Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-28 / 124. szám

Péntek, 1965. május 28.

3

SOMOGYI NEPCAP

Ösztönzőbb bérrendszer, nagyobb teljesítmények

A szokottnál jóval nagyobb várakozással tekintettek a fizetés elé a 13 számú AKÖV-nél május elején, mint az utóbbi hónapokban. Nemcsak a gépkocsi- vezetők, hanem a vállalat vezetői is többször utánanéztek hónap közben, hogyan alakulnak a teljesítmények, a fizetések. Április 1-től ugyanis teljesítménybérben dolgoznak a gépkocsivezetők.

Már az első napokon megváltozott a kép az AKÖV udvarán: senki sem akadt, aki az eddigi százszázalékos órabérben elszámolt óráját bent töltötte volna pihenéssel. Amint egy kocsi beért, máris jelentkezett a vezetője.

— Van új fuvar? — kérdezték. Ez eddig ritkán fordult elő.

Elmúlt az egy hónap, és akár a végzett munkát, akár a gépkocsivezetők fizetési borítékjait vizsgáljuk, kiderül, hogy a bérezés új rendszere, a teljesítmény alapján fizetett munka ösztönzőbb, és ez mind a vállalatnak, mind a gépkocsi- vezetőknek kedvezőbb.

Hoffman Sándor, az AKÖV igazgatója elmondta, hogy az idei nyáron is sok fuvarra számítanak. A vezérigazgatóságon intézkedtek, hogy a Balaton környékének élelmiszer- ellátásában ne legyen fennakadás, ezért hatvan felújított és részben új gépkocsit kap rövidesen a 13. számú AKÖV.

— Váratlan segítség a teljesítménybérezés bevezetése, hiszen érdekeltté tettük a gépkocsivezetőket munkaidejük jobb kihasználásában — mondja Gyócsi Gyula szb-titkár.

— Hogyan alakították ki az új normákat?

— Figyelembe vettük a legjobban dolgozók munkáját, de számoltunk a kevésbé rutinos gépkocsivezetőkkel is — mondja az igazgató.

— A nagy többség elégedett; igaz, hogy többet is fuvaroztak, mint az elmúlt hónapokban, de ez a fizetésükön is megmutatkozott.

— Milyen megoldást találtak az autóbuszvezetők állásidejének elszámolására, akik sokszor önhibájukon kívül kénytelenek várakozni?

KI FIZETI?

Beázik a Sirály

— Hova tegyem a külföldi vendégeket? Béreljek nekik szobát ezer forintért, vagy küldjem haza őket? — fakadt ki Balogh Lajos, a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója a minap, amikor a Sirály Üdülő szobaasszonya közölte vele, hogy a tizenegy emeleti szoba közül tíz beázik.

Megtekintettük a szobákat. A két évvel ezelőtt épült modern üdülő korszerű bútorokkal berendezett szobái az ablakok fölött átnedvesedtek.

Fölmentünk a teraszként használt tetőre. Nemrég bitu- menezte ezt a Somogy megyei Ütépítő Vállalat.

— A bitumenezést esős időben végezték — mondta Balogh elvtárs. — Bizonyára munka közben beázott a tető. Kértem a vállalatot, hogy az üdülési idény előtt ne bolygassa a régi süppedős bitument, hátha beázik a tető. Sajnos, nem hallgattak rám.

Alaposan megnéztük a teraszt. Láttuk, hogy a tető szélén a bitumen hiányos, szegélye töredezett. Valószínű, hogy a Somogy megyei Ütépítő Vállalat követte el a hibát.

— Mi nem vagyunk hibásak — mondta a másik — ugyancsak beázó — épület teraszán Dudás Lajos, az Útépítő igazgatója.

— Kérem — folytatta az igazgató —, az általunk készített bitumenrétegnek nem az a rendeltetése, hogy szigeteljen; ez csupán koptató réteg. A Tanácsi Építőipari Vállalat által készített tetőnek bitumenréteg nélkül sem szabadna átengedni a vizet.

— Tessék ide nézni — mondta a főmérnök, és zsebkésével kikerekített egy darabot a teraszt szegélyező 70—80 cm magas vékony fal aljából.

— Nincs ez a fal megfelelően szigetelve, azért áznak be a szobák és a presszó. A tető bolygatása ugratta ki a hibát. A teraszt szegélyező fal

Szövetkezetünk

kőműveseket,

kőműveseR mellé

férii segédmunkásokat

alkalmaz. Vidékieknek szállást biztosítunk. Munkahely: állandó budapesti

munka, teljesítménybérben. Ugyanitt általános iskolát végzett, vagy végző 16 éven aluli fiatalokat Budapesten lakással, Budapest környékéről bejárással szerződtetünk kőműves, áos, asztalos, bádogos, vízszerelő, villanyszerelő szakmában. Iskolai jelentkezési lap. íanácsi igazolás szűk séges. Jelentkezés: Budapest, VIII., Auróra u. 23. Április 4. Ktsz. (1573)

és a tető találkozásánál tönkrement a szigetelés.

Parázs vita kerekedett a teraszon, amelyen hamarosan külföldiek pihennek majd, ha csak föl nem kell túrni a tetőt...

— Amióta megépült ez az üdülő, szinte minden héten van vele valami probléma — sóhajtott fel a Vendéglátó Vállalat igazgatója.

Arra gondoltam, vajon ilyen sok bosszúságot okoz-e majd neki a korszerűsített balaton- boglári Hullám Szálló is. Könnyen lehet Ebben a szállóban is igen rosszul oldották meg a víz elvezetését Móring Ede tervező a kerthelyiségbe vezette a csapadékot. A főépületről egy másfél méter hosz- szú betonvályú nyúlik a kerthelyiségbe. Ezen ömlik le a csapadék nagy része. A lezúduló víz az első osztályú szórakozóhely nagy üvegfalára fog felfröcsögni. Hogy lehet az, hogy tervezőink, akik nagyszerű épületeket terveznek, építőink, akik pompás épületeket tudnak emelni, ilyen elemi hibákat követnek el?! Felelőtlenség, káros nagyvonalúság, nemtörődömség okozza e bosszantó és nemegyszer tetemes kárt okozó hiányosságokat!

Mi az ellenszerük ezeknek a melléfogásoknak?

Az Útépítő Vállalat vezetői a külföldi vendégekre való tekintettel vállalták, hogy szigetelik a teraszok szegélyeit. (Ideiglenes megoldás.) Ez némileg megnyugtatta a Vendéglátó Vállalat igazgatóját. Ám amikor arra gondolt, hogy a tető szigetelésében van a hiba, akkor ismét aggódni kezdett. Ugyanis ha rossz a tető, akkor bármikor és bárhol is. mét beázhat. Szigorú vizsgálatnak és a hiba megszüntetésének kell tehát következnie.

De vajon ki fizeti ennek költségeit? Azoknak az embereknek kell a zsebükbe nyúlni, akik a hibát elkövették!

Szegedi Nándor

Tízéves a kaposvári Üttörőház

Május 30-án, vasárnap ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a kaposvári Kilián György Üttörőház. A jubileumi program keretében délelőtt ünnepélyes úttörőavatáson mintegy ezer kaposvári pajtásnak kötik fel a vörös nyakkendőt. Ezután jubileumi kiállítás, kulturális és sportműsor, este pedig karnevál szerepel a programban.

— Itt sem hagytuk meg a százszázalékos óraelszámolást. Most a régi órabérrel szemben csak ötven százalék jár a várakozó vezetőiknek. Mivel ez gyakran fizetéscsökkenéssel jár, ezért azt tesszük, hogy a visszatérő kocsikkal sűrítjük a járatokat, ahol arra éppen szükség van.

— És ha nincs rá szükség?

— Akkor korrigáljuk a fizetésüket. Erre van lehetőség addig, amíg az új bérezési rendszer teljesen ki nem alakul.

A javítóból most indul ki Csomontányi Lajos a nyolctonnás Skodájával.

— Az új bérezésről érdeklődöm ...

— Nálam ugyan rossz helyen! — vág közbe. — Jóval kevesebbet kaptam.

Utánanéztünk teljesítményének: tizennégy napot dolgozott, ezerháromszáznyolcvan forintot keresett.

— A javítás, meg az, hogy beteg voltam, vetette vissza a fizetésemet — mondja.

— Elégedettek munkájánál a vállalatnál?

. — Hát... Nem tartozom a legelsők közé...

— A javítás miatt sokat álltak régebben a gépkocsik — mondja Késmárki József forgalmi 'szakosztályvezető. — Most, hogy egy kocsin mindig egy vezető ül, már kevesebb a meghibásodás.

— A sebességváltók hiánya okozza a legnagyobb gondot

— szól közbe Hoffiman Sándor.

— Hetenként utazunk föl Pestre, de sohasem kapunk. Jelenleg tizennégy tehergépkocsi áll alkatrészhiány miatt. Ezek kiesése ugyancsak hátráltatja a vállalat munkáját. Pedig közeledik a nyár, és a MÉK, a Tejipari Vállalat, a FÜSZÉRT, a Sütőipari Vállalat mind nagyobb igényeget támaszt az AKÖV-vel szemben.

Nagy József

Útépítés

Somogymeggyesen

Somogymeggyesen esős Időjárásban szinte lehetetlen volt közlekedni a földutakon: kocsitengelyig ért a sár, vízmosásoktól keletkezett kátyúk éktelenkedtek mindenfelé. Tavaly ősszel nagyarányú földmunkák kezdődtek a falu határában. Hozzáfogtak az útépítéshez, a falu és a 66-os útvonal összekötéséhez.

A múlt évben mindössze két hónapot dolgozhattak a vállalat gépei, a téliesre fordult idő megállította a munkát. A tavasszal folytatták a több mint ötkilométeres szakasz építését. Az állam tízmillió forintot adott az út elkészítéséhez. Por- talanított bekötő utat kap So- mogymeggyes, s hogy ez milyen sokat fog jelenteni, azt csak maguk a falu lakói tudják igazán felbecsülni. Szívesen vállaltak hát családonként tíz nap társadalmi munkát. Sokat segített az anyag fuvarozásában a helybeli Munkásőr Termelőszövetkezet. A társadalmi segítség értéke meghaladja a háromszázezer forintot.

A leendő útvonalon átépítik a villanyhálózatot, és körülbelül kétidlométeres szakaszon a kerítéseket és a járdát is áthelyezik. Az utóbbit kizárólag társadalmi munkában végzik. A hídépítés is számottevő összegbe kerül. A Koppány egyik mellékága fölött például több mint negyedmilliós költséggel vernek hidat. A múlt héten hozzáfogtak a kövezéshez azon a kétkilomé- ternyi szakaszon, ahol a földmunkák már befejeződtek.

A tervek szerint még ebben az évben elkészül a somogy- meggyesiek bekötő útja. Emellett egyéb munkákat is végeznek. Az ötvenötezer forint községfejlesztési hozzájárulásból járdát építenek. Másfél vagon cement és nyolc vagon kavics máris a helyszínen van, s ahol a bekötő út földmunkáival elkészültek, építik a betonjárdát.

Máris népszerű a siófoki szolgáltató kombinát

Néhány nappal ezelőtt kombinátba. A női fodrászat költözött be a Siófoki Szolgáltató Ktsz hét részlege az

és a cipészműhely máris telúj, impozáns szolgáltató jes kapacitással dolgozik.

az akAcos üt mögött

hullámosra marta a szél a futóhomokot. A kocsiút két oldalán apró homokbuckák között küzd a létért a gyengén sarjadó fű. Egy jó kőha- jitásnyira innen egymásra hajló barázdák állják útját a futóhomoknak. A barázdákon túl akácerdő bontja zsenge levélhajtásait. Az erdő tő- szomszédságában felkiáltójelként mered ki a földből egy gémeskűt sudárfája. A kutat zoqopia zn amurul láncolni a rozséból font kerítés.

— Ott lesznek — mutat a

rőzsekerítés felé kísérőm, a Lábodi Állami Gazdaság nagykorpádi kerületének

egyik agronómusa.

Jó ideig kételkedem még, mert embert sehol sem látni.

Ekkor a gémeskűt csikorgása hallik, utána lassan megmozdul fölfelé.

— Ott vannak mégis — állapítom meg.

— Tudtam én — mondja az agronómus. — Ezek az emberek sohasem hiányoznak.

A rozsdabarna rőzsekerítés mögött melegágyak sorakoznak. Jól fejlett dohánypalánta van mindegyikben. Horganyzott öntözőkannából víz zel locsolják az üde zöld nci vényt.

— Mekkora területet ültetDOHÄNYG

nek be ezzel a palántával? — kérdem az egyik embertől.

— Hetvenöt hold a tervünk

— mondja, aztán a nyomaték kedvéért hozzáteszi: — Hetvenöt hold havanna dohány.

— S tovább megy az öntözőkannával.

KÉREM ŐKET, hogy tartsanak egy kis cigarettaszünetet, addig beszélgetnénk.

— Cigarettázni menet közben is lehet — mondja Molnár Béla. — Én meg nem is dohányzom, de azért leülhetünk egy kicsit.

A fabódéból hosszú, gyalu- latlan padokat hoznak elő. Oda telepszünk.

— Itt vannak megkötve a csikók is — élcelődik Orosz Antal —, s látva, hogy körülnézzek, hozzáteszi; — Ott, a fák között

Kerékpárok sorakoznak a fák alatt Sorban egymáshoz támasztva. Munkakezdés előtt hosszú kilométereket kerekeznek. Egyikük Mikéből jön, akad, aki Lábodról.

A melegágyak között fehér monilót lenget a szél.

— Mindig ad munkát a dohány? — kérdem.

— Ha a dohány nem, akkor a növénytermesztés ad

munkát. De ha a dohányban van tennivaló, azt mi végezzük el. Azelőtt is így volt csak azzal a különbséggel, ha itt volt munka, akkor a növénytermesztésből hoztak át bennünket Aztán hatvanban brigádot alakítottunk. Pista bácsi, a brigád vezetőnk akkor azt mondta, hogy próbáljuk meg a szocialista brigádot. Egy kicsit húzódoztunk, de aztán nekiálltunk. Sikerült.

Ingis János, az egyik legöregebb brigádtag mondja ezt. Korára nézve viszont a legfiatalabbak közé tartozik.

— Mit jelent gazdasági szinten ez a szocialista brigád?

— Félmillió forintot. Tavaly ennyit hozott a dohány a gazdaságnak. Itt nagyér, ’-mi árn vigyázni, mert nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is fontos.

— És mitől függ a minőség?

összenéznek. Várják, hogy a másik szóljon. Nem nagyon szeretnek beszélni. Egy kis szünet után aztán többen is elkezdik.

— Az emberektől. Ha szívesen csinálják, itt lehet dohányt termelni. Valamikor előfordult, hogy a palántának nem a gyökerét, hanem a levelét ültették a földbe.

— Ez pedig csak pluszmunkát jelentett — teszi hozzá Brantmüller Mátyás. — Most, ha nincs is itt a Pista bácsi, akkor is elvégezzük a munkát. Meg is bízik bennünk, mert tudja, hogy megcsináljuk.

— Nálunk még nem volt veszekedés — mondja Feld József. — Ügy vagyunk, mint a testvérek.

— Megértik egymást az emberek. Mindenki tudja, hogy a másik munkáját nem nélkülözheti.

— Itt csak munkaszerető emberek dolgoznak. Itt bizonyítani kell szinte naponta* mert egy rossz öntözés is előidézheti, hogy tönkremenjen a palánta.

SORRA ADJÁK egymásnak a szót, s akár Kovács Ferencet, Bauer Mihályt, Szíj Ferencet vagy Molnár Bélát hallgatom, mindegyikük szavából a jobbra, többre törekvést lehet kiérezni.

— Mi úgy vagyunk itt, mint az az ember, aki idegenben találkozik az ismerősével. Jólesik találkozni a másikkal. Itt mindenkit nagyon szeretünk. A brigádvezetőt éppen úgy, mint a másikat.

— Ha sürget a munka, még a fizetésért sem megyünk be. Egy embert beküldünk, s az kihozza.

A brigádvezetőt Lábodon találom meg. Értekezletre igyekezett.

— Beszélt az emberekkel? — kérdezte Szabó István. — Akkor biztosan elmondtak már mindent. Hatvanban hu- szonketten ' ezdtük, most negyvenötén vagyunk. Nem, nincs ott mind. A többség burgonyát kapál. De akik most távol vannak, azoknak a munkája is bent van a jó minősedben meg a többlettermésben.

— Mivel tudná íellemezn! a. brie--iet Wiohban?

— Akárhova mentek dolgozni, mindenütt dicséretet kaptak... Kercza Imr*