Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-21 / 118. szám

Péntek, 1965. május 21. 3 SOMOGYI NÉPtAP MEREDEK DOMBON FÖLFELÉ Fénykép helyett: Magas, szőke, kék szemű fiatalem­ber. Arcát máris barnára égette a tavaszi nap. Mikor beszél, legtöbbször a tekintete is nevet. Réder György­nek hívják, de Törökkoppányban csak Gyurkának szólít­ják .«, Reggel átvette váltótársától a gépet, kiment silókukoricát vetni. Goromba szél kapaszko­dott kék overálljába, aztán megeredt az eső is. — Jó lett volna fölvenni a pulóvert — gondolta. De nem fordult vissza, nem hagyta ab­ba a munkát. — Ügy látszik, a fagyosszen tek azért csak bebizonyítják, hogy ők is vannak a világon!... A dimbes-dombos táj a szemnek szép, de dolgozni raj­ta nehéz. Különösen géppel. S ez a tavasz, a sok eső, a sár kemény próbára teszi a trak­torost — A tavaszi szezonban min­dig leadok egy-két kilót. Meg­viseli az embert, hiába... Metsző szél, eső csapott az arcába. Sok helyen, ha kimen­tek is dolgozni, visszafordul­tak. ö kinn maradt, vetett... Megszokta tíz év alatt, hogy állni kell a sarat, ha azt akar­ja, hogy jól menjen a dolog, s hogy ő maga is jobban boldo­guljon. — Ez az idő egy kicsit ne­héz. Nem úgy mennek a mun­kagépek sem, ahogyan szeret­né az ember. Meg nekünk is rosszabb. A múlt héten végig pufaj kában dolgoztam éjsza­ka... — ... A váltótársam? Ba­lázs Béla. Elég jól kijövünk egymással Most már második éve dolgozunk együtt. A kar­bantartást mindig az végzi el, aki nappalos. Nincs is ezzel a masinával semmi probléma. Az egész tavaszban talán ha egy napot álltunk összesen. Háromszázötven hold kuko­ricavetést tervezték, de pil­langósok kiszántása miatt száz holddal több kerül a földbe. Húsz-harminc hold vetetlen még. Javarészt ők végezték ezt a munkát. — Ezt szeretem legjobban. A tárcsázást, a vetést, egyszó­val a talajmunkát. A kaszálás, az nagyon kikészíti az ember idegeit. Igen keli figyelni. De hát azt is meg kell csinálni ... Nappal jó. Akkor látja a jól ismert és mégis annyira válto­zatos tájat. Lát maga körű! embereket, s ha megáll néhány percig, akkor tud valakivel szót váltani. De az éjszaka fá­rasztóbb és hosszabb. Nyo­masztja a magányosság. — Elálmosodni? Ezen a gé­pen nem lehet Nyitott, állan­dóan csapja az embert a hi­deg levegő. Nem mondom, mi­kor a DT-n ültem, akkor bi­zony előfordult. Az zárt, kelle­mes meleg van benne, s egy idő után az egyenletes gépzú­gás megtámadja az ember szempilláját. Egyszer elbóbis­koltam, nem tovább egy-két percnél, de mikor fölriadtam, azt sem tudtam, hol vagyok. Csak mikor kiértem a tábla végébe. Tíz év óta a negyedik gépen ül. — A kis K—25-ös Zetort na­gyon szerettem. Annak minden mozdulatát nagyon ismertem. Ezen a terepen a Belorusszal egy kicsit nehezebb. Persze, meg kell szokni. Nem is kérdezem, hogy sze­reti-e a gépet Hiszen ez any- nyira természetes. Mégis azt mondja, ha kapna két igazán szép lovat, akkor talán cserél­ne. Mert a lovat is nagyon sze­reti ... Komolyan gondolta ezt? Mert ahogy mondta, nevetett hozzá. Délutánra negyvenöt hold si­lókukoricát vetett el. Átfázott, és talán el is fáradt egy kicsit. A gép csupa sár, az ő overall- ja is olyan. — Most sietek haza fózni. Az asszony kinn dolgozik. — Hát ahhoz is ért? — Miért ne? Majd a fiam­mal ketten nekiállunk!... —... Hogy mit főzök? Hát pipicét. Meg salátát. Jót derül azon, hogy meg kell magyaráznia, mi is az a pipice. Felénk gánicának vagy dödöllének nevezik. Holnap reggel korán újra in­dul. — Belevaló gyerek a Gyur­ka! Mindig siet, mindig igyek­szik ... Nem a szavak dicsérik öt, hanem az elvetett táblák, a szépen elmunkált földek. Pe­dig nehéz volt ez a tavasz. Sokszor hadakozott a széllel, sokszor megverte az eső. De nemigen fordult vissza sosem, nem hagyta abba a munkát. Vörös Márta Vezetésről — vezetőknek (Tudósítónktól.) A nagyatádi járási művelődési ház és a TIT járási elnöksége kö­zösen rendezi meg Nagyatádon A vezetés és a munka lélektani kér­dései című előadássorozatot. Az előadásokat dr. Király Jó­zsef pszichológus, egyetemi tanár tartja. Az első rendezvény nagy érdeklődést és visszhangot váltott tá. A soron következő előadásokon az üzemek, vállalatok és intézmé­nye^ vezetői mindennapi munká­jukat elősegítő témákról hallanak majd. Szó lesz többek között a vezető egyéniségének lélektant vo­násairól, a vezető és a munkatár­sak emberi kapcsolatairól és a munka lélektanáról is. Valamennyi előadást megfelelő témájú film egészíti ki. AHOGY ÖK LÁTJÁK 20 ÉVES ai I A fonyódi gimnazisták foto köre gazdag képanyagú kiállítást rendezett a járás közsé­geinek húszéves fejlődéséről. Kiállításuk a szakköri tagok lelkes munkáját dicséri. A burgonyaterület többségét vegyszerezik a kadarkútiak A kadarkút! Szabadság Terme­lőszövetkezet egyik fő növénye a burgonya. Az idén ötszáz holdon termelik ezt a növényt. Az ülte­tést a napokban fejezték be, a korai fajtákat pedig már megka­pálták. Mintegy 50 holdon végez­ték el a növényápolást. A többi területet Merkazinnal vegyszere­zik. Maguk a tagok szorgalmaz­ták, hogy a terület túlnyomó több­ségét így gyomtalanítsák. A szövetkezet az idén nagyobb mennyiségben — több mint száz holdon — csírázottan ülteti ki az őszi szedésü burgonyát is. A priz­ma kibontása után egyszer lecsí­rázták a vetőgumókat, másodszor­ra azonban nem, hanem ládákba rakták. Igaz, hogy ez némi több­letmunkát jelent, de megéri. Az idén az ültetéskor kontrollsorókát helyeztek el a tábla egy részén, és azt tapasztalták, hogy a fiatal növények fejlődésében nyolc-tíz nap különbség mutatkozik a csí­rázott burgonya javára. 25 kilométeres szakaszon rendezik a Kinyát (Tudósítónktól.) Tavaszonként megyénkben is sok gondot okoznak a belvi­zek, árvizek. Nagy területű ter­mőföld kerül víz alá, emberek válnak hajléktalanná. Az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság ezért gyorsabb ütemben igyek­szik rendbe hozni a kárt oko­zó vízfolyásokat, patakokat. Megyénkben a Kapos és a Koppány-patak után a déli rész vízgyűjtő területének egyik legtöbbször kiöntő folyóját, a Rinyát is rendezik. A 25 kilo­méteres szakaszrendezés, amely több mint ötmillió fo­rintba kerül, a háromfai Űj Barázda, a taranyi Május 1. és a bolhási Szabadság tsz-ek 270 négyzetkilométernyi termő­földjét, legelőjét, erdejét men­tesíti az árvízveszélytőL A rendezés során .tizenegy falú­dat bontanak le, helyükre na­gyobb keresztmetszetű vasbe­ton átjárók kerülnek. Háromfán 100 hold vízfelüle­tű tárolót építenek a Rinyára. A víztároló felfogja az olva­dáskor vagy esőzéskor keletke­ző nagyobb vízmennyiséget A tsz ezt felhasználja majd hal- tenyésztésre, öntözésre. A Rinya után a kisebb víz­folyásokat: a Kivadár-árkot és a szentlászlőpusztai árkot is rendezik. Fő az üz.. • Egy tanácskozáson több ál­lami és szövetkezeti kereske­delmi vezető így fakadt ki: — Velünk szemben maximális igényeket támasztanak, azt vi­szont elnézik, hegy a magán­kiskereskedők a higiénia ele­mi követelményeire is fittyet hánynak. Ne csak tőlünk, ha­nem tőlük is követeljék meg a szabályok megtartását Dr. Göntér Ferenccel, a KÖJÁL és Veress Antallal, a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársával meglátogattunk néhány kiske­reskedőt, hogy megnézzük: helytállóak-e vagy nem az el­hangzott panaszok. Kenyér az árokparton Jó forgalmú üzlete van Lá­zár Mihály tahi kiskereskedő­nek. Már kora reggel sok a vásárló. A piacra vagy az on­nan haza igyekvő asszonyok közül többen nála veszik meg a kenyeret, a péksüteményt. A kis bódé előtt asztalon és egy MÁJUSI VÁSÁR A SOMOGY MEGYEI IPARCIKK-KISKERESKEDELMI VÁLLALAT kijelölt ruházati szaküzleteiben május 20-tól június 5-ig 30—40—50 százalékos árengedménnyel. Most vásároljon olcsó áron! Naß f választék! Karton/m 31,50 Ft helyett 20,70 Ft Daisy műselyem/m 43,20 „ Müselyem twill/m 60,— «, Tiszta selyem santung 160,— ,, Női kartonruha 120,— ,, Női Präge karlonruha 160,— „ Női ruha, twill 220,— „ Bébiruha, piké 60,— „ I.eánykariiha, karton 71,— ,, Bakfisruha, ripsz 90,— „ 25,90 . 36,- , 9«,— , 72,- , 96,— , 132,— , 36,- , 42,60 , 54,— , Bakfisruha Férfifélcipő Női szandál Férfiing, hosszú ujjú Férfi Alperi ing Fiúing, hosszú ujjú Fiú pólóing Fiúgarbó Lányka habselyem nadrág Bakfis bánion fürdőruha Női nylon hálőing 85,— Ft helyett 51,— Ft 270,— , 152,— , 102,— , 98,— , 47,- , 28,- , 26,- , 14,- , 160,— , 216,- , 162,- „ 91.20 * 61.20 „ 68,60 „ 28,20 „ 16,35 „ 15,60 „ 8,40 „ 80,- „ 129,60 „ (94848) átlátszó falú műanyag ládában várja a vevőt a friss pékáru. Jíem az a baj, hogy a bódé közvetlen a község szélén átve­zető árok mentén van, s a ci­pőpasztától a fésűig, táskáig mindent meg lehet kapni ben­ne, hanem az, hogy a vásárlók legtöbbje a sütemények, ke­nyerek tapogatásával választ­ja ki magának a megfelelőt Tűrhetetlen a sok piszok, szenny is. A süteményesláda oldalai olyan piszkosak, hogy nagyon jó gyomrú embernek kell lennie annak, aki ezt lát­va elviszi és elfogyasztja a sü­teményt A bódé deszkapadló­ját több hónapos sárréteg bo­rítja. A mennyezetet, a falakat pókhálós, légypiszkos, foszla­dozó papír fedi. — A drága édesanyák kér­tek, hogy élelmet áruljak... Bízzanak bennem az urak, s mire legközelebb jönnek, ra­gyogni fog minden a tisztaság­tól — akarja rábeszélőképes­ségét az ellenőrök meggyőzésé­ben is érvényesíteni Lázár Mi­hály. Hiába. Az ellenőri fü­zetbe ez kerül: »Az üzlet nem alkalmas élelmiszer árusításá­ra.-“ Nem alkalmas, de nincs is rá szükség. Alig száz méterre van tőle az fmsz korszerű, bő­séges választékú élelmiszer ÁBC-áruháza. Raktár a konyhában Sötétszürke köpenyében nem élelmiszerárusnak, in­kább lakatosnak látszik Tarái Sándor tahi vegyeskereskedő. Üzlete kisebb és valamivel tisztább, mint Lázáré, de még sok a kívánnivaló itt is. A sü- teményeskorásban agyongyűrt, kétes tisztaságú csomagolópa­pír. Ugyanilyen borítja a bódé falait is. Nem kielégítő a vá­sárlók előtti »pulton« levő via­szosvászon sem. A polcon jó­kora halom Zamat kávépótló. Forgalomba hozásának végső határideje 1965. II. 28. — Most kaptam a FŰSZÉRT- től — védekezik a kiskereske­dő. — lejárt szavatosságú árut a magánkiskereskedő sem kö­teles átvenni. Az élelmiszer-raktár a kony­hában van. Tardi Sándor itt tartja a cukrot, a lisztet, a ká­vékat kitéve a gőznek, ned­vességnek. Nem használ ez az árunak! S ki tudja, miért őriz­get a boltba szánt raktári készletben olyan »Rumkorty« cukorkát, aminek szavatossági ideje már 1964 júniusában le­járt, s fogyasztásra már al­kalmatlan. — Éppen ki akartam dobni ■ mondja. Csaknem egy év után jutott ez az eszébe? Száradó gyermekruhák alatt özvegy Gelencsér Istvánná tabi kifőzdéjének kis konyhá­jában családias környezetben fő az ebéd: bableves csipetké­vel, káposztás meg grízes tész­ta. Az özvegy leánya készíti a csipetkét, noha sem egészség- ügyi vizsgája nincs, sem egészségügyi könyve. A kifőz­de tulajdonosának sincsenek rendben az orvosi vizsgái. Az is helytelen, hogy az ételt nem fehér ruhában főd. A nyitott lábasok fölött frissen mosott gyermekruhák szárad­nak, s a szomszédasszonyok közül ketten is átjöttek be­szélgetni, megkérdezni, mi lesz ebédre. Olyan a környezet, mintha Gelencsérék csupán a család számára főznének. Tudniuk kellene, hogy a kifőzde kony­hájában a főzés ideje alatt csak azok tartózkodhatnak, segéd­kezhetnek, akik megfelelő or­vosi vi2sgával rendelkeznek. Lehet másképp is Siófokon több mint tíz éve készít és árusít fagylaltot Már­kus Gábor cukrász. Piaci el árusítóhelye ragyog a tiszta­ságtól. Héder József földvári kifőzdéjében sem talált rend­ellenességet még a legkritiku­sabb szem sem. * ♦ * Fő az üzlet — vallja né hány magán-kiskereskedő. El­vük, hogy minél kisebb befek­tetéssel minél nagyobb ha­szonra tegyenek szert Pedig vannak olyan társaik ő példát vehetnének ' vendégek megb" ­Szalai László A fej és a kéz Tervezés, termelés, jó minőségű, becsületes mun­ka — ez most számunkra a legfontosabb. Vezetők, mérnökök, technikusok, kétkezi munkásemberek ke­resik egészséges türelmet- • enséggel a legjobb megol­dásokat, melyek gazdasági életünkbe új színt, még na­gyobb lendületet visznek, hogy minél jobban helytáll- hassunk a közösen vállalt feladat, a szocialista társa­dalom felépítésében. Fontos dolog a termelés technikai, anyagi, szerve­zésbeli föltételeit okosan megteremteni, hiszen a rend, a tervszerűség éle­tünk egyik alapja. A foko­zott munkaütem, a jó mi­nőségű termelés azonban az emberi föltételek töké­letesítését is megköveteli: a mi társadalmunkban min­den tisztességes dolgozó em­ber ne csak tudásával, ha­nem érzései, önérzete, ön­tudata teljességével a szor­galmas munka pártján áll­jon. Csak így üzenhetünk hadat a fegyelmezetlenség­nek, a lógásnak, az ide-oda vándorlásnak. Ezzel a második föltétel­lel, sajnos, nem mindenütt törődnek. A szervezésről, a mechanizmusról folyó vi­ták közben kevés szó esik a tudati nevelésről, a tudatos fegyelemmel, az értelem­mel, kedvvel végzett mun­kának erről a fontos felté­teléről. Igen sokan kezelik úgy ezt - követelményt, mint az a tsz-elnök, aki szerint »most nem a sza­vak, hanem a tettek kor­szakában élünk, fölösleges hát a szóbeli agitáció, hi­szen a cselekvés és a nyo­mába szegődő eredmények a napnál is világosabban meggyőzik az embert«. Téves ez az okoskodás. Még akkor is téves, ha va­lóban a tettek korszakát él­jük. Mi szocialista embe­rek módján akarunk élni. Nekünk eszmei vonatkozá­sokban is szót kell értenünk egymással, a mi számunkra nem közömbös, ha csak a gyárakban, a földeken épül tervszerűen a szocializmus, az emberek fejében és szí­vében viszont kevésbé. Nem bízhatjuk a véletlen­re, ki-ki belátására azt, mikor és hogyan jut el vi­lágunk céljainak megértésé­hez, mikor követeli érzése és értelme is, hogy a keze serényebb legyen. Kell te­hát a szó, a nevelés, hiszen azt is csak érvelő szavak segítségével értheti meg az emberek sokasága, hogy a mi munkánk nem öncélú tevékenység. S nem is csu­pán a magunk számára kell hogy megteremtsük a bol­dogulást. Világméretű harc részesei vagyunk, testvcrné- pek csillagképébe őtvözötten olyan társadalmi rendet építünk, amely a legtöbbet akar tenni az emberért. Be kell bizonyítanunk a világ előtt, hogy felnőttünk e cél elérésére. A nemzetközi munkásosztály harcának ré­szesei vagyunk; ha jól dol­gozunk, ha becsülettel, ön­tudatosan hclytállunk poszt­jainkon, a közös jövendőt kovácsoljuk. Aki pedig lóg ölbe tett kézzel, s a sült galambot várja a szocialis­ta társadalomtól, akarva- akaratlan árt közős ügyünk­nek. Roppant felelősség terhel tehát mindannyiunkat, hi­szen nemcsak arról van szó, hogy lesz-e mosógé­pünk, fridzsiderünk, rá­diónk. A kapitalista és a szocialista társadalom kö­zötti gazdasági harcban a becsületünk a tét. Ezt a harcot csak a mi világunk emberének szorgalmas, ön­tudatosan fegyelmezett munkája döntheti el a ja­vunkra. Ezért fontos az okos szó és a nevelés, a kimunkált öntudat, hogy ezt minden­ki világosan megértse. Ezért fontos, hogy a felek­ben is tervszerűen épüljön a szocializmus. Hiszen amit a fej akar, a fej helyesnek lát, azt a kéz engedelmesen megcselekszi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom