Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-21 / 118. szám
Péntek, 1965. május 21. 3 SOMOGYI NÉPtAP MEREDEK DOMBON FÖLFELÉ Fénykép helyett: Magas, szőke, kék szemű fiatalember. Arcát máris barnára égette a tavaszi nap. Mikor beszél, legtöbbször a tekintete is nevet. Réder Györgynek hívják, de Törökkoppányban csak Gyurkának szólítják .«, Reggel átvette váltótársától a gépet, kiment silókukoricát vetni. Goromba szél kapaszkodott kék overálljába, aztán megeredt az eső is. — Jó lett volna fölvenni a pulóvert — gondolta. De nem fordult vissza, nem hagyta abba a munkát. — Ügy látszik, a fagyosszen tek azért csak bebizonyítják, hogy ők is vannak a világon!... A dimbes-dombos táj a szemnek szép, de dolgozni rajta nehéz. Különösen géppel. S ez a tavasz, a sok eső, a sár kemény próbára teszi a traktorost — A tavaszi szezonban mindig leadok egy-két kilót. Megviseli az embert, hiába... Metsző szél, eső csapott az arcába. Sok helyen, ha kimentek is dolgozni, visszafordultak. ö kinn maradt, vetett... Megszokta tíz év alatt, hogy állni kell a sarat, ha azt akarja, hogy jól menjen a dolog, s hogy ő maga is jobban boldoguljon. — Ez az idő egy kicsit nehéz. Nem úgy mennek a munkagépek sem, ahogyan szeretné az ember. Meg nekünk is rosszabb. A múlt héten végig pufaj kában dolgoztam éjszaka... — ... A váltótársam? Balázs Béla. Elég jól kijövünk egymással Most már második éve dolgozunk együtt. A karbantartást mindig az végzi el, aki nappalos. Nincs is ezzel a masinával semmi probléma. Az egész tavaszban talán ha egy napot álltunk összesen. Háromszázötven hold kukoricavetést tervezték, de pillangósok kiszántása miatt száz holddal több kerül a földbe. Húsz-harminc hold vetetlen még. Javarészt ők végezték ezt a munkát. — Ezt szeretem legjobban. A tárcsázást, a vetést, egyszóval a talajmunkát. A kaszálás, az nagyon kikészíti az ember idegeit. Igen keli figyelni. De hát azt is meg kell csinálni ... Nappal jó. Akkor látja a jól ismert és mégis annyira változatos tájat. Lát maga körű! embereket, s ha megáll néhány percig, akkor tud valakivel szót váltani. De az éjszaka fárasztóbb és hosszabb. Nyomasztja a magányosság. — Elálmosodni? Ezen a gépen nem lehet Nyitott, állandóan csapja az embert a hideg levegő. Nem mondom, mikor a DT-n ültem, akkor bizony előfordult. Az zárt, kellemes meleg van benne, s egy idő után az egyenletes gépzúgás megtámadja az ember szempilláját. Egyszer elbóbiskoltam, nem tovább egy-két percnél, de mikor fölriadtam, azt sem tudtam, hol vagyok. Csak mikor kiértem a tábla végébe. Tíz év óta a negyedik gépen ül. — A kis K—25-ös Zetort nagyon szerettem. Annak minden mozdulatát nagyon ismertem. Ezen a terepen a Belorusszal egy kicsit nehezebb. Persze, meg kell szokni. Nem is kérdezem, hogy szereti-e a gépet Hiszen ez any- nyira természetes. Mégis azt mondja, ha kapna két igazán szép lovat, akkor talán cserélne. Mert a lovat is nagyon szereti ... Komolyan gondolta ezt? Mert ahogy mondta, nevetett hozzá. Délutánra negyvenöt hold silókukoricát vetett el. Átfázott, és talán el is fáradt egy kicsit. A gép csupa sár, az ő overall- ja is olyan. — Most sietek haza fózni. Az asszony kinn dolgozik. — Hát ahhoz is ért? — Miért ne? Majd a fiammal ketten nekiállunk!... —... Hogy mit főzök? Hát pipicét. Meg salátát. Jót derül azon, hogy meg kell magyaráznia, mi is az a pipice. Felénk gánicának vagy dödöllének nevezik. Holnap reggel korán újra indul. — Belevaló gyerek a Gyurka! Mindig siet, mindig igyekszik ... Nem a szavak dicsérik öt, hanem az elvetett táblák, a szépen elmunkált földek. Pedig nehéz volt ez a tavasz. Sokszor hadakozott a széllel, sokszor megverte az eső. De nemigen fordult vissza sosem, nem hagyta abba a munkát. Vörös Márta Vezetésről — vezetőknek (Tudósítónktól.) A nagyatádi járási művelődési ház és a TIT járási elnöksége közösen rendezi meg Nagyatádon A vezetés és a munka lélektani kérdései című előadássorozatot. Az előadásokat dr. Király József pszichológus, egyetemi tanár tartja. Az első rendezvény nagy érdeklődést és visszhangot váltott tá. A soron következő előadásokon az üzemek, vállalatok és intézménye^ vezetői mindennapi munkájukat elősegítő témákról hallanak majd. Szó lesz többek között a vezető egyéniségének lélektant vonásairól, a vezető és a munkatársak emberi kapcsolatairól és a munka lélektanáról is. Valamennyi előadást megfelelő témájú film egészíti ki. AHOGY ÖK LÁTJÁK 20 ÉVES ai I A fonyódi gimnazisták foto köre gazdag képanyagú kiállítást rendezett a járás községeinek húszéves fejlődéséről. Kiállításuk a szakköri tagok lelkes munkáját dicséri. A burgonyaterület többségét vegyszerezik a kadarkútiak A kadarkút! Szabadság Termelőszövetkezet egyik fő növénye a burgonya. Az idén ötszáz holdon termelik ezt a növényt. Az ültetést a napokban fejezték be, a korai fajtákat pedig már megkapálták. Mintegy 50 holdon végezték el a növényápolást. A többi területet Merkazinnal vegyszerezik. Maguk a tagok szorgalmazták, hogy a terület túlnyomó többségét így gyomtalanítsák. A szövetkezet az idén nagyobb mennyiségben — több mint száz holdon — csírázottan ülteti ki az őszi szedésü burgonyát is. A prizma kibontása után egyszer lecsírázták a vetőgumókat, másodszorra azonban nem, hanem ládákba rakták. Igaz, hogy ez némi többletmunkát jelent, de megéri. Az idén az ültetéskor kontrollsorókát helyeztek el a tábla egy részén, és azt tapasztalták, hogy a fiatal növények fejlődésében nyolc-tíz nap különbség mutatkozik a csírázott burgonya javára. 25 kilométeres szakaszon rendezik a Kinyát (Tudósítónktól.) Tavaszonként megyénkben is sok gondot okoznak a belvizek, árvizek. Nagy területű termőföld kerül víz alá, emberek válnak hajléktalanná. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság ezért gyorsabb ütemben igyekszik rendbe hozni a kárt okozó vízfolyásokat, patakokat. Megyénkben a Kapos és a Koppány-patak után a déli rész vízgyűjtő területének egyik legtöbbször kiöntő folyóját, a Rinyát is rendezik. A 25 kilométeres szakaszrendezés, amely több mint ötmillió forintba kerül, a háromfai Űj Barázda, a taranyi Május 1. és a bolhási Szabadság tsz-ek 270 négyzetkilométernyi termőföldjét, legelőjét, erdejét mentesíti az árvízveszélytőL A rendezés során .tizenegy falúdat bontanak le, helyükre nagyobb keresztmetszetű vasbeton átjárók kerülnek. Háromfán 100 hold vízfelületű tárolót építenek a Rinyára. A víztároló felfogja az olvadáskor vagy esőzéskor keletkező nagyobb vízmennyiséget A tsz ezt felhasználja majd hal- tenyésztésre, öntözésre. A Rinya után a kisebb vízfolyásokat: a Kivadár-árkot és a szentlászlőpusztai árkot is rendezik. Fő az üz.. • Egy tanácskozáson több állami és szövetkezeti kereskedelmi vezető így fakadt ki: — Velünk szemben maximális igényeket támasztanak, azt viszont elnézik, hegy a magánkiskereskedők a higiénia elemi követelményeire is fittyet hánynak. Ne csak tőlünk, hanem tőlük is követeljék meg a szabályok megtartását Dr. Göntér Ferenccel, a KÖJÁL és Veress Antallal, a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársával meglátogattunk néhány kiskereskedőt, hogy megnézzük: helytállóak-e vagy nem az elhangzott panaszok. Kenyér az árokparton Jó forgalmú üzlete van Lázár Mihály tahi kiskereskedőnek. Már kora reggel sok a vásárló. A piacra vagy az onnan haza igyekvő asszonyok közül többen nála veszik meg a kenyeret, a péksüteményt. A kis bódé előtt asztalon és egy MÁJUSI VÁSÁR A SOMOGY MEGYEI IPARCIKK-KISKERESKEDELMI VÁLLALAT kijelölt ruházati szaküzleteiben május 20-tól június 5-ig 30—40—50 százalékos árengedménnyel. Most vásároljon olcsó áron! Naß f választék! Karton/m 31,50 Ft helyett 20,70 Ft Daisy műselyem/m 43,20 „ Müselyem twill/m 60,— «, Tiszta selyem santung 160,— ,, Női kartonruha 120,— ,, Női Präge karlonruha 160,— „ Női ruha, twill 220,— „ Bébiruha, piké 60,— „ I.eánykariiha, karton 71,— ,, Bakfisruha, ripsz 90,— „ 25,90 . 36,- , 9«,— , 72,- , 96,— , 132,— , 36,- , 42,60 , 54,— , Bakfisruha Férfifélcipő Női szandál Férfiing, hosszú ujjú Férfi Alperi ing Fiúing, hosszú ujjú Fiú pólóing Fiúgarbó Lányka habselyem nadrág Bakfis bánion fürdőruha Női nylon hálőing 85,— Ft helyett 51,— Ft 270,— , 152,— , 102,— , 98,— , 47,- , 28,- , 26,- , 14,- , 160,— , 216,- , 162,- „ 91.20 * 61.20 „ 68,60 „ 28,20 „ 16,35 „ 15,60 „ 8,40 „ 80,- „ 129,60 „ (94848) átlátszó falú műanyag ládában várja a vevőt a friss pékáru. Jíem az a baj, hogy a bódé közvetlen a község szélén átvezető árok mentén van, s a cipőpasztától a fésűig, táskáig mindent meg lehet kapni benne, hanem az, hogy a vásárlók legtöbbje a sütemények, kenyerek tapogatásával választja ki magának a megfelelőt Tűrhetetlen a sok piszok, szenny is. A süteményesláda oldalai olyan piszkosak, hogy nagyon jó gyomrú embernek kell lennie annak, aki ezt látva elviszi és elfogyasztja a süteményt A bódé deszkapadlóját több hónapos sárréteg borítja. A mennyezetet, a falakat pókhálós, légypiszkos, foszladozó papír fedi. — A drága édesanyák kértek, hogy élelmet áruljak... Bízzanak bennem az urak, s mire legközelebb jönnek, ragyogni fog minden a tisztaságtól — akarja rábeszélőképességét az ellenőrök meggyőzésében is érvényesíteni Lázár Mihály. Hiába. Az ellenőri füzetbe ez kerül: »Az üzlet nem alkalmas élelmiszer árusítására.-“ Nem alkalmas, de nincs is rá szükség. Alig száz méterre van tőle az fmsz korszerű, bőséges választékú élelmiszer ÁBC-áruháza. Raktár a konyhában Sötétszürke köpenyében nem élelmiszerárusnak, inkább lakatosnak látszik Tarái Sándor tahi vegyeskereskedő. Üzlete kisebb és valamivel tisztább, mint Lázáré, de még sok a kívánnivaló itt is. A sü- teményeskorásban agyongyűrt, kétes tisztaságú csomagolópapír. Ugyanilyen borítja a bódé falait is. Nem kielégítő a vásárlók előtti »pulton« levő viaszosvászon sem. A polcon jókora halom Zamat kávépótló. Forgalomba hozásának végső határideje 1965. II. 28. — Most kaptam a FŰSZÉRT- től — védekezik a kiskereskedő. — lejárt szavatosságú árut a magánkiskereskedő sem köteles átvenni. Az élelmiszer-raktár a konyhában van. Tardi Sándor itt tartja a cukrot, a lisztet, a kávékat kitéve a gőznek, nedvességnek. Nem használ ez az árunak! S ki tudja, miért őrizget a boltba szánt raktári készletben olyan »Rumkorty« cukorkát, aminek szavatossági ideje már 1964 júniusában lejárt, s fogyasztásra már alkalmatlan. — Éppen ki akartam dobni ■ mondja. Csaknem egy év után jutott ez az eszébe? Száradó gyermekruhák alatt özvegy Gelencsér Istvánná tabi kifőzdéjének kis konyhájában családias környezetben fő az ebéd: bableves csipetkével, káposztás meg grízes tészta. Az özvegy leánya készíti a csipetkét, noha sem egészség- ügyi vizsgája nincs, sem egészségügyi könyve. A kifőzde tulajdonosának sincsenek rendben az orvosi vizsgái. Az is helytelen, hogy az ételt nem fehér ruhában főd. A nyitott lábasok fölött frissen mosott gyermekruhák száradnak, s a szomszédasszonyok közül ketten is átjöttek beszélgetni, megkérdezni, mi lesz ebédre. Olyan a környezet, mintha Gelencsérék csupán a család számára főznének. Tudniuk kellene, hogy a kifőzde konyhájában a főzés ideje alatt csak azok tartózkodhatnak, segédkezhetnek, akik megfelelő orvosi vi2sgával rendelkeznek. Lehet másképp is Siófokon több mint tíz éve készít és árusít fagylaltot Márkus Gábor cukrász. Piaci el árusítóhelye ragyog a tisztaságtól. Héder József földvári kifőzdéjében sem talált rendellenességet még a legkritikusabb szem sem. * ♦ * Fő az üzlet — vallja né hány magán-kiskereskedő. Elvük, hogy minél kisebb befektetéssel minél nagyobb haszonra tegyenek szert Pedig vannak olyan társaik ő példát vehetnének ' vendégek megb" Szalai László A fej és a kéz Tervezés, termelés, jó minőségű, becsületes munka — ez most számunkra a legfontosabb. Vezetők, mérnökök, technikusok, kétkezi munkásemberek keresik egészséges türelmet- • enséggel a legjobb megoldásokat, melyek gazdasági életünkbe új színt, még nagyobb lendületet visznek, hogy minél jobban helytáll- hassunk a közösen vállalt feladat, a szocialista társadalom felépítésében. Fontos dolog a termelés technikai, anyagi, szervezésbeli föltételeit okosan megteremteni, hiszen a rend, a tervszerűség életünk egyik alapja. A fokozott munkaütem, a jó minőségű termelés azonban az emberi föltételek tökéletesítését is megköveteli: a mi társadalmunkban minden tisztességes dolgozó ember ne csak tudásával, hanem érzései, önérzete, öntudata teljességével a szorgalmas munka pártján álljon. Csak így üzenhetünk hadat a fegyelmezetlenségnek, a lógásnak, az ide-oda vándorlásnak. Ezzel a második föltétellel, sajnos, nem mindenütt törődnek. A szervezésről, a mechanizmusról folyó viták közben kevés szó esik a tudati nevelésről, a tudatos fegyelemmel, az értelemmel, kedvvel végzett munkának erről a fontos feltételéről. Igen sokan kezelik úgy ezt - követelményt, mint az a tsz-elnök, aki szerint »most nem a szavak, hanem a tettek korszakában élünk, fölösleges hát a szóbeli agitáció, hiszen a cselekvés és a nyomába szegődő eredmények a napnál is világosabban meggyőzik az embert«. Téves ez az okoskodás. Még akkor is téves, ha valóban a tettek korszakát éljük. Mi szocialista emberek módján akarunk élni. Nekünk eszmei vonatkozásokban is szót kell értenünk egymással, a mi számunkra nem közömbös, ha csak a gyárakban, a földeken épül tervszerűen a szocializmus, az emberek fejében és szívében viszont kevésbé. Nem bízhatjuk a véletlenre, ki-ki belátására azt, mikor és hogyan jut el világunk céljainak megértéséhez, mikor követeli érzése és értelme is, hogy a keze serényebb legyen. Kell tehát a szó, a nevelés, hiszen azt is csak érvelő szavak segítségével értheti meg az emberek sokasága, hogy a mi munkánk nem öncélú tevékenység. S nem is csupán a magunk számára kell hogy megteremtsük a boldogulást. Világméretű harc részesei vagyunk, testvcrné- pek csillagképébe őtvözötten olyan társadalmi rendet építünk, amely a legtöbbet akar tenni az emberért. Be kell bizonyítanunk a világ előtt, hogy felnőttünk e cél elérésére. A nemzetközi munkásosztály harcának részesei vagyunk; ha jól dolgozunk, ha becsülettel, öntudatosan hclytállunk posztjainkon, a közös jövendőt kovácsoljuk. Aki pedig lóg ölbe tett kézzel, s a sült galambot várja a szocialista társadalomtól, akarva- akaratlan árt közős ügyünknek. Roppant felelősség terhel tehát mindannyiunkat, hiszen nemcsak arról van szó, hogy lesz-e mosógépünk, fridzsiderünk, rádiónk. A kapitalista és a szocialista társadalom közötti gazdasági harcban a becsületünk a tét. Ezt a harcot csak a mi világunk emberének szorgalmas, öntudatosan fegyelmezett munkája döntheti el a javunkra. Ezért fontos az okos szó és a nevelés, a kimunkált öntudat, hogy ezt mindenki világosan megértse. Ezért fontos, hogy a felekben is tervszerűen épüljön a szocializmus. Hiszen amit a fej akar, a fej helyesnek lát, azt a kéz engedelmesen megcselekszi.
