Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-30 / 101. szám

Péntek, 1965. április 30. 3 SOMOGYI WfiPLAP Ma adják át a nagyatádi Komfort Ktsz új üzemházát (Tudósítónktól.) ÜJ létesítménnyé 1 gazdagodott Nagyatád. Ma avat ák fe! a Kom­fort Ktsz háromm ilío £ r ntos költséggel épített Cj ü enihá-ái. A korszerű gépmü':zílj-r I, sz .2;mű- helyekkel, irodaházzal rendelkező telepen a dolgozók részére megfe­lelő szociális helyiségeket is épí­tettek. Az üzemház dolgozói tár­sadalmi munkával végzik új ott­honuk csinosítását, a környék par­kosítását. Segítenek nekik ebben * vegyes szolgáltatórészlegek dol­gozói is. »Csatlakozunk /« A marcaliak »Hol a A múlt héten újságcikkben | foglalkoztunk a barcsi Vörös I Csillag Termelőszövetkezet fuvarozási gondjaival. Megír­tuk, hogy a gazdaság vezetői sérelmesnek tartják a szállí­tási díjak négy százalékkal való c ÍW­höz kell küldeniük számlái­BURGONYAÜLTETÉS Géppel ültetik a burgonyát a magyaratádi tsz-ben. Ró­ka Dénes traktoros és Nagy Tibor, az ültetőgép kezelője azt mondja, hogy így sokkal gyorsabban megy a munka. Naponta 4—5 holdon vég­zik el a munkát. Növeli tel­jesítményüket az is, hogy este későig mennek. Gyak­ran még lámpafénynél is dolgoznak. Az ültetésre azonban nem ártana jobban ügyelni. Ott- iártunkkor azt tapasztaltuk, hogy — különösen a tábla végeinél — nagyon sok ve­tőgumó marad föld felett. Ezekből pedig nem lesz ter­més, hiszen a beforduló traktor nagyrészt széttapossa a vetőgumókat. is kérdezik: vége ?« kát, s itt a százalékot »le­emelik-«. Losonczi Mihály tsz-elnök kedden arról tájékoztatott bennünket, hogy az újságcikk megjelenése után is maradt minden a régiben, fizetniük kell, mert előírja az erre vo­natkozó rendelet, illetve uta­sítás. Csak az a baj, hogy a levont pénzért semmit sem kapnak az AKÖV-től... Cikkünk elolvasása után tollat fogott a marcali Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben Bev.cz'k József elnök és Magyari Károly főkönyvelő. Megírták, hogy a barcsiaké­hoz h^son’ő r-r ő tv—b1 -'i' is. »Uevanaz fáj nekünk is, ami a barcsiaknak — írják. — Marcaliban van ugyan AKÖV-H rendeltség, azonban nem győzi kielégíteni a köz­ség fuvarigényeit. Minden el­lenszolgáltatás nőikül ]e kell adnunk az AKÖV-nek a fu­vardíjak 4 százalékát. Csatla­kozunk a barcsi Vörös Csil­lag Tsz panaszához, és kér­jük, tegyenek meg min­dent ...« De végül is van-e mód a probléma megoldására? És egyáltalán: hol a vége ennek a huzavonának? Ezt kérdez­tük a múlt héten, s ezt kér­dezzük most is. És azt: med­dig kell várni az illetékesek válaszára? Tovább szilárdult a közbiztonság, csökkent a nagyobb kárt okozó bűncselekmények száma Interjú dr. Sólyom Gáborral, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjével A rendőrség a közelmúltban több nagyobb szabású, a köz­véleményt erősen foglalkozta­tó bűnügyben fejezte be ered­ményesen a nyomozást. Ilyen volt a hungazinos ügy, a krip- tarongálók és a táskarabló ügye, az Erdei Termékeket Ér­tékesítő Vállalatnál leleple­zett visszaélés és a gépkocsi­kat, üzleteket fosztogató fia­talkorú bűnözők cselekménye. Többségüket már elítélte a bí­róság, és hamarosan ítéletet hoznak a többi ügyben is. 1 Ezek a bűncselekmények azonban, illetve a bennük részt vevők nagy száma — főleg a sok fiatalkorú miatt — jó né­hány emberben fölébresztette a gondolatot: hogyan is áll megyénk közbiztonsága, csök­kent-e vagy növekedett a bűn- cselekmények száma. Ezért megkértük dr. Sólyom Gábor alezredest, a BM Somogy me­gyei Rendőr-főkapitányságá­nak vezetőjét, hogy tájékoz­tassa olvasóinkat. Mi jellemzi megyénk közbiztonságát? — Megyénkben a közbizton­ság szilárd, noha az utóbbi években — a különböző erő­feszítések, megelőző és felvi­lágosító intézkedések ellenére — a bűnözés területén számot­tevő csökkenést nem tudtunk H. F.1 elérni. A közbiztonság szilárd­Irodahni kabaré a presszóban (Tudósítónktól.) Mint már hírül adtuk, iro­dalmi klub alakult a nagyba­jomi művelődési házban. A népes KISZ-szervezet tagjai között sokan érdeklődnek az irodalom iránt. Március ele­jén harmincöt fiatalnak ad­ták át a klub tagsági köny­vét. A klub tagjai pedagógu­sok, diákok, ipari tanulók, al­kalmazottak, tsz-tagok. Mun­kájukban a megyei könyvtár ötletekkel, témákkal segít ne­kik. Első klubnapjukon Kőszegi Imre Pesti leány című írását tár­mint­beszélték meg »bírósági gyalás« formájában, s hogy előzőleg mindenki elol­vasta ezt a művet, a könyvis­mertetésnek ez a formája hasznosnak, érdekesnek bizo­nyult. Április 23-án klubest­jüket Irodalmi presszó címen tartották meg a helyi cuk­rászdában. A Palmiro Togliat­ti Megyei Könyvtár közremű­ködésével vidám irodalmi kabarét rendeztek itt. A fia­talok jól szórakoztak, és ez­úttal a tánc sem hiányzott a programból. Gergely Sándor: ságát az mutatja, hogy kirívó, erőszakos bűncselekmények — rablás, élet elleni bűncselek­mény, hivatalos személy elle­ni erőszak stb. — nem vagy csak ritkán fordulnak elő me­gyénkben. Egyre csökken azok­nak a száma, akik törvé­nyeink, a szocialista együtt­élés szabályai ellen vétenek. Társadalmunkban — így me­gyénkben is — azért előfordul­nak bűncselekmények. Ezeket gyakran a rossz, munkaszerve­zés segíti elő, legfőképpen pe­dig az ellenőrzés elmulasztása okozza. A bűnözés okát azon­ban nem társadalmunkban kell keresni, hanem abban, hogy sok emberben él és hat még a kapitalista eszmék maradvá­nya A tudat fejlődése egy ki­csit elmaradt a társadalmi és a gazdasági viszonyok alaku­lásától. Arról sem szabad meg feledkezni, amit Kádár János elvtárs mondott ezzel kapcso­latban a februári országgyűlé­sen. » ... Ügy látszik, a kapi­talizmusból a szocializmusba való átmenet viszonyai között még újra is termelődnek olyan bűnözőtípusok, amelyekről va­lamikor azt hittük, hogy a burzsoá rendszer megdöntésé­nek napján azzal együtt el­tűntek.« Ebből adódik, hogy egyes emberek, csoportok szemben állnak államrendünk­kel, önzésből, kapzsiságból, vagyonszerzésből fosztogatják a társadalmi tulajdont. © Kik követnek el leggyak­rabban bűncselekményt? — Az utóbbi időben Kapos­váron és a Eiilaton mentén mintegy ötven jelentős bűn- cselekményt tártunk fel. Sóly­most Miklós, Merics Károly, Farsang Mihály és társai stb. letartóztatása helyreállította a nyugalmat, a közbiztonságot Emelkedett viszont a lopások száma — főleg a balatoni strandokon —, s növekedett a társadalmi tulajdon megrongá­lása és a gondatlanságból oko zott veszélyeztetés. A bűncse­lekményt elkövetők között je­lentős azoknak a száma, akik egyszer vagy többször már kö­vettek el ilyet, s munka he­lyett újabb visszaélésekkel akarják megélhetésüket bizto­sítani. A bűnösök között ta­láljuk az úgynevezett »kóbor egyéneket« is. Mind a vissza­Gyakran a felületesség is hatalmas kárt okoz a népgaz­daságban vagy a termelőszö­vetkezetek közös vagyonában. Például a bárdudvarnoki ter­melőszövetkezetben az átadás slőtt összeomlott istálló miatt több százezer forint kár ke­letkezett, mert a tervektől el­tértek. Sokkal határozottabban kell felelősségre vonni ezen­túl azokat, akik hanyagságuk­kal, az ellenőrzés elmulasztá­sával elősegítik a társadalmi tulajdon megkárosítását. Mi segítette elő a fiatal­korúak okozta bűncse­lekményeket, s hogyan kíván­ják azokat megelőzni? — A fiatalkorúak okozta bűncselekmények száma né­mileg csökkent. Lassan meg­érik a társadalom szervezett összefogásának' gyümölcse az ifjúság védelme érdekében. Nálunk alapjában nem fő probléma a fiatalkorú bűnö­zés, de foglalkozni kell vele, mert egyesek a könnyelmű, lé­ha életmód következtében kö­vetnek el bűncselekményeket. A fiatalkorúak leginkább kisebb bűncselekményeket, al­kalmi lopásokat követnek el. Erre nem anyagi okok kény-» szerítik őket, hanem legtöbb esetben a helytelen nevelés, a rossz családi környezet, a ba­ráti kör vagy az. hogy az is­kola, a munkahely elmulaszt­ja a felügyeletet. Sok fiatalt hagynak magára némely szü­lők hónapokra a Balaton-par- ton, és ott rossz társaságba ke­verednek. Hogy ezt megelőzzük, rend­szeresebbé tesszük nyári Ba- laton-parti ellenőrzésünket. Bevonjuk ebbe a munkába a KISZ-4, a pedagógusokat, a tanácsok ifjúságvédelmi állan­dó bizottságát. Eltávolítjuk az üdülőhelyekről azokat az ele­meket, akik káros tevékenysé­gükkel megfertőzik a fiatalo­kat. Hogyan küzdenek a köz- _ úti balesetek számának csökkentéséért, és mit tesznek a nyári balatoni forgalom za­vartalan biztosítása érdeké­ben? — Intézkedéseinkkel sike­rült megakadályozni a bal­esetek számának ugrásszerű növekedését 1963-ban például az előző évihez képest 86,6 százalékos volt az emelkedés, ez 1964-ben már csak 9 száza­lékos. Tavaly tízzel kevesebb májusi ünnepségeik Horthy-Magyararszágon jó­val május előtt kezdődtek. Április közepe táján a gyárakban a munkapadok, a hivataloikban az íróasztal mellől, a falvakban és tanyákon az eke szarva vagy a kubikoscsákány mellől cipelték börtönbe a munkások, értelmiségi dolgozók, szegényparasz­tok, földmunkásak százait a burzsoázia rendőr- és csendőr­legényei. Az ország »letartóztatási intézetei« megteltek azokkal az emberekkel, akikről a rendőr- és csendőrcsizma föltételezte, hogy megünnepelnék május elsejét, amelyet nagyon gyakran, kényszerű körülmények miatt május első vasárnapjára »tett át« a föld alá kényszerített KMP. Május elsején évtizedeken át, amióta a nemzetközi szo­lidaritás ünnepe ez a nap — de különösen 1919 óta —, burzsoá Magyarország városaiban riadóztatott rendőrszá­zadok, katonai egységek és páncélautók, a falvakban hadi* készültségbe helyezett gyalogos és lovascsendőr-szakaszok vártak a beavatkozó parancsra. Május Elseje kora hajnalán Budapesten s környékén és az ország legkülönbözőbb tájain ezer meg ezer ember vetett számot önmagával... Volt, aki a hátát tapogatta, volt, aki pelyhedző állát simogatta; lány, asszony, aki kissé elbúsultan a haját nézegette: az élettől, testi épségüktől bú­csúzva, sortüzekre, szuronyrohamokra, lovastámadásra, rendőr- és csendőrcsizmák rúgására készültek fel. A felvillanó rémségek riasztó hatását el-eloszlatta az 1919-es év első szabad május elsejének az emléke... De az évek múlásával egyre többen akadtak, akik a győztes ma­gyarországi forradalom májusi ünnepségeit nem látták, csak apjuk, anyjuk, idősebb testvérük, társuk elbeszélései­ből tudtak róla. Erre a Szabad Májusra is gondolva vál­laltak bajt, kínt, börtönt ezerek és ezerek. Kora reggel az utcára surrantak, felugrottak a villa­mosra, egy-két megállóval odébb leszöktek róla, eltűntek a mellékutcákon, és nagy kanyarral a Duna-hidak felé lo­pakodtak ... Ha ismerős elvtársakkal találkoztak, elfordí­tották a fejüket, vagy elnéztek fölöttük ... Kopó-gyanús alakot, ha láttak — elsősorban nem magúkra, hanem tár­saik biztonságára gondolva — kacskaringós utakon, néha csínytévő gyerekek módjára »sétálni« vitték a vérebeket... addig-addig, amíg sikerült elugrani előlük. A villamos végállomásán emberek ácsorogtak. — Jobbra fel. S egyenesen előre — suttogták a városból jöttéknek vigyázva, s közben ajkuk is alig mozgott A hegyoldalt valósággal ellepték a fölfelé igyekvő em­berek. De csapatba sehol se verődtek. Gondtalan, magányos túrázókként igyekeztek valamerre. A lombkoronákbain megbújva fiatal elvtársaink vi­gyáztak. Csak annyit mondtak: kellemes túrázást... Ha mást mondtak volna, mindenki megfordul, és siet vissza­felé. .. Hegy tetején, tisztáson tán ötszáz ember várt. A töme­get hatvan-, százlépésnyi távolban, laza láncban kis őrség vette körül. Ök már nem az idesurranó kopóktól tartottak, hanem arra ügyeltek, hogy amíg az ünnepség be nem feje­ződik, a tisztásra gyűltek közül el ne távozzék a tömegbe esetleg befurakodott besúgó. Nehogy a környéken cirkáló rendőr- és csendőr őrjáratnak hírt vihessen. Az imperializmus szovjetellenes hadikészülődéseiről, a békés építésben sikereket elérő szovjet népről, a világszer­te erősödő munkásmozgalom eseményeiről és a magyar munkásság, parasztság és szellemi dolgozók vezetőjének, a föld alá szorított Kommunisták Magyarországi Pártjának áldozatkész harcáról beszélt a szónok az egybegyűlteknek. Aztán Majakovszkij Balra mars-át és Petőfi Akasszá­tok fel a királyokat című versét szavalta egy zömök mű­kedvelő. A szavalókórus a nemzetközi és magyar forradal­mi irodalom forró harci termékeit zengte. Aztán énekelt a tömeg. A Barikád-dalt, a Bunkócskát... S amikor rákezd- ték: Föl-föl, ti rabjai a földnek..., sokak szeméből kicsor­dult a könny. Az előadást, a verseket s az énekszámokat halkan, tompítva mondta el egyén és tömeg. zen a napon tucatnyi ünnepség volt a Budapest környéki hegyeken, tisztásokon. S szerte az or­szág városaiban, falvaiban bújva-rejtve kisebb- nagyobb forradalmár csoportok ünnepeltek és tettek hitet a kommunisták törhetetlenségéről. Voltak gyülekezők, melyeken zavart okoztak a köpök vagy a forradalmi munkásság sorait megbontó árulók. S voltak tisztások, amelyeken dühöngve s átkozódva csak re­negátok s rendőrbesúgók gyülekeztek... Az elvtársak ugyanis, az utolsó pillanatban megtudván, hogy ügyetlen­ség vagy árulás miatt a rendőrség mepneszelte egy-egy gyülekező kiszemelt helyét..., a vezető szervek ügyes csellel, az utolsó pillanatban másfelé irányították a tagsá­got és a rokonszenvezőket... A május elseje szerte az országban megduzzasztotta a népért harcoló forradalmi tábor erejét Hiába kötözték csendőrló farkához a magyar falvak és tanyák legjobb fiait, hiába »talpalták«, verték bikacsökkel, s »ugratták« ki a harmadik-negyedik emeletről a város ipari munkásságá­nak és értelmiségének lefogott legjobbjait, Május Elseje a magyar dolgozók nagy ünnepe volt s maradt.;. esők, mind a csavargók bűn- cselekményének megelőzése érdekében — együtt a lakos­sággal — rendszeresen ellen­őrizzük őket, s már némi ja­vulást értünk is el ezen a té­ren. Tapasztalható-e javulás a társadalmi tulajdon védelmében? — 1959 óta megyénkben csökkent a társadalmi tulaj­donban kárt okozó bűncselek­mények száma. Bizonyítja ezt, hogy 1959-től 1965-ig a társa­dalmi tulajdon ellen elköve­tett bűncselekmények miatt el­rendelt nyomozások száma kb. 15—20 százalékkal kevesebb, azaz folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Sajnos azon­ban még nem ment át minden ember tudatába, hogy a tár­sadalmi vagyont mint sajátját védje. A hanyagság, a nemtörő­dömség, a közömbösség, a fe­lületesség, a kisebb bűncselek­mények lebecsülése tetemes károkat okoz. A társadalmi tu­lajdont megkárosító bűncse­lekmények leginkább lopásból származnak, főleg gyakori ez az építkezéseknél, a kereske­delemben és a mezőgazdaság­ban. Gyakran a termelőszövet­kezetek segítséget nyújtanak egyes személyek bűncselekmé­nyeinek elkövetéséhez. Ilyen volt a csaknem egymillió fo­rintos kárt okozó az Erdei Ter­mékeket Értékesítő Vállalatnál leleplezett visszaélés. halálos közúti baleset történt, mint 1963-ban. Sok gondot okoz a külföldi járművezetők gyorshajtása, az elsőségi jog meg nem adása és az ittas ve­zetés. Egyik ellenőrzésünkkor 47 járművezetőből harminc­nál tapasztaltuk, hogy vezetés közben szeszes italt fogyasz­tott. Rendszeresebben ellen­őrizzük a közutakat — a Ba- laton-parti útvonalakat is —, határozottabban felelősségre vonjuk a szabálysértőket, hogy még tovább szilárdítsuk a köz­lekedési fegyelmet O Milyen segítséget jelen­tett az önkéntes rend­őrök, a munkásörök és a la­kosság közreműködése a rend­őrség munkájában? — Az önkéntes rendőrök, a munkásőrök és a lakosság is igen sok segítséget nyújtottak mind a közrend, mind a köz- biztonság megszilárdításához. Főleg a szórakozóhelyek el­lenőrzésében, a közutak for­galmának biztosításában segí­tettek hathatósan. Ezt a jövő­ben is kérjük tőlük. Ez az együttműködés olyan szilárd alapot teremtett, hogy bátran tekinthetünk a közrend és a közbiztonság jövőben megol­dásra váró feladatai elé. Sz. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom