Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-04 / 103. szám

SOMOGYI NEPLAl­2 Kedd, 1965. május 4. Káprázatos májusi felvonulás Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) vés elvtársak! A nemzetközi élet égboltján ma komor vi­harfelhők tornyosulnak. Az amerikai imperializmus a viet­özönlöttétk el a teret, köszönt­ve a kormány és a párt veze­tőit, a külföldi vendégeket. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a forradalmi munkás­beszélünk munkáról, ol­dandó feladatokról, erőfeszí­tésről. Most arra gondolunk, hogy a haladó emberek a vi­lágon mindenütt megünneplik ezt a nagy napot, s ez a szó­Dobi István, Kádár János, Rónai Sándor, Kállai Gyula elvtársak a tribünön. nami nép ellem barbár ag­resszióval és sorozatos provo­kációval súlyosan veszélyezte­ti a világ békéjét. Az amerikai agresszoroiknak a nemzetközi jogot durván lábbal tipró gá­lád bűncselekményei ellen vi­lágszerte száz és százmilliók emelik fel tiltakozó szavukat, a földkerekség béke- és sza- badságszerető néped messze- hangzó szóval követelik: »El a kezekkel Vietnamtól.-« Mi, ma­gyar dolgozók egyek vagyunk a világ dolgozó százmillióival ebben a cselekvő szolidaritás­ban. Egyek vagyunk velük ab­ban, hogy erőnkhöz mérten mi is minden segítséget megadunk vietnami testvéreinknek. Be­szédét ezekkel a szavakkal fe­jezte be: — Éljen május else­je, a világ dolgozóinak harcos seregszemléje! Éljen és virá­gozzék a világ dolgozóinak le­győzhetetlen harci egysége és összeforrottsága! Éljen a né­pek barátsága! Éljen a szocia­lizmus és a béke. Percekig tartó taps, éljenzés, majd a harsonák hangjai mel­lett megkezdődött a minden eddigit felülmúló, káprázatos május elsejei felvonulás. Az első sorokban mentek azok a párt-, állami és szakszervezeti vezetők, akik már a gyülekező- helyeken fölkeresték az ünnep­lő dolgozókat, hogy velük együtt vonuljanak fel. Ott volt köztük Apró Antal, Biszku Bé­la, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Brutyó János, Ilku Pál, a Po­litikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály és Szurdi Ist­ván, a Központi Bizottság tit­kárai. Két és fél órán keresztül hömpölygött a dolgozók ára­data, majd fél egykor véget ért az üzemek és kerületek felvo­nulása, s az óriási téren több mint másfél ezer fehér inges, vörös nyakkendős úttörő futott a Gorkij fasortól a tribünök­höz, virágcsokrokkal köszöntve a nézőket. Végül a nézők paraszt kormány elnöke a kö­vetkező nyilatkozatot adta a budapesti dolgozók május else­jei seregszemléjéről. — Szívből üdvözlöm dolgozó népünket a nemzetközi mun­kásosztálynak ezen a nagy ün­nepén. A köznapokon sokat lidaritás öröm számunkra. A mi népünk előnye, hogy immár huszadik esztendeje szabadon ünnepel, és ez így lesz ezután is. Minden jót kívánok min­denkinek: sikereket a munká­ban, boldogságot személyes életükben. (MTI) vaszlri Moszkvába megy A Reuter-iroda diplomáciai forrásokra hivatkozva hétfő reggel azt jelentette, hogy si­került egyhetes fegyvernyug­vást kötni a mocsaras Kutch térségében egymással szem­ben álló indiai és pakisztáni csapatok között. Az United News India hír- ügynökség jelentése szerint Sasztri miniszterelnök levél­ben tájékoztatta Koszigint, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökét a pakisztáni—in­diai határon kialakult hely­zetről. Az indiai miniszterel­nök a jövő héten hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik. , A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége mély megrendü­léssel tudatja, hogy Szakasits Árpád elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Ta náesánák tagja, országgyűlési képviselő, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa elnökségének tagja, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-világtanács tagja, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségének elnöke, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökségének tagja rövid szenvedés után 77 éves korában elhunyt. Szakasits Árpád elvtársat a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa sa­ját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intéz­kedés. (MTI) Szovjet javaslatra A Biztonsági Tanács dóit a Dominika dlcni amerikai intervenció Ezer halott, ezerkétszáz sebesült — Az utcákon „halál szag“ Kiss Csaba, az MTI wa­shingtoni tudósítója jelenti: Az amerikai katonai veze­tés, a diplomácia és a pro­paganda egész apparátusa lá­zas mozgásban volt a hét vé­gén, hogy sikerre vigye az Egyesült Államok fegyveres intervencióját a Dominikai Köztársaság ellen. Johnson elnök két nap alatt két tele­vízióbeszédet mondott, min­den alkalommal újabb és újabb csapaterősítések kikül­dését jelentve. Hétfő reggelre a Dominikában partra szállt egységek létszáma már meg­haladta a 15 ezret. Johnson vasárnap esti te­levíziónyilatkozatában azt mondotta, hogy a dominikai Nasszer A szocializmus szabadságot és jólétet ad népünknek Május elsejei felvonulás Kairóban A munkások ünnepét idén első ízben nemzeti ünneppé nyilvánító EAK fővárosában félmilliós tömeg vonult fel a Köztársasági térre. A kétórás késődélutáni felvonulás után tömé-"■"’ülést tartottak a ha­talmas téren Nasszer elnök mondott beszédet. Az EAK elnöke méltatta a május elsejei ünnep jelentő­ségét. majd az o"y'n' munkások új felelősségéről szólt: hangsúlyozta, hogy je­lentős szerep vár rájuk a szocialista demokrácia elmé­lyítésében, a szocialista rendszer megszilárdításában. »A nagytőkés hatalom nem adott se szabadságot, se jólé­tet népünknek — mondotta az elnök —, a szocializmus feladata, hogy mindkettőt megadja«. Kambodzsa szakít Amerikával Norodom Szihanuk kambod­zsai államfő hétfőn rádióbe­szédében bejelentette, hogy országa megszakítja a diplo­máciai kapcsolatokat az Egye­sült Államokkal. A konzuli kapcsolatokat ideiglenesen fenntartják, de azok tartama is az Egyesült Államok maga­tartásán múlik. Rámutatott arra, hogy a haladást egész sor olyan tör­vény fékezi még, amelyet a nagytőkések és földbirtoko­sok hatalma idején hoztak. »Olyan új törvényekre van szükség, amelyek a nép érde­keit fejezik ki és védelme­zik« — mondotta az elnök, majd a tömeg lelkes tapsvi­harában jelentette be, hogy hat hónapon belül kidolgoz­zák és októberben közzéte­szik az EAK új szocialista törvényeit, amelyek megfe­lelnek majd a forradalom új szakaszában megkívánt kö­vetelményeknek. Nasszer elnök ezután a ter­melés fokozására hívott fel, és hangsúlyozta, hogy min­denáron meg kell védeni az EAK függetlenségét. Elmond­ta, hogy az amerikaiak a gazdasági segélyt politikai föltételekhez szeretnék kötni. »ezt azonban az EAK soha­sem fogadja el«. A gazdasági nyomással szemben a munka a helytállás legjobb módja: áldozatokat vállalunk, de rrirr^láztitást soha. Beszédének külpolitikai ré­szében az elnök első ízben foglalt állást a Burgiba-ügy- ber Elutasította a tunéziai elnök javaslatait, amelyek — mint mondotta — csak az imperializmusnak és közel- keleti támaszpontjának, Iz­raelnek kedveznek. »Ha Bur- giba el is felejtette, százmillió arab nem felejtheti el a Pa­lesztinái arab menekültek tragédiáját« — fűzte hozzá, majd a 17 éve fennálló prob­léma megoldásának útját az arab népek gazdasági és ka­tonai hatalmának növelésé­ben jelölte meg. (MTI) Kozmetikai kiállítás május 5-én a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat rendezésében Nagyatádon, a Fegyveres Erők Klubjának kultúrtermében. Szaktanácsadás a kozmetikai szerek helyes használatáról. (94810) A szovjet szakszervezetek vasárnap fogadást adtak a 70 országból ^ május elsejei ün­nepségekre érkezett külföldi szakszervezeti és munkáskül­döttségek tiszteletére. Kubában letartóztattak egy héttagú kémcsoportot, amely a CIA amerikai hírszerző központ megbízásából gyűj­tött értesüléseket. A kéme­ket katonai törvényszék elé állítják. Malinovszkij marsall, szov­jet honvédelmi miniszter hét­főn fogadta a Bumedien első miniszterelnök-helyettes, had­ügyminiszter vezetésével Moszkvában tartózkodó algé­riai küldöttséget. Messmer francia hadügy­miniszter Bonnba érkezett, hogy nyugatnémet kollégájá­val, Von Hassellel tárgyal­jon. Az Európa Tanács minisz­teri bizottsága hétfőn Stras- bourgban egynapos tanácsko­zásra gyűlt össze. Napirenden szerepel a Közös Piac és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás kapcsolatainak szó- fŰ74se. VI. Pál pápa hétfőn kihall­gatáson fogadta Cabot Lod- ge-ct. J«’ nson elnök külön- megbízottját, aki jelenleg vi­lág körüli úton /an, hogy is­mertesse az amerikai kor­mány vietnami politikáját. forradalom vezetése »telje­sen a külföldről irányított kommunisták kezébe ment át«, s kijelentette, hogy az Egyesült Államok — és sza­vai szerint — az Amerika kö­zi rendszer többi részvevője »nem engedheti meg egy második Kuba létrejöttét« a nyugati féltekén. Az elnök azt állította, hogy az Egye­sült Államok fegyveres erői senkit sem támadnak meg, ugyanakkor kijelentette, hogy amíg ő elnök, »nem engedi meg az amerikai katonák el­leni támadást«. Az Egyesült Államok nyo­mására az Amerikai Államok Szervezete még szombaton úgynevezett békéltető bizott­ságot küldött Dominikába, azonban senki sem tudja pon­tosan körvonalazni, mik a bi­zottság feladatai, s milyen rendezést akarnak rákénysze­ríteni Dominikára. Juan Bcs»h, a korábban elüldözött elnök a CPS televíziónak adott nyilatkozatában ismé­telten leszögezte,-hogy __ a dominikai forradalom »nem a kommunisták, ha­nem a szabadság és a demokrácia helyreállítá­sáért küzdő hazafiak irá­nyításával tört ki a dik­tatúra rendszere ellen«. Bosch leszögezte, az amerikai intervenció után nem lát semmiféle reményt arra, hogy a forradalom elérheti ezt a célját. A harcoknak egyébként ed­dig körülbelül ezer halálos áldozata van, a sebesültek száma 1200. A nyugati újság­írók egyik csoportja a tűz­szünetet felhasználva látoga­tást tett a felkelők által el­lenőrzött régi városnegyed­ben. Az AFP tudósítójának jelentése szerint az utcák siralmas képet nyújtanak, az üzletek ki­rakatait betörték, a szél leszakadt telefondrótokat lóbál és az egész negye­den a »halál jellegzetes szaga érződik«. Az utcákon sokhelyütt teme- tetlenül hevernek a halottak. Az Amerikai Államok Szer­vezete tanícskozó testületé­nek vasárnapi ülésen heves vita zajlott le az Egyesült Államok egyoldalú dominikai intervenciójáról. Több latin­amerikai ország képviselője élesen bírálta az amerikai lé­péseket. általános felháboro­dást váltott ki, hogy Wa­shington teljesen figyelmen kívül hagyta a többi latin­amerikai ország véleményét. Chile képviselője határozati javaslatot nyújtott be, amely követelte, hogy O Vessenek véget az am. .- kai erők egyoldalú akció­jának, amint ezt az ameri­kai erők »humanitárius küldetése« (vagyis a külföldi állampolgárok biztonságba helyezése) lehetővé te­szi; O hogy az amerikai expedí- ciós hadtest a lehető leg­szigorúbb semlegességet ta­núsítsa a konfliktusban; O hogy az amerikai expedí- ciós erőket bocsássák az AÁSZ rendelkezésére. Me­xikó még ennél is radikálisabb határozati javaslatot terjesztett be, egyszerűen követelte az amerikai erők visszavonását, és újra állást foglalt a be nem avatkozás elve mellett, amit az AÁSZ alapokmá­nya is leszögez. Bunker, az Egyesült Álla­mok képviselője az AÁSZ ta­nácskozásán kereken elutasí­totta mindkét javaslatot. Az amerikai megbízott' Mexikó, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Venezuela és Peru képviselői­vel külön megbeszélést folyta­tott, és kijelentette, hogy az amerikai fegyveres erők nem­zetközivé tétele összeférhe­tetlen lenne az amerikai al­kotmánnyal« Bunk:, azt kö­vetelte, hogy más latin-ame­rikai országok is küldjenek csapatokat Dominikába és ilyen értelmű ^határozati ja­vaslatot nyújtott be az AÁSZ ülésén. Hétfőn összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy a Szovjetunió és Kuba kérésére megvitassa a dominikai hely­zetet. U Thant ENSZ-főtitkár megszakította európai útját és vasárnap este — három nappal a tervezett időpont előtt — visszatért New Yorkba, hogy részt vehessen a vitában. Kuba képviselője vasárnap hivatalosan kérte, hogy felszólalhasson az ülé­sen. A Pravda hétfői számában Borovszkij rámutat, hogy a tonferészgyalogság bevetésé­vel az amerikai elnök nem­csak az ENSZ alapokmányát tiporta sárba, hanem magát az Amerikai Államok Szer­vezetét is. Washington csak akkor hozta a szervezet tudo- 1 mására akcióit, amikor a j r>—(r^zállás A- kai föl­dön már megtörtént. Dél-vietnami hadihajók hehatoltak a VDK felségvizeire Május 2-án éjjel két dél­vietnami hadihajó behatolt a Vietnami Demokratikus Köz­társaság felségvizeire és elfo­gott egy halászhajót négy ha­lásszal a fedélzetén. Szintén május 2-án a déli órákban tíz amerikai sugárhajtású repülő­gép bombázta és fedélzeti fegy­verekkel lőtte Con Co szigetét. Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint a Kínai Nép- köztársaság kormánya magáé­vá teszi és teljes mértékben támogatja azt a három felté­telt, amelyet Kambodzsa tá­masztott Kambodzsa ügyében mAriartandó nemzetközi érte­kezlet összehívására vonatko­zóan. A három feltétel a követke­ző: 1. Az értekezletet az 1954- es, nem pedig a Laoszról meg­tartott 1962-es konferencia mintájára kell lefolytatni. 2. Elfogadhatatlan, hogy az érte­kezleten részt vegyen az úgy­nevezett dél-vietnami kormány küldöttsége, mivel a dél-viet­nami népet csak a Dél-vietna­mi Nemzeti Felszabadítási Front képviselheti. 3. A Kam­bodzsára vonatkozó tárgyalá­sokba nem szabad belekeverni a vietnami és a laoszi kérdést. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom