Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-30 / 126. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI ÁRA: 80 FDLliÉR Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. évfolyam 126. szám. 1965. május 30., vasárnap Kaszára vár a fű Nemrégiben megírtuk, hogy megyénkben az utóbbi néhány esztendőben átlagosan 3000 vagon széna hiányzott terme- lősszövetkezeteink szükséges takarmánykészletéből, s ezt bizony megkoplalta a jószág. Hogy az idén ne legyen hiány, erről gondoskodhatnak most szövetkezeti nagyüzemeink a réti fű kellő időben való lekaszálásával, a széna gyors behordásával. Most a cselekvésen a sor, legfőbb ideje a rétek, árokpartok és más szénát adó területek lekaszálásának: kaszára vár a fű. Ha most vágják, tápértéke még nagy, száradás után kitűnő takarmány lesz a jószágnak a közösben és a háztájiban. Megyénkben is néhányszor kemény próbára tette a gazdaságokat a szénahiány. Tudunk esetekről, amikor például a lovak előtt — a szarvasmarhákról úgy ahogy gondoskodtak — alomnak való hulladék feküdt a saroglyábán, vagy éppen maguk alól ették meg az állatok a szalmát. Az idén jó fűhozam ígérkezik a réteken, ez azonban nem azt jelenti, hogy az utak, vasutak, halastavak mentén és az erdőgazdasági területeken található fűre senkinek sincs szüksége. Minden olyan kaszálót, amelynek termése takarmányozásra alkalmas, le kell takarítani, s az itt összegyűjtött szénának szérűkön, pajtákban a helye. Ezt célozza az a miniszteri rendelkezés is, amelv szerint június 5-e után bárki ingyen lekaszálhatja a füvet az ilyen területe^ ken. Még ezt a rendeletet meseiőzően a meevei tanács mezőgazdasági osztálya írásbeli felszólítást küldött a kaszálóval rendelkező állami vállalatoknak (vasút, útfenntartó. vízügy) és gazdaságok (tógazdaság erdőgazdaság) a fű lekaszálására. Mégis csak szórványosan találkozni útmenti fűkaszálással, és — ez topp elgondolkoztatóbb — a réteken sem indult meg idejében ez a munka. Pedig már mindenhol vágni kellene, hiszen a fű alkalmas erre. Molnár Imre megyei főag- ronómus szerint súlyos károkat okozhat a késedelmes fűkaszálás. Az első hozam a döntő, ez adja a réti széna nagy részét, a sarjából már kevesebbre lehet számítani. A téli szálas takarmány java a rétről származik, az első kaszálásból pedig a réti széna legértékesebbje. Hosszú az idő novembertől májusig, s most arra kell törekedni, hogy a telet elegendő szénával várják gazdaságaink, legyen meg a szükséges széna a közös és a háztáji jószágnak is. Ez a kettős feladat azt jelenti, hogy megoldásával a szarvasmarha-állománynak megfelelő téli eleséget tudunk adni, ezenfelül a lovak, juhok szálas takarmányát is biztosítják. A közös és a háztáji tehenek sz-ma az év végére a terve’ szerint ötvenezer fölé emelkedik. S ha a tehénállomány növekszik, több lesz a szaporulat is, tehát sok takarmány kell: nemcsak abrak, hanem réti széna is. Ebből következik, hogy nem szabad sehol sem kaszáin finnül hagyni a füvet.• ami etetésre alkalmas. kaszálni kell, utána pedig jó munkaszervezéssel meffoldnni összesvűjtését. be- hordácőt áa szakszerű kazla- zásnt Ttf nr alkalom 0; szénn- hinnii m*aelőzésére, csak hell vele! H. F. Közlemény Kádár János, Apró Antal és Biszku Béla szovjetnnióbeli látogatásáról MOSZKVÁBAN SZOVJET KITÜNTETÉSEKET NYÚJTOTTAK ÁT PÁRTUNK VEZETŐINEK A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására május 33—29 között baráti látogatást tett a Szovjetunióban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke; Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A moszkvai látogatás során Kádár János, Apró Antal és Biszku Béla eszmecserét folytatott L. I. Brezsnyevvel, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárával, A. N. Kosziginnel, az elnökség tagjával, a minisztertanács elnökével és N. V. Podgornijjal, az elnökség tagjával, a központi bizottság titkárával. A véleménycserén részt vettek magyar részről: Szipka József, a Központi Bizottság tagja, moszkvai nagykövet és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes; szovjet részről: M. A. Leszecsko és P. F. Lomako, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai, a minisztertanács elnökhelyettesei, A. A. Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter és L. N. Tolkunov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. Kádár János, Apró Antal és Biszku Béla moszkvai tartózkodása alkalmával a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége estebédet adott tiszteletükre. Az estebéden jelen voltak: L. I. Brezsnyev, A. N. Koszigin, A. L Mikojan, N. V. Podgomij, M. A. Szuszlov, N. M. Svemyik, A. P. Ruda- kov, továbbá M. A. Leszecsko, P. F. Lomako, L T. Novikov, L. V. Szmirnov miniszterelnök- helyettesek, A. A. Gromiko, R. J. Malinovsz- kij miniszterek és mások. A vendégek között volt Szipka József, a Központi Bizottság tagja, moszkvai nagykövet és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes. * A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista és a kommunista társadalom hazájukban történő építésének menetéről, véleménycserét folytattak a magyar—szovjet kapcsolatok továbbfejlesztéséről és a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, A magyar és a szovjet nép barátsága és szoros együttműködése a két nép létérdekeit szolgálja, elősegíti a magyar és a szovjet dolgozók történelmi céljainak megvalósítását, a kommunista társadalom fölépítését. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlődik a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri barátsága és együttműködése a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területén. A találkozón újabb konkrét megállapodások születtek, amelyek az 1966—1970. évi új ötéves terv időszakában még tovább bővítik a két ország gazdasági együttműködését. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió A művelődési otthonok munkájáról tárgyalt a Marcali Járási Párt-vb (Tudósítónktól.) A művelődésügyi osztály előterjesztésében a községi művelődési otthonok munkájáról tárgyalt pénteken a Marcali Járási Párt-végrehajtó Bizottság. A beszámoló — amely a művelődési otthonok épületeinek helyzetét, anyagi ellátottságát, személy föltételeit és a tartalmi munkát elemezte —, valamint a vita alapján a vb határozatokat hozott az intézmények anyagi, technikai eszközeinek fejlesztéséről, az otthonok és a KISZ-szervezetek eredményesebb együttműködéséről, a pártszervezetek hathatósabb kulturális irányításáról, a tömegszervezetek és -mozgalmak felelősségének fokozásáról, az épületek rendben tartásáról és a művelődési mun- ga gondosabb szervezéséről. Kommunista Pártjának képviselői nagyra értékelik a pártjaik közötti kapcsolatokat. A két testvérpárt széles fronton együttműködik, rendszeres véleménycsere folyik közöttük a kölcsönös érdeklődésre számot tartó legfontosabb kérdésekről. A megbeszélések igazolták a két párt nézeteinek teljes azonosságát a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetének megítélésében. A felek kinyilvánították azon eltökéltségüket, hogy a jövőben is következetes harcot folytatnak a szocialista közösség országainak tömörítéséért, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének az 1957. és 1960. évi nyilatkozatban kifejtett marxista—leninista, proletárinternacionalista . elvek alapján való erősítéséért. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetőinek véleménycseréje az álláspontok teljes egységét mutatta meg valamennyi fontos nemzetközi probléma megítélésében, a népek békéje, függetlensége és barátsága erősítésének kérdéseiben. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió (Folytatás a 2. oldalon.) KORSZERŰ UTAT ÉPÍTENEK FONYÓDLIGETEN a Somogy megyei Űtépítő Vállalat dolgozói. Az ötszáz méteres szakaszt 50 kandeláber világítja meg. ^yornitluicLp., 1965 MIKOJANt Magas szinten kell tartanunk a szovjet hadsereg ütőképességét A szombati Krasznaja Zvezda kivonatosan közölte Anasztasz Mikojannak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének beszédét, amelyet a lapnak adományozott Lenin- rend átnyújtásakor mondott Mikojan rámutatott: a múlt háborúban és azt követően az imperializmus sok hadállását vesztette el, és ez a folyamat még mindig tart Az imperializmus természetesen nem akar visszavonulni. Az amerikai imperialisták^ most szu. ronnyal és bombával akarják megőrizni a tőke állásait, ily- módon akarják elfojtani a népek felszabadító harcát. Magas szinten kell tartanunk a szovjet hadsereg ütőképességét — mondotta Mikojan —, amíg az imperializmus létezik, és amíg folyik a fegyverkezési hajsza. Amíg nem kerül sor az általános és teljes leszerelésre, a szovjet nép sok fiának kell a hadseregben szolgálnia, kell felkészülnie a haza fegyveres védelmére. A szovjet állam nem sajnálja a pénzt, hogy az elavult fegyvereket mind újabb és több kor-, szerű fegyverrel pótolja. Ez sokba kerül, de még többe kerülne, ha nem ezt tenné. A legfontosabb — húzta alá végezetül Mikojan —, olyan erői seknek kell lennünk, hogy az ellenség ne merjen megtámadni bennünket. Fegyvereink ereje — a béke biztosítéka. (MTI) (Ünnepi k&ni^oklt Könyv, könyv és könyv mindenütt ... Május 29-től június 6-ig országszerte író-olvasó találkozókkal, könyvvásárral, irodalmi műsorokkal, tombolával, becsületkosárral és színes könyvsátrakkal a könyvet ünnepeljük. A könyvhét története 1929-ben kezdődött. A magyar könyv válsága a húszas évek végén annyira elmélyült, hogy a magyar írók nagy része a szó teljes értelmében nyomorgott. Az első könyvnap célja a magyar írók nyomorának és a magyar könyv válságának megszüntetése volt. A könyvnapok gondolatát olasz mintára Supka Géza vetette föl, és lelkes propagálóra talált a nagy könyvkiadók akkori elnökében, Keéri- Szántó Andorban. 1929-ben az egyesület Magyar Könyvhét címmel egy hétig tartó könyváru- sítást rendezett. A vásár tartamára a forgalomban leVő magyar könyvek árát tíz százalékkal leszállították. Az eredmény felülmúlta a várakozást. A következő évben megrendezte az egyesület az első könyvnapi vásárt. Elegendőnek tartottak erre három napot, mert az előző évi könyvhét utolsó napjaiban csökkent a forgalom. Ettől kezdve minden évben megtartották a könyvnapokat, 1944-ben, sőt 1945-ben is. A könyvnapi könyveknek kétféle ára volt: könyvnapi és könyvnap utáni. A könyvnapi ár legalább 20—25 százalékkal volt olcsóbb a bolti árnál. (Az átlagos könyvárak a mainál jóval magasabbak voltak akkor.) Könyvnapi kiadvány csak magyar író műve lehetett. Minden könyvnapon egy vagy több könyv váratlan sikert ért el. A könyvnapi bizottság tagjai és más könyvszakemberek előzetes jóslásai sohasem váltak be. Közepes sikerek megjósolhatók, az igazi nagy sikert nem lehet eltalálni. A könyvnapok történetében legjelentősebb József Attila ösz- szes verseinek 1940-es kirobbanó sikere volt. József Attila verseit addig egy viszonylag szűk olvasótáboron kívül kevesen keresték. 1937-ben a könyvnapokra megjelent Nagyon fáj című kötetét alig néhányan vásárolták meg. Halála után megjelent összegyűjtött müveinek kötete még az első nap délelőttjén e^> fogyott. A felszabadulás után 1945 de* cemberében rendezték meg a* első szabad könyvnapokat. Ötvenhat kiadvány jelent meg, 9 ezek már híven tükrözték a megváltozott politikai-kulturális helyzetet. Ettől kezdve nemcsak a fővárosban, hanem a falvakban, gyárakban, hivatalokban* iskolákban és laktanyákban 19 könyvekkel terített asztaloknál vásárolhattak az olvasók . .. Könyvkiadásunk 1945 óta magyar szerzőktől összesen több mint kilencezer szépirodalmi művet adott ki több mint százmillió példányban ... 1945-ben 0,3 kötet jutott egy lakosra, a mostani átlag 4,5. Harminchatodszor ünnepeljük a könyvet Magyarországon. Budapesten könyvutca várja as olvasókat. * * * Megyénkben tegnap délután nyitották meg Fonyódoa a járási könyvtárban az ünnepi könyvhetet. Fáró József elnöki megnyitója után Varga István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője tartott ünnepi beszédet. Kellner Bernát, a Palmi- ro Togliatti Megyei Könyvtár vezetője a könyvbarát- mozgalom részvevőinek kiosztotta az emléklapokat és -jelvényeket. Ezután Eötvös Károly-emlékműsort rendeztek abból az alkalomból, hogy a fonyódi járási könyvtár fölvette az Eötvös Károly nevet. Az ünnepély után Baráth Endre író és Vasvári István költő találkozott az olvasókkal. Irodalmi estek és író-olvasó találkozók követik a megnyitót a megyeszékhelyen és vidéken.
