Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-28 / 99. szám

SomogyiHéplap MS'ZMP ■ MfCtVEr éi?OTTSÍr-A ES A MEGYEI- TANACS LAPJA Leleplezett üzemi szarkák Egy megdöbbentő kiállítás előzményei Akik hétfőn délután vettek a TRANSZVILL posvári Gyára 2-es telepén azon a kiállításon, amelyet a városi és járási rendőrkapi­tányság rendezett, megdöbben­tek. Olajkályha, hurkatöltő, villanymotor, ipari gyémánt Megdöbbentek, s joggal kér­dezték: hogy őrizték a TRANSZ VILL-nál a társadal­mi tulajdont, milyen volt az anyag kezelése, nyilvántartá­sa, ha ez a rengeteg szerszám, alkatrész eltűnhetett? Láthat­tak itt ezerháromszáz darab értékes szerszámot, alkatrészt: fúrókat és reszeléket, vídiaibe- téteket, finom állításé toló­mércéket, vadonatúj mikro­métereket. És egy univerzális BM 10-es kézi villanyfúrót amelyből egyetlen darab há­romezer forintba kerül. Lát­hattak ipari gyémántot (ára 1400 forint), gyorsacélbetéte- ket, 1490 forintos villanymo­tort és 1800 forint értékű me­ri. .«íSrépet. Ezek a szerszámok, •.kit*' 'zek a TRANSZVILL néhány dolgozójának lakásán voltak elrejtve, az üzemből lopták el Valamennyit. Ki­állították az általuk készített termékeket is, melyeket a lo­pott anyagból munkaidő alatt fusiztak össze: több hurkatöl­tőt, drótfonó gépet és egy remekbe készült olajkályhát, amely legalább kétezer fo­rintot ér. „Önállósítani akartam magam . • A legnagyobb stílű üzemi tolvaj Huszár Tibor marós volt. A lakásán tartott ház­kutatáskor huszonnégyezer fo­rint értékű lopott szerszámot, alkatrészt találtak eldugva és elásva. — Önállósítani akartam ma­gam, azért kellett a sok szer­szám, alkatrész — vallotta. A kiállításon szégyenkezve húzódott egy oszlop mellé, hogy ne kelljen munkatársai szemébe nézni. Az egyik leg­jobb szakembernek tartották a vállalatnál. Talán ezért is néz­tek el neki sok szabálytalan­ságot. Mint vallotta, ki akart lépni az üzemből, hogy kötő­gépgyártó, javító ipart vált­hasson ki. Előbb azonban a társadalmi tulajdonból jól fölszerelt műhelyt akart be­rendezni. Rajtavesztett egy le­mezolló feltéten, amit ke­restek, s a lakásán találták meg a többi ellopott vállalati szerszámmal együtt. „Bolondja voltam a munkának .. Nagy Ödön laíkásán több mint nyolcezer forint értékű szerszámot és alkatrészt ta­láltak. — Bolondja voltam a mun­káinak, ezért vittem haza szer­számot, alkatrészt — mondta kihallgatásakor. Miért nem az üzemben élte ki ezt a szenve­délyét? Igaz, könnyen lopha­tott: több mint hat hónapig volt vezetője a szerszámgazdál­kodási csoportnak, s gazdál­kodhatott a saját zsebére. Mol­nár Imre, Sasvári Károly, Vigh József, Böröczi Antal, Papp D. János (ő készítette az olajkályhát) is hozzájárult ah­hoz, hogy az üzem negyven­háromezer forint értékű szer­számmal, anyaggal megkáro­sodj an. Jelentős szerepe volt ebben Csondor Sándor tmk- téchnikusnak is. Neki kellett volna ellenőriznie a munkát, az anyagfelhasználást, az ő kö­telessége lett volna megaka­dályozni a lopást. Ehelyett be­állt az üzemi tolvajok közé: fusizott, hurkatöltőt, drótfonó gépet stb. készített, s ezeket a tárgyakat kicsempészte az üzembőL „Föl sem tételeztük ..." Több olyan munkással be­szélgettem, akik csodálkozva nézegették a rengeteg ellopott szerszámot, alkatrészt, s hi­tetlenkedve kérdezték egymás­tól, hogyan történhetett ez. Kérdésemre, nem tűnt-e föl, hogy a Huszár Tibor részére kiadott szerszámok rendre »el­vesztek«, s hogy ő és társai állandóan fuseráltak az üzem­ben, azt válaszolták: — Nem, ríem tűnt fel. Föl sem tételeztük, hogy lopjon, hiszen olyan jó szakember volt. Vajon hol volt a szemük a felelős csoportvezetőknek, mű­vezetőknek, technikusoknak, ha nem vették észre, hogy munkaidőben hurkatöltő gé­pek, olajkályhák, s ki tudja még, mik készülnek a válla­lat anyagából? Annák, hogy a rengeteg szerszám, alkatrész eltűnhetett, más okai is voltak. A többi között például az, hogy nem láttak el minden szerszámot jelzéssel. így Huszár és tár­sai arra hivatkozhattak, hogy a szerszámokat, alkatrészeket ismeretien emberektől, az ecseri piacon vásárolták. Papp D. János azt állította, hogy a lakásán leyő villanyköszörű nem az övé, hanem Tamás József kaposmérői lakosé, aki azt az ecseri piacon vásárolta. De amikor Tamástól megkér­dezték, merre van az a piac, a fejét vakargatta, még azt sem tudta, hogy Budapesten található. A portás szeme láttára A portán dolgozók is fele­cA kattdjtcuí&L Egy tizennyolc-húsz évesnek látszó fiatalember nyitott aj­tót. Kis híján kicsúszott a számon, hogy »apukád itthon van?« ... Szerencsére idejében visszanyeltem a kérdést, így megtudhattam, hogy ez a kis­fiús mosolyú fiatal pedagógus: Giay LAszló. Néhány hete másfél óra hosz- szat izzadt a tv-kamerák len­cséje előtt, amikor a Magyar- ország című hetilap és a Ma. gyár Televízió külpolitikai pá­lyázatának egyik versenyzőié­ként megnyerte az első díjat — Tulajdonképpen hogyan jut el valaki egy ilyen vetél­kedőnek a döntőjéig? Mit kell tudni ehhez? — Summázva: újságot kell olvasni rendszeresen és mód­szeresen. És utánanézni min­dennek, ami, előfordul a cikk­ben, és még nem teljesen is­mert, világos fogalom. Giay Lászlónak »hobby«-ja az újságolvasás. Diplomáciai pályára készült, pedagógus lett. A történelem érdekelte, s a főiskolán ma­gyar—ének szakra irányítot­ták. — Szerencsére valamennyi muzikalitás szorult belém is. A család ősei olaszok, talán innen... — mondta. Egyébként ő a családban a hatodik magyar szakos tanár. Huszonkilenc éves, jelenleg a siófoki általános iskolában meg a gimnáziumban tanít, és két énekkart vezet. — Persze az újságolvasáshoz sem lettem hűtlen. Körülbelül tizenöt éve naponta rendszere­sen olvasok újságokat. — Melyek ezek a lapok? — Jelenleg a Népszabadsá­got, a Magyarországot, a Köz­nevelést, feleségemnek pedig a Nők Lapját járatom, és ér­dekelnek a Somogyi Néplap megyei vonatkozású írásai is. — Hogyan jutott be a leg­jobbak közé? Csondor Sándor technikus tudta, hogy táskájában nyu­godtan kiviheti a fuserált tár­gyakat, mert az ellenőrzés igen laza. Nagy Ödön például azt vallotta, hogy az üzemből el­lopott kompresszort a portán, a kapus szeme láttára csoma­golta be és-vitte haza. Huszár Tibor egy alkalommal hetven­öt darab biztosíték olvadó be­tétet vitt ki a zsebében, más kor pedig kétszáz darab ko­rongozáshoz szükséges csilla­got, mert tudta, hogy a por­tás, Pécsek Gyula részeg. A csaknem húszkilós BM 10-es fúrógépet éjszaka akkor vit­te ki az üzemből, amikor a portás aludt. Laza volt a vállalatnál a szerszám- és al­katrész-nyilvántartás is. Ezt tetézték azzal, hogy használat­ra kölcsönadtak vállalati tu­lajdont (!?) anélkül, hogy megkövetelték volna visszavi­telét. Tóth Géza igazgató és Varga István, az üzemrendészet veze­tője a kiállításon elmondta, hogy a szerszámokat ellátják gyári jelzéssel, megszigorítják a szerszámok és alkatrészek nyilvántartását és a portai el­lenőrzést. Teljesen azonban csak akkor akadályozhatják meg a társadalmi tulajdon ká­rosítását, ha az üzem minden dolgozója őrzi a népvagyont. — A Magyarország és a Te­levízió pályázatán a kérdé­sekre adott válaszaimra maxi­mális pontszámot kaptam. Be­jutottam a selejtezőbe. Itt húsz kérdésre kellett válaszol­ni írásban. Feladatunk volt még egy képzeletbeli riport el­készítése is »Ha kiküldenék Afrikába, miről tudósítana in­nen?« címmel. Ez is jól sike­rült, s néhány nap múlva ér­tesítettek a televíziós döntő időpontjáról. — Nagyon szurkolt? — Ajaj... Egyébként is »drukk«-os vagyok. Most meg, amikor elkértem magam az igazgatómtól, a kollégák per­sze megtudták, és fölverték az egész iskolát Még az igazga­tói értekezleten is kihirdették, meg az osztályfőnökök is a gyerekeknek. Akkor láttam igazán, mire vállalkoztam. Azt tudtam, hogy nem lehet ti­tokban tartani televíziós sze­replésemet, de ilyen »népsze­rűsítésre« nem számítottam... — Bizonyára az egész járás fiatalsága, diáksága a képer­nyő előtt szorongott azon az estén. részit Ka­lőtlenül látták el munkájukat. Szalai László r Á KAMII A TURISTA VÁGYÁLMA Szöllőskislaki jegyzetek Még Somogy megye térké­pén is csupán parányi jelzés ! mutatja Szöllőskislak helyét. A mindössze 750 lelket szám­láló kis községben tizenöt esztendeje még csak harminc lakóházat tartottak nyílván a statisztikusok, ez évben pedig már kétszáz fölé emelkedett a számuk. Időközben — hét év­vel ezelőtt — társadalmi ösz- szefogással művelődési ott­hont is avattak. Azóta pezsgő, ínozgalmas élet alakult ki eb­ben a korszerűen fölszerelt létesítményben, amely otthont ad a fiatalságnak, a község minden művelődni, szórakozni IÁK Ilii... — Gondolhatja, mit érez- ;m . . . Fönt megtudtam, hogy atunk közül egyedül én va- yok pedagógus. Itthon meg kollégák elláttak jó taná- sokkal: »Ha nem megy, és legkérdezik, mi a foglalkozó­id, nehogy eláruld! ... Mondd zt, hogy tanácselnök vagy...« - javasolták. — Mit érzett az első per- skben? — Erről jobb nem beszélni... esték volt az arcomon; körü- ittem lámpák fényözöne, ka- lerák, kábelek, oldalt a zsü- i: Randé Jenő, Pálfi József leg a Külügyminisztérium íjtóosztálya. A képernyők lőtt meg... Na, szóval az el- 5 kérdésig nagyon lámpalá- as voltam. Főleg azért, ne- ogy »lebőgjek« a gyerekek lőtt... — Milyen kérdéseket ka­vágyó lakosának. A művelő­dési otthon sokrétű igazgatói teendőit Sifterné Berkes Ró­zsa tanárnő látja el. Kérdezhetnénk, vajon egye- dül-e? Igen is meg nem is.’ A felelősség, a tervezés, a szer­vezési, gazdasági és adminisz­trációs problémák zöme, a község kulturális életének irá­nyítása elsősorban őt terhelik. De vannak munkatársai is, mégpedig szép számmal, hi­szen a tanács végrehajtó bi­zottsága, főként Molnár La­jos vb-elnök és Kurucz La- josné vb-titkár készségesen és hatékonyan segítik őt eb­ben a tudatformáló tevékeny­ségben. No meg a község ap- raja-nagyja, mert itt minden­ki szereti a kultúrát. A művelődési otthonban többek között 44 tagú népi együttes, lelkes színjátszó gárda, kézimunka- és irodal­mi szakkör működik. Egy- egy zenés klubfoglalkozá­son vagy ismeretterjesztő előadáson 5C—60 ember is részt vesz, a Déryné Színház előadásain meg általában két­százan jelennek meg. Széles körű társadalmi összefogásról tanúskodik a jól szervezett, rendszeres, önkéntes véradó­szolgálat is. A község vezetői és lakosai számos jó példát mutatnak arra nézve, hogy egy kicsiny település miként válhat, kulturált, szocialista községgé szorgalmasan, cél­tudatosan végzett közösségi munkával. Az Állami Déryné Színház társulata minden alkalommal kellemes emlékekkel távozott sikeres vendégszereplése után a községből. A színház igaz­gatósága éDpen ezért igyek­szik kielégíteni a falu igé­nyeit. s a lehetőséghez képest ezután is ellátogat a rohamo­san fejlődő, kulturálódó Szöl- lőskislakra. K. Gy. — Az első feladat az volt, hogy ismertessem Laosz zász­lóját. Azután egy vaktérkép hibáit kellett észrevenni. In­nen már nyugodt voltam. Vé­gül — holtversenyben egy debreceni egyetemistával — három kérdés következett. Ment ez is. A harmadik »be- ugratós« volt, és ez döntött: »Kik voltak Kongó elnökei?«... Ugyanis csak egy elnöke van Kongónak: Kaszavubu ... — S mi történt ezután? — Ezután körülfogtak, gra­tuláltak az első helyezéshez. A díj: egy NDK-beli köruta­zás. — S itthon? Üjból a szerény, kisfiús mo­soly; —i Nagyon kedvesek voltak a gyerekek is meg mindenki. Virággal vártak másnap... A kollégák is szeretettel gratu­láltak —: Megvédtem a »pe­dagógusbecsületet« ... Wallinger Endre Egész Vas megye összefogott az árvízkárok felszámolásáért A súlyos árvízkárokat szenve­dett Vas megye egész társadalma összefogott a bajbajutottak meg­segítésére, a károk mielőbbi fel­számolásáért. Vas megyében az elöntött mintegy százezer hold jó részéről keddre visszahúzódott a víz, a Rába környékén Sárvár és a megyehatár között, valamint a Répce alsó szakaszán azonban még jelentős területek állnak víz alatt. Szombathelyen a tönkrement megyei vérellátó állomásnak a kü­lönböző vállalatok példás gyorsa­sággal teremtettek új, ideiglenes otthont. Sárváron a katonák és a helyi lakosság segített a vasúti töltés helyreállításában. Ennek eredményeként a vártnál előbb megindulhatott a forgalom a Szombathely—Budapest főközleke­dési vonalon. Az erdőgazdasági szakiskola hallgatói segítettek a lakosság visszaköltöztetésében. összefogtak a Vas megyeiek a so­kat szenvedett répcelakiak meg­segítésére is. Ezt a községet két­szer öntötte el az ár. (MTI) Ugatási tilalom A 'lyoni bíróság nemré­giben határozatot hozott, amely az egész megyében meglehetősen megnehezíti a kutyatulajdonosak hely­zetét. A négylábú házőr­zők ezentúl éjjelente leg­följebb csak egy negyed­órát — ugathatnak. Ha ettől hosszabb ideig ugat­nak, akkor tulajdonosai­kat pénzbírsággal sújt­ják, s ha a dolog megis­métlődik, le is zárhatják őket. A bíróság ezt azzal in­dokolta, hogy a Lyon me­gyei kutyák egész éjjel csaholnak, s zavarják a polgárok éjszakai nyugal­mát. A hatóságokhoz so­kan fordultak panasszal, és kérték, hogy valami­képpen szüntessék meg ezt az állapotot. A bíróság most eleget tett ennek. Kérdés azonban, hogyan lehet, majd a kutyákat rá­bírni a rendelet megtar­tására. Riasztó kilátások Dr. Francis Rhoades detroiti orvos azt állítja, hogy újfajta hormonpiru­láival 11 millió középkorú amerikai nő ifjúságát és nőiességét tudja megóvni. Mint mondotta: »Egy ilyen pirula olcsóbb, mint egy koktél és lényegesen hasznosabb.« Állítólag egyik páciense, egy T0 éves özvegyasszony máris »fiatalabb, mint valaha, csillog a szeme, és alkal­mas férjet keres-«. * * * Pechjiik volt! A franciaországi Gre­noble városban egy rab­lóbanda betört egy iro­dába, ám sehogy sem tud­ta megfúrni a hatalmas páncélszekrényt. A betö­rők, nehogy üres kézzel távozzanak, magukkal vit­ték a pénztárosnő köpe­nyét. Másnap reggel azt olvasták az újságban, hogy a páncélszekrény kulcsa a köpeny zsebében volt. Vizeset Móricz Zsigmond Mehe- mede nem járt a kapos­vári Béke Szállóban. Jár­tam én. A második emele­ten kaptam szobát. A reg­geli mosdásnál alaposan beszappanoztam magam. Löttyinteném le a sok ha­bot, hát nem folyik a víz. Rázom, ütöm, csávarom a csapot. Semmi. Habos testtel rohanok a folyosó­ra, le az első emeletre. Ott találok vizet. Jobbik eset, mondják. Előfordulhatott volna, hogy zuhanyozás­kor szappanozom be ma­gam. Javaslom, hogy tegyenek kis táblát a csapok mel­lé: — Kedves vendég, ha teheted, fogj magadnak vizeit eleget, nehogy úgy járj, mint Mehemed. — KP — Somogyi Néplap \z MSZMP Somogy megvet bizottsága és a Somogy megv«*' Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTB LAJOS. Szerkesztősé?: Kaposvár. Latinba Sándor a. * Telefon 15-10. tS-tl. Kiadta * Somo?y megvet Lapkiadó vállalat. Kapos« ár Latinka 8. o. a. Telefon 15 Ib Felelős kiadó: Szabó Gábor Rekfildött kéziratot nem rtrziml* me?, és nem adunk vissza, »erjeszti: a Magyar Posta. Elő fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknéL Előfizetési dl) e?y hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somoa.v meu.vn Nyomda ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, La Unka Sándor utca fi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom