Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-04 / 103. szám

(QjaudfiiUL A JÓKAI LIQETBEN Szom.bc. >n délután a ka­posváriak a Jókai ligetben ad­tak találkozót egymásnak, a majális mágnesként vonzotta az embereket. Megpróbált tottak fel, mint tavaly, min­denütt sorba kellett állni: a sült hurkáért, a törökmézért és a körhinta egy-egy szabad üléséért egyaránt. Nagy közönség előtt szerepeltek a Jókai ligetben felállí­tott színpadon fellépő kultúrcsoportok tagjai. város kedvence, a mikrobusz is, és a kanyarokban nagy ri­csajjal hozta mindenki tudó mására, hogy mindig »telt ház---zal közlekedik. Talán még soha nem vol­tak ennyien a majálison, mint ezen a május elsején. Ez is hozzátartozik a május elsejei majálishoz... Lehetetlen meghatározna há­nyán tö'tették a nap miso dik Telét a ligetben, de a millió lyukkal díszített talaj sokat elárul a tűsarkopok szá­máról. És a fogyás tás is: több jr> ■ öt enezer forintot »ettek és itták« meg az em­berek. S bár több bódét álli­rosszalkodrű? őket miért nem bántja az anyukájuk? Zenétől hangos, színes, ál­landóan mozgó, hullámzó tö­meg volt a liget. Bizonyára zellrmeisen szórakoztak mind­azok, akik ott töltötték a má­jus elsejét. MSZMP MEGVE1 RI70TTSAGA ES A: MEGYEI TANACS LAPJA ugyan versenyezni a ligettel a Többszörös embergyűrű vet­te körül a szabadtéri színpa­dot, ahol egymást követték a műsorszámok. Kritikát nem­igen lehetett hallani, elte­kintve egy három év körüli : ócskától, aki megkérdezte z édesanyját: Nekik szabad kiabálni, Vastaps, Kaposvári íiataiok a televízióban GYŐR UTÁN — országos • - v yn; . — Budapester, a televíziós ka­merák előtt is felcsattant a vaslays. A IC«.. Vidám Színpada továbbjutott az irodalmi színpadok verse­nyében, megosztva a helyet a Műszaki Egyetem és a XIII. kerületi művelődési ház közös együttesével. Meggyőződésem, hogy a Ki mit tud-sorozat milliós né­zőtábora mindenütt olyan érdeklődéssel, élvezettel kísér­te ezt a produkciót, ahogyan mi, kaposváriak is tettük a »hazai« képernyők előtt; vagy amilyen elismerő szim­pátiával fogadták a jelenle­vők és a tekintélyes zsűri (»Maaacii In r..ce uuan«) tea- rintb" > " 'c' '*- A z ember1:”, tragédiája című ismert és közkedvelt irodalmi karika­túrájának dramatizált irodal­mi színpadi változatát. Az együttest talán nem is kell bemutatni. Két éve mű­ködik az Ifjúsági Házban; nemrégen vettek u^’a m i-észi törekvéseiket jól kifejező új nevüket. A Kaposvári Fiata­lok Vidám Színpada több íz­ben szerepelt már kulturális bemutatókon az Ifjúsági Ház­ban, de sajnos, nagyobb ér­deklődést vonzó kaposvári pódiumon még nem láthattuk őket. Reméljük, ez sem késik sokáig. Műsoraik, eredményeik ta­núsítják, hogy ezek a fiata­lok — Takács László avatott dramaturgiai és rendezői I munkásságával — komolyan | veszik a humort. Eddigi kí- I sérleteik: Azok a régi szép Idők (1963), Panoptikum (1964); sikereik, a Humor a javából (1965) és a most lá­tott műsoruk is olyan humort képviselnek, amelyen nem­csak szívből kacagunk, hanem többnyire el is gondolkozunk. Különösen, amikor Karinthy, Gábor Andor, Darvas Szi­lárd, Gádor Béla és e műfaj más klasszikusainak magvas SÍP1 Ji '■v ?’L T r ! ’ ' Igaz, ezek eleinte egy kissé túlméretezett »bukétáknak« sít .....•yitt-A'- f®4’*-’ '< t alán még szemléltetőbb Olyan töretlen ív ez, amilyet ifjúsági együttesnél ritkán ta­pasztalhatunk. Szeretnénk megjegyezni: tanulságul szol­gál, hogy ebben az egyenes vo- nájú ívelésben a tehetséges fia­talok és a rátermett vezető sze­rencsés találkozása mellett óriási lendítőerő az együttes szelleme, a »jóban-rocszban egymásért" elv. Ez a három tényező alapozta meg a Ka­posvári Fiatalok Vidám Szín­padának fejlődését. Az emberke tragédiája is so­kat javult néhány hónap alatt. Találóan értékelte őket a zsűri úgy, hogy »c. kaposváriak meg­keresték a kulcsot Karinthy szelleméhez«, ennek a végtele­nül bájos karikatúrának sajá­tos, irodalmi színpadi átülte­téséhez. Közben eltűntek a fö­lösleges gesztusok, letisztult a mozgás, a jelzések nyelve; kris­tályosabb, szebb lett a szöveg. Jó formaérzékkél, kitűnő rit­musban pergő, mikroszkopikus pontoságigal kicsiszolt produk­ciót láthattunk nagyon kedves, ötletgazdag tolmácsolásijain. Bármit hoz is a következő, a döntő forduló, ezért az orszá­gos sikerért gondolatban bizo­nyára sokan köszöntöttük nem kis büszkeséggel vasárnap dél­után ezt a tehetséges, fiatal kaposvári együttest: a rende­zőt, Takács Lászlót meg a sze­replőket: Esze Istvánt, Rózsa Györgyöt, Pintér Józsefet, Ta­kács Ildikót, Magyar Miklóst és Pogány Juditot. ÖRÖMMEL LÁTTUNK és haliodunk a műsorban e?y másik kaposvári együttest, az ország legjobb hat ifjúsági ka­marakórusa között szereplő Munkácsy Gimnázium kama­rakórusát is. Azon a pódiumon, ahol föl­léptek, a rutin is hihetetlen idegfeszültséggel gyürkőzik, s a perc, a pillanat diszpozíció­ja döntő lehet. Teljesítményük szép és mu­zikális volt, gyönyörködve hall­gattuk őket. Sokszor azonban árnyalati különbségek választ­ják el egymástól a produkció­kat. Most is így történt: a pesti Móricz Zsigmond Gimná­zium fiataljai felszabadultab­ban, oldottabb hangulatban énekeltek; a döntést igazságos nak érezzük. Somozyot két jó művészi ké­pességű együttes képviselte a Ki mit tud? középdöntőjében Mindkettőnek szívből gratulá­lunk. Wallinger Endre Minden erőt a tavaszi munkákra összpontosítanak a gépállomások Terven felül is dolgoznak *— Szerelőket ültetnek gépre — A brigádvezetők nagyobb önállóságot adnak a traktorosoknak A megye gépállomásainak vezetői — igazgatók, főmérnö­kök, főkönyvelők és főagronó- musok — május 1-én Balaton- kilitiben ünnepélyes munkaér­tekezletet tartottak. A megyei igazgatóság ez alkalommal a múlt évi munka és gazdálko­dás eredményeinek kiértékelé­sével egyidejűleg személyen­ként átlagosan mintegy hat­ezer forint — együtttvéve ke­réken 260 000 forint — jutal­mat osztott ki a gépállomási vezetőknek. A tanácskozás az idei tervek teljesítésére, ki­vált a közvetlen tavaszi fel­adatokra irányította a fő fi­gyelmet. Eddig a tavaszi tervnek mintegy 75 százalékát végre­hajtották a gépállomások. A kampány hátralevő két hó­napjának végére legalább 10 százalékos túlteljesítést irá­nyoztak elő. A munkák zöme ebben a hónapban vár rájuk. Tudják, hogy a szövetkezetek az esőzés okozta időveszteség miatt a szántás-vetés mielőb­bi befejezéséhez nagyobb se­gítséget kémek tőlük. Ezért természetesen terven felül is dolgoznak, vagyis nem a ter­vet, hanem a munkát nézik. E héten például a teljes gépi erőt a burgonyaültetésre és a kuko- rioavetésre összpontosítsál^ A megnövekedett feladatok gyors megoldásának biztosítá­sára tovább szervezik a kettős műszakot. Ahol és amikor a szükség megköveteli, szerelőket ültetnek traktorra, hogy éjsza­ka is mehessenek a gépek. A brigádvezetőket kötelezték, hogy a szövetkezetek minden­napos munkaigényeinek meg­felelően szervezzék a tenniva­lóikat. A traktorosok az időjá­rástól függően többféle megbí­zatást kapnak,, s önállóan dönt- hetret. ha a körülmények pél­dául a szántás abbahagyására s helyette más munka megkez­désére késztetik őket Érettségizett jononö SZÉDÜLETES PÖRGÉS az orsók boszorkánytánca, szálló pihék, zúgás, zúgás és zúgás. A mechanizmus tökéletes. Ha elszakad a szál, megáll az orsó. Egy gombnyomásra az egész gépsor megindul vagy leáll. Kimért, merev és meghatározott minden. A milliméte­rek és a grammok is pontosak. A formák zártak. Egyfor­mák, s vonaluk ritmusa szigorú fegyelmet, valami lezárt biztosat, egységeset és meg vál toz tathatatlan szilárdságot jelent. Egyszer csak felbukkan egy mozdulat. A test előrehaj lik, egy kar a géphez közeledik, s a hajlékony ujjak gyors mozdulattal összekötik az elszakadt szálat. Ezék a mozdu­latok feloldják a gépek zárt rendszerét: irányítják és alkal­mazkodnak is hozzá. Ezek a mozdulatok már különbözőek. Vannak tétovák — az első próbálkozások —, és vannak ha­tározottak, magabiztosak, gyengédek, gyorsak, megfontol­tabbak. Klári mozdulatai nyugodtak és hajlékonyak. Először valami különleges jelet keresek rajta, ami meg­különbözteti társaitól. Jó fél órát telefonáltunk az irodából az üzembe. Fonó I., Fonó II., előfonó, gyűrűs... Az eredmény: az A mű­szakban egyedül Klári érettségizett. MAGAS, VÉKONY LÁNY, a pöttyös kendő alól kibújó tincseire gyapotpöttyök ragadtak. Pedig még egy órája sincs, hogy elkezdte a műszakot. — Nem lesz baj, hogy most egy pár percre elhívom a géptől? — Jól mennek a gépek, nincs gubózás, most jó dolgoz­ni... Most éppen nem kéne dolgoznom, mert leszedő va­gyok, az orsók pedig tele... — mondja Márkus Klári. Halk beszédű. A megkülönböztető jelet nem találom. Rajta is pöty- työs kendő van, mint a többieken, naponta ő is több száz­szor végigmegy a gépek közti kis utcán, az ő keze is bo­szorkányosán cikkázdk, ha a hüvelyt cserélik. Társaitól kül­ső jel nem különbözteti meg. — Mit jelent munkájában az érettségi? — A munkát nekem is ugyanúgy el kell végeznem. — Nem így értettem ... — A gimnáziumban tanultakat közvetlenül a munká­ban talán csak annyit tudom hasznosítani, hogy könnyebben megértem a dolgokat. Egymás közti kapcsolatunkban so­kat segít... Jobban tudok rábeszélni, szervezni, meggyőzni, mint a többiek. Ha én azt mondom egy könyvre vagy szín­darabra, hogy tetszik, és el is magyarázom, hogy miért, ak­kor nekem elhiszik. — Ha felajánlanák, hogy dolgozzon az irodában, elfo­gadná-e? — Semmi pénzért sem! Nagyon szeretem a munkámat, szeretek a gépek között lenni. Brigádom, a Béke most nyer­te el ötödször a szocialista címet, én pedig kiváló dolgozó lettem... Nem kell több érvet mondanom, azt hiszem. — Nem érzi magát másmilyennek, mint a többiek? — Miért volnék más? Az üzemben a munkánk az első. Megkülönböztetést csak az jelent, hogy jól dolgozunk vagy nem. Egyébként sem érzem magam különbnek... Hogy én szeretek olvasni? Lehet, hogy más is szeret, csak nem jut rá elég ideje a család, a gyerekek miatt. Én ráérek... Es nem egyformák az emberek. Nehéz ilyen összehasonlításo­kat tenni... — Nem akar tovább tanulni? — De igen. Most jelentkezem, az ősszel szeretném elkez­deni a textiltechnikumot. VISSZAMEGY A GÉPEKHEZ. Figyeli a pergő orsókat, mennyi fogyott le a csévékről. A faládában rendezgeti egy kicsit a hüvelyeket, hogy a leszedéskor kézre álljon vala­mennyi. Egy pillanatig talán azon tűnődik, vajon hány kilomé­ter fonal futhat át egy nap a gyár ezernyi orsóján. Megkülönböztető jel... — most már magam is mosoly­gok rajta. Hiába kerestem látható dolgokat, egy mozdulatot vagy egy más tekintetet. Ilyen jelek nincsenek. A belső különbségekéi, a másfajta gonc'o'.-. dáy-'ódot nem jelzik külsőségek. A süketítő zúgást Klári már otthon snak'érzi. Megszok­ta, s hozzátartozik a napjaihoz ... S. Nagy Gabriella » » • • « « SOAtOJK Karinthy Frigyes szójátékaiból Éhes bálna: zabálna. Züllött medve: elvete­medve. Kecskegida: gyerekecske. Kövér sas: hasas. Csinos kis cserebogár: csecserebogár. Rozmár fehérneműje: rozmáring. Bánatos seregély: kese­regéig. Teherhordó pelikán: ci- pelikán. Együgyű flamingó: maf­lamingó. Kardhal, amelynek visz­ket: vakardhal. Becsületes gazella: iga- zella. Kis cinke: picinké. Csavargó természetű an­golna: barangolna. „Pótvizsga" Modesto Orcái' Rivera, az aeronautikai fakultás hall­gatója a napokban a Ciu­dad de Mexicó-i köziponti repülőtérről ellopott egy Cessna—172-es turista-re­pülőgépet, és felszállt vele. A diák elkerülte az össze­ütközést egy még a repü­lőtéren lévő utasszállító és a tér fölött keringő három sugárhajtású katonai gép­pel. Egy órával később összeköttetésbe lépett az acapulcói repülőtérrel, en­gedélyt kérve a leszállásra. De aztán — valószínűleg attól tartva, hogy letartóz­tatják — megváltoztatta szándékát, és gépével el­tűnt a fellegek között. Most nem tudni semmit a pilóta sorsáról, akinek mindössze négy és fél órai repüléshez volt elegendő benzinje. Hogy mi késztette tetté­nek elkövetésére, azt még egyelőre nem lehet tudni, de amint a hírügynökségek megjegyzik, a pilóta nem­régiben megbukott az aero­nautikai fakultás év végi vizsgáján ... * * * Feledékeny ember A Hamburger Echóban jelent meg a következő hirdetés: »A város vala­mennyi vendéglősének! Kérem, jelentkezzék, aki tudja, hol hagytam már­cius 20—25-e között a ka­lapomat, kabátomat, puló­veromat, szemüvegemet és jegygyűrűmet«. * • * Ha valaki tévesen hasz­nálja a telefont Buenos Airesben, megszólal egy hang: »Az a szám, amit hí­vott, nem létezik. Kérem, nézze meg még egyszer a telefonkönyvben vagy no­teszában. Semmi értelme, hogy káromkodjék, mert én csak egy gramofonlemez vagyok, gramofonlemez vagyok, gramofonlemez vagyok...« Az iskolában — Hogy hívják, fiacs­kám. az új kistestvérké­det? — A fene tudja! Egy szavát se értem. Somogyi Néplap \z MSZMP •ínmi»"- ,n*gvei bizottsága ó*- ^ -5r, , megyei Tanár*.** lapia. Főszerkesztő: WTRTH f.ATOS. Raonsvár. Latinka «ándor u > Telefon 15-10 15-11 Riar*v. i 'RPifVAi <.apkla-*0 VállftMt. 1 atinka * <> * Telefon tó 1*. Felelő« kiadó Szabó Gábor ^ekflldött kéziratot nem őrziink meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvt poctah vatuloknál és nostáíkézbeciiöl nól lÓM/fM • 12 F« .Neszült a Somost mes\ **’ Nyomda ipari Vállalat kaposvári özemében, Kaposvár, tátink a Sándor utca 6»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom