Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-26 / 122. szám

r Illés Béla látogatásai Ni klán Ünnepi termelési értekezlet Néhány héttel ezelőtt adta hírül a sajtó, a rádió, hogy Illés Béla hetvenéves. A hír hallatán eszembe jutott, hogy az író — elmaradhatatlan pipával a szájában — ellátogatott Niklára a felszabadulás utáni évben. Alighogy eltakarítot­tuk a romokat, a falu népe az újjáépítésen dolgozott. Illés Béla nevét akkor még nem sokan ismertük. Két na­pot töltött a faluban. Megmutattam neki a községet, beszá­moltam a nép küzdelmes életéről. Nagyon közvetlen ember­nek ismertem meg az írót. Elmondta, azért jött el Niklára, hogy megismerkedjen Berzsenyi falujával. Amikor másodszor látogatott el hozzánk, éppen a sza­vazóurnákhoz járultak a niklaiak, hogy saját soraikból vá­lasszanak képviselőket. Ekkorra már eltűntek a rossz emlé­kű urasági birtokok, majorok, egymás után épültek a taka­ros családi házak. Illés Béla derűs mosollyal jegyezte meg: — Ugye, megmondtam, hogy nemsokára szép lesz a ti éle­tetek. Most már aztán vigyázzatok ... azokra szavazzatok, akik igazán a népért dolgoznak. Jó pár év eltelt azóta. Megismertük Illés Béla műveit. Ha az író most látogatna el falunkba, biztosan nem ismerne rá, annyit fejlődött azóta. Hársházi István levelező KISZ-ESKÜVŐ POLÁNYBAN Zsúfolásig megtelt a párt­klub május 8-án Polányban. Itt tartották meg a második KISZ-esküvőt. Hajdú István és Galambos Magdolna KISZ- esek virágcsokros úttörők, vő­félyek és koszorúslányok sor­fala közt léptek be a szépen földíszített terembe. Az új le­mezjátszón fölcsendült Wag­ner Lohengrin c. operájából a nászinduló. Balia Jenőné vb- titkár nagyon szép beszédet mondott, majd összeadta a fia­talokat. Németh Mária középiskolás Petőfi Szeretlek kedvesem cí­mű versének elszavalásával kedveskedett az új párnak. Ballér István a járási KISZ- bizottság nevében köszöntötte és ajándékozta meg a két fia­talt. A helybeli szervezet ne­vében Kakstetter Mária üdvö­zölte Hajdú Istvánt és felesé­gét, s átadta a polányi fiata­lok ajándékát. A jelenlevők sok szerencsét, boldogságot kí­vántak az új párnak. A nászmenet fúvós zene kí­séretében a művelődési terem­be vonult. Megkezdődött a la­kodalom. Csaknem kétszáz vendég köszöntötte a fiatal há­zasokat. Somfai Sándor levelező F| msőséges ünnepségre gyűl­tek össze a Balatonszárszó és Vidéke Földművesszövetkezet tagjai, dolgozói a körzethez tartozó tizenkét községből má­jus 15-én. Az alapító tagok kü­lön meghívót kaptak az ünne­pi termelési értekezletre. A helybeli úttörők énekkel, sza­valattal köszöntötték a megje­lenteket. Elek Sándor, az fmsz igazgatóságának elnöke számolt be a szövetkezet mun­kájáról, megalakulásáról. Visszaemlékezett a felszaba­dulás utáni első évek nehézsé­geire, az indulásra, amikor né­hány áldozatkész tag és dol­gozó megalakította a szövetke­zetét. összehasonlította az ak­kori és a mostani több milliós vagyonnal rendelkező fmsz helyzetét. Elek Sándor ismer­tette a felszabadulási munka­verseny eredményeit. Az alapító tagok érdekes epizódokat elevenítettek föl az indulás korszakából. A felszó­lalók rámutattak a hibákra is. Az igazgatóság emléklapot adott az alapító tagoknak. A kiváló dolgozók pénzjutalmat és oklevelet kaptak. Keserű Gyula Fonyód, Fő u. 74. Fürdik a holdvilág... Meséli az ismerő­söm, hogy nem tud­ja, mi ütött az is­merősébe. Az isme­rősöm ismerőse még 1945-ben keveredett ki jómódú család gyermekeként a kö­dös Angliába, s ott él azóta is. A szü­lőföldhöz az emléke­ken kívül más ugyan már nemigen köti — szülei meghaltak —, de azért minden ér­dekli, ami velünk kapcsolatos. Vadász- sza a Magyarország­ról szóló újságcik­keket, szorgalmasan levelez az itthoniak­kal, sőt a közel­múltban azt írta, hogy hazajön látoga­tóba. Ismerősöm örömmel olvasta a levelet, s válaszához egy hangos levelező­lapot mellékelt, mi­vel közelgett az ide­genbe szakadt hon­fitárs születésnapja. És azóta mintha csak elvágták volna a magyarból lett an­gol utazókedvét. Én sem tudtam mi­re véljem a dolgot, míg ismerősöm el nem árulta, mi volt a lemezen. Most már minden világos. Kép­zeljük el, milyen óva­tosan bontogatta ki a címzett a becses ajándékot! Elérzéke- nyülve nézegette a réff látott hazai tá­jat a színes fölvéte­len, majd legkényel­mesebb karosszéké­be süppedve a zene­szekrény tányérjára helyezte a lemezt, s szemét lehunyva át­engedte magát a ze­ne élvezetének . . . Hi­ába, ez a zene az igazi! Hát még ami­kor rákezdte az éne­kes a reszelős ba­ritonján : »Fürdik a holdvilág az ég ten­gerében . ..* Mosoly­gott csöndesen, s aprókat bólintott. Szinte látta a gyolcs­gatyás, árvalány ha­jas, fokosos harami­ákat. De mintha ró­la is szólna a nóta: Elhagytam házadat, földönfutó lettem...* Kétségtelen, hogy ró­la szól, sőt egyene­sen neki. »Elmennék én haza, itt hagynám ezeket, / örömest itt hagynám, de most már nem lehet. . .« ö akart utazni, s a jó barát így üzent neki az óhazából. Nem is csak üzent, figyelmeztetett! Anyanyelvtől elszo­kott füle issza a sza­vakat, agya kétség- beesett gyorsasággal teremt köztük ér­telmes rendet, s der- medten hallja a be­fejezést: Édesanyám meghalt. .. kis há­zunk azóta. / Régen összeroskadt ... s áll az AKASZTÓFA.* Így aztán igazán nem csoda, ha utol­só levelében ko­rábbi kedves tervé­ről csak ennyit írt: Egyelőre nem uta­zom! Varga Sz. Sándor Középiskolás brigádvezetők tanácskozása Még mindig nem tüntették el a dzsungelt Megyénk középiskoláinak brigádvezetői május 14-én a kaposvári Kilián György Ifjú­sági Házban megbeszélték a nyári építőtáborok munkájá­val kapcsolatos kérdéseket Zetz József tanár elmondta, hogy a somogyi fiatalok egy része a Balaton partjára uta­sak. Június 27-től augusztus 21-ig négy turnusban, kéthe­tenként váltják egymást a lá­nyok. Zöldséget szednek, nö­vényt ápolnak, szőlőt kötöz­nek, gyümölcsöt szednek. A fiúk csatornát és utat építe­nek, folyószabályozásban vesz­nek részt. Naponta hat órát dolgoznak az építőtábor lakói, majd filmet néznek, tájékoz­Megengedhetetlen módon magasították a kéményt Futó Lajos 1 érvéiezőnk meg­írta, hogy a szél ledöntötte a lábodi művelődési otthon ké­ményét. Az Építésügyi Minisztérium elnöki és jogi főosztálya tájé­koztatta a szerkesztőséget eb­ben az ügyben. A művelődési otthon tervezése társadalmi összefogással kezdődött, a ki­vitelezés is így indult. Az építést az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat fe­jezte be. A művelődési ott­hon átadása-átvétele tavaly februárban volt. A gépészter­vező kérte, hogy magasítsák meg az egyik kéményt. A ki­vitelező mintegy négy méter­rel megmagasította terv nél­kül. Mulasztás terheli a kivi­telezőt, mert műszaki szem­pontból megengedhetetlen módon magasították meg a kéményt, mindenképpen vár­ható volt, hogy tönkremegy. A ledőlés után a vállalat mű­szaki dolgozói megtervezték a helyreállítást. Négyoldali me- revítéssel falazták újra a ké­ményt. Lejárt a garancia Mitnlk Jánosné szuloki ol­vasónk szóvá tette, hogy a barcsi ktsz nem javítja meg a mosógépét. Monath László, a Gépipari Elektromos Karbantartó Vál­lalat termelési főosztályveze­tatókon vesznek részt, szóra­koznak, sportolnak. A nyitó és záró tábortűz műsorát a fia­talok állítják össze. A brigá­dok versenyeznek egymással. Munkájukat háromnaponként értékelik, az első hat pénzju­talmat kap. Az első három helyre kerülő iskola zászlót, oklevelet kap. Minden táboro­zó mellére kitűzik az emlékjel­vényt. A balatonboglári tábor pa­rancsnoka Gavora Zoltánná lesz, a III. sz. gimnázium ta­nárnője. Az ifjú brigádvezetők a szünetben megnézték a had­történeti kiállítást. tője közölte, hogy a panaszos először 1964. VII. 13-án vitte el a gépet a ktsz-hez. A szö­vetkezet kicserélte a motort. A tulajdonos augusztusban átvette a mosógépet a szuloki boltban. A második hibabe­jelentés október elején érke­zett a ktsz-be. Mitnikék feb­ruár 17-én vették a gépet, a garancia augusztus 17-én le­járt. A második javítás azért húzódott el, mert Mitnik Já­nos garanciális javítást köve­telt. A ktsz április 12-én ki­fogástalan állapotban adta ki a mosógépet a családnak. Befejezik a munkát Szabi Ferenc kaposvári ol­vasónk kifogásolja, hogy a Do­bó István utcában nem rakták le a burkolatot egy körülbe­lül tizenkét méteres szakaszon. Farkas Géza, a városi tanács építési és közlekedési osztá­lyának vezetője közölte, hogy 1964-re és 1965-re ütemezték be a Dobó István utcai útépí­tést. A szerződés szerint e hó végéig kell befejezni a mun­kát. A kivitelező vállalat a szóban forgó szakaszt is ellát­ja burkolattal a terv szerint. Elszállítják a strandjátékokat Lapunk március 17-1 számá­ban szóvá tettük, hogy hosz- szú idő óta hevernek betonál­latok egy kukoricagóré mö­gött Balatonboglárons Nagy feladatot ró az ide­genforgalom a Balaton-parton levő vállalatokra, szövetkeze­tekre, lakosokra. Nem közöm­bös, milyen véleménnyel tér­nek haza az itt nyaraló kül- és belföldi vendégek. Nemcsak az ellátás, az elhelyezés formál­ja véleményüket, hanem a környezet esztétikai hatása, a rend és a tisztaság is. A tanács, az fmsz, a vállala­tok minden elkövetnek Bala- tonmárián, hogy megfelelően fogadhassák a vendégeket. A vasútra azonban nem jellem­ző ez a szemlélet. Az állomás­tól a műútig vezető »sétány« mellett évek óta szemét, bo­zót, gaz éktelenkedik a ven­dégek bosszúságára. A községi tanács megkezdte a műút mel­Major Béla, a Balatoni In­téző Bizottság főtitkára tájékoz­tatta a szerkesztőséget, hogy a betonjátékok egy része a me­gyei tanács megrendelésére Balatonbogláron készült. Nem érte el a százezer forintot a Balaton két partjára szánt já­tékok költsége. A beton játé­kok és díszek szakemberek, képzőművészek véleménye, ter­ve adapján készültek, formá­juk a vidék jellegéhez alkal­mazkodik. Ha felállítják őket a strandokon, díszítik a kör­nyezetet. A díszeket annak idején a tél beállta miatt nem szállí­tották el, azóta a helyszíre ke­rültek. Intézkedett az IKV Kovács János kaposvári ol­vasó megbírálta a parkosttókat a Marx Károly közben vég­zett rossz munkájukért. Inke Sándor, a Kaposvári Ingatlankezelő Vállalat igaz­gatója közölte, hogy a városi tanács kertészeti részlege tet­te tönkre az aknatetőket és a járdát. Az IKV értesítette a részleget a kárról, felszólítot­ta, hgy rövid időn belül ház­iig helyre. letti terület parkosítását, ren­dezését. A MÁV azonban még nem tett semmit a szóban for­gó terület rendbetételére. A tanácstagok évek óta reklamál­nak emiatt, tavaly a NEB fo- nyódi elnöke a lapunkban hív­ta fel a MÁV figyelmét a tűr­hetetlen állapotra. Sajnos, nem volt eredménye. A nyár rohamosan közeleg, az idegen­forgalom további növekedésé­re lehet számítani. Tüntessék el végre a dzsungelt! Bandi Margit tanácstag Mikor lesz csatorna? Felépült a ház Marcaliban a Petőfi és a Rákóczi út sarkán. A Petőfi utcai szakaszán azon­ban nem szerelték föl a csa­tornát. Az épületet már hóna­pokat ezelőtt átadta a kivitele­ző vállalat, a csatornának azon­ban híre-hamva sincs. így az­tán a járókelők nyakába cso­rog az esővíz a tetőről. Mond­hatná valaki, hogy kerüljék ki a házat. Esős időben nem te­hetik, mert a túloldalon ak­kora a sár. hogy elmerülné­nek. Reméljük, hogy levelünk nyomán orvosolják az hibát. B. I. Furcsa A barcsi szülészeten feküdt a feleségem, kérésére egy üveg sört akartam neki vinni az 5. számú szövetkezeti italboltból. A boltos felesége kedves sza­vakkal érdeklődött feleségem és az újszülött hogyléte felől, majd közölte velem, hogy nincs egyetlen üveg sörük sem. A kórházi látogatás után meg­lepődve tapasztaltam, hogy pa­lackozott sört isznak a ven­dégek. Észrevételemet közöl­tem Bencsik Istvánnal, az italbolt vezetőjével: — Amíg van csapolt sör, nem szolgálunk ki palackozot­tat — válaszolta. Ebben az esetben elégtelen­re vizsgázott emberségből az ital boltos. B. V. Barcs Gödör a főutcán Hatalmas gödör tátong már másfél éve a kaposvári Május 1. utcában, a szikvízüzem be­járatánál. Nagyon sokan jár­nak erre, s véleményük az, hogy szégyene a környéknek ez a gödör. Szánja rá magát a szikvízüzem a gödör feltölté­sére! K. J. Fehér Éva levelező ill été e s e r e aszó A Munka Törvénykönyvének módosításáról A kártérítés közlésének új szabályairól A dolgozót a kár megtéríté­sére továbbra is a kár fölfede­zésétől számított harminc na­pon belül kell indokolt, írás­beli határozatban kötelezni, még akkor is, ha munkaviszo­nya időközben megszűnt; ha a károkozás vagy a kár mértéke előzetes hatósági vagy bírósá­gi eljárás során válik ismertté, a harmincnapos határidőt az eljárást befejező jogerős ha­tározat közlésétől kell számí­tani. A vezető állású, vala­mint a felelős beosztású dol­gozó a ‘kártérítés érvényesí­tésének elmulasztása miatt leg­korábban akkor kötelezhető kártérítésre, amikor az emlí­tett harmincnapos határidőn belül a kártérítést nem érvé­nyesítette. A munkaügyi vi­tát intéző szervnél kérhető a dolgozó kártérítési kötelezett­ségének megállapítása, ha a harmincnapos határidő eltelt, valamint akkor, amikor a mun­kaügyi vitát intéző szerv dön­ti el, hogy a kár a felelősség szempontjából gondatlan bűn- cselekménnyel okozott-e, végül dolgozójával szemben a magán- munkáltató minden esetben. Ha viszont az ügyben büntető eljárás folyik, a kártérítési igény annak keretében is érvé­nyesíthető. A kártérítési ha­tározat meghozatala előtt a dol­gozót a lehetőséghez képest meg kell hallgatni, a határozat A megőrzési Az eddig felsoroltakon túl vétkességre való tekintet nél­kül is felelős a dolgozó a kár­ért, ha a hiány visszaszolgálta­tási vagy elszámolási kötelett- séggel átvett olyan dologban következett be, amelyet állan­dóan őrizetében tart, kizáróla­gosan használ vagy kezel. Ez a felelősség a teljes kárért fenn­áll. Ebben az esetben is — bár csak kivételesen rendkívül méltánylást érdemlő körülmé­nyek között — helye van a kártérítés mérséklésének. A vétkességre tekintet nélkül fennálló, úgynevezett megőr­zési felelősség szabályai alap­jában véve nem változtak, in­kább kiegészültek. Ilyen ki­egészítés az a rendelkezés, amely szerint abban az eset­ben, ha több dolgozónak együt­tesen adtak át dolgokat meg­őrzésre, munkabérük arányá­ellen benyújtott panasznak pe­dig halasztó hatálya van. Lényeges az új rendelkezé­sek között az is, hogy a kár összegének meghatározásánál a megrongált dolog kijavításá­ra fordított kiadást — ide ért­ve az üzemviteli költséget- és a kijavítás ellenére még fennma­radó esetleges értékcsökkenés mértékét, ha a dolog megsem­misüli, vagy használhatatlan­ná vált, a beszerzési értéket, a dolog jogtalan eltulajdonítása esetén pedig a fogyasztói árat kell figyelembe venni. A veze­tő és a felelős beosztású dol­gozónak a kártérítés érvénye­sítésének elmulasztásával oko­zott kár megtérítésének köte­lezettsége pedig nem terjedhet túl annak a dolgozónak a fe­lelősségén, akivel szemben a kártérítés érvényesítését elmu­lasztotta. Üj az a rendelkezés is, hogy ha a kárt többen, együttesen okozták, a károkozásban részt vevők vétkességük arányában felelnek; ha a kárt anyagi ha­szonszerzés céljából, szándéko­san okozták, a kár egyetemle­ges megtérítésére is kötelezhe­tők a munkaügyi vitát intéző szerv útján. Egyetemleges kö­telezésnek van helye, ha a kü- lön-külön marasztalás az oko­zott kár megtérülését veszé­lyeztetné, vagy aránytalanul késleltetné. felelősségről ban felelnek, és a kár megté­rítésére egyetemlegesen is kö­telezhetők. Meg kell még jegyezni a megőrzési felelősséggel kapcso­latban, hogy ha a megőrzésre átadott dolog megsemmisülése vagy megrongálódása folytán keletkezett a kár, a dolgozóra a kártérítést a vétkességi fe­lelősségre megállapított sza­bályok szerint kell kiszabni. Ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a dolgozót terheli. A raktárak és kereskedelmi egységek dolgozóinak a leltár­hiányért fennálló anyagi fele­lősségét továbbra is a már is­mert külön jogszabályok rende­zik. Ugyancsak nem változott a vállalat anyagi felelőssége az üzemi balesetekért és más egészségi károsodásért. (Folytatjuk) Dr. K. I. Hozzászólás cikkeinkhez Jogosan kifogásolta a lap a tabi húselosztást Lapunk március 18-i drámá­ban cikket közöltünk 18 kiló tisztesség címmel. Megállaoítot- tuk. hogy joggal kelt felhá­borodást a közvéleményben, ha némely vezetők beosztásuknál fogva jutottak volna előnyhöz Tabon a húselosztásnál. Dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára megvizsgál­tatta a húsügyet, s a cikkben közöltekkel azonos megállapí­tásra jutott. Nem rendszere­sen, de előfordult, hogy a já­rási székhely egyes szerveinek dolgozói a cikkben jogosan kifogásolt módon szerezték be a húst. A megyei tanács uta­sította a községi tanács vb- elnökét, intézkedjen, hogy a hatósági húsbolt szabályosan árusítsa a húst a jövőben. Felhívta a figyelmét, hogy ilyen ne forduljon elő többet. Intézkedett a Vendéglátó Vállalat Esti razzia című írásunkban szóvá tettük, hogy Ittas em­bereket Is kiszolgálnak né­melyik italboltban. A Somogy megyei Vendég­látó Vállalat április 1-i cik­künk nyomán ismét felhívta dolgozóinak figyelmét, hogy tartság meg az ittas egyének kiszolgálását tiltó rendelkezé­seket. A vállalat utasította a Kinizsi Söröző, a Kék Egér, a Liget és a Diófa vendéglők vezetőjét, hogy tartson ren­det, mert fegyelmi úton von­ja őket felelősségre, ha is­métlődik a cikkben bírált hiba. Temesi József, a Szövetke­zetek Somogy megyei Köz­pontjának főosztályvezetője egyetértett cikkünkkel, s fi­gyelmeztették a szentjakabi raktárost és a Szigetvár utca végén levő vendéglő vezetőjét. Talán jövőre megrendezik a középiskolás dalostalálkozót Lapunk április 18-i számában cikket közöltünk Középiskolás dalosok, merre vagytok? cim- mel. Javasoltuk a megyei mű­velődésügyi osztálynak és a KISZ megyei bizottságának, hogy rendezzen középiskolás dalostalálkozót. Varga István, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője válaszában megállapította, hogy valóban nem rendeztek még a közép- iskolás énekkarok olyan da­losversenyt, mint az általá­nos iskolák. Négy középisko­lának van énekkara Kaposvá­ron, a többi kórus járási székhelyen működik. Dalos­versenyt csak megyei kere­tekben lehet elképzelni, en­nek megszervezése pedig idő­be és pénzbe kerül. A megyei középiskolás énekkarok jó ré­sze kezdő (Barcs, Siófok, Fo­nyód, III. sz. Közgazdasági Technikum, Nagyatád, Mar­cali), reprezentatív szerepelte­tésük bizonyos időt kíván. A városi és járási középiskolás énekkarok eddig is szerepel­tek különféle helyi és me­gyei rendezvényeken. A művelődésügyi osztály terve, hogy a jövő tanévben megrendezi a középiskolás kórusok megyei találkozóját. Figyelembe kell venni, hogy más a város kilenc általános iskolájának kórusait össze­hozni, s más a megyében szétszórtan levő tizenkilenc középiskoláét, annál inkább, mivel többnek kezdő ének­kara van. A csekély óraszám (miatt a középiskoláknak nincs önnálló ének szakos tanáruk, óraadók tanítják az éneket, vezetik a kórust • legtöbb helyen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom