítenie, ezt fel­használhatja a gazdálkodás za­vartalanságának biztosítására. A rugalmas rendelkezések, az engedélyben meghatározott követelmények megtartása mellett, a tervben előírt fel­adatok megvalósítása esetén nem fordulhat elő, hogy a szövetkezet fizetésképtelenné válik. Van rá garancia. A föltételeket a tagság meg­ismerte, közgyűlésen meg­tárgyalta, és a tervet szavaza­tával törvényerőre emelte. El­sősorban o szövetkezeti gaz­dák józan belátására, munka­szeretetére, felelősségérzetére épül ez a nagy reményekre jo­gosító program, amelynek megvalósításától tsz-ük meg­erősödését várhatják. A veze­tés határozottsága ugyancsak nagyon fontos föltétele a si­kernek. A SEGESDIEK NEM FE­LEDHETIK, hogy miről van szó. Erre a pártszervezet és a vezetőség év közben is állan­dóan, szinte az év minden napján emlékeztesse a tagsá­got. Dolgozzanak úgy, és az állami segítséget úgy haszno­sítsák az idén, hogv jövőre és utána szövetkezetük meaáll- jon a maga lábán. Ehhez 1965- ben tartalékot is szükséges gyűjteniük. A minap szerzett helyszíni értesülésünk alap­ján közölhetjük, hogy a kez­dés biztat a siker reményével. Kutas József »Az a biztos, amit saját ma­gam teszek« — vallja a válla­lati igazgató második bírálan­dó típusa. Ä felfogás indoklá­sa, hogy a beosztott vezetők döntései egy vagy több ízben nem igazolódtak. Ez lehetsé­ges. Ebben az esetben azonban nem az a megoldás, hogy az igazgató végezzen el mindent A beosztott vezetőapparátus ilyen vagy olyan módon tör­ténő megerősítése az egyetlen helyes megoldás. Elképzelhe­tetlen, hogy a műszaki és köz- gazdasági vezetőapparátus ki­kapcsolásával az igazgató irá­nyíthat. Aki mindent saját ma­ga akar elvégezni, képtelenné válik a megalapozott döntésre, és nem csökkenti, hanem sza­porítja a balul végződő intéz­kedéseket. A senkiben, csak saját ma­gában bízó irányítóhoz hason­ló az operatív vezető, aki köz­vetlen irányítása alá vonja a főosztályok, osztályok tömegét, tűzoltómódszerrel arra szorít­koznak, hogy a napi problémá­kat megoldja. A mindennapi, es-: ‘■enkénti szervezetlenségből adódó ügyek olyan nagy mér­tekben lefoglalják idejét, hogy a nagy, távlati feladatokat ha fölismeri is, megvalósításukra nem jut ideje, vagy időhiány miatt nem találja meg a gaz­daságilag helyes, döntő súly­pontot a problémák között. Találkoztak a vállalatokat tanulmányozók olyan igazgató­val is, aki a gyár műszaki és közgazdasági kollektívájára olyan módon támaszkodik, hogy folytonosan annak véle­ménye alapján cselekszik. A véleménykérés helyes és szük­séges. A baj az, hogy az ilyen igazgató a szakvélemény ész­szerű alkalmazása helyett a valóságban vezetteti magát, s nem ő vezet. Az effajta veze­tőknek az önálló konstruktív munkára már azért is szűk a lehetőségük, mert a folytonos értekezlet és tanácskozás el­veszi idejüket. Az egyoldalú vezetés min­denfajta megnyilvánulása ká­ros. Van olyan igazgató, aki az új gyártmány tervezésével a legapróbb részletekig lelke­sen foglalkozik, az új konst­rukció gyakorlati végrehajtá­sával azonban mit sem törő­dik. Az ilyen irányító típusnál lehet azt is tapasztalni, hogy a műszaki fejlesztéssel foglal­kozók helyett dolgozik. Ez egy­magában is rossz módszer. És ami ezzel együtt jár: nem ma­rad idő a gyár egészének irá­nyítására. A vezetés negatív jelen- ségeinek feltárásából is lehet tanulni. Ez az érvelés mégsem akarja pótolni a he­lyes, jól irányító munka ábrá­zolását. A jó nagyvállalati igaz­gató az irányító munka szer­vezésében jelentős szerepet jut­tat titkárságának. A titkárság — a legjobb műszaki és köz- gazdasági szakemberekből szer­vezve — hasznos szolgálatokat tehet az igazgatónak A szak­emberekből szervezett titkár­ság (de nem a divatos, igazga­tási főosztály!) készíti az igaz­gató időbeosztási programját Fontos teendője az ilyen össze­tételű titkárságnak, hogy gon­dosan, megalapozottan előké­szítse azokat a döntésre várró ügyéket, amelyek valóban az igazgatói hatáskörbe tartoz­nak. Az egyéb — nem feltét­lenül az igazgatói döntésre vá­ró ügyeket — a titkárság a megfelelő beosztott vezetőhöz továbbítja. A gyári titkárság az igazga­tósági értekezleteket is részle­tesen, gondosan előkészíti. A titkárság az értekezlet összes részvevőit alaposan tájékoz- *ifja a megvitatandó témáról. Ezzel biztosítható, hogy az alapos ismeretek birtokában az értekezlet a lehető legrövi­debb idő alatt képessé válik az állásfoglalásra, a helyes igaz­gatói döntés elősegítésére. A titkárság helyesen cselek­szik, ha az igazgatóhoz tarto­zó azonos jellegű témákat cso­portosítja. Hasonlóképpen a titkárság elősegíti az igazgató munkáját, ha az ismétlődő ügyeket — amennyire csak lehet — a hétnek vagy a hó­napnak bizonyos napján, meg­határozott órára szervezi. Az ilyen előkészítéssel és csopor­tosítással a vállalati vezető lé­nyegesen intenzívebbé tudja tenni munkaidejét. A vállalati igazgatónak a titkárság által gondosan szer­vezett programja lehetőséget nyújt arra, hogy a legfonto­sabbakra, a távlati feladatokat megoldó eszmei irányító mun­kára elegendő alkotóidő jus­son. A legfontosabb teendő végzésére a legalkalmasabb idő kiválasztása nagyon fon­tos, hiszen az ember szellemi képessége a munkanap külön­böző szakaszában nem azonos. (A pszichológusok egybehang­zó véleménye szerint a szel­lemi alkotó tevékenységre a munkaidőnek harmadik-ne­gyedik órája a legalkalmasabb. Az agy ebben az időszakban alkalmas leginkább magas színvonalú alkotásra.) Az olyan vállalatvezetésben, ahol fölismerik az igazgatói (és az egész vezetőapparátusi) munka ésszerű szervezésének fontosságát, még az előre meg nem tervezhető ügyek intézé­sére is jut — a gyakorlati ta­pasztalatnak megfelelően — 30—60 percnyi idő. A műszaki és közgazdasági szakemberekből álló titkárság­ra különösen a nagy üzemek­nél van szükség. De vajon — találkozhatunk a kérdéssel — az ilyen vezetői módszer nem épít-e válaszfalat az igazgató és az üzemi munkások közé? Ez megtörténhet, de nemcsak ott, ahol nagy hatáskörű tit­kárságot szerveznek, hanem ott is, ahol az igazgató naponta többször is végigszáguld a mű­helycsarnokokon. A korszerű szocialista vál­lalatvezetési módszernek ré­sze, hogy a titkárság és a mű­szaki, gazdasági szakemberek nemcsak műszaki, pénzügyi és kereskedelmi problémákról adnak tájékoztatást, hanem a legfontosabbról, a termelő, al­kotó emberről is. A gondosan szervezett irányító tevékeny­ség lehetőséget ad arra, hogy a dolgozó indokolt esetben föl­keresse a vállalatvezetőt. Az igazgató is talál módot arra, hogy találkozzon a dolgozók­kal, a termelő kollektívával. E találkozások — nyugodt lég­körben — erősítik a vezetést, összekovácsolják az egész gyá­ri kollektívával, amely segít a feladatok sikeres megoldásá­ban. A legtöbb gyárban kiala- kult gyakorlat alapján sokaknak utópisztikusnak lát­szik a jó vezetésről tett né­hány észrevétel. Mégis »érde­mes a megjegyzéseken elgon­dolkodni. Biztosan állítható, hogy ahol a korszerű vezetést létrehoz­zák, ott a termelés nyugodttá, egyenletessé, ritmikussá válik. Ez a ma és még inkább a jö­vő termelési igényeinek ki- elégíté.lét szolgálja. Lónyai Sándor ÉRTESÍTJÜK KAPOSVÄR FÜRDÖZÖ KÖZÖNSÉGÉT, HOGY a gőzfürdőben a fürdési időpontok megváltoztak. Május 25-től az alábbi fürdési rend szerint lehet a gőzfürdőt látogatni: Péntek 8—11-ig férfiak Szombat 8—11-ig férfiak 14—18-ig nők A fenti időbeosztás a kádfürdő használatát nem érinti. 8—11-ig nők 15—19-ig férfiak 8—11-ig férfiak 14—18-ig nők Vasárnap SOMOGY MEGYEI VlZ- ÉS CSATORNAMŰ VÄLLALAT, KAPOSVÄR. (4153)

Next

/
Oldalképek
Tartalom