Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-23 / 120. szám
SOMOGYI NÉPLAP 10 Vasárnap, 1965. május 23. JHlkSzjáJth e túl n messBHBTBROn Salgótarján Pécskő-utcája a* úgynevezett »cigánysor«. A putrik helyén épülnek ezek a modern lakóházak. Nógrád megye területe 2545 négyzetkilométer: lakosainak száma a legutolsó (1960- as) népszámlálás adatai szerint 235 675 fő volt. Az ország területéből 2,7 százalék, a lakosságból 2,4 százalék jut Nógrádra. A lakosság az utóbbi 100 évben, tehát nagyjából az itteni bányászkodás és gyáripar kezdetétől, megkétszereződött. A kereső foglalkozásúak közül a mezőgazdaságban 35, az iparban és építőiparban 37, a közlekedésben, kereskedelemben és egyéb népgazdasági ágakban 29 százalék dolgozik. A megye két városára (Salgótarján és Balassagyarmat), öt járásra (a salgótarjáni, a balassagyarmati, a szécsényi, a pásztói és a rétsági) tagozódik. 1964 első fél évében a megye szocialista ipara három százalékkal növelte termelési szintjét az előző év azonos időszakához mérten. Az egy munkásra jutó átlagos havi kereset 1904 forint volt. A kiskereskedelem forgalma 6,2 százalékkal, a vendéglátás 7,3 százalékkal, a lakosság taka- rékhetétállománya 42 százalékkal nőtt, s jelenleg 230 millió forint az összes betét. Az iparvállalatok az év első felében exporttervüket mind mennyiségben, mind értékben túlteljesítették. A kedves domboktól tarkított megye jelentős szerepet töltött és tölt be az ország politikai, gazdasági és kulturális fejlődésében. Azt szokták mondani: »a Palócföld gazdag mélyen érző emberi szívekben«. A föld mélyén mintegy tízezer bányász dolgozik, akiknek többsége már évtizedek óta — apáik, nagyapáik hagyományait megőrizve — i harcos, tevékeny részvevője a munkásmozgalomnak. Már a század elején sztrájkokkal zavarták meg a bányabárók nyugalmát, majd 1919-ben az elsők között fogtak fegyvert a fiatal Tanácsköztársaságért. A dicső harcok emléke a A ZIM salgótarjáni üzemében elkészítették a huszonötezredik új konstrukciójú gáztűzhelyet. Horthy fasizmus alatt is tovább élt. A felszabadulás óta *a hároméves újjáépítési és az első ötéves terv célkitűzései, nek megvalósulása során jelentős változások történtek az iparmedence gazdasági szerkezetében, népének életkörülményeiben. A legnagyobb létszámot foglalkoztató Nógrádi Szénbányászati Tröszt mellett jelentős rekonstrukciókkal bővítve termel a Salgótarjáni Acélárugyár, a Salgótarjáni öblös- üveggyár és a Salgótarjáni Táblaüveggyár, a Zománcipari Művek Salgótarjáni GyárA Salgótarjáni öblösüveggy ár világszerte híres termékeiről. A g'ár ifjúsági üzemében készülnek a legszebb exportáruk. egysége, a Ftínyagépgyár, az Ötvözetgyár, a Salgótarjáni Erőmű, a Romhányi Cserép- kályhagyár, a csaknem harminc tanácsi és szövetkezeti ipari üzem. Sajátos gyártási profil az üveggyártás, amely, nek híre — a tradicionális export révén — világszerte ismert. Az építőanyag termelésében a Nógrádkövesdi Kőbánya Közép-Európa egyik legkorszerűbb kőbányájává nőtte ki magát. Külön említést érdemel a Nógrádban folyó hatalmas méretű lakás- építkezés. Az alkotmányunk születése óta eltelt tizenöt esztendőben, húszezer lakás épült a megyében, ami a területi és lakosság szerinti arányokat figyelembe véve egyedülálló hazánkban. Minthogy példa nélküli az is, ahogyan a megye- központ, Salgótarján építése folyik, koloniális épületekkel zsúfolt utcasorokat bontanak le, és 4—9 emeletes modern házakból álló városrészeket építenek föl. A falvak képe is megváltozott. Kényelmes, új családi házak, rendezett utak, járdák, iskolák, orvosi rendelők, óvodák, bölcsődék, művelődési otthonok mutatják a vidék szocialista arculatát. Kereskedelmi bolthálózatunk áruforgalma csak az utóbbi három esztendőben egyharmadával nőtt, üzleteinkben a közszükségleti és tartós fogyasztási cikkek bősége, nagy választéka a jellemző. A megye mezőgazdasága már a szocialista átszervezést követő első évben 46 százalékkal több árut adott a népgazdaságnak, mint az előzőekben. Az átszervezés eredményeként tovább folytatódott a mezőgazdaság belterjes irányba való fejlődése, megváltozott a ve- tészszerkezet, csökkent a termesztett, növényféleségek száma, fejlődött a nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermesztés, nőtt az állatállomány, szép eredményeket értünk el a ä gép az ember segítő- gépesítésben. társa a szénfal mellett is, Nógrád az országnak mező- gazdasági gépekkel egyik legjobban ellátott megyéje. Több gépállomás és állami gazdaság mellett a termelőszövetkezetek traktorellátottsága is nagyon fontos a földjeinken pusztító erózió elleni védekezésben. A kormányzat ezeket a nagyszabású munkálatokat messzemenő anyagi segítséggel támogatja. A legfontosabb takarmány- növény megyénkben is a kukorica. Megvan az előfeltétele, hogy szakszerű műveléssel ötévés tervünk végére elérjük a 16—17 métermázsás holdan- kénti átlagtermést. Takar- mány^észleteik javításában nagy szerepet játszik a pillangós növények nagyobb arányú termesztése és a korszerű szénaszárítási módszerek elterjesztése. A gyümölcs- termelés fejlesztésében a megye kiválóan alkalmas a csonthéjasok, bogyósok termesztésére. Termelőszövetkezeteink öt év alatt másfél ezer holdon telepítettek gyümölcsöst. Gyors ütemben nő és fejlődik zöldségkertészetünk, ezt követi az öntözéses gazdálkodás egyre szélesebb körű elterjesztése. Fontos helyet foglal el és egyre nagyobb szerepet kap megyénk mezőgazdaságában az állattenyésztés. Nógrádban már 1961-ben magasabb volt a 100 hold földre jutó számos állatok aránya az országos átlagnál. Fejlett a szarvas- marha- és a juhtenyésztés, és az utóbbi években mind nagyobb teret hódít a baromfi- tenyésztés. A nagyüzemi mezőgazdaság kialakításának legdöntőbb tényezője nálunk is a dolgozó ember. Parasztjaink nagy többsége ma már magáénak vallja a termelőszövetkezetet, megtalálja számítását. A róluk való gondoskodással, az anyagi ösztönzők helyes alkalmazásával, a gazdasági és politikai színvonal javításával erősödtek, gazdagodtak termelőszövetkezeteink és ezzel Palóc kislány Hollókőről. párhuzamosan nőtt a dolgozók felelőssége. A munkastílus új vonásait honosítják meg a mezőgazdasági szocialista brigádok, amelyekben leginkább nők és fiatalok tevékenykednek . A megye gazdag történelmi, irodalmi és művészeti hagyományai ma is élő, ösztönző erőt jelentenek kulturális forradalmunkban. Szécsény és Romhány őrzi II. Rákóczi Ferenc, Drégelypalánk Szondy György, Balassagyarmat Balassi Bálint és Mikszáth Kálmán. Csesztve Madách Imre, Bencurfalva Benczúr Gyula, Endrefalva Krúdy Gyula emlékét, hogy csak a legnagyob- bakról szóljunk. A konszernek és földbirtokok, a vármegyei kaszinók urainak elnyomásábaij sínylődő munkásosztály és parasztság a szellemi tevékenység, igénytelenség hihetetlen mélységéből indult a felszabadulással, hogy kulturált emberi életet teremtsen magának. Nagy hátrányt kellett leküzdeniük az itt élőknek, Egyes gyárainkban és a kísérleti állami gazdaságokban a tudományos kutatómunkához egyetemi munka- közösségek, akadémiai szakcsoportok adnak hatékony támogatást. Képzőművészeink tárlatai mér évek óta országos hírnek örvendenek, és alakulóban van a megyén belüli irodalmárok köre is. E tekintetben hasznos támogatást nyújtanak a megyéből elkerült, országos hírre emelkedett, és velük élő kapcsolatot tartó fiatal íróink, költőink. Kondorosi János hogy egy szintre kerüljenek az ország lakosságát jellemző általános műveltséggel, majd bekapcsolódjanak abba a kulturális áramkörbe, amely oly intenzív hazánkban, különösen a szocialista társadalom alapjainak lerakása óta. Megyénkben több mint harmincötezer gyermek tanul az általános, négyezer pedig a különböző szakközépiskolákban és gimnáziumokban, mintegy nyolcszázan végzik hazánk más részein egyetemi és főiskolai tanulmányaikat. Négyezer felnőtt dolgozó vesz részt általános», közép és egyetemi szintű oktatásban. Csaknem ötvenezer azoknak a száma, akik a párt, a társadalmi szervezetek és ismeret- terjesztő szervek politikai, kulturális és tudományos előadásainak rendszeres hallgatói. Egyre nagyobb becsülete van a szakértelemnek. A megyei pártbizottság művelődés- politikai intézkedési tervének végrehajtásában jelentős részt vállaltak a szakszervezetek, a KISZ és a Népfront. Két évvel ezelőtt a megyei pártértekezlet jelölte meg célul a megyeszékhely, Salgótarján kultúrközponttá fejlesztését. Azóta ez a célkitűzés a konkrét megvalósulás útján halad. A FEJÉR MEGYEI BAUXITBÁNYÁK GUTTAMÄSI ÜZEME * fölvesz 18—40 év közötti dolgozókat föld alatti bányamunkára. A bérezés formája teljesítmény-időbér. A fölvételhez tanácsigazolás és tüdőszűrőlelet szükséges. Székesfehérvárról autóbuszjárat van. (95056) ii szépséees prlócföld
