Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-14 / 88. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1965. április 14. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Somogy megyei Pártbizottság Marxizmus—Lenipizmus Esti Egyetemére A Magyar Szocialista Munkáspárt Somog/ magye. Bizottsága az 106J—06-os tanívre fölvéleli pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyelem hároméves általá- n. tagozatára és a kétéves szakosított tagozatára. Hároméves általános tagozat A hallgatók az első évben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetét tanulják. A tantárgyakból minden félévben vizsgát tesznek, és a tagozat elvégzéséről végbizonyítványt kapnak. A jelentkezés föltétele: egyetemi, főiskolai, középiskolai vagy marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolai végzettség. A hároméves általános tagozat Kaposváron és valamennyi járási székhelyen működik. Kétéves szakosított tagozat A szakosított tagozat elméleti továbbképzést, felsőfokú ismereteket nyújt a következő szabadon választható szakokon: filozófia; politilcai gazdaságtan; a magyar munkásmozgalom története; a nemzetközi munkásmozgalom története. A tagozatra azok jelentkezhetnek, akik elvégeztél! a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hároméves általános tagozatát vagy a központi egyéves pártiskolát, és azok, akik ezeknek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek. A tagozat hallgatói eredményes osztályvizsgák után a marxizmus mindhárom ágából államvizsgát tehetnek, és a 17/ 1963/VII. 2. számú kormány- rendelet érteiméiben főiskolai oklevelet nyerhetnek. A szakosított tagozat csak a központi esti egyetemen működik. (Kaposvár, Lenin u. 14.) Általános tudnivalók Az esti egyetemen hetenként egyszer, meghatározott napon és időben foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a megjelenés kötelező. A tandíj egy évre 170 forint, mely két részletben fizethető. A fölvételi beszélgetésekre június első felében kerül sor. Aki a fölvételi beszélgetésen nem jelenik meg, vagy nem felel meg, vagy egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett, az nem vehető fel. Valamennyi tagozatra pár- tonkívüliek is kérhetik felvételüket. A pályázat a járási (városi) pártbdzottságdkon és a központi esti egyetemen beszerezhető kérdőív alapján történik. A pályázatot a munkahely szerint illetékes járási (városi) pártbizottságokra kell beküldeni május 15-ig. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA 1925: MSZMP 40 éve, 1925. április 14-én alakult meg a Magyarországi Szocialista Munkáspárt. Az ellenforradalmi Magyarországon legális forradalmi munkáspártként működött. Az MSZMP a kommunisták köré tömörítetté a Szociáldemokrata Pártból kizárt és kivált baloldali szociáldemokratákat. Az új párt előkészítette és tíz nap múlva már megtartotta Budapesten, az Aréna úti (ma Dózsa György út) Crado kávéházban nyilvános alakuló gyűlését. A párt elnöke Vági István lett. Országszerte csakhamar megalakultak az MSZMP csoportjai, Budapesten kívül 88 vidéki szervezete volt. A pártot sok dolgozó támogatta, különösen az ifjúmunkások. 1926—1927-ben az üzemi dolgozók és a szegényparasztság jelentős tömegei követték a párt politikáját, A Bethlen-kormány nyílt törvénytiprással és erőszakkal tört a párt jelöltjeire az 1926. évi ország- gyűlési választások idején. A hatósági üldözés fokozása, a párt vezetőinek és tevékeny tagjainak sorozatos letartóztatása megbénította, majd 1928-ban lehetetlenné tette az MSZMP további működését. Tagjainak zöme azonban hű maradt a párt harcos szelleméhez. A SIKER TITKA Csöndes, halk szavú embernek ismerik Brabecz Alajost munkahelyén, a Csurgói Napsugár Vegyesipari Ktsz- n- - így jellemzi a járás munkásőrszázadának parancsnoka, Pete Károly is. — Határozott, igen eredményesen dolgozó ember a brigádvezető — mondja Radnóti László, a ktsz elnöke. — Teljesítményük gyakran eléri a 150—180 százalékot. Nincs olyan munka, amit ez a brigád ne határidőre, ne kifogástalanul végezne el... A siker titka felől érdeklődöm Brabecz Alajostól. — Nincs ebben semmi különös. Ismerni, szeretni kell a palackszállító mozgatható munkát, s helyesen megszel'- nos nevét, megfogadták: sok- vezni, irányítani a brigádot... oldalúan képezik magukat, Mistől tudom, hogy tavaly hoev bármi] - 't rivé- a szövetkezet kiváló dolgozó- gezhessenek. Brabecz Alajos ja lett, s hogy otthon estén- vállalta, hogy többet és rendként órákat tölt el azzal, szeresen foglalkozik a hozzá hogy megismerje a brigádra beosztott két ipari tanulóval, váró új feladatokat. Munka- Az eredmény: emelkedett a társai nemcsak azt tudják tanulmányi átlag. Péczeli János azt vállalta, hogy megtanul villannyal és autogénnel hegeszteni. Teljesítette. Peti Sándor a villanyhegesztés elsajátításán kívül azt is vállalta, hogy gimnáziumban fog t /abb tanulni, ö is állta szavát. Táborszki Janos megígérte, hogy megtanulja a ktsz összes gépének kezelését. Ma már a legújabb rendszerű darabológéppel is tud dolgozni. ígv teljesítette vállalását Kovács Den-- IV»- messányi Lajos és László Géza is. Néhánv hete vették föl a brigádba Fülöp Ferencet. Ö a csőhegesztés fortélyait ismerte meg. A Brabecz Alajos vezette brigád eredményesen küzd a szocialista címért, és jó minőségű munkával öregbíti a ktsz hírnevét. A brigádvezető a munkásőrségnek alakul '.sától fogva tagia. Először ífjyvermester volt, most kiképzési csoport- vezető. Itt is ugyanolyan lelkiismeretesen dolgozik, mint munkahelyén. Szalai László Csökken a házasságkötések, emelkedik a válások száma A Statisztikai Hivatal népmozgalmi adataiból a válások száma. 1954-ben 304 házasságot bontott fel a; bíróság; 1963-ban 416-ra emelkedett a válások száma. 1946-ban a gyenge élelmiszerellátás, a sok fertőző betegség következtében sokan — ötezer-hét- száztizenketten — haltak meg a megyében. A jól szervezett egészségügyi ellátás, a rendezett élet- körülmények eredményeként a halálozási arányszám azóta állandóan csökken. 1961-ben például megyénkben alig több mint négyA Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igazgatóságának adataiból, azaz a születés, az elhalálozás. a bevándorlás és az elköltözés számainak különbségéből megállapítható, hogy Somogybán az utóbbi években tényleges szaporodásról nem lehet beszélni. 1963-ban például ezernyolcszázki- lenccel többen haltak meg, illetve költöztek el, mint amennyien születtek, illetve bevándoroltak. Érdemes fölfigyelni az intézetekben született gyermekek számának alakulására. Míg a fejszabadulás utáni évben az újszülöttek 7,8 százaléka látta meg szülőotthonban vagy kórházban a ’ ezer ember halt meg. napvilágot, 1950-ben ez a szám megduplázódott, a nagyatádi, a tabi és a siófoki új szülőotthonok bekapcsolódásával pedig 1963-ra elérte a 91 százalékot. Közvetlen a háború utáni esztendőben nagy volt a házasulok száma, 1951-re azonban a korábbi 3842-ről csaknem háromezerre esett vissza. Három év múlva újra meghaladta a négyezret, 1962- re viszont az eddigi legalacsonyabb szintet érte el, ekkor ugyanis két és fél ezren házasodtak össze. A házasságkötések csökkenéséFejlődik a föld művesselvei kezeli bolthálózat a nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság azt vizsgálta meg a közelmúltban, hogyan fejlődött a nagyatádi járás földművesszövetkezeti bolthálózata, megfelelően használták-e föl a felújításra és a karbantartásra szánt összegeket. A vizsgálat megállapította, hogy tavaly 1 352 000 forintot költöttek a szövetkezeti boltok felújítására, karbantartására és a fölszerelések pótlására. Mintegy kétszázezer forint értékben új gépeket (hűtőszekrényt, kávéfőzőt stb.), hatszázezer forintért pedig egyéb berendezési tárgyakat vásároltak. A népi ellenőrök fölfigyeltek arra is, hogy a somogy- szob—segesdi és a kutasi földművesszövetkezetek körzetében nagyobb a fejlődés, mint a Nagyatád és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet területén. A vizsgálat alapján a járási NEB javasolta a nagyatádi földművesszövetkezet igazgatóságának, hogy létesítsenek megfelelő raktárt a bútorüzletnek, a zöldségbolthoz pedig építsenek tárolóhelyet. meg tőle, hogy egy-egy hónapban vagy negyedévben miből mennyit kell készíteni, hanem azt is, hogy óráról órára mi a feladatuk. Még nem volt vége az első negyedévnek, amikor beszélgettem vele, de már azon töprengett, hogy a második negyedévi feladatokat — a hőkocsik és n ruhaállványok készítését — hogyan oldhatnák meg legkönnyebben és leggyorsabban. Ha a munka úgy kívánta, többször is átszervezte a brigád n denkit a neki legmegfelelőbb feladat elvégzésével bízott meg. Eleinte ez nem ment simán, amikor azonban két éve megalakították a szocialista címért küzdő brigádot, és fölvett/-!: az i Községfejlesztés, társadalmi munka a tabi járásban (Tudósítónktól.) Csaknem ötmillió forint értékű községfejlesztési munkát végeztek tavaly a tabi járásban. Megépítettek hatezer-nyolcszázhatvan méter hosszú szilárd burkolatú járdát, hatszázharminchét méter hosszú utat, két hidat, négy ravatalozót, orvoslakást, rendelőt, tűzoltószertárt és sportöltözőt. Községfejlesztési alapból jelentős felújítási munkák is folytak. A lakosság nagy részt vállalt a falvak szépítéséből: összesen nyolcszáz- negyvenötezer forint értékű társadalmi munkáról szólnak a most elkészült statisztikák. A községek- , , ^ ben száznégyezer forint értékű mai tírhalált halt Farkas Já- helyi anyagot is felhasználtak. vei szemben évről évre emelkedik Hatvanötmillió forintos árukészlet Tavaszi, nyári felkészülés a ruházati kereskedelemben Huszonnyolc szaküzletében hatvanötmillió forintos ruházati árukészlettel várja vásárlóit a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat. Ez a mennyiség elegenA GYORS KÖZLEKEDÉS ESZKÖZE DANUVIA £ (802) több a tavalyinál. A férfiruhák hatvan százaléka mellé- nyes, változatlanul a mintás a sláger, alkalmi viseletre viszont továbbra is a sötét, sima anyagból készült a divat. Jó hír a nőknek, hogy újra divatba jön a könnyű selyem, és a szintetikus kuligánokból is jobb lesz az ellátás, mint tavaly. A lányok és az asszonyok a nyárra ízléses egy- és kétrészes fürdőruhák között válogathatnak. Az előző évinél sokkal alaposabban készült fel a cipőkereskedelem a szezonra. ** Mintegy százhúszezer pár cidő ahhoz, hogy a közönség PŐ — közte hatvanezer pár Orkán helyett itt a szivacskabát Férfiaknak mellényes öltöny Újra divatba jön a selyem Szászhúszezer pár cipő, szandál igényeit a következő évszak ban kielégítsék. Jó néhány újdonság is megjelent már az üzletekben. Bővült az importszövetek választéka: kapható az indiai tropikál és a jugoszláv Akril fésűsszövet. Szintén új cikk a mintás lenvászon, a konfekcióipar már gyártja belőle a ruhákat, kosztümöket. Noha a közkedvelt Orkán kabátból lényegesen többet hoztak forgalomba az üzletek, mint tavaly, mégsem elegendő ez a mennyiség. Viszont megjelent az üzletekben a kényelmes, könnyű szivacskabát, ami ugyancsak praktikus viselet. Műszálas öltönyökből mintegy ]os«äJaincÖt százalékkal lesz szandál — van az Iparcikkkiskereskedelmi Vállalat boltjaiban. Férfiszandálból mintegy harminc, női szandálból pedig tizenöt százalékkal lesz több a múlt évinél. A tavaszi férficipők túlnyomó többsége a modern öltözködés igényeinek megfelelően köny- nyű kivitelű, vékony talppal, hegyes és félgömbölyű orral készült. Bővítik a választékot a csehszlovák és német importból származó víkendci- pők, valamint a pillekönnyű egyiptomi lábbelik. A női szeszély még a melegebb időben is divatosnak tartja a körömcipőt, éppen ezért ilyenből is jócskán raktárodnak az üzletek. A fehér szín mellett változatlanul divat a néger barna. Ismét a háztáji földről Akkor, amikor a legnagyobb arányokban indult meg a mezőgazdaság szocialista átszervezése megyénkben — 1959- ben —, de az utána következő néhány évben is különösen gyakran vetodwaK föl háztáji földdel kapcsolatos problémák. Az azóta eltelt több mint fél évtized elég lehetett ahhoz, hogy a közös gazdaságokban megoldódjanak ezek a problémák, s érvényesüljön a szövetkezeti törvényként elfogadott alapszabály minden idevágó tétele. Hogy most ismét a háztáji földről szólunk, azért tesz- szük, mert ez az az időszak, amikor sok helyen kijelölik a tsz-tagok saját használatú területét. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az újramérés néhány termelős óvetkezetben nagyon is indokolt és sürgős, ugyanis az alakú iskor és azóta is a megengedettnél nagyobb háztáji földet használnak a gazdák. Az igazság az, hogy ezeken a helyeken az alakuláskor keletkezett lazaságokat a faluban senki sem merte (?) megszüntetni: a szövetkezet vezetői attól tartottak, hogy ha nem engedékenyek, meglazul a kapcsolat közöttük és a tagság között. A szövetkezeti gazdák pedig, ha már egyszer kimérték nekik a szabályosnál nagyobb földet, utána is ragaszkodtak hozzá, hiszen úgy vélték, hogy az megjár nekik. S amikor sor került a területrendezésre — sok helyen éppen a földvédelmi törvény végrehajtása adta erre a legjobb lehetőséget —, gyakran hallhattunk jogosnak vélt, de alapjában véve indokolatlan felháborodást. A gazdák sérelmezték, hogy megcsonkítják az eddig használt földet. Pedig ha arra gondolnak, hogy az általuk elfogadott alapszabály világosan kimondja, mit kell beszámítani a háztáji területbe, belátják követelésük indokolatlanságát. Bizony előfordul, hogy egy-egy ilyen háztáji föld körüli huzavona nemcsak járási, megyei, hanem országos szerveknek is munkát ad. özvegy Váradi Istvánná kastélvosdombói tsz-tag panaszával foglalkozott a Barcsi Járási Tanács, a Somogyi Néplap, s legutóbb már Budapestről is kapott levelére hivatalos választ, azonban ez sem elégítette ki. Ha ugyanis teljesíti kérését a tsz, akkor a megengedettnél nagyobb a háztáji földje, hiszen abba bele kell számítani »a ház körül levő veteményeskertet, szőlőt, gyümölcsöst is«. így áll ez az alapszabályban, s ezt az alapszabályt Váradiné és mások is elfogadták, magukra nézve kötelezőnek mondták ki annak idején. Elfelejtették volna azóta? Váradiné szerint a termelőszövetkezetben többen Is használnak a megengedettnél nagyobb földet, s most azt követeli, ha tőle megvonták, a többiektől is vegyék el és műveljék közösen a többletterületet. Kérése jogos, teljesítésével nem szabad késlekedni, hiszen ha most rendezik a háztáji földeket, máris késtek vele. Sok bonyodalomtól mentesültek volna termelőszövetkezeteink, ha már az alakuláskor a szabályok szerint járnak el, de ha eddig nem rendezték, legfőbb ideje, hogy most végre pontot tegyenek az évekig tartó huzavona végére, s ezzel elejét vegyék a további problémáknak. Erre vonatkozóan csak egyféle szabály létezik, ez azonban legyen egyformán kötelező érvényű minden szövetkezeti gazdára. Hernesz Ferenc
