Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-20 / 117. szám
Csütörtök, 1965. május 20. 5 SOMOGYI NÉPLAP A meséktől az ismeretterjesztésig 300 000 DIAFILMET KÖLCSÖNÖZTEK A JÁRÁSI KÖNYVTÁRAK Szerte az országban, valamennyi megyei és járási könyvtárban a könyvekkel együtt a legváltozatosabb diafilmeket is kölcsönzik orvosi, egészségügyi vagy más előadások szemléltetéséhez. Egy-egy járási könyvtár állománya általában hat-hétezer diafilm, amelyekből bőségesen kielégíthetik az egyéni kölcsönzők igényeit is. Az országban mintegy 250 000 egyéni diavetítőt tartanak nyilván. Ezek gazdái úgy vásárolják vagy kölcsönzik a színes és fekete filmtekercseket, mint a könyveket. A diafilmek — főleg az irodalmi tárgyúak — az olvasás iránt is fölkeltik az érdeklődést. A hazánk és más országok szép tájait bemutató idegenforgalmi képkockák az utazás iránt ébresztenek vágyat. Legkeresettebbek vidéken a mezőgazdasági ismereteket nyújtó diafilmek. Ezek kölcsönzésében Szabolcs megye jár az élen. A múlt esztendőben a tanácsok kezelésében levő könyvtárak csaknem 300 000 kikölcsönzött filmjéből a szabolcsiak mintegy hat és fél százalékot vettek igénybe. Utánuk a Hajdú megyeiek vették kölcsön a lektöbb filmet. A városok között Debrecen vezet, utána Pécs következik. Az állami gazdaságok dolgozóinak oktatását a legújabb termelési módszerekről szóló diafilmek bemutatásával tették érdekesebbé, színesebbé. Nem maradtak eredménytelenek a munkásvédelemmel foglalkozó filmek sem. A Szellöz- tetéses szénaszárítás című film különösen nagy sikert aratott az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben. Az állattenyésztésről, a fajtakiválasztásról, a keresztezési kísérletekről szóló filmek ugyancsak sok tanulságot nyújtanak a falusi dolgozóknak. A természettudományos filmek és a hozzájuk fűződő érdekes magyarázatok évezredes babonák megszüntetésében segítenek. A természeti jelenségek ismertetése, mint például A víz fizikája és kémiája vagy A levédő kincsei, a Felhők világa. Hogyan keletkezik a villám?, mind-mind egy-egy titokzatosnak vélt «-világ« eddig bezárt kapuját nyitja meg a nézők számára. A vidék és a város, a mező- gazdaság és az ipar kapcsolatáról ugyancsak készülnek dia- filmek. A Műanyag a mező- gazdaságban vagy a Vegyszeres gyomirtás, A takarmányozás kémiája bemutatja, mit tesz az ipar a mezőgazdasági dolgozók munkájának megkönnyítéséért. Megnövekedett az érdeklődés a járási tanácsok egészség- ügyi osztályai által szervezett orvosi előadások iránt is. A bőrbetegségek fajtáiról vagy a tbc leküzdhetőségéről és gyógyításáról szóló előadásokat egy-egy hasonló tárgyú diafilmmel teszik szemléletesebbé. Szintén hatásosak azok az egészségügyi előadások, amelyeknek szemléltetésére a Védőoltások című vagy a Kisgyerekek öltöztetéséről készült diafilmekkel vetítik. A fájdalom nélküli szülés, az Anyák iskolája című filmek ugyancsak nagy sikert értek el a falusi asszonyok körében. A család valamennyi tagja számára készített filmet a Dia- filmgyártó Vállalat. Az óvodás és kisiskolás gyermekek a legszebb mesék közül válogathatnak; a nagyobbak az iskolában tanultakat vagy az irodalom legszebb alkotásait láthatják viszont a falra vetítve, mások pedig a barkácsolás fortélyait vagy a feltalálók világhírű tanulmányait, a felfedezők által meghódított földrészeket vagy a világűr meghódítását. A gazdasszonyok A konyha kémiája és a Fizika a háztartásban című diafilmek iránt érdeklődnek, de megtudhatják azt is a Barátaink és ellenségeink, a mikrobák című filmből, hogy mitől megy össze a tej, vagy miért romlik meg a hús, ha nem sózzuk be jól. A meséktől az ismeretterjesztésig sokféle diafilm készül a lakosság szórakoztatására, nevelésére, kinek-kinek ízlése, igénye szerint. A filmkockák által szerzett élmény nem múlik el, mint a moziban vagy a televízió-képernyőn látottak hatása, mert a megszerzett diafilm többször levetíthető, ahogy a könyvet is akárhányszor kézbe vehetjük, és feleleveníthetjük a már olvasottakat. Huszonkét alapszervezete van az MHS-nek a siófoki járásban. — Majd mindenütt sok ötletet, kezdeményezést valósítanak meg a fiatalok — mondta Lepsényi László, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség járási elnöke. Igen- eredményesen dolgoznak a modellezők. Ebben a siófoki általános iskolások viszik el a pálmát. Rajtuk kívül még három másik község alapszervezete foglalkozik ezzel a szép és hasznos sportággal. A modellezők már több versenyen vettek részt. A dunántúl bajnokságon a 3—4. Varga Nándor a futóőz-lőtéren. S zombat délután. Az udvart rendezgetem. Közelítő autó búgása hallatszik, majd a szomszéd udvarra kanyarodik egy világosszürke Wartburg. Utasa — gyerekkori jó barátom — észrevesz, int, aztán a kocsiból kiszállva átkiabál: — Szervusz, Karesz! Imitálod a munkát? Nem jól áll neked, sose szoktad — évődik, miközben kisegíti feleségét és kislányát a kocsiból. — Igen, azért nincs még Wartburgom — vágok vissza. — Mert házat építesz az árán! Mit, házat: palotát! — Tudod mit? Ne kiabáljunk egymásnak utcahosszat, inkább átmegyek. A nagymama éppen szalad a vendégek elé. — Látja, Kovács néni, mégis teljesült a vágya. Megjöttek a friss munkaerők, lesz, aki főzni segít, finom süteményt készít, meg ki is takarít, Jóska pedig megjavítja a kerítést. — Hogyne! Dolgozni otthon is tudunk — nyelvel tréfásan, de szándéka komolyságával az asszonyka. Jóska barátom — a megye- székhely egyik üzemének főmérnöke — nem mozdul a kocsi mellől. Nézegeti, rugdossa a kereket, csóválja a fejét. Kelletlenül nyújt kezet. — Az istenit, nekiállhatok szerelni. A pótgumit se ragasztottam meg a múltkor, reggel pedig át akarok menni Faludra borért. Tudod, névnapra készülök, aztán meghagyták, hogy innen vigyek. Tavaly nagy sikere volt a baglyasinak. Fa- és vasipari gépeket vásárol, és májú» 24-én, hétfőn becslési napot tart Kaposváron a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat pécsi kirendeltsége (Pécs, Bajcsy-Zsi- linszky utca 10. Telefon 29-04). Az írásbeli bejelentéseket kérjük a Magyar Hirdető, Kaposvár, Kossuth Lajos utca 4. sz. címre. (95055) Leveti a zakóját, szerelőköpenyt ráncigái magára. — Baj van. Nem jó az emelőm. Nem tudsz egy kocsitulajdonost a közelben? De várj csak, talán akad itt valami a fészerben, amivel alátámasztjuk. Te meg jó erőben vagy, addig megemeled. A fészer ott van néhány méterre az istálló falánál. A hajlott tető alatt rozsdásodó, fél szarvú eke, oldalra billent szecskavágó, feneketlen vödör, fogatlan fagereblye háborítatlan összevisszaságban. Jóska reménytelenül néz szét a limlomok között. Aztán lehajol, fölemel egy kis kereket. Talicskáé lehetett? Félrecsúszott, vásott abroncs, repedezett küllők, egy talpa hiányzik. Szótlanul nézegeti, szinte meg is simítja. Felém nyújtja: — Emlékszel? A kiskocsi kereke. Bal első. H ogyne emlékeznék! Ismerem a történetét, valamelyest én is részese voltam. De hadd meséljen csak Jóska! Érdeklődéssel válaszolok: — Igen, ezzel menekültetek. — Meg hordtuk haza a zöldet, a tököt, a krumplit a mezőről. Ez volt a mi szekerünk. Kis kézikocsi, előtte a Böbe. Párja, a El mbó a front alatt pusztult el valami betegségben. Persze, orvosság nem volt. Nem akartunk kiköltözni a házból, de tudod jól, hogy itt állt a front majdnem a kertek alatt: ti, azt hiszem, egy héttel előbb elmentetek. Amikor a kertbe becsapott egy akna, mi sem bírtuk tovább. A papa — szegény öreg, emlékszel, milyen szótlan ember volt, ritkán káromkodott — a nagy robbanásra elkerítette a szenteket. Nem is tudtam addig, hogy olyan sokat ismer. Befejezvén kijelentette: »Szedjétek össze, amit vinni akartok, mert én délután befogok.« Anyám hitetlenkedve nézett rá, mibe akarja befogni a Bobét, hiszen ki látott már egy szem tehenet rendes szekér előtt? Én legalábbis addig még nem találkoztam ilyennel. De a papa nem is válaszolt, kiment, és délben bejelentette, hogy rakodhatunk. Nézünk ki, hát ott áll a kis kézikocsi, megrepa- rálgatta az öreg, ügyeskedett valami istrángfélét kötélből meg zsákból, hámfát is faragott hozzá. — Papa, ezt mi is el tudjuk húzni az öcsémmel — mondtam, de feleletre sem méltatott, csak megismételte: — Na, pakoljatok! — Hova megyünk? — Ki a hegybe, a Lajos bá- tyádékhoz. Papa volt a családfő apám halála óta, hiszen tudod, akkor már hat éve, így nem szólhattunk ellent Batyukat kötöttünk, megtömtük ruhaneművel a rozSant utazókpsarat meg apám hajdani katonaládáját és a papa kivezette a Böbét. Tehenünk már akkor sem volt fiatal, azt hiszem, túl volt a pubertáskoron. Ha jól emlékszem, negyvennyolcban adtuk el, és akkor volt tizenhat éves. Érdekesen kajla szarvával olyan volt, mint az egésa akkori élet: szabálytalan és érthetetlen. Lassan, kényelmesen, öregesen ballagott ki az istállóból, furcsán nézett a szekérre, ha tud, biztosan nevetni kezd. így azonban engedelmesen odaállt a rúd mellé, hagyta, hogy a papa rákötözze a szerszámot, és megindultunk. Elöl a papa, utána a Böbe, a szekér után jómagam anyámmal és öcsémmel. Legalább három óra alatt tettük meg az alig három kilométeres utat. A Szent János- szobor mellett mentünk, amikor akna robbant a közelünkben, egy darabig az útszéli árokban lapultunk, de aztán tovább-ballagtunk, és szerencsésen oda is értünk. Ahogy a szovjet csapatok bejöttek, megint befogtuk a Böbét. Indultunk haza. Még akkor, negyvenöt áprilisában is megbámultak bennünket, amikor pedig sok furcsaságot lehetett látni. Jöttünk végig a községen, ugyanúgy, ahogy kifelé mentünk. Kár, hogy nem készített valaki fényképet rólunk. A négy hold föld mellé kaptunk — nem is tudom pontosan, úgy emlékszem — hármat. Csak nem tudtuk, mihez kezdjünk vele. Ha legalább két tehenünk van, befogjuk, de egy- gyel nem lehet szántani. Ezzel nem is kísérleteztünk, de azért csak odakerült a Böbe megint a kiskocsi elé: raktunk rá egy kevéske trágyát» mi meg a papával és anyámmal ásóval mentünk neki a földnek. Ásóztunk! Érted? Mire nem képes az ember! Valahol elkezdi és ás. De nem mer fölnézni, mert megijed, elkeseredik a tábla végét keresve. És ástunk heteken át, én délutánonként, ahogy az iskolából megjöttem, a papáék meg reggeltől. A Elibe közben legelt. Visszafelé mindig sarlóztunk egy kis zöldet. Amikor a krumplit hoztuk haza, te is velünk voltál! Amikor összerogyott a kerék. A Böbe megállt, hátranézett, nem tudta mire vélni a megfeneklést. Le kellett szednünk a krumplit. Hazaszaladtam szerszámokért, drótért; emlékszem, odaszóltam neked, hogy stoppold az időt, és nekiiramodtam. A papa meg csinálta. Igaz, késő este volt, mire hazaértünk, te jól ki is kaptál, már a fél faluban köröztettek. De nemcsak a Böbe húzta a kiskocsit, hanem mi is. A tüskés drótokra emlékszel? Naponta hármat is fordultunk az állásokból a drótkötegekkel. Csak később jöttünk rá, hogy bizony alig használható, olyan kemény anyag, nemigen bírtunk vele. Sokáig itt rozsdásodott, végül nem is tudom, hova tűnt el. Meg vittünk rajta a malomba gabonát őrletni, az első termést. Húztuk, te is sokszor segítettél, visszafelé meg a domb tetején felültünk rá. Egyszer az árokba is belefordultunk, de szerencsére nem lett semmi bajunk. Pillanatnyi szünetet tart, óvatosan leteszi a rozzant kereket a sarokba. Leveri a kezét, nem keresgél tovább. — Látod, egy tárgy milyen emlékeket ébreszt. Szinte hozzánő az emberhez, részévé válik, együtt küzd vele. Ez a kis kocsi is átsegített bennünket a nehéz időszakon. Szinte szeretnék bocsánatot kérni meg maradt darabjától, hogy a fészer sarkában hagyjuk porosodni. Most aztán teljesen elment a kedvem a szereléstől Inkább bemegyünk, iszunk egy pohár bort, holnap reggel pedig átmegyek a dokihoz egy emelőért. Na, gyere! Somogyi Károly Modellt készít Tóth György siófoki általános iskolás. Eddig sem Siófok, sem a járás többi községe nem használta ki a Balaton nyújtotta lehetőségeket. Pedig a víziszakosztályok bizonyára nagyon sok fiatalt vonzanának. El is határozták, hogy megszervezik a szakosztályt. Már a kezdet kezdetén sokan érdeklődtek, hogvan kapcsolódhatnának be ebbe a szép sportágba. Hamarosan megkezdi munkáját a víziszakosztály könnyűbúvár csoportja. Fonyódon két éve raktárban tartják a fölszerelést, azt most a siófokiak hasznosítják. Ebben az évben öt-tíz sorköteles fiatalt képeznek ki» jövőre pedig, amennyi jelentkezik. Beszereznek két pár vízisít is. Csaknem két éve 30 000 forinton építettek egy kis motoros hajót. Motor hiányában eddig kihasználatlanul állt. Az MHS megyei elnöksége megígérte, hogy rövidesen adnak nekik egy megfelelő motort. A Kőolajvezeték Vállalat és a MAHART KISZ-fiataljai meg MHShelyezést érték el. Májusban öt versenyen, köztük a kaposvárin is »indulnak. Említésre méltó a siójuti fiatalok kezdeményezése is: légpuskás kört alakítottak. Vásároltak egy fegyvert, és olyan eredményeket értek el vele, hogy a járási elnökségtől jutalmul kaptak még egyet. A két úttörő rádiós szakkör közül a kőröshegyiek dolgoznak jobban. Az eltalált »őz«. Járai Emil elnök vezetésével országosan is kiemelkedő eredményt ért el a zamárdi futóőz-lövő klub. Festői környezetben fekvő lőterüket maguk építették társadalmi munkában. Mindent megtettek, hogy a lövészsport fellendüljön, s minél többen vegyenek részt a kör munkájában. A legutóbbi országos versenyen másodikak lettek. Jutalmul a járási elnökség nemrégen öt fegyverrel lepte meg őket. alapszervezetei felajánlották» hogy a motort társadalmi munkában beépítik, és részt vesznek a szakosztály munkájában, Megígérte támogatását a Balatoni Hajózási Vállalat igazgatója is. Sok szép tervük van: balatoni kirándulásokra indulnak» közreműködnek a füredi, a tihanyi, a siófoki víziünnepségeken. S ha a Sió hajózható lesz, kirándulnak a magyar tengerről a Dunára is. Szalai László Ha föl megy a vásárra, ne felejtse magával vinni hibás óráját, amelyet a vásár ideje alatt soron kívül, eredeti alkatrészekkel megjavít az ÓRÁSOK SZÖVETKEZETE Keleti pályaudvarnál Vili. Rákóczi út 59. Nyugati pályaudvarnál VI., Lenin krt. 99. (Béke szálló mellett) Déli pályaudvarnál XII. Magyar Jakobinusok t. 7. (2S18)
