Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1965. május L Gromiko sajtóértekezlete A francia külügyminiszter Moszkvába látogat Összeült a Biztonsági Ta­nács pénteken délelőtt har­mincöt független afrikai or­szág kérésére, hogy megvi­tassa a rhodesiai helyzetet. Muhammed Juszuf afgán miniszterelnök moszkvai lá­togatásával kapcsolatban szovjet—af"án közös közle­ményt adtak ki. Alekszej Ko­szigin elfogadta az afgán kor­mánynak meghívását, hogy számára alkalmas időpontban látogasson el Afganisztánba. Marian Naszkowski len­gyel külügyminiszter-helyet­tes Budapestről visszautazott Varsóba. Itt-tartózkodása al'tt megbeszéléseket folyta­tott Péter János külügymi­niszterrel. Tito elnök befejezte húsz­napos észak-afrikai látogatá­sát, és pénteken Kairóból visszaérkezett Belgrádba. Ti­to algériai • és egyiptomi láto­gatása során Ben Bellával és Nasszerral megvitatta a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseit, köztük a vietnami válságot és a kongói helyze­tet. Andrej Gromiko pénteken elutazott Párizsból. Elutazása előtt a szovjet nagykövetsé­gen sajtóértekezletet tartott. Elmondotta: párizsi látogatá­sának az volt a célja, hogy a francia kormány képviselői­vel megbeszélje a két orszá­got érdeklő kérdéseket, nem­zetközi problémákat éppen úgy, mint a szovjet—francia kapcsolatok alakulását. Fran­ciaországot és a Szovjetuniót összeköti érdekeinek azonos­sága a békéért folytatott harcban és az európai bizton­ság kérdésében — mondta, majd hozzáfűzte, kétségtele­nül a két kormány a világpo­litika egyes vonatkozásait el­térő módon értékeli, ez azon­ban nem akadályozhatja meg, hogy több nemzetközi kérdés­ben és a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésében egyesítsék erőfeszítéseiket. Gromiko ezután kiemelte, hogy a szovjet kormány igen nagy fontosságot tulajdonít az európai biztonság kérdésé­nek, amelynek kulcsa a né­met probléma békés rendezé­se. A Szovjetunió abból indul ki, hogy amíg a német kér­dés meg nem oldódik, Európa békéje nincs biztosítva. A szovjet—francia viszonyban beállt javulás ennek a kér­désnek a rendezését is előse­gíti. Ügy hiszem — mondta —. a francia kormány is ab­ból indul lei, hogy két német állam van. Ennek a nyilván­való ténynek az elismerése arra vall, hogy reális módon közelíti meg a második vi­lágháború után kialakult tényleges európai helyzet megítélését. Diplomáciai elis­merés, vagy el nem ismerés mit sem változtat a valóságos helyzeten — emelte ki Gro­miko, majd hangsúlyozta, a szovjet cs a francia kormány álláspontja találkozik abban, hogy a második világháború végén megállapított német határok véglegesek, és hogy Németország nem rendelkez­het atomfegyverrel. Gromiko a továbbiakban a szovjet és a francia kormány álláspontja között más fontos nemzetközi kérdésekben mu­tatkozó közeledésről beszélt. Megelégedéssel állapította meg, hogy ez tapasztalható a délkelet-ázsiai helyzet meg­ítélésében is. A Szovjetunió­nak az a véleménye, hogy az Erviesült Államoknak sem­mi keresnivalója sincs a tőle sok ezer kilométernyire fekvő Vietnamban. A vietnami kér­dés legradikálisabb megoldá­sa az amerikai csapatok kivo­nása, első lépés pedig a VDK elleni bombatámadások be- ■ szüntetése. A döntő szót min­denesetre a vietnami háború­ban közvetlenül érintett fe­leknek kell kimondaniuk. A Szovjetunió megadja a Viet­nami Demokratikus Köztár­saságnak a szükséges segít­séget, hogy megvédje magát ! az amerikai agresszió ellen. A továbbiakban rámutatott, hogy a leszerelés és az ENSZ kérdésében is megmu­tatkozott a szovjet és a fran­cia álláspont hasonlósága. A Szovjetunió elfogadta a fran­cia kormány javaslatát, hogy az öt nagyhatalom (a Szov- -atuniA. rz Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaor­szág és a Kínai Népköztársa­ság) közös értekezleten vi­tassa meg a leszerelés kér­dését. Az egyik újságíró kérdésé­vel kapcsolatban, vajon a két kormány megállapodott-e rendszeres politikai véle­ménycserében, Gromiko kije­lentette, hogy a francia kül­ügyminiszter őszre tervezett moszkvai útja a mos­tani látogatás viszonzá­sa lesz. A találkozások rendszeresítése a két féltől függ. A szovjet—francia kap­csolatok továbbfejlődéséhez újabb kezdeményezésekre lesz szükség. (MTI) Már több mint négyezer amerikai katona van Dominikában Felháborodás a dél-amerikai országokban az újabb amerikai invázió miatt A Dominikai Köztársaság­ban pénteken déltájban az amerikai tengerészgyalogosok és ejtőernyősök száma meg­haladta a négyezer főt. Az amerikai külügyminisztérium délelőtt nyilatkozatot tett, amelyben dominikai belső ügyekben dömőbíróvá tolta fel magát és azt állította, hogy ebben a latin-amerikai országban a helyzet tovább romlott, s a Santo Domingó- ban tartózkodó amerikaiak és más külföldiek élete veszély­ben van. Az AP washingtoni jelentése szerint amerikai hi­vatalos személyek magánbe­szélgetésekben elismerték, hogy tudomásuk szerint mindeddig az Egyesült Álla­mok egyetlen állampolgárát sem ölték, vagy sebesítették meg.., A Radio Constitucionalista adóállomás, amely a domini­kai ideiglenes kormány kezé­ben van, közölte, hogy Santo Domingo védői továbbra is szilárdan tartják a város leg­fontosabb negyedeit, s már hatodik napja visszaverik Wessin tábornok csapatait, amelyek az amerikai tenge­részgyalogosok támogatásúit élvezik. A városban több he­lyen torlaszok állnak, a ke­reszteződéseken és a háztető­kön gépfegyvereket állítottak fel. A rádió szerint a város védői a végsőkig harcolni akarnak az alkotmányos rendszer helyreállításáért, a törvénytelen katonai junta el­len. A Prensa Latina közli, hogy Maximo Lovaton, a Do­minikai Köztársaság külügy­minisztere megvádolta az Egyesült Államokat, amiért »minden módon támogatja a junta csapatait«. Leoni, venezuelai elnök az argentin és a chilei elnökhöz intézett táviratában, ugyan­csak az AP értesülése sze­rint, inváziónak nevezte az amerikai akciót, s megbélye­gezte azt, mint az Amerikai Államok Szövetsége szerződé­seinek megsértését. Frei chi­lei elnök válaszában teljes egyetértéséről biztosította Leonit és közös akciót sürge­tett a dominikai vérontás megszüntetésére, bármilyen diktatórikus rendszer létre­jöttének megakadályozására. Schwalb perui külügymi­niszter azt állította ugyan, hogy érthető az amerikai kormánynak az állampolgárok védelmére irányuló szándéka, de ebben az esetben mindez úgy történt, hogy megsértet­ték egy "üggetlen nemzet Az AFP jelentése szerint csütörtökön Kutch térségében folytatódtak a harcok az in­diai és a pakisztáni csapatok hírek sze­rint a pakisztániak támadnak. Az indiai kormány szóvivője bejelentette, hogy az indiai csapatok kény­telenek voltak kiüríteni ( két űrállomást: a Biar Bet és a »84. pont« nevű j erődítményeket. szuverenitását, megszegték az AÁSZ alapokmányát. Peru minden ilyen beavatkozást el­ítél. A mexikói külügymi­nisztérium nyilatkozata sze­rint Mexikó reméli, hogy az amerikai csapatok dominikai tartózkodása »annyira rövid lesz, amennyire ez csak le­hetséges«. Santo Domingóban az ame­rikai tisztségviselők úgy vé­lik, hogy az amerikai csapa­toknak a harcok utolsó per­céig »megszállásuk alatt kell tartaniuk a fővárost«. A fegyveres harcok halcSttainak számát némelyek négyszázra, mások ezerre becsülik. A TASZSZ jelentése sze­rint a legfrissebb hírek arról számolnak be, hogy San Isid­ro légitámaszpontra, a reak­ciós katonai junta hadműve­leteinek központjába újabb amerikai csapategységek ér­keznek. (MTI) Biar Bet, mintegy tíz kilo­méternyire van a pakisztáni határtól indiai területen, a »84. pont« pedig hét kilomé­ternyire keletre fekszik Biar Bettől. A két helyőrséget egyet­len indiai század védel­mezte a számbelileg nagy fölényben levő pakisztáni katonasággal szemben. A pakisztániak most Biar Bettől délnyugati irányban nyomulnak előre. Végül a szóvivő hozzáfűzte, hogy az indiai hadsereg jelenlegi visszavonulása csupán takti­kai jellegű. Amerikai ágyúnaszádok indulnak a vietnami vizekre A pakisztáni csapatok tovább nyomulnak előre indiai területen között. A legújabb Sz. G. Lapin. a Szovjetunió új pekingi nagykövete pénte­ken átnyújtotta megbízóleve­lét Liu Sao-csinek, a Kínai Népköztársaság elnökének. Az arab államfők szemé­lyes képviselői Kairóban vi­haros viták után egyhangú határozatban jelentették ki, hogy az arab országok ra­gaszkodnak a csúcsértekezle­tükön elfogadott tervekhez és elutasítanak minden -olyan javaslatot, amely Izrael elis­merésére, vagy a vele foly­tatandó együttműködésre irá­nyul. A zadari kerületi bíróság Mihailo Mihajlovot, a zadari bölcsészettudományi kar volt tanársegédjét kilenchavi bör­tönre ítélte, mert Mihajlov a Delo című belgrádi irodalmi folyóiratban becsmérlő cik­ket írt a Szovjetunióról, s mert cikkének kéziratát, az említett folyóirat betiltása után külföldön terjesztette. Athénben zárt ajtók mö­gött megkezdődött a NATO ■parlamenti tanácsa állandó bizottságának kétnapos ülé­se 13 NATO-ország küldöttei­nek a részvételével. Rusk amerikai külügymi­niszter ma hosszabb európai körútra indul. Első állomása London, ahol az Egyesült Ál­lamokat képviseli a SEATO értekezletén. Rusk ezután a norvég, illetőleg a finn kor­mány meghívására május 6- án Oslóba. 8-án pedig Hel­sinkibe látogat. Von Hassel nyugatnémet és Manuel Gomes portugál had­ügyminiszter csütörtökön Lisszabonban több órás ta­nácskozást folytatott a két ország katonai együttműködé­séről. Iraki támadás a kardok ellen Irakból érkező jelentések szerint felújultak a hadműve­letek az ország északi részé­ben, és már egy hónapja fo­lyik a be nem jelentett há­ború az iraki Kurdisztánban. Libanoni értesülések szerint öt iraki hadosztály sugárhaj­tású repülőgépek támogatásá­val megkezdte a támadást, hogy elnyomja az Irak észa­ki részében élő kurd törzse­ket. A jelentés szerint gyúj­tóbombákat dobtak Dohuk városra. A kormány fölfegy­verzett erői elkeseredett harc után kiszorították a kurd partizánokat és elfoglalták a várost. (MTI) Az Egyesült Államok 17 par­ti őrhajót küld a vietnami vi­zekre — jelentette be a wa­shingtoni külügyminisztérium. A hivatalos közlemény szerint a húsz milliméteres ágyúkkal fölszerelt naszádok »segítséget nyújtanak a dél-vietnami ha­ditengerészetnek a Vietcong ^utánpótlási vonalainak felszá­molásában«. Az ágyúnaszádok vietnami vizekre küldéséről az amerikai katonai vezetők Honoluluban megtartott tanácskozása ho­zott döntést. Ezen a tanácsko­záson dolgozták ki az Egye­sült Államok vietnami agresz- sziója fokozásának további terveit. Az indiai kormány ki­tart amellett az állás­pontja mellett, hogy Pa­kisztánnak helyre kell állítania a status quót, azaz a támadást megelőző állapotot, és csak azután kerülhet sor a határkon­fliktus tárgyalások útján való rendezésére. (MTI) A VIETNAMI NÉP LEGYŐZHETETLEN.­A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front harcosainak létszá- rna„1^f.pro1 naPra növekszik, mert mind több vietnami férfi és nő pnUuli meg a jenkik t és zsoldosaikat. A légi felderítés elől jól rej­tett utakon, hidakon történik a lőszer, élelmiszer és sebesilltszállítás. A Felszabadítási Front katonáinak ellenőrzése alatt álló terüle­teken a lakosság munkájával segíti á harcosokat. Készül az egyen­ruha a katonáknak. A dzsungel fái közé rejtett műhelyekben éjjel­nappal folyik a munka. Beszédes felvétel ez.. A jenki tengerészgyalogosok egy csoportját ábrázolja misekallgatás közben, a pap megáldja a tömegpusztító ra­kétákat, »Igét hirdet-« a tömeggyilkosoknak, és mindezt ama názáreti nevében, aki az emberszere tetet és a békét hirdette. Egy földműves és a felesége a testével védelmezi gyermekeit, mi­közben fejük fölött amerikai helikopterek keringenek, hullanak a gázbombák és a jenki zsoldosok — a lakóházakat fedezékül használ­va — tüzelnék a szabadságharcosokra. (MTI Külföldi Képszolgálat) KÖNYVSORSJÁTÉK

Next

/
Oldalképek
Tartalom