Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-07 / 82. szám

Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA A helytállás drámája FÉSZEKRAKÁS Jó dráma a Vitézek és hő­sök. Igaz, pártos, lólekbe mar­koló, gondosan megszerkesztett mű. Méltatlanul hallgattunk róla — egy fővárosi, egy-két vidéki előadásától eltekintve — hosszú időn át. így némi adósságtörlesztés s április 4-e előestéjén alkalomhoz ülő. szép gondolat volt a Csiky Ger­gely Színháztól Gergely Sándor egyetlen színpadi művének be­mutatása. Emlékezés a hősök­re és emiékeztetés a »vitézeké­re. Horthy-Magyarország, Pes1 — a harmincas években ... Nyár. Hajnali kávéházi figu­rák dialógusaiból pattan ki a mindvégig feszülő konfliktu­sok, izzó szenvedélyek, har­cok, aljas árulások és a tör­vényerejű népgyűlölet első szikrája, önváddal és morális vereséggel az egyik oldalon, fájdalommal, bukással, de a jövőbe vetett hittel terebélye­sedik tűzzé a darabban a hő­sök áldozata — a másik olda­lon. A kommunisták helytállá­sáról van szó közhelyek, száj­ba rágott igazságok, sematiz­mus nélkül. Magas művészi hőfokon ábrázolt valóság, hi­teles korkép a »vitézek« orszá­gáról; hiteles kórkép a kispol­gárságról: ez — és ezért jó dráma — a Vitézek és hősök. Gergely Sándor drámai kcumpozíciós készsége mellett különösen a lélekrajzban alkot emlékezeteset, és nyújt hálás művészi lehetőséget mind a pozitív, mind a negatív hősök alkotóinak. Mesteri jellemáb­rázolásaiból hármat emelnénk ki. A hőst csaknem húszéves emigráció után a párt haza­szólítja, de á határon lebukik. Hallgat... Kilétét sejtik, de egyelőre a bizonyítékok hiányzanak. Körözés. Szembe­sítések ... Hallgat. Szinte hi­hetetlen erővel, az utolsó pil­lanatig Varga Tibor megjele­nése, némajátéka, kevés szö­vege is meggyőző erejű, s egy- egy gesztusa is sokat mond ar­ról, mi mindenen mehetett ót egy elfogott kommunista a börtönlben. Egyéniségében mindvégig a munkásosztály, a párt forradalmi ereje magaso­dik kínzói, »győztes« hóhérai fölé. Eszterág Pál szimbólum­má emelkedik, de ezalatt mindvégig megmarad ember­nek. Meggyötört embernek — kirobbanó indulatokkal és be­lülről, hangtalan zokogó fáj­dalommal, töretlenül. ... Az anya Pelagéjára emlé­keztet. Ősz hajú, kedves, fi- rom arcú »nénike«, aki kezdet­ben nem egészen érti, mi és miért történik itt körülötte. Az ellenforradalmi Magyarország farkastörvényei azonban rá­ébresztik a valóságra. Anyai ösztöne, mély embersége ré­vén megtanul gyűlölni, képes a legnagyobb áldozatokra, s miután számára minden elve­szett, az üldözöttekkel való sorsközösség vállalására is. Megrázó alakítás Takács An­na özv. Eszterág Mihályríéja. Jóság és megvetés, nemes ha­rag és a legmélyebb fájdalom hullámzik, csillog, szikrázik ennek az anyahősnőnek és hős anyának az életre keltésében. Székely népdalba fojtott kese- rűséf ének, kihallgatásának, búcsújának a pillanatai külö­nösen emlékezetesek. A nyárspolgár talán a leg gazdagabban árnyalt figurája a műnek, és kimagasló értéke a produkciónak: Kovács József M'ÁV-f őfelügyelő, emléklapos tartalékos főhadnagy Máriáss József megformálásában. Té- pelődő, a »törvények szerint hűséggel, mindhalálig!" szem­léletű, lihegő karrierista; önér­zetes. sznob és elképesztően gyáva áruló. Viselkedésében a palástolt »zsidószimpátiától« a demagóg szólamokig, a meg- h u n yás zkod ások tói a brutális kirohanásig és a törleszke- déstől az apatikus félelemig minden szélsőség megtalálha­tó. Figurája annyira élő. hogy személyes ismerőseink egész sorát — a kispolgárt — idézi elénk.. . Természetesen, hi­telesen, ahogyan a szerző gór­cső alá helyezi és fölismer- tetá velünk a szellemében ma is köztünk élő típust. Bagó László rendezése hálás, szép feladat, elmélyült munka. Mértéktartó tisztelettel köze­lít ehhez a műhöz, és törek­szik elkerülni minden naturá­lis megjelenítésre csábító le­hetőséget. Fő feladatnak a konfliktusok áttételes, belső folyamatainak éleződését, s e folyamatok kifejezését tekinti. Minden külső eszköz, minden szcenikai megoldás ennek a szolgálatában áll, a mű esz­meisége érdekében. Rendezése atmoszférát teremt az első pil­lanattól, s ebben különösen jól sikerültek a kispolgári miliő és a kihallgatások képei, jele­netei. Mindössze egy-két fenn­tartásunk adódik: a tanúki­hallgatások sajátos humora há­rom kitűnő epizódfigura tol­mácsolásában jó és indokolt. Bohózat! eszközökkel meg­tűzdelve azonban sok. A ha­todik kép szükségessége a da­rabban vitatható; a befejezés: a vasra feszülő anyai fájda­lom képe. hitvallása szép és megrázó. Kár. hogy a rende­ző itt továbblépett a szerzői utasításnál. A Vitézek és hősök népes szereplőgárdája összeforrott közösség ebben a produkció­ban. Nehéz lenne alakításokat kiemelni, hiszen egy-két hal­ványabb figura mellett az emlékezetes epi zódszerepek egész sorában lépnek elénk Kalmár Zsóka, Garay József, Szabó Imre, Koránál Dénes, Eagó László, Jachinek Rudolf, Höli János, Komlós István, Somogyi Géza, Homokay Pál és mások. A Vitézek és hősök szeren­csés választás, szép művészi erőpróba és sikeres produkció Wallinger Endre Ezer rózsatő, háromezer egynyári virágpalánta vár Kiültetésre Elkészült a Szabadság park új szökőkútja és világítási terve Ahogy jóra fordult az idő, a parkok, terek, új lakótelepek környékén megjelentek a ker­tészek. A szemét eltakarítása után első munkájuk a föld előkészítése, a palánták kiül­tetése volt. Az ötventagú ker­tészeti csoport előbb a Szín­ház parkban, majd a Marx Károly köznél ültetett ki he­lyenként 4—500 darab rózsa­tövet. Körülbelül ugyanennyit telepítenek a Szabadság park­ba is. Hamarosan hozzálátnak a játszóterek rendbe hozásá­hoz. A nyárig tíz hintát, 150 darab kerti padot helyeznek el a tereken, a parkokban. A nagyméretű műíkővázákba — 240 van a városban — ha­vonta ültetnek ki előnevelt vi­rágokat. A belvárosi utcákat szegé­lyező földsávokat — ahol szükséges — újra bevetik pá­zsittal. Csinosodik a Szabad­ság park is. A sétányok szélét műkőlapokkal szegélyezik. Ha­marosan új, impozáns szökő­kút kerül a régi helyére. A modern formájú porcelánfigu­ra a pécsi Zsolnay gyárban ké­szült. A park új világítási ter­vét társadalmi munkában ké­szítette az Áramszolgáltató Vállalat mérnöke, Karácsony Ferenc. Tervei alapján előre­láthatólag a korszerű villamo­sítás háromszázezer forintba kerül. r Harmincféle péksütemény a nyáron Bemutató a fonyódi péküzem új termékeiből Egyre kelendőbbek a tejes-, vajassütemények a falvakban: nemcsak a hagyományos kiflit meg zsemlét keresik az em­bereit, hanem a finomabb ké­szítményeket is. A Somogy megyei Sütőipari Vállalat Fo­nyódon bemutatót rendezett a kereskedelmi szakemberek ré­szére a fonyódi üzem mintegy harmincféle péksüteményter- mékéből. A bemutató — ame­lyet április közepén Marcali­ban megismételnek — megér­demelt sikert aratott. A szakemberek elmondották, hogy a választékbővítésnek nagy jelentősége van az ide­genforgalom szempontjából is. A hazánkba látogató külföldi vendégek ebben az évben min­den bizonnyal elégedettek lesz­nek a péksüteményellátással, hiszen a fonyódi üzem teljes kapacitással rátért gyártásuk­ra. A siófoki és a tahi körzet ellátásáról a siófoki sütőüzem gondoskodik majd. (Jó lenne azonban, ha a har­mincféle süteményt nemcsak a nyáron lehetne megvásárolni, hanem minden évszakban.) Új seprő-öntöző autó áll munkába Kaposváron Két műszakban a város tisztaságáért 3200 kötetes mezőgazdasági szakk "nyvtár nyílt Tabon Kocsma a gőzfürdőben A Vendéglátó Vállalat ugyan negyedosztályúként tartja szá­mon a kaposvári gőzfürdőben levő büféjét, az ottani állapo­tok azonban rosszabbak, mint a legelhanyagoltabb talponál­lóban. Némelyek tisztálkodni, mások pedig azért járnak ide, hogy olcsón elázzanak. Egy fél deci vegyes pálinka ugyan­is i, egy fél deci konyak pe­dig csak 5,50 forintba kerül. — Itt még az asszony sem talál meg; végigjárhatja utá­nam a várost, arra bizonyára nem gondol, hogy a gőzfürdő­ben vagyok — mondta társai­nak egy jókedvű férfi, amikor szombaton délután megtekin­tettem a gőzfürdő kocsmáját. Azt tapasztaltam, hogy az ita­lozók lassan kiszorítják innen a tisztálkodni akarókat. Alig lehet bemenni a fürdőbe a sok hangoskodó embertől, fürdés után pedig kénytelenek azon­nal eltávozni a vendégek, mert a kis előteret az italozók töl­tik meg. Igaz, józan ember nem is szívesen üldögélne az eldobált dugók, sörösüveg- kuppkok, cigaretta végek tete­jén, no meg a részegektől amúgy is zsúfolt helyiségben. Kaposvárnak igen nagy szük­sége van a gőzfürdőre. Semmi szükség viszont arra, hogy bü­féjében konyakot és pálinkát, sört és bort mérjenek ki. Szüntessék meg mielőbb a gőzfürdőben a kocsmát, adják vissza a fürdőt eredeti ren­deltetésének! Sz. L. V. (Tudósítónktól.) Az MSZMP és a járási ta- ■lács végrehajtó bizottságának közös határozata alapján Ber- kó Pálnak, az Országos Szé­chényi Könyvtár munkatársá­nak: jelenlétében ünnepélyesen nyitották meg április 4-én az országban egyedülálló vidéki mezőgazdasági szakkönyvtárat Tabon. A könyvtár állománya 3200 kötet. Megtalálhatók itt az 1960-tól megjelent szakköny­vek, az Agrártudományi Egye­tem, a mezőgazdasági, az er­dészeti, a kertészeti főiskolák, a felső- és középfokú techni­kumok, szakmunkásképző is­kolák tankönyvei, a tudomá­nyos értekezletek jegyzőköny­vednek különlenyomatái, tu­dományos értesítések, az Ag­rártudományi Egyetem nö­vény-, állattan, gépészmérnöki karának tanári szakkönyvei, a Kertészeti Főiskola teljes tan­anyaga. A könyvekből a növényter­mesztés legújabb technikai el­járásait, az agrokémiát, az ag- robiológiát, a talaj művelés módszereit, a különféle öntö- zőiberendezések építését és használatát ismerhetik meg az olvasók. A szakkönyvtár biz­tosítja a nagyüzemi és a ház­táji kertészet, szőlészet teljes irodalmát. Az állattenyésztési szakköny­vek közérthetősége nagy segít­séget nyújt mindazoknak, akik termelőszövetkezetekben vagy egyénileg foglalkoznak állatte­nyésztéssel. A technikai szakkönyvek példányszáma is nagy. Külö­nösen sok könyv található a mezőgazdasági gépekről, azok üzemeléséről és javításáról. Ezenkívül értékes mezőgazda­ságii szakkönyvek, lexikonok, enciklopédiák és évkönyvek, tanulmányok várják az olva­sókat. A Köztisztasági Vállalatnál alig végeztek a tél utáni nagy- takarítással, máris megkezdő­dött a főszezon. Március elejé­től két műszakban dolgoznak a locsolókocsik, az utcaseprők. Ha az idő úgy kívánja, a két locsolókocsi nemcsak hajnal­ban, napközben és a késő esti órákban, hanem éjszaka is jár­ja az utcákat. A gyárak mun­kakezdése előtt reggel 5 óra­kor indulnak útnak az utca­seprők. Sajnos, a reggeli és a késő esti söprés M elég, mert a Cseri útról rengeteg port hordanak fel a jármüvek egé­szen a Kossuth térig. Az üzleti raktárak nagy részét az utcá­ról töltik fel, és ilyenkor el­maradhatatlan a kirakodással járó szemetelés. Legtöbb he­lyen az építőanyag- és törme- lékhalmak körül is rengeteg a por, a szemét. Hamarosan munkába áll azonban egy szov­jet gyártmányú seprő-öntöző autó, amely segít majd a vá­rosi utak, terek tisztán tartá­sában. Biztonsági lánc Stern karikatúrája) Időszerű kérdés: Hogyan térítik meg az árvízkárokat? A tavaszi árvíziek ország­szerte tetemes károkat okoz­nak. Somogy nem »árvizes me­gye«, mégis tavaly az Állami Biztosító több rtünt hatszáz­ezer forintot fizetett ki árvíz­kárra. A legnagyobb kár a kaposvári járást sújtotta, ezért több mint háromszázezer fo­rintot térítettek meg a terme­lőszövetkezetek összevont va­gyonbiztosítása alapján. Bár az árvízkár pénzben az illető termelőszövetkezetnek megtérül, a népgazdaságnak azonban nagy kiesést okoz. Ezért igen fontos az árvízvé­delmi intézkedések végrehaj­tása. Szükséges, hogy a bel­vízievezető csatornákat meg­építsék, karbantartsák, hogy a belvizek pusztításának elejét vegyék. Ilyen károk megtérí­tését az Állami Biztosító nem vállalja. Ha a belvíz és az ár­víz megkülönböztetése nehéz­ségekbe ütközik, akkor az il­letékes vízügyi igazgatóság szakvéleménye a döntő. tWPE^F smsokoK Talán már megszokták ? A mexikói Pequila-bör- tönt átépítették szállodá­vá. A vendégek kívánsá­gára megtartották az épü­let börtön jellegét. Az ablakok rácsozottak, az aj­tókon megmaradtak a kémlelőnyilások. A szál­loda egyik szárnyában a vendégek a foglyok élet­módját folytathatják: reggel öt órakor fölébresz­tik őket szűkös reggelit kapnak, majd az egyik szállodai alkalmazott el­lenőrzésével földmunkát végeznek. A »Börtön-hotel« egyre nagyobb szenzációvá vá­lik, látogatottsága hétről hétre nő. Mi a vonzó: a név vagy a tartalom ? Ezt akarják most el­dönteni egy francia bűn­ügyi film készítői. Simone Signorét, aki a főszerepet játssza, rávette a film- productert, hogy az új bűnügyi filmen, amely­ben Yves Montand-nal és más közismert francia színészekkel játszik, a sztárok neve ne szerepel­jen. Még a moziplakátokon sem szabad feltüntetni. Ezzel akarják bebizonyíta­ni, hogy a közönség ko­rántsem a nagy nevekre »bukik«, hanem a film sajátos erényei a döntő­ek. Az intézkedés ellen mindössze egy színésznő tiltakozott, aki még tel­jesen »névtelen«, és ez az első szereplése. Női notesz Az amerikai Blundell intézet vezetői megbün­tették növendékeiket, mert megnézték Sophia Loren filmjét, a Tegnap, ma, holnap-ot, amelyet hivatalosan csak felnőt­teknek vetítettek. Az igaz­gatóság jóvá akarja tenni a filmszínésznővel szem­ben udvariatlan eljárást, s meghívta Sophia Lorent az évzáró ünnepélyre. Josie Laures francia barlangkutatónö, aki 88 napot töltött egyedül az Alpes Maritimos egyik barlangjában, elmondta, hogy önkéntes fogságában órákat töltött a tükör előtt, s különböző frizu­rákat próbálgatott, »A hiú­ság apró megnyilvánu­lásai teszik elviselhetővé az életet« — mondotta. Előzékeny anyakönyvvezető Wales község anya­könyvi hivatalának tiszt­viselője ritka előzékeny­séget tanúsít a házasulan­dók iránt. A hivatal aj­taján naponként a kö­vetkező felírás olvasha­tó: »Ebédelni mentem. 14 órakor jövök vissza. Ad­dig még meggondolhatják magukat!« Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár. Latinka Sándor a. i Telefon 15-10. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapus* ár Latinka S. u. 2. Telefon 15 18. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Reküldött kéziratot nem őrzütilt meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknéL Előfizetési díj egy hónapra 13 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom