Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-22 / 119. szám

SomogyiMéplap ^ MSZMP MEGYEI RI7ÓTTSÁGA ES A MEGYE1 TANÁCS LAPJ A TIZENÖT ÉV AZ IFJÚSÁGI MOZGALOMBAN Ha nyílik meg a balatoni idény Dalosünnepek — Huszonegy kórus Bogláron és Siófokon Ma este hat órakor hagyo­mányos dalostalálkozóra gyü­lekezik megyénk négy felnőtt kórusa, két budapesti, egy győri, csongrádi, törökbálinti, nágocsi és egy komlói ének­kar a siófoki szabadtéri szín­padon. A hangverseny után, este fél nyolckor Várkonyi Imre, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese ünnepélyesen meg­tatódik Siófokon. A dalosta­lálkozó második részét vasár­nap délelőtt rendezik meg. Ma este tartják meg a kis­ipari szövetkezeti kórusok ba­latoni dalostalálkozóját is a balatonboglári járási művelő­dési házban. Ezen a balaton­boglári és a barcsi egyesített vegyes kar, a Kaposvári Vi- kár Béla Kórus és hét más szövetkezeti kórus, a többi Kitüntetéseket adtak át a megyei KISZ-btzottságon. Horváth Jánosné, a megyei bizottság munkatársa moz­galmi munkájának elisme­réseként KISZ Érdemérmet kapott. (Hír.) Amikor évekkel ezelőtt elő­ször találkoztunk, úttörőveze­tő egyenruhát viselt. A somo­gyi őrsvezetőket kísérte el a csillebérci úttörőtáborba. Köz­tük voltam én is. Emlékszem, a vonaton egész idő alatt új úttörődalokra, csatakiáltások­ra, játékokra tanítgatott ben­nünket, hogy mi is megfele­lően tudjunk majd a tábortü­zeken, a vetélkedőkön szere­pelni. Aztán sokszor láttam "-civil­ben«, az úttörőházban, min­dig gyerekektől körülvéve, nagy kulcscsomóval a kezében. Egyszer a kézimunkások jöt­tek hozzá valamiért, máskor a játékterem kulcsát kérték tő­le. Találkoztam vele, amikoi összeázva, térdig sárosán szállt le a motorkerékpárról a sió­foki járási KISZ-bizottság előtt. Kérdésemre és csodálko­zó tekintetemre, amivel végig­mértem a sáros cipőt, a vizes kabátot, csak annyit válaszolt mosolyogva, hogy — dolgoz­tam. A kitüntetés átadása óta két hónap telt el. Horváthné — vagy ahogy szerte a megyé­ben ismerik, a KISZ-es Jutka — két hónapig nem tudott olyan időpontot mondani, ami­kor ráér egy két órás beszél­getésre. Hétfő és szombat ki­vételével a hétből minden na­pot vidéken tölt. Ha viszont bent van, alig látszik ki a kü­lönféle számlákból. Egyik este bent találtam a bizottságon. Előtte egy egész napos értekezleten jegyzőköny­vet vezetett — Csak ma vagyok itt — mondta —, holnap Tabra me­gyek'. Hasonlóan betáblázott a jövő hetem is. — Mit szólnak otthon ehhez a vándorélethez? — Megszokták. 1950-ben már asszonyként kerültem a Dísz­be. A E|M DISZ-titkára voltam Kaposváron. 1953-ban a kapos­vári járási DISZ-bizottságra mentem át gazdasági ügyinté­zőnek. Ekkor kezdődtek vidé­ki útjaim. Férjem megérti, hogy munkámmal együtt jár a »tájolás«... Ö is sokat jár vidékre, van úgy, hogy inkább csak kint, valamelyik járási székhelyen találkozunk. 1957 augusztusáig dolgozott Jutka a járási bizottságon. Róla igazán el lehet mondani, hogy úgy ismeri a kaposvári járást, mint a tenyerét — Abban az időben nem volt kocsi — emlékezik vissza —, csak kerékpár, autóbusz — és a lábunk. Két keréken jártam be nagyon sok falut... Abban volt aztán romantika! De na­gyon megszerettem az úttörő­A művelődési otthonok pénz- és anyaggazdálkodásáról tanácskoztak Kadarkúton (Tudósitónktól.) Közös értekezleten tanács­kozott Kadarkúton a Kapos­vári Járási Tanács V. B. mű­velődésügyi »s igazgatási ál­landó bizottsága a művelődé­si otthonok pénz- és anyag­gazdálkodásáról, a társadalmi ünr • ivekről és a veszélyez­tetett környezetben élő fia­talkorúak helyzetéről. A beszámolók és a hozzá­szólások szerint a pénzügyi vizsgálatok csupán a bevéte­li tervek teljesítésével kap­csolatban találtak kifogásolni­valót. A községekben a műso­ros előadások többségét a tö- meeszervezetek rendezik meg, noha a műsorsz'mókát a mű­velődési otthonok művészeti iránvításával tanítják be A bevételből viszont csak a te­remhasználati díjat fizetik be a művelődési otthonnak. Sok hozzászóló kifogásolta, hogy a termelőszövetkezetek nem támogatják a művelődési otthonokat: kulturális alap­jukat szakszerűtlenül, terv- szerűtlenül, cél és eredmény nélkül használják fel. A családi események társa­dalmi megünneplésének lehe­tőségei adva vannak a járás­ban. Hét körzetre osztották fel a járást, és a körzetiszék­helyeken biztosították a szer­tartások levezetéséhez szüksé­ges legfontosabb tárgyi fölté­teleket. A községi állandó bizottsá­gok rendszeresen figyelemmel kísérik a veszélyeztetett kör­nyezetben élő fiatalokat, kü­lönösebb probléma nincs ez­zel kapcsolatban. Mikor kapnak fodrászt a nagyberkiek? (Tudósítónktól.) A múlt év végén közölték Nagyberkivel, hogy a Kapos­vári Fodrász és Fényképész Ktsz fodrászrészleget létesít a faluban. A községben örömmel fo­gadták a hírt, s mivel már januárban helyiséget bérelt a ktsz. gondolták, hamarosan megérkeznek a fodrászok is. A helyiség azonban azóta is üreser árválkodik, egy-egy villanyszerelőn kívül még nem fordult meg benne más. Miért bérelték ki olyan ko­rán a helyiséget, ha tudták, hogy csak hónapok múlva lát munkához a részleg, s ha már fizetik a lakbért, mikor költöznek a »lakók«, illetve a fodrászok Nagyberkibe? A járda a gyalogosoké ! Kaposváron, a Szegfű utcá­ban reggel és késő délután csak óvatosan lehet kilépni az utcára, mert kerékpárosok, mo­torosok uralják a járdát. Itt tartják rendszeres napi edzé­süket az utca ifjú amatőr ke­rékpárosai is. Emiatt már többször kerültek összeütkö­zésbe a lakókkal. Legutóbb egy tizenöt éves fiú eleresztett kormánnyal a játszó gyerekek közé hajtott biciklijével. A na­gyobb veszélyt a motorosok jelentik, akik reggel és késő délután sokszor negyven-ötven kilométeres sebességgel robog­nak ki a Domb utcára. Elvár­ják, hogy a gyalogosok térje­nek ki előlük. A hatóság fölfigyelhetne ezekre a motorosokra, kerék­párosokra, akik nem akarják megérteni, hogy a járda a gya­logosoké. házat is. Gazdasági »nagyfő­nökként« kerültem oda, de so­kat foglalkozhattam a gyere­kekkel. Ugyanis abban az idő­ben a ház igazgatója egyúttal városi úttörőtitkár is volt Megosztoztunk a munkán, én mint gondnok azért néha meg­látogathattam a csapatokat, minden nyáron együtt tábo­roztam a gyerekekkel. Tavaly óta a KISZ megyei bizottságán gazdasági ügyinté­ző. Sokan gondolhatnák, Hogy a számokkal, számlákkal bíbe­lődni nagyon unalmas munka lehet. Jutkának nem ez a vé­leménye. Nagyon szereti be­osztását, »gazdasági ember­nek« érzi magát. Nem cserél­né föl mással. Volt idő, ami­kor az egyik kaposvári üzem­be függetlenített KlSZ-titkár- nak akarták kihelyezni. Köny- nyebb lett volna a munkája, anyagilag is jobban járt vol­na. Nem vállalta. — Most egy egész megyém van. Igaz, ezen a tavaszon lé­nyegesen megnövekedett a munkám. A VIT-akció megkez­désével megkaptam patroná- lásra a siófoki járást. Ez egé­szen az építőtáborok megindu­lásáig tart majd. Lehet, hogy nem érezném jól magam, ha állandóan itt benn kellene ül­nöm az íróasztal mellett. De sokat járok ki, sok emberrel találkozom, szeretem a moz­galmat, a fiatalokat. Amíg KlSZ-es vagyok, nem is fogok megöregedni... Strubl Márta nyitja az 1965. évi idényt. A program Balatoni Sió-parádé címmel a Stúdió 11, az Állami Budapest Tánc- együttes, Horváth Ferenc, Kovács Apollónia, Margittá i Ági és több más fővárosi mű­vész közreműködésével foly­Gazdag programja lesz az idei könyvhétnek Kaposváron is. Május 29-én, szombaton délelőtt 9—13 óráig a Latinka Művelődési Házban hét báb­szakkör részvételével megyei bemutatót tartanak. A dél­után a legifjabb olvasóké. Fél öt órai kezdettel az első gyermekkönyvnap alkalmából Kőszegi Imre író részvételé­vel könyvvásárral egybekötött zenés-táncos irodalmi dél­utánt rendeznek részükre a Falmiro Togliatti Megyei Könyvtárban. Június 3-án, csütörtökön délután az ÉDOSZ Művelődé­si Otthonában irodalmi vetél­kedővel egybekötött gyermek- könyvnapot tartanak, este fél hétkor a Togliatti Könyvtár­ban megnyitják az UNESCO magyarországi tagozatának Az írás művészete című kiállítá­sát. között egy hajdúszoboszlói, egy budapesti, egri, szegedi, soproni énekkar vesz részt. A két találkozóra huszon­egy kórust, több mint ezer énekkari tagot várnak Sió­fokon, illetve Bogláron. Június 4-én, pénteken este 7 órakor a megyei könyvtár­ban — mint már hírül adtuk — dr. Koczkás Sándor iroda­lomtörténész, Tatay Sándor és Földeák János József Atti- la-díjas írók találkoznak a város olvasóközönségével. Elő­adásuk után és másnap dél­előtt 9—11 óráig a Csokonai közben és a Kossuth téren fel­állított könyvsátornál dedikál­ják műveiket. A könyvtárak, a könyves­boltok, az iskolai és az üzemi könyvbizományosok mintegy ötven helyen rendeznek kiál­lításokat és könyvvásárt a könyvhét újdonságaiból és a húsz év irodalmából. Az iskolákban a magyar órákon emlékeznek meg az el­múlt húsz év kiemelkedő magyar irodalmi alkotásairól. Kaposvári előkészületek az ünnepi könyvhétre A tárgyalóteremből A hiszékenység vámszedöje — Igazán sikerül a fiamat meggyógyítani? — Ne beszéljen, ne kérdez­zen, tegye amit mondtam. __ ? — Most húzza, le és adja ide az alsószoknyáját... — Igen, és aztán mit csinál­jak? — Tegye lába között a föld­re, és húzza ott át három­szor ... Megtörtént. Az asszony re­ménykedve nézett az előtte ál­ló, majd leguggoló nőre, aki furcsa hókuszpókuszokat csi­nált kezével, miközben érthe­tetlen szavakat mormolt. — És ... és... azt is sikerül elérni, hogy a fiam felhagyjon azzal az asszonnyal? — Csak akkor, ha végre­hajtja minden utasításomait. — Még mit kell tennem? — Tegyen a fejére egy födőt, kezében rejtsen el cérnát, menjen ki az útszéli kereszt­hez, de előbb adjon nekem egy kis élelmet: csirkét és sonkát, ágyneműt, no meg valami készpénzt is... Karádon zajlott le az emlí­tett eset ez év februárjában. A páciens özv. D. J.-né, az »or­vos« pedig Sztojka Margit volt Mi késztette ama az özvegy­asszonyt, hogy javasasszonyhoz forduljon? Fiát a kaposvári kórházban kezelik. Szerette volna, ha meggyógyul, s azt is, hogy ne udvaroljon egy olyan asszonynak, akivel ő nem szimpatizál. Sztojka Margit ezt megtud­ta vállalkozott arra, hogy a fiút meggyógyítja, és visszave­zeti őt az anyai házhoz. Özvegy D.-né szomszédai fölfigyeltek arra, hogy Sztoj­ka gyakran’ megjelenik az öz­vegy házában, s rendszerint csomagokkal megrakva távo zik. Mintegy 1500 forintnyi élelem, valamint párna- és dunnahuzat meg némi kész­pénz is Sztojka Margit Lakásá­ra vándorolt. özvegy D. J.-né látva, hogy a »szellemek« csak nem akar­ják fia sorsát irányítani, ki akarta adni »jótevője« útját, az azonban nem egykönnyen en­gedte kivenni kezéből a hú­sosfazekat. Megfenyegette az özvegyasszanyt, hogy ha nem hajlandó a további adományo­zásra, fiával együtt meghal, de előbb mindkettőjük testén ke­lések nőnek. A szomszédok akadályozták meg, hogy a mé­lyen vallásos és babonás öz­vegyet Sztojka Margit minde­néből kifossza, s jelentették az ügyet a hatóságoknak. A Tabi Járásbíróság dr. Pap Tamás-tanácsa Sztojka Margi­ttá folytatólagosan elkövetett csalás bűntette miatt hathóna­pi szabadságvesztésre ítélte, és három évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. Szalai László JHzqílhetesük ez Icrovlc Ivo (Belgrad) fölvielc. {A. III. Barátság Hídja fotókiállítás anyagából.) T ■»A i ! I SOR.OK Kaspler, az ismert né­met humorista így magya­rázza a világban az utóbbi fél évszázad alatt végbe­ment változásokat: — Nagyanyám még ko­csin utazott, és nem mert autóba ülni. Édesanyám gépkocsin járt, de nem mert repülőgépre szállni. Én repülőgépen utazom, de félek a sugárhajtású gépektől. A lányom sugár- hajtású repülőgépen utazik, de nem mer lóra ülni. * » * Az angol rádió egyik kommentátora állapította meg az amerikaiak dél­vietnami beavatkozásáról: — Még sohasem hallot­tam, hogy valaki azt mondta volna, hogy szere­ti a háborút. Hitler és Mussolini is egyre azt em­legették, hogy eUenzik a vérontást... * * * Floyd Miller angol új­ságíró állapítja meg a szerkesztőségi irattárakban szerzett tapasztalatairól: — Az irattár az okmá­nyok ábécérendbe szedett gyűjteménye, amelyben semmit sem lehet megta­lálni ábécérendben... * * * Ezen nevet Franciaor­szág: Egy egyszerű külsejű lány — mint később kide­rült, egy ügyvéd szobalá­nya — nagy összeget ka­pott Amerikából. A bank­ban, miután átvette a pénzküldeményt, a tiszt­viselő felszólította, hogy írja alá az elismervényt. — Hogyan írjam alá? — kérdezte zavartan a lány. — Hogyan? Ahogy a... leveleket szokta­A leány nekikönyökölt az asztalnak, és aláírta a csekket, így: »Sírig hű TerézedI.« • * * August Gaudell toulani püspök megtalálta a meg­oldást, hogyan kell gátat vetni az egyre szaporodó közlekedési szerencsétlen­ségeknek. Pásztorlevélben kihirdette, hogy »a köz­lekedési szabályok és ren­deletek áthágása bűn, amit minden hivő katolikusnak meg kell gyónnia«. » * * Sommerset Maugham, a világhírű író mondotta az újságírókkal beszélgetve: — Igaz, hogy a nyelv az agy közvetlen közelében van, gyakran azonban kilo­méterekre távolodik el az agyvelőtől. • * * Egy ismert író fölkereste az orvost, s az kifaggatta életmódja felől. Aztán azt tanácsolta neki, hogy nyomban mondjon le az italról, és a dohányzásról. Az író felelet helyett vet­te a kabátját, kalapját, és kifelé indult — Hohó! — kiáltott az orvos —, kérem a honorá­riumot a tanácsomért. — Tessék? — csodálko­zott az író. — Miféle hono­ráriumot? De hiszen eszem ágában sincs, hogy az ön tanácsait kövessem! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanáé» lapja. Főszerkesztő» WTRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. i Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapus*ár. Latinka 8 u. I. Telefon 15 10. Felelő» kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzüuk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknéL Előfizetési díj egy hónapra tt Ft tndex: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár JLattn.ka Sándoar utca fi. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom