Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-08 / 83. szám

Csütörtök, 1965. április 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP Napjaink követelménye OnálléNásr mis­küldöttértekezlet Tabon és központi irániítós A szilárd, központi irányí­tás mellett azért szük­séges a vállalati vezetők szá­mára — minden szinten — megfelelő hatáskör biztosítása, hogy az üzemekben jelentke­ző — és Jól csak ott megold­ható — problémákat joguk, sőt kötelességük legyen önál­lóan intézni. A központi veze­tés és a nagyobb helyi önálló­ság a demokratikus centraliz­mus elvében fogalmazódott meg. Természetesen nem adha­tunk pontos választ, egyeteme­sen alkalmazható receptet ar­ra a kérdésre, mennyi legyen a vállalatok irányításában a centralizmus és mennyi a de­mokrácia, vagyis a vállalati önállóság. Eddig sem várhat­tunk ilyen előre elkészített re­ceptet, mert a vállalati önálló­ság mértéke nem valami tértől, időtől független és állandó. Nyilvánvaló, hogy kevesebb helyi önállóságra és több köz­ponti irányításra volt szükség közvetlenül az iparvállalatok államosítása után, mint nap­jainkban. S természetesen más jellegű az önállóság a bánya­iparban, a kohászatban — ahol sokmilliós beruházással az egész népgazdaságra közvetle­nül ható termelés folyik —, mint például a helyi ipari vál­lalatoknál. Vállalati vezetőink, szakem­bereink körében igen vonzó és sokszor emlegetett téma a vál­lalati önállóság amelynek ér­telmezésében sokszor egyolda­lúak vagyunk. A vállalati ve­zetők az önállóság hiányáról gos igényének valamiféle »megkerülése«, csupán arról van szó, hogy. az önállóság — helyesen értelmezve — nem­csak jogokat, hanem kötelessé­geket is jelent. Kötelességet, igen sokszor jelentős kocká­zatvállalást. S aki messzeme­nően teljesítette az önállóság­vonatkozik. Csak azok a válla­latvezetők élnek valóban az önállóság adta jogokkal, akik megadják beosztottjaiknak — minden szinten — a munkájuk ellátásához szükséges hatáskö­röket. Akik úgy nevelik őket. hogy az önállóságot a legszé­ból fakadó kötelezettségeit, csali azt tarthat igényt arra, hogy igényelje az önállóság ad­ta jogokat, és éljen velük. A kötelességek és a kocká- zatvállalás nélküli ön­állóság követelése egyébként igen fonák dolog. Senki sem tarthatja indokoltnak a na­gyobb önállóság megadását az olyan vállalati vezetőnek, aki a felelősség vállalása alól igyekszik kibújni. Aki egy-egy újítási jutalmat nem mer sem elfogadni, sem elutasítani bí­rósági döntés nélkül. Vagy aki néhány ezer forintos ügy­ben hozott döntéshez a felül­ről írt «papírok« tömegét igényli és gyűjti össze. Vagy aki a termékek átvevőitől semmiféle jogos kifogás a fogad el — még akkor sem, ha napnál világosabb, hogy ők a hibásak —, ha az ügyben a Közületi Döntőbizottság nem hozott rájuk nézve elmaraszta­ló határozatot. Az önállóság és a kockázat- vállalás természetesen nem csupán a vállalatok vezetőire lesebb értelmezésben a fele­lősségvállalással egyetemben értelmezzék és gyakorolják. A szocialista jogok és köte­lességek dialektikus egysége azonban itt is világosan meg­nyilvánul. Hiszen például az öntevékeny, hatékony gazda­sági munka, a magas műszaki követelményeknek megfelelő termékek gyártása, a gazdasá­gosabb termelés teremti meg azokat az anyagi föltételeket, amelyekből — hogy példánk­nál maradjunk — az óvoda fejlesztésére vagy a munkabé­rek növelésére fordítható fo­rintok megszületnek. XT étségtelenül nem köny- nyű dolog a vezetők önállóságának és kockázatvál­lalásának növelése. De megke­rülni nem lehet, hiszen csu­pán így tudjuk hasznosítani a népgazdaság fejlesztésében azt a roppant energiát, a találé­konyságnak és kezdeményező képességnek azt a tárházát, amely a dolgozó népben és a hivatott helyi vezetőkben rej­lik. (Tudósitónktól.) Megtartotta küldött- és ve­zetőségválasztó értekezletét a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség tabi járási szervezete. Az elnökség nevében Pataki Lajos elnök adott számot az utóbbi két évben végzett munka eredményeiről, ö is, a hozzászólók is azt állapították meg, hogy a kiképzésben és az agitációs és propaganda- munkában szép eredményeket értek el. A szervezeti és a sportéletet azonban még javí­tani kell. Az elnök elmondta, hogy a jól dolgozó régi elnö­kök közül nyolcat újra meg­választottak, hét alapszerve­zetben pedig új elnök került a régi helyére. Beszámolt ar­ról is, hogy az MHS járási el­nöksége sok segítséget kap a KISZ járási bizottságától, a kiegészítő parancsnokságtól, a munkásőrségtől és a rendőr­ségtől. Kedves epizódja volt a kül­döttértekezletnek, amikor egy szovjet tiszt emelkedett szó­lásra, és színes élménybeszá­molót tartott azokról a felsza­badító harcokról, amelyeket a járás területén vívtak húsz évvel ezelőtt. A küldöttértekezleten több határozati javaslatot fogadtak el, majd megválasztották a járási elnökséget és a megyei küldötteket. Járási, elnöknek is­mét Pataki Lajost, az ellenőr­ző bizottság elnökének újra Schmidt Nándort, a járási ki­egészítő parancsnokság vezető­jét választották meg. szólva gyakran mondják: »Tíz­vagy százmillió forint értéket előállító üzem vezetését rám bízzák. De nincs jogom, hogy pár tízezer forintért kibővít- sem a gyári óvodát, vagy né­hány forinttal emeljem egy- egy munkás munkabérét« stb. "P panaszok a múltban sok megfontolandó igazsá­got is tartalmaztak. De az soha nem volt igaz és helyes, ha a vállalati önállóság lényegét kizárólag ilyen kérdésekre kor­látozták. Van ugyanis a vál­lalata önállóságnak olyan ol­dala is, amelyről a szükséges­nél lényegesen kevesebb szó esik. Így többek között hozzá­tartozik a vállalati önállóság­hoz — legalább annyira, mint a különböző pénzösszegek sza­bad elköltése — az is, hogy a gyár vezető kollektívája min­den különösebb felső utasítás nélkül igyekezzék új, fejlet­tebb, termelékenyebb munka- módszereket bevezetni, korsze­rűbb, gazdaságosabban ter­melhető cikkeket gyártani. To­vábbá: az új — a réginél ter­melékenyebb — gépek, beren­dezések és gyártási eljárások alkalmazásakor állapítsa meg a megváltozott termelési fölté­teleknek megfelelőbb normá­kat. Vagy érezzék a vállalatok, az üzemek vezetői szuverén jo­guknak, hogy feltárják az üzemben levő termelési tarta­lékokat, takarékoskodjanak a beruházásokkal. Tévedés ne essék, ez a tá­volról sem teljes felsorolás nem a vállalati önállóság jo­A Darány és Vidéke Körzeti Fmsz jparcikkbDlt «lésére vezetőt keres Az állás betöltéséhez szakképzettség, műkő- : dési bizonyítvány szük­séges. Fizetés kollektív szerint. Lakást biztosí­tani nem tudunk. El- , foglalható azonnal. Da­rány, Árpád u. 3. sz. alatt lehet jelentkezni. (4040) Biztató tavaszi kezdés a mezőgazdaságban Jól teleltek az őszi gabonák — Befejeződőben az árpa, a zab és a borsó vetése — Ültetik a burgonyát — Kettős műszakban 179 traktor Az ősz hosszan tartó kedve­zőtlen időjárása miatt a me­zőgazdaságnak sok fontos munkája maradt el. Az első hó megannyi lábon álló kuko­ricaszárat és mintegy tízezer hold szántatlan földet talált. A kenyérgabonának csupán a fele került kellő időben és jó körülmények között a mag­ágyba. A mezei pocok kipusz­tította a pillangósok számotte­vő részét. Mi leszi mi várható 1965- ben a mezőgazdaságban? — joggal vetődött fel a kérdés. Szövetkezeti parasztjaink, me­zőgazdasági vezetőink azon­ban nemcsak aggodalmaskod­tak, hanem gondosan készü­lődtek is. Készültek, fölkészül­tek a tavaszra, az évi termés sorsát leginkább eldöntő mun­kára. Ennek a meginduló erő­feszítésnek, a várva várt ta­vaszkezdésnek első gyakorlati eredményeit immár számba vehette a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya. Dr. Mo­her László osztályvezetővel beszélgettünk a szóban forgó kérdésekről. O Hogyan fejlődnek a ga­bonavetések? — A tél kezdetén is vizsgál­tuk az őszi kalászosok állapo­tát. Akkor a vetéseknek csak a fele bizonyult jónak, a má­sik ötven százalék közepes és gyenge állapotban volt. Ez a tapasztalat még inkább meg­erősített bennünket abban az elhatározásban, hogy az eddi­ginél nagyobb gonddal kell ápolni a gabonát. Szerveztük a téli, tavaszi gondozást, a fejtrágyázást, és idejében gon­doskodtunk kellő mennyiségű műtrágyáról. Az enyhe tél so­kat segített a gyengén fejlett vetéseken, nem sanyargatta erős fagy a gabonanövénye­ket. Nagyon előnyös, hogy a mostoha őszre ilyen kedvező tél jött. Amit tehát az időjá­rás korábban elrontott, azt utóbb részben helyrehozta. Az őszi kalászosok most szépen, biztatóan fejlődnek. A termé­szeti adottságok kedvező ha­tását az omhprgic fokozott tö­rődésükkel igyekeztek növel­ni. Soha ilyen gondos ápolást nem kaptak az őszi kalászo­sok, mint most tavasszal. A pangó vizeket a legtöbb he­lyen idejében levezették, nagy területeket járattak meg hen­gerrel. És ami a legfontosabb: a tervezett 114 000 hold he­lyett több mint 132 000 hold őszi kalászost fej trágyáztak megyénk termelőszövetkezetei. Erre azzal nyílt lehetőség, hogy az intézkedések eredmé­nyeként folyamatosan jött, a vártnál előbb megérkezett a műtrágya a tsz-ekbe. Mindent egybevetve, ma az őszi kalá­szosokban a gyengébbek ará­nya körülbelül tíz-tizenöt szá­zalékra tehető, csaknem két­harmaduk pedig jó termést ígér. Mit tettek eddig a ta­karmányozási gondok megoldására vagy legalábbis enyhítésére? — A kiszántott pillangósok pótlására igyekeztünk magot biztosítani. A megyében több mint 7400 holdat vetettek fe­lül aprómaggal az utóbbi he­tekben. Zöldetetésre nagyobb területen vetnek a tsz-ek nap­raforgós-borsós csalamádét. A korábbi kitavaszodás ered­ményeként az őszi takarmány- keverék kaszálása a szokásos­nál várhatóan néhány héttel előbb kezdődhet. Vigyázni kell, mert emiatt előbb el is vénülne. Ezért fontos, hogy a legkedvezőbb állapotban minél többet silózzanak belőle. Jó lesz az a tartósított mennyiség a kánikula idején, amikor más zöldtakarmányra nem számít­hatunk. Időközben a gyomtalanított és műtrágyázott legeién jól megél a jószág. Ennek meg­alapozására több mint 17 300 hold rétet és legelőt tisztítot­tak meg s ápoltak eddig a tsz-ek. Több helyen tervezik, hogy a javított legelő egv ré­szére nem engedik rá az álla­tokat, hanem a dúsabb füvet lekaszálják szénának. Így is igyekeznek kiegészíteni a téli készletet. A silókukorica-ter­mesztés gondos megszervezése, a cukorgyári melléktermékek meg a sörtörkölv hasznosítá­sára való felkészülés ugyan­csak a takarmányozási gondok megoldását szolgálja. Vagy itt van a tavaszi vetés. Az árpának és a zabnak együtt­véve már több mint nyolcvan százaléka a földbe került. Több szövetkezetben úgy számolnak, hogy a fő abraknövény, a ku­korica vetésterületét növelik — leginkább a tavaszi kalászo­sok rovására —, mert így na­gyobb hozamhoz, több abrak­hoz jutnak. O Hol tart a megye az időszerű munkákkal? — Megyeszerte tettre készen várták és fogadták a jó időt. Ami mulasztás a fölkészülés­ben történt, az leginkább a gépalkatrészek hiányából adó­dott, emiatt nem tudtak meg­javítani még máig sem szá­mos traktort. A szövetkezeti parasztok, traktorosok az első alkalommal munkához láttak. A múlt hét végéig például több mint 41 000 holdat szántottak fel, a tervezettnek 36 százalé­kát. A szövetkezeteknek 140, a gépállomásoknak 39 gépe dolgozik kettős műszakban. A kora tavasziak közül — mint már említettem — a ka­lászosok vetése befejeződő­ben van. A borsó több mint 7000 holdas vetési előirányza­tából április elején már csak néhány száz hold hiányzott. Elvetették a napraforgó 11, a cukorrépa 34 százalékát. Ugyancsak márciusban meg­kezdték a burgonya ültetését is. Ez a múlt tavaszhoz képest körülbelül kéthetes előnyt je­lent, s így az őszi betakarítás munkatorlódása is enyhíthető lesz, minthogy ennyivel előbb beérhet a korai burgonya. A tavaszi munkákból még sok van hátra. Ha az időjárás továbbra is kedvez, s a szán­tás-vetés folyamatosan halad­hat, akkor május első napjai­ra földbe kerülhet a kukorica is. K. J. 1962-ben kezdték el az igái! termálfürdő építését; ed­dig mintegy három és fél aíillió forintot fordítottak rá. Az idén adták át rendeltetésMarcaliban a Finom- mechanikai Vállalat csakne i kétmillió forintos beru­házással épített ú üzemházát. A Pamutfonő-ipari Vállalat Kaposvári Gyára körül pár év alatt kertes családi házakból egy egész villanegyed alakult ki. A házakat főként a gyár dolgozói lakják. Sok kül- és belföldi nyaraló tölt kellemes napokat nyá­ron a siófoki új, modern szállodában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom