Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-09 / 108. szám

SOMOGYI NÉPLAP 10 Vasárnap, 1965. május 9. HÚSZ ÉVE SZABID CSEHSZLOVÁKIA . A történelemtudományban a korszakfel­osztás legtöbbször századokat ível át, ritka idő, ha csak évtizedekben kell számolni. Húsz esztendővel ezelőtt azonban napok jelentet­ték a történelem korszakváltó idejét; a sors­fordító események szó szerint is tüzérségi lö­vedékek gyorsaságával érték a világot. Az európai háború utolsó két hetében vol­tunk; a 2194 háborús nap végét 1945. május 9-vel jelöljük, hiszen a fegyverletételi okmá­nyok szerint nyolcadikán este 23 óra 01 perc­kor kellett letennie a fegyvert a mégvert ná­ci hadseregnek. Előtte? Április 25-én találkoztak a szov­jet hadsereg egységei az amerikaiakkal az Elbánál, Torgau város felrobbantott hídjá­nak roncsain. Ezen a napon kelt föl Torino népe, 27-én az angolok elfoglalják Brémát, 30-án szovjet lobogó leng a Reichstag ormán. Egy szovjet haditudósító írja: »A házak falán Göbbels felhívását látjuk, amelyet fe- fehér festékkel, sietve mázoltak fel... A vö­rösöket megállítjuk Berlin falainál. Rendben van, próbálják meg. Mi a célpont? — kér­deztem az üteg parancsnokát. Berlin belső V _____________________________ v árosrészei, a Spree-hidak, az északi és a Stettini pályaudvar — felelte. Karórámra néztem, amikor a tüzelés megkezdődött... Kilencvenhat nehéz gránát zúdult Berlin kö­zépső városrészeire néhány perc leforgása alatt-». ­Április 28-án, két nappal öngyilkossága előtt Hitler rendelkezik: utóda Dönitz. Két nappal később szovjet csapatok felszabadít­ják Moravska Ostravát. Május 3.: a jugosz­láv nép felszabadító hadsereg egységei Rije- kában, Montgomery csapatai Hamburgban, angol hadihajók Rangoonban. Május 5.: fel­kelés Prágában. Hajnalban a rendőrfőnök még hangszórón gyülekezési tilalmat rendelt el, és megparan­csolta, azonnal szűnjék meg a német felira­tok leszaggatása. De délután és este már barikádok emelkedtek a csehszlovák főváros utcáin. Ekkor már ezrek harcoltak a gyűlölt megszállók ellen. Május 6-án a szovjet seregek felszabadít­ják Wroclawot, május 8-án elesik Drezda, május 9-én a szovjet hadsereg segítségére siet Prága harcoló népének, az »arany Prá­ga-« is felszabadul. pedig több mint négyszeresére emelkedett. Az ipari termelés fejleszté­sében a gépipar lett a döntő és vezető ágazat. Kialakult a nagyüzemi szocialista mező- gazdaság. A szocialista szek­tor gazdálkodik ma Csehszlo­vákia földjének több mint 90 százalékán. A termelőerők fellendülése alapján növekedett a dolgozók személyi és 'társadalmi fo­gyaszt' sa is. Különösen gyor­san emelkedett az életszínvo­nal Szlovákiában. Csehszlová­kia Kommunista Pártja céltu­datos politikával törekedett arra, hogy Szlovákia gazdasá­gi és kulturális színvonala mi­előbb felzárkózhassék a cseh országrészek színvonalára. Az egykor elmaradt területből 20 év alatt fejlett ipari-mezőgaz­dasági országrész lett. Nemrég kidolgozták a cseh­szlovák népgazdaság fejleszté­sére irányuló alapelveket az 1966—1970-es időszakra A program két alappilléren nyugszik. Az első: a népgaz­daság fellendülésének haté­van szüksége. 1970-ben körül­belül minden negyedik szak­embernek főiskolai végzettsé­ge lesz. A lakosság magas fokú munkaaktivitására és a korlá­tolt munkaerőforrásokra való tekintettel Csehszlovákia nem­zeti vagyonának növekedésé­ben a döntő a munkatermelé­kenység emelése. Az iparban föltételezett 28 százalékos munkatermelékenység növeke­dést az építőiparban remélt 23 százalékos emelkedést 1970- ig tovább kell majd javítani olyan források felhasználásá­val, mint a munkaidő jobb kihasználása, a szakképzettség emelése, a dolgozók kezdemé­nyezése stb. Az anyagi érde­keltség emelésének célja, hogy a legtöbb vállalatnál a munkatermelékenység növe­kedése megelőzze a termelés emelkedését, és így lehetővé tegye a dolgozóknak más ágazatok, szolgáltatások és társadalmi fogyasztások kielé­gítéséré történő felszabadítá­sát. Két történelmi > fotó. Az egyik 1939. márciusában ké­szült a náci megszállás első perceiről. A másik: a felsza­badult város első pillanatai 1945. május 9-én. Prága két arca. Május kilencediké a szov­jet hadsereg és szövetségesei­nek a fasizmus fölött aratott győzelmének nagy napja. Most húsz esztendeje, amikor Hitler egykori »ezeréves biro­dalmának« romjain szovjeit katonák és a szövetségesek hadseregei kezdték megszer­vezni a tizenkét esztendős fasiszta fertőzés vad lázaiból ocsúdó ország életét, / Prágá­ban még fegyver dörgött. » ... a helyzet óráról órára rosszabbodott. A nácik ke­gyetlen leszámolásra készül­tek ... Pankrácban gránátokat dobtak a pincékbe, ahol öre­gek, asszonyok és gyermekek húzódtak meg, géppisztoly so­rozatokkal lőtték szitává az ablakokat... Amikor megro­hamozták a prágai barikádo­kat, a túszokat hajtották ma­guk előtt. Május 9-e hajnalán zonban új hangok vegyültek konyságát emelő új elképzelé­sek, amelyek a népgazdaság most végrehajtandó struktuá- lis változásaiban testesülnek meg. A második pillér: a nép­gazdaság tervszerű irányítá­sának tökéletesítése. Az új irányít.si elveket a CSKP KB 1965 januárjában hagyta jóvá. Alapjuk a termelő ér­dekeltségének emelése a ter­melés minőségi eredményei­ben, s a legalkalmasabb utak keresése az egyén és társada­lom érdekeinek összekapcsolá­sa céljából. Az 1970-ig terjedő időszakra vonatkozó gazdasági feladatok célja a lakosság személyi és társadalmi fogyasztásának to­vábbi emelése. Csehszlovákiá­ban is következetesen érvé­nyesülni fog az az elv, hogy az életszínvonalnak egyre szorosabb kapcsolatban kell lennie a munkaérdemekkel. Igen jelentős összegeket for­dít országunk az iskolaügy, az egészségügy és a kultúra fej­lesztésére. Főként a főiskolák fejlesztését biztosítja: a nép­gazdaságnak egyre több ma­gas szakképzettségű dolgozóra a géppisztolyok és géppuskák ropogásába: lánctalpak csikor­gása, és motorzaj... Harcko­csik vonultak be a városba, szovjet harckocsik. Prágaiak ezrei rohantak elébük öröm- ittasan ...« —, írja Rihalko szovjet tábornok, a csehszlo­vák fővárost felszabadító egységek egyik parancsnoka. Prágától keletre, a szlovák hegyek között, a morva, cseh falvakban már régen fellob­bant a partizánharc tüze, a Szlovák Nemzeti Felkelés har­cosai segítségükre érkező, fel­szabadító szovjet seregekkel már Csehszlovákia jórészéről kifüstölték a náci-bandák ma­radványait. Hét harcos hóna­pon át tartott végül is Cseh­szlovákia felszabadítása — de a fegyveres harc már jó­val előbb elkezdődött. Cseh, szlovák hazafiak már a megszállás és a fasiszta Ti- so-féle -'Ham megalakulásának percétől kezdve küzdöttek. Olyan hősöket vesztett eb­ben a harcban a csehszlovák nép, mint Julius Fucik, a nagyszerű kommunista író, Opálka főhadnagy. Gabcik, Kubit, és Valcik őrmesterek, Hosszú és kesérves, véráz­tatta út vezet a győzelem napjáig. A második világhá­ború frontjain 27 149 000 ka­tona halt meg — közöttük ott volt az emberiség békéjé­ért hősi halált halt 6 115 000 szovjet harcos. A polgári la­kosság 24 940 000 halottat vesztett — ott van e szám­ban a bombázások sok-sok áldozata, s azok a milliók, akiket gázhalálba, koncentrá­ciós táborba, kényszermunká­ra hurcoltak el a fasiszták. Van abban valami jelképi erejű, hogy Csehszlovákia fő­városa éppen azon a napon szabadult fel. amelyet, mint az európai háború befejezé­sének, a náci banditák pusz­tulásának napját, a győzelem napját ünnepelt és ünnepel a Amikor a nyugati hatalmak elárulták a csehszlovák né­pet 1938 szeptemberében, a müncheni konferencia után, Chamberlain akkori brit mi­niszterelnök így szólt a lon­doni repülőtéren: »Becsületes békét hozok magammal, azt hiszem, egész életünkre biz­tosítottuk a békét.-» Ám e»v másik angol politi­kus, Churchill, ugyanakkor ezt mondta: »Nagy-Britanniá­nak és Franciaországnak vá­lasztani kellett a háború és becstelenség között, A becs­telenséget választották. és ezért nem fogják elkerülni a háborút.» Prága elárulásával kezdő­dött és Prága felszabadulásá­val végződött. Az elárult csehszlovák nép sorsa, a náci akik végrehajtották a nép íté­letét Hitler prágai hóhérján, Heydrichen, vagy Jan Sver- ma, a Szlovák Nemzeti Felke­lés egyik irányítója és a név­telen szlovák és cseh harcosok egész sora. Az ő bátor harcaik helyén született meg a szocialista Csehszlovákia — éppen húsz évvel ezelőtt. Azokban a na­pokban az egész világ a fa­sizmus iszonyatos uralma és rendszere áldozatai fölötti fáj­dalomból és a harcban kivívott szabadság, a győzelem fölött érzett örömből szőtt feledhe­tetlen érzések első szavait mondta ki. Ma is e kettős ér­zés köszönti a győzelem nap­jának évfordulóját. Csehszlovákia dolgozó népe a szocialista építés első évtize­deiben rendkívül magas szín­vonalra emelte népgazdaságát 1948 óta a nemzeti jövedelem több mint két és fél szeresé­re, az ipari termelés négy és fél szeresére, az építőipar ter­melése több mint négyszeresé­re, a mezőgazdaságé egyhar- maddal, a szállítás volumene sa, Európa sorsának előképe volt. Hamarosan bebizonyoso­dott, hogy banditákkal nincs »becsületes béke«. Csehszlová­kia után a nácik Lengyelor­szág után nyújtották ki a ke­züket. kitört a második vi­lágháború. A szlovák hegyek között új­jászületnek a falvak. A kis Chynorany községben új há­zak egész sora épült, két új is­kola várja a diákokat. Az ut­cák zöld p^rksávjai között fut az új, aszfalt.országút. Csehszlovákia ma az ötödik a világ országai között az egy lakosra jutó acéltermelésben. Ez a csilla-szóró-óriásra em­lékeztető kép a legnagyobb kohóüzeme'- e-yikében ké­szült: acél ztanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom