Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-23 / 95. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1965. április 23. A szovjet kormány csütör­tökön a Kremlben ebédet adott dr. Mohammed Juszuf afgán miniszterelnök tisztele­tére. Az ebéden megjelent Alekszej Koszigin, Kirill Ma­zurov, Nyikolaj Podgornij, Dmitrij Poljanszkij és más szovjet államférfi. Michael Stewart brit kül­ügyminiszter jugoszláviai hi­vatalos látogatásának befe­jeztével csütörtök délelőtt re­pülőgépen elutazott Belgrád- ból. Vaclav David csehszlovák külügyminiszter meghívására csütörtök délben Prágába ér­kezett Michael Stewart brit külügyminiszter. Ahti Karjalainen finn kül­ügyminiszter megkezdte tár­gyalásait Ivan Basev bolgár külügyminiszterrel. A megbe­szélések célja: tovább erősíte­ni a két ország baráti kap­csolatait. A két külügyminisz­ter megvitatja a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit is. Anasztasz Mikojan, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke átnyúj­totta a Lenin-rendet A. M. Rumjancevnek, a Pravda fő­szerkesztőjének, valamint A. A. Goregljad miniszternek, az állami tervbizottság első elnökhelyettesének. Mindket­ten a közelmúltban töltötték be 60. életévüket. A francia gépipari munká­sok sztrájkmozgalma egyre szélesebb hullámokat ' ver. Rhone megyében szerdán 40 000 vasmunkás több órás munkabeszüntetéssel fejezte ki szolidaritását a Berliet- művek dolgozóival. A szak- szervezetek és a gyártulajdo­nosok között kirobbant kon­fliktus sok jellemző vonása, hogy a gyártulajdonosok nem ismerik el a dolgozók tör­vényben biztosított sztrájkjo­gát és megtorló intézkedések­kel igyekeznek letörni a mun­kások bérkövetelő mozgalmát. Több száz venezuelai pa­raszt Portuguesa államban elfoglalt hat földbirtokot. A földfoglaló mozgalom Vene­zuela más körzeteiben is egy­re erősebb. A Szovjetunióban tartózko­dó mongol párt- és kormány- küldöttség különrepülőgépen Bratszkba érkezett. A mongol küldöttség vezefőie, Cedenbal, á Mongol Néni Forradalmi Párt első titkára, a mongol minisztertanács elnöke. i Az amerikai atomenergia bizottság közölte, hogy a ne- -^dai stomkísérleti teleoen kis hatóerejű szerkezettel föld alatti atom robbantást bpRottak végre. Ez volt a 8. bcielenWt katonai célú ame­rikai fold alatti atomkísérlet 1985-ben. Szabadon bocsátották Mi- "nel Arraest a brazíliai Per­nambuco állam volt kor- mánvzóiát. akit egv éve tar­tottak börtönben minden bí- «úsáei eljárás nélkül. Panama állam Cbirioui ne­vű tartományának 10 00 he- "i lakója ‘uagetlen' köztársa­ságot kiáltott ki. Elnökké egy Samuel Gonzalez nevű in­diánt választottak, a zászló­juk ~ "id, három piros sávval. A panamai hadsereg mind­eddig nem lépett,közbe van folyó év .II— III—IV.. negyedévé­ben kotrógéppel és dózerrel . történő lölÉiÉa »sízésére. Budapesten és vidé­ken egyaránt. Megrendeléseket kér- ■jük í őv. Csatornázási Művek, Budapest, V., Beloiannisz u. 12. cím­re megküldeni. (783) Közös közlemény Tito és Ben Bella megbeszéléseiről Algírban közös közleményt adtak ki Ben Bella algériai és Joszip Broz Tito jugoszlá­viai köztársasági elnök tár­gyalásairól. A közös közle­ményben a felek hitet tesz­nek az el nem kötelezettségi politika mellett. Ez a politi­ka az egyetemes nemzetközi együttműködésnek, a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok aktív és békés egymás mellett élésének fejlesztésére és a ' világbéke megőrzésére irányul — hangzik a közle­mény. A két elnök megállapítja, hogy az Egyesült Államok ve­zető köreinek Dél-Vietnam belügyeibe történő beavatko­zása és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság ellen irá­nyuló szakadatlan katonai in­tervenciója súlyosan veszé­lyezteti a világbékét. — Itt az ideje, ho^y a vi­lágnak ebben a részében vé­get vessenek a vérontásnak, s haladéktalanul tárgyalásokat kezdjenek olyan békés és igazságos megoldásról, amely megfelel a vietnami nép vá­gyainak. Tito és Ben Bella megálla­pítja, hogy a leszerelés prob­lémája változatlanul korunk leglényegesebb problémája, s ezért szorgalmazzák egy le­szerelési világértekezlet meg­tartását. A két elnök elengedhetet­lennek minősítettek az ENSZ­Az afrikai orszáüok a Biztonsági anács összehívását kérik hhidesia ügyiben Harmincegy afrikai állam szerdán este a Biztonsági Ta­nács e havi elnökéhez inté- zétt levelében a tanács hala­déktalan összehívását kérte »a nemzetközi békét és biztonsá­got fenyegető dél-rhodesiai probléma megvitatása céljá­ból«. A levélhez csatolt emlék­iratban a kérés előterjesztői az ENSZ és az Afrikai Egység Szervezete számára különösen sérelmesnek tartják a dél-rho­desiai gyarmati hatóságoknak azt a döntését, hogy május 7-én az 1961-es alkotmány alapján kívánnak választáso­kat tartani. Ez az alkotmány ugyanis megfosztja a szavaza­ti jogtól az ország lakosságá­nak túlnyomó többségét alko­tó afrikaiak zömét. A memorandum kemény szavakkal elmarasztalja a brit kormányt, amiért teljes tétlen­séggel szemléli a »robbané­kony rhodesiai helyzetet«. Vé­gül felhívják a Biztonsági Ta­nács figyelmét a dél-rhodesiai afrikai vezetők ellen alkalma­zott kegyetlen elnyomó intéz­kedésekre. Korábban a gyarmati kérdé­sekkel foglalkozó 24-es ENSZ- bizottság ülésén 12 afroázsiai ország és Jugoszlávia határo­zati javaslatban ajánlotta a Biztonsági Tanács figyelmébe a veszélyes rhodesiai fejlemé­nyeket. (MTI) .közgyűlés tevékenységének hormalizálását. Rámutatnak arra, hogy az ENSZ-nek pon­tosabban kell tükröznie a fej­lődő államok növekvő szere­pét és a világban végbement változásokat. A felek nagy figyelmet szenteltek az afroázsiai szo­lidaritás kérdéseinek. A két elnök megállapítja, hogy a gyarmatosítás és új- gyarmatositás erői változatla­nul tevékenykednek Afriká­ban. A közleményben a felek teljes szolidaritásukról és tá­mogatásukról biztosítják a függetlenségért küzdő kon­gói, angolai, mocambiquei és portugál-guineai népet, együttérzésüket fejezik ki a szégyenletes apartheid uralom igájában sínylődő dél-afrikai nép iránt. A két elnök a szocializmus világméretű térhódítását »ko­runk realitásának« nevezi. Hangoztatják mélységes meggyőződésüket, hogy a szo­cializmus általános világ- rendszerré válik. Aláhúzzák: a szocialista rendszer fejlődé­sének útjait az egyes orszá­gok és nemzetek viszonyaitól függően különböznek egymá- tól. (MTI) • • Ünnepi ülés Moszkvában Lenin születésének 95. évfordulója alkalmából Moszkvában a Kreml hat­ezer férőhelyes kongresszusi palotájában csütörtökön ün­nepi ülést tartottak Lenin születésének 95. évfordulója alkalmából. Munkások, kol­hozparasztok, a tudomány, a művészet és a társadalmi élet képviselői, magas rangú ka­tonai vezetők és diplomaták vettek részt az ülésen. Az el­nökségben az SZKF és a szov­jet kormány vezetői, a forra­dalmi mozgalom veteránjai foglaltak helyet. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára megnyitva az ülést hangsúlyozta: Vlagyimir Iljics Lenin egyike volt a leg­nagyobb forradalmi gondolko­dóknak az emberiség egész történetében. »A lenini taní­tásokhoz való hűség — olyan megingathatatlan alap, amely egyesíti, összekovácsolja és előreviszi az egész világ kommunistáinak nagy seregét abban a nemes harcban, amely azért folyik, hogy boly­gónkon teries győzelmet aras­son a szocializmus és a kom­munizmus ügye. Ezért a föl­dön az emberek százmilliói, milliárdjai számára nincs drágább név,, mint Lenin ne­ve.« Az ünnepi ülésen Pjotr Gyemicsev, az SZKP Közpon­ti Bizottsága Elnökségének póttagja, a központi bizottság titkára tartott beszámolót. (MTI) Felavatták a Kremlben Lenin emléktábláját A Kremlben, az Ivan téren sok ezer moszkvai jelenlété­ben ünnepélyes külsőségek kö­zött avatták fel Lenin emlék­tábláját azon az épületen, ahol a szovjet állam megalapítója 1918 és 1923 között élt és dol­gozott. Az ünnepségen ott volt Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, Kirill Mazurov és több más szovjet vezető, a párt számos veteránja, aki is­merte Lenint és együtt dolgo­zott vele. Jelen volt a Moszk­vában tartózkodó Mohammed Juszuf afgán miniszterelnök is. (MTI) De Gaulle megnyitja az elnökválasztási kampányt Pompidou francia miniszter- elnök a kormánypárti képvi­selők tiszteletére adott ebéden kijelentette, De Gaulle keddi televízióbeszédévej megnyitja a köztársasági elnökválasztási kampányt, anélkül azonban, hogy közölné, újra jelölteti-e magát vagy sem. A miniszter- elnök szerint »remélni lehet«, hogy De Gaulle indul az el­nökválasztáson, a végleges döntést azonban a lehető leg­későbbre kívánja halasztani. Ez a taktika lehetővé teszi, hogy De Gaulle-nak nem kell Defferrel és más elnökjelöl­tekkel egy sorban a választók szavazataiért harcolniá, ugyan­akkor hátrányos helyzetbe jut­tatja az elnökjelölteket, mert csak néhány héttel a választás előtt tudják meg, ki a sze­mély szerinti ellenfelük. Eddig mindössze két jelölt: Gaston Defterre és a teljesen esélytelen szélsőjobboldali Ti- xier-Vignancour kezdte .meg választási kampányát. A kom­munista párt előreláthatóan csak az SFIO pünkösdi kong­resszusa után nevezi meg je­löltjét, ha a szocialisták vég­leg visszautasítják a felaján­lott együttműködést. (MTI) A BTA közleménye Az állítólagos bulgáriai puccskísérletről szállongó hí­rekkel kapcsolatban a Bolgár Távirati Iroda a következő közleményt adta ki: A nyugati hírügynökségek, rádióállomások és lapok az utóbbi időben önkényesen olyan híreket terjesztettek, hogy Bulgáriában állítólag nagy összeesküvést lepleztek le, amely a belső rendet és a népi kormány stabilitását fe­nyegette. Egyes hírügynöksé­gek és lapok ezen túlmenően számos letartóztatásról, gyil­Befejeződtek Moro és Johnson tárgyalásai Az amerikai fővárosban szerdán befejeződtek Moro olasz miniszterelnök és John­son elnök tárgyalásai. A Fehér Ház este közös köz­leményt hozott nyilvánosságra a két kormányfő megbeszélé­seiről. A közlemény szerint Johnson ismertette a>j Egye­sült Államok délkelet-ázsiai célkitűzéseit. Moro pedig »tel­jes megértését« nyilvánította az Egyesült Államok vietnami pozíciója és felelőssége iránt. A két vezető egyetértett ab­ban, hogy kívánatos az egye­sült Európa megteremtése, és újból állást foglalt a NATO mellett. Szerdán este az olasz nagy- követségen fogadást rendeztek Moro és Fanfani tiszteletére és ezen megjelent Johnson el­nök is. Az elnök közölte, hogy Moro átnyújtotta neki Saragat olasz köztársasági elnök meg­hívását, s kijelentette: öröm­mel tesz eleget a meghívás­nak, mihelyt elfoglaltsága le­hetővé teszi számára, hogy Európába látogasson. (MTI) kosságról és szökésről, vala­mint arról számoltak be, hogy az ország egyes terüle­tein rendkívüli állapotot ve­zettek be. Ezek a híresztelések célza- tosak és távol állnak a való­ságtól. Bulgáriában nem tör­tént kísérlet államcsíny elkö­vetésére, nem voltak kivégzé­sek és szökések. Az országban nyugalom uralkodik, a kor­mány élvezi a nép támogatá­sát. Bulgária határait nem zárták le és nincs is erre irá­nyuló szándék. A BTA mértékadó forrá­sokból szerzett értesülései sze­rint az ország törvényeinek megsértése miatt előzetes le­tartóztatásba helyeztek bizo­nyos személyeket, akik ellen a nyomozás folyamatban van. Letartóztatták Cola Kriszte- vet, a külügyminisztérium munkatársát, és Cvetko Anev tábornokot, Szófia katonai parancsnokát. Ivan Todorov- Gorunya, a vízgazdálkodási Burgiba kompromisszumos javaslata a palesztínai kérdésről Tunéziai sajtójelentések Partizánok rajtaütésszerű támadásai Angolában és Cabindában szerint, Burgiba elnök a Pa­lesztinái kérdés kompromisz- szumos megoldásának újabb változatát javasolta minap tartott beszédében, amely az uralmon levő szocialista Desztur Párt vezetői és egye­temi hallgatók előtt hangzott el. A tunéziai elnök többek kö­zött indítványozza, hogy Ízt rael adja át a szomszédos arab államoknak területe egy részét, járuljon hozzá a Pa­lesztinái menekülteknek Iz­rael egy meghatározott részé­be való visszatelepítéséhez, s határait az ENSZ által kije­lölt szerv jelölje ki. Ezek az intézkedések szolgáljanak az arab országok és Izrael nor­mális kapcsolatait szabályozó további tárgyalások alapjául — mondotta. Burgiba elismerte, hogy terve a legtöbb arab ország ellenállásába ütközik, s azt is csaknem bizonyosra veszi, hogy területi engedményekre Izrael nem lesz hajlandó. En­nek ellenére mégis tanácsos­nak tartja, hogy egy semle­ges fővárosban tárgyalások j kezdődjenek az arab és az I izraeli fél között a paleszti- ! nai kérdés megoldásáról. (MTI) Szerdán Dublinban az Inter­parlamentáris Unió munkabi­zottságai üléseztek. A nemzet­közi béke és biztonság kérdé­seivel foglalkozó politikai bi­zottság ülésén felszólaltak a szocialista országok parlament­jeinek küldöttei. A szónokok határozottan elítélték az Egyesült Államok indokínai fegyveres intervencióját, és követelték a VDK területe el­len intézett barbár bombatá­madások megszüntetését. A Sean F. Lemoss, Írország újra megválasztott miniszter- elnöke szerdán De Valera el­nöknél tett látogatása után közölte kormányának összeté­telét. A miniszteri tárcákat nagyrészt az előző kormány tagjai kapták meg némi mó­dosítással. Frank, aki tovább­ra is külügyminiszter maradt. Az angolai népi felszabad!-1 tó mozgalom partizánjai a kö­zelmúltban ismét érzékeny | szovjet parlamenti csoport ja­vaslatára napirendre tűztek az indokínai amerikai intervenció kérdését. A politikai bizottság ülésén felszólalt Jan Pejve, a szovjet küldöttség vezetője. Sürgette a NATO és a Varsói Szerződés szervezete .közötti meg nem támadási egyezmény megköté­sét, átfogó kollektív európai biztonsági rendszer megterem­tését. (MTI) emellett minszterelnök-he- lyettesi megbízást is kapott. Szerdán jelentették be azt is, hogy Dillon, a Fine Gael ellenzéki párt vezetője lemon­dott a párt elnöki tisztségé­ről. Helyére Cosgrave, volt külügyminiszter, az Ír Sza­badéi lám első elnökének fia került. (MTI) veszteségeket okoztak a por­tugál gyarmati katonaságnak. Mint a mozgalom R-azza- ville-ben közzétett jelentése beszámol róla, a partizánok áprilisban 85 portugál katonát és tisztet semmisítettek meg. Sanga városának közelében csapdát állítottak egy katonai gépkocsioszlopnak. A partizá­nok pergőtüzében két, bünte- tckülönítményeket szállító te­herautó lángbaborult. Két dzsipp és egy másik gépkocsi szintén súlyosan megrongáló­dott. A szorongatott katonák felmentésére újabb portugál egységek érkeztek a helyszín­re, de ezeket a partizánok visszaverték. A rajtaütés so­rán a mozgalom harcosai ak­navetőket és automata fegyve­reket zsákmányoltak. A közlemény arról is tájé­koztat, hogy a cabindai parti­zánok továbbra sem engedik ki kezükből a kezdeménye­zést, felderítő akciókban vesz­nek részt, aknákat telepítenek, és szétrombolják az ellenség stratégiai és ipari objektumait. (MTI) főigazgatóság elnöke, tudo­mást szerezve bűnös tevé­kenységének leleplezéséről, pánikba esett és öngyilkossá­got követett el. Minden egyéb híresztelés és kommentár légből kapott ko­holmány és rosszindulatú hír­verés Bulgária és államveze- tői ellen. (MTI) Gerstenmaier sajtóértekezlete Rabatban Gerstenmaier, a nyugatné­met parlament elnöke a ma­rokkói kormány meghívására kétnapos látogatást tett Ra­batban. A látogatás befejez­tével szerdán sajtóértekezle­tet tartott. A többi között el­mondotta, hogy az NSZK , és Izrael tárgyalásai e hét végé­re befejeződnek, s akkor fog­ják bejelenteni, hogy Nyugat- Németország hivatalosan elis­meri Izraelt. Gerstenmaier hangsúlyoz­ta Nyugat-Németországnak azt a kívánság-'t, hogy szoro­sabbra akarja fűzni kapcsolat tait az összes arab államok­kal, különösen azokkal, ame­lyek »hagyományos baráti érzelmeket« táplálnak Nyu- gat-Németország iránt. Gerstenmaier közölte, a ki­rály elvben hozzájárult ah­hoz. hogy a közeljövőben hi­vatalos látogatást tegyen Nyu- gat-Németországban. (MTI) Interparlamentáris Unió ülése Lemass ír miniszterelnök közölte az új kormány összetételét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom