Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-07 / 106. szám

YTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI ÁRA ■ 50 FILLÉR Mai számunk tartalmából SomogyiMéalap MII. ÉVFOLYAM 106. SZÁM * PÉNTEK, 1965. MÁJUS 7. HETEDIK ÉVE EGYÜTT (3. o.) Otthonunk (5. o.) ÉNEKLŐ KISDIÁKOK (6. o.) AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megérkezett Berlinbe a magyar párt- és kormányküldöttség Csütörtök délelőtt megérke­zett a Berlin-schönefeldi re­pülőtérre a háromtagú ma­gyar párt- és kormányküldött­séget szállító MALÉV-repülő- gép. A küldöttség vezetője: Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke; tagjai: Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, és Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Kárpáti József berlini nagykövet az NDK fővárosában csatlakozott a küldöttséghez. A párt- és kormányküldöttség részt vesz a német népnek a fasizmus alól történt felszabadulása 20. évfordulója alkalmából az NDK fővárosában rendezendő ünnepségeken. A magyar küldöttséget a repülőtéren Herbert Warnke, a Német Szocialista Egység­párt Folitikai Bizottságának tagja, Georg Ewald, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak póttagja, Max Sefrin, az NDK miniszterelnök-helyette­se és Erwin Kramer közleke­dés- és postaügyi miniszter fogadta. (MTI) Koszigin Berlinben Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, aki az NDK felszabadulási ünnepségein részt vevő szovjet küldöttsé­get vezeti, kíséretével együtt csütörtök délután fél négykor megérkezett a berlin-schöne­feldi repülőtérre. A küldött­ség tagjai között van Szoko- lovszkij marsall és Csujkov marsall, akiknek, mint a Vö­rös Hadsereg hadvezéreinek 20 esztendővel ezelőtt jelentős szerepük volt Berlin és a mai Német Demokratikus Köztár­saság területének felszabadí­tásában. Koszigin miniszterelnök fo­gadására a repülőtéren megje­lent Walter Ulbricht, az számos NSZEP első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Willi Stoph, az NDK minisz­terelnöke, valamint az NDK társadalmi életének vezető személyisége. A szovjet küldöttséggel együtt vonult végig Józef Cyrankievicz lengyel minisz­terelnök és Sz. Szambu, a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnökségének el­nöke is. A lengyel és a mon­gol küldöttség repülőgépe közvetlenül a szovjet delegá­ció megérkezése előtt szállott le a berlini-schönefeldi repü­lőtéren. (MTI) Befejeződött az úttörővezetők országos konferenciája Csütörtökön a József Attila Üttörőházban befejezte mun­káját az úttörővezetők orszá­gos konferenciája. A tanács­kozás záróülésén a különböző munkabizottságok vezetői ész­revételeken számoltak be a keddi és szerdai véleménycse­rében elhangzott észrevételek­ről, javaslatokról. Kárpáti Sándor, a KISZ központi bizottságának titká­ra a Magyar Úttörők Szövet­ségének elnöke zárszavában a következőket mondotta: — Konferenciánk fórumá­ról a pedagógusokhoz, a szü­lőkhöz, az üzemek vezetőihez és dolgozóihoz, az írókhoz és művészekhez, az egész felnőtt társadalomhoz fordulunk: sa­játos eszközeikkel, lehetősé­geikkel segítsék az úttörőve- zetők, az egész mozgalom munkáját, fáradozásait. Biz­tosítjuk pártunkat és kor­mányunkat: a jövőben is mindent megteszünk, hogy a legjobb nemzedéket a szo­cializmus teljes felépítése kö­vetelményeinek szellemében neveljük. A konferencia részvevői megbízták az úttörőszövetség országos elnökségét, hogy a tanácskozás anyagát tegye közzé, s az elhangzott leg­jobb javaslatok, észrevételek alapján tegyen intézkedéseket a mozgalom céljainak még gyorsabb, még eredményesebb megvalósítására. (MTI) K ÍV< ín 7 : Huszonnyolcezer amerikai katona Dominikában A Biztonsági Tanács drámai vitája Az országban fel-fel lángol a harc Amerikaközi haderőket küldenek Dominikába Az Amerikai Államok Szer­vezetének öttagú bizottsága csütörtökön a hajnali órákban tárgyalt Caamano elnök alkot­mányos erőinek képviselőivel, valamint a Benoit ezredes ve­zette katonai junta megbízot­tai val. A bizottság ezután el­hagyta a dominikai fővárost, csupán Frank Morrice pana­mai nagykövet maradt Santo Domingóban: a másik négy bi­zottsági tag Washingtonban az AÁSZ ülésén számol be ta- paszalatairól. A felkelők szóvivője közöl­te, hogy elfogtak egy ameri­kai tengerészgyalogost, aki be­hatolt a felkelők által ellen­őrzött körzetbe. A dominikai térségben az amerikai haditengerészet köz­lése szerint jelenleg mintegy 28 000 amerikai katona tartóz­kodik: 19 000 Santo Domingó­ban és környékén, további nyolcezer pedig a dominikai vizeken állomásozó amerikai hajókon. Amerikai repülőgé­pek eddig csaknem tízezer tonna hadiányagot szállítottak Dominikába a beavatkozás kez­dete óta. Az amerikai veszte­séglista eddig 7 halott és 53 sebesült. Egy amerikai katona eltűnt. A Biztonsági Tanács — mint már jelentettük — szerdán es­te folytatta az Egyesült Álla­mok dominikai agressziója miatt benyújtott szovjet pa­nasz vitáját. Jordánia küldöt­te felszólalásában elítélte az amerikai beavatkozást és han­goztatta, hogy az ENSZ-nek kell kezébe vennie a helyzet irányítását. Stevenson ameri­kai küldött beszédében igye­kezett mentegetni az Egyesült Államok akcióját Javasolta, hogy a Biztonsági Tanács ad­jon időt az Amerikai Államok Szervezetének a dominikai helyzet rendezésére, és egye­lőre ne hozzon határozatot Fernando Alvarez Tabio ku­bai delegátus határozottan tá­mogatta a szovjet határozati javaslatot, amely javasolja a Biztonsági Tanácsnak, ítélje el az Egyesült Államok fegy­veres beavatkozását a Domi­nikai Köztársaság belügyeibe, és követelje az amerikai had­erők haladéktalan kivonását Fedorenko, a Szovjetunió képviselője felszólalásában rá­mutatott arra, az amerikai küldöttnek nem sikerült elte­relő manőverekkel a vitát olyan irányba téríteni, hogy ne ítéljék el a kis latin-ame­rikai ország ellen elkövetett amerikai agressziót. Fedoren­ko hangoztatta, hogy az Egye­sült Államok szörnyűséges bűntettével a vádlottak padjá­ra juttatta magát, és most hiá­ba igyekszik kivonni magát a világ közvéleményének szigo­rú ítélete alól. A szovjet delegátus föltette a kérdést, milyen jogot for­mál magának az Egyesült Ál­lamok arra, hogy a Dominikai Köztársaságban »helyreállítsa a rendet«. Fedorenko emlékez­tetett Bosch volt dominikai köztársasági elnök nyilatkoza­tára, amely szerint az alkot­mány helyreállításáért küzdő dominikai erőknek csupán 24 órára volna szükség a teljes győzelem kivívásához. Nyilván ezért sietett az Egyesült Álla­mok haderőket küldeni az or­szágba a kizsákmányolok ma­roknyi csoportjának védelmé­re. Beszéde végén a szovjet de­Csak nagyon lassan tisztul a kép. Az bizonyos, hogy az Amerikai Egyesült Államok 28 000 katonát kül­dött a kis Dominikába azon a címen, hogy ez a nagy számú katonaság biztosítsa a Dominikában élő 2700 amerikai állampolgár »biztonságát«. S talán még nem is fejeződött be a haderők partra szállása. Bár az amerikai képviselő a Biztonsági Tanács do­minikai vitájában már-már a rend helyreállításáról beszélt. Fedorenko, a Szovjetunió képviseletében azonban másra mutatott rá. A szovjet delegátus fel­szólalását követő drámai vita azt bizonyította, hogy Dominikában agresszió történt. Erről tanúskodnak egyébként a különböző hírszolgá­lati irodák jelentései is, amelyek az újra meg újra fellángoló harcokról adlak számot. A dominikai nép ugyanis maga akarja eldönteni azt, hogy az ország milyen politikát folytasson. Tegnap este már hír érkezett az Amerikai Államok Szervezetének Dominikával kapcsolatos figyelmet kívánó döntéséről is. Eszerint amerika-közi csapatok érkeznek »rendfenntartóként« az országba. Az AÁSZ szavazatainak megoszlása mutatja, hogy az Egyesült Államok sok országra ráerőltették már politikájukat* de figyelmet érdemlő a nemet mondó Chile, Mexi­kó, Peru, Ecuador, Uruguay szavazata. Venezuela tartózkodása is nemet kiált az Egyesült Államok ve­zetői felé. legátus felszólította Steven- sont, tegyen félreérthetetlen nyilatkozatot arról, kormánya milyen álláspontot foglal el Caamano ezredes, ideiglenes dominikai államelnök azon követelésével kapcsolatban, hogy az amerikai haderőket haladéktalanul ki kell vonni a Dominikai Köztársaság te­rületéről. Röviddel azután, hogy szer­dán Caamano ezredes, illetve a Pedro Benoit vezette katonai junta képviselői aláírták a fegyverszüneti megállapodást, újabb fegyveres összetűzések­re került sor a dominikai fő­városban az amerikai csapa­tok és a felkelők között. Az amerikaiak egy katonai jár­műn behatoltak a felkelők ál­tal ellenőrzött körzetbe, s mi­kor tüzet nyitottak rájuk, erő­sítést hívtak. Az amerikaiak végül ágyúval lőtték azt az épületet, amelyből tüzeltek az ejtőernyősökre: amikor beha­toltak a négyemeletes házba, hét felkelő holttestét találták meg. Az összetűzés során négy amerikai megsebesült. A város más pontjain ugyancsak ki­sebb összetűzésekre került sor Caamano ezredes erői és az amerikai megszállók között: NAPONTA NYOLCSZÁZEZER TOJÁS Ebben az évben kétszer volt »tojásroham« a Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyáregységében: az első már­ciusban, a második pedig hús­vét után. Naponta nyolcszázezer—egy­be. 82—84 százalékát a háztáji gazdaságokból szállítják. A gyáreség idei, felvásárlási ter­ve 103 millió tojás. Április vé­géig 54 millió 200 ezret vették meg. A beérkezett tojást fürge ke­millió tojás érkezik az üzem- zű asszonyok minőség szerint válogatják (1. kép), és nagyság szerint osztályozzák (2. kép). A ládákba csomagolt áru hűtőva­gonokban indul el a fogyasz­tókhoz (3. kép). Ebben az év­ben eddig a tervezett 27 632 000-rel szemben 37 257 000 tojást exportáltak. A múlt év megfelelő időszaká­ban ez a szám 16 553 000 volt. A kaposvári gyáregységből in­dul útnak a tojás Svájcba, Olaszországba, Ausztriába, sőt mennek vagonok Angliába is. ezektől az incidensektől eíte- kintve a fegyverszüneti meg­állapodást általában betartot­ták. Szerdán az egész városban élelmiszert és gyógyszereket osztottak szét a lakosság kő- zött. A politikai tárgyalások szer­dán sem jutottak túl a holt­ponton. A Benoit-féle katonai junta szóvivője kijelentettei hogy a junta továbbra is Do.> minika kormányaként kíván tevékenykedni, s nem hajlandó tudomásul venni Caamano el­nökké választását. A helyzet robbanékony, a fővárosban bármikor kiújulhatnak a har­cok. Az AFP hírügynökség megállapítja, hogy az amerikai csapatok jelenléte tovább bo­nyolítja a helyzetet. Washingtoni jelentések arról számolnak be, hogy az Egye­sült Államok nem hajlandó el­ismerni Caamano kormányát! McCloskey, az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője ki­jelentette, hogy az új elnök­nek előbb be kell bizonyíta­nia, hogy ellenőrzi az orszá­got, mielőtt Washington eldön­ti, milyen álláspontra helyez, kedik irányában. A szóvivő kö­zölte azt is, hogy eddig több mint négyezer külföldi állam­polgárt szállítottak el Domini­kából, köztük kétezerhétszáa amerikait. Washingtonban amerikai hi­vatalos személyiségek közzé­tettek egy listát, amely ötven­nyolc dominikai »kommunista és castroista« vezető nevét tar­talmazza, s azt állítják, hogy ezek közül tizennyolcat külön­böző kubai szervezetek képez­tek ki. Noha az amerikaiak (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom