Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-18 / 92. szám
TAVASZ MS'ZMP MEGYEI BI7QTTSAGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Méltányolni kellene... SZORGALMAS, LELKIISMERETES EMBER. Ami vele történt, illetve történik, érthetetlen. Becsülettel helytállt, kötelességét áldozatok árán is teljesítette, mindezt méltányolni kellett volna... Ez a véleménye dr. Németh Sándor közgazdásznak, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya csoportvezetőjének. Azt is megjegyzi, hogy az adott esetben a munkakör újra betöltése, az utódszerzés növeli a gondókat, ez indokolja, hogy i járás nem engedi el fő- önyvelőjét. Tehát megtelt a tier leg másik serpenyője is: ^eliér László, a fonyódi járás rsz-főkönyvelője ügyében tel- ;ss a bizonytalanság. Tomka Ákos járási osztályvezető, úgy tetszik, szabad folyást enged a dolgoknak, esetenként igazat ad a főkönyvelőnek, ez azonban a járási tanács vezetőinek álláspontjával Útközig. Dr. Szokola Károlyné, a járási tanács vb-titkára megértő a Fehér-ügyben, azonban sajátos munkaköri problémákat is említ, s ebben igaza van. Arról van szó, hogy nincs, aki betöltse Fehér László helyét, ám az emberség mégis azt sugallja, engedni kell őt a maga választotta úton. A közelmúltban közgyűlésen választotta meg főkönyvelőjének az öreglaki termelőszövetkezet tagsága, s mindjárt megállapították a fizetését is. Ott volt a közgyűlésen Tomka elvtárs is, de senki sem ejtett egyetlen szót sem arról, hogy tulajdonképpen nem teljesíthető az öreglakiak kérése, mert a járás nem járul hozzá a főkönyvelő távozásához. Azaz már hozzájárult, méghozzá írásban, eszerint március 15-én elmehetett volna, ha ... NINCS HELYETTE MAS, s amíg nem állít maga hé,yett alkalmas embert, nem mehet el. (Furcsa álláspont. Vajon az ő kötelessége, hogy megfelelő utódról gondoskodjon? Nem, ez nem az ő dolga.) Hiába választotta meg főkönyvelőjének az öreglaki tsz-tagság, hiába állapították meg fizetését, s már el is végzett egy-két munkát a szövetkezetben, mégis hivatalosan a járási tanács állományába tartozik, felelős az ottani tennivalókért. Viszont’a szövetkezet várja az immár sajátjának tudott főkönyvelőjét... Szokola elvtársnő megszívlelendői érvekkel bizonygatta, hogy Fehér László elengedése milyen hátrányos helyzetbe hozná a tanácsot. Először: nem könnyű találni egy másik főkönyvelőt, annál kevésbé, mert lakást sem Fehérnek, sem utódjának nem tudnak adni. Lakás hiányában pedig nem Láttak, tapasztaltak KÜLFÖLDÖN ÉLŐ MAGYAROK - Hl HON N rincs a világnak talán olyan része, ahol ne laknának magyarok. Olyan ország pedig biztosan nincs, amelyből — ha egyáltalán él ott magyar emigráció — az elmúlt esztendőkben ne látogattak volna haza távol élő honfi- : ársaink. Felszabadulási évfordulónkra például tengeren ‘ül élő magyarok érkeztek hazánkba. Egyénileg és csoportosan sokat utaztak az országban, a társadalom minden rétegével érintkeztek. Sokat láttak és hallottak. Amerre csak megfordultak, mindenütt őszinte szóval, kedvesen fogadták őket, és büszkén mutatták nekik, mi változott nálunk két évi’zed alatt, mi a jó, és mi még a rossz. Se vége, se hossza nem volt az összehasonlításnak a mai és az emigrálás időpontéból ismert Magyarország között. Egvikük a századfordulót idézte, amikor a magyarok azért »tántorogtak ki-« Amerikába, mert az Osztrák —Magyar Monarchia nyomorba döntötte Siket. Volt, aki a fehérterror Magyarországára emlékezett, amelvből DOlitikaii okok miatt emigrálni kényszerült. Többen a világháború után földig rombolt Magyarország képét hordozták magukban. S ha mindehhez még hozzászámít- úik azt a képet, amelyet az “16-os disszidensek festettek az akkori hazai állagotokról, elképzelhetjük, mit vártak, és most saiát száiukból hallhattuk, mit találtak a szocializmust építő Magvarországon. A friss szemmel meeiiátott változások lényegesen módosították bennük a ’szocialista Maevaror^záeról alkotott véleményt, Honfitársaink olyan országban találták magukat, amelyben még sok a megoldásra váró feladat és a gond. de amelyben munkáin után egyre jobban él a nén, nmelv a régihez, képest nagy fejlődésen ment keresztül. és egves terüi«+OU'p»ri lé+nea+ö;nk idén Ip-cfi 1 o vViplvp^rpj. q kapitalista vii3<?cfqi is állja az Ös®z<4iP«oinlftáKt. Nincs a vi- lágon olyan magvar — lakjon bár a tőkósvüág leggazdagabb országában, az Egyesült Államokban —, aki ne szeretne a mienkhez hasonló társadalombiztosítás vagy egészségvédelem, közéleti demokrácia vagy létbiztonság körülményei között élni. A kapitalista világban élő magyar emigránsok többsége mind határozottabb rokon- szenvvel kíséri hazánk fejlődését. népünk fölemelkedését. Növekszik a kommunizmus eszméitől ugyan távol álló, de a békét igenlő emigránsok száma, akik elítélik az imperialista kormányok háborús lépéseit, helyeslik béke- Dolitikánkat. Elszigetelődik a magyar emigráció jobboldala, amelyen erősödnek a bomlási tünetek. A magyar társadalom örül a nagyvilágban élő magyarok és szocialista hazánk közötti kapcsolatok javulásának, ami nemcsak a hazalátogatóik, hanem a véglegesen hazatérők számának növekedésében mutatkozik meg. S örülünk annak is, hogy a kapitalista országokban ezrével vannak olyan magyarok, akik bátran harcolnak a befogadó ország népének társadalmi, szociális haladásáért, a békés egymás mellett élésért. Tevékenységükkel világszerte öregbítik a magyar nép jó hírét, és ápolják a külföldön élő magyarok kapcsolatát a szocialista Magyarországgal. tolakszanak a jelentkezők. Másodszor: a munkatársak között elégedetlenség, a bérekben feszültség következne be, ugyanis a tanácsnál egy magasabb képzettségű dolgozó is kevesebb fizetést kap, mint egy szövetkezeti könyvelő. Ezért, úgymond, igazságtalanul járnának el, ha hozzájárulnának távozásához. AZ ELVEK ELFOGADHATOK, azonban hiba volna megfeledkezni az érem másik oldaláról. A főkönyvelő családos ember, hat éve naponta jár fonyódi munkahelyére Nikiéről. Munkáját beosztottként és főkönyvelőként is jól végezte, sokat segített a termelőszövetkezetek számvitelének megszilárdításában. Öreglakon is segítőkészségét, szakmai tudását becsülték, ezért tartották fenn a helyét már december óta. Fonyódon igyekezete elismeréséül pénzbeli jutalmakat kapott, de a lakás csak ígéret maradt. Megelégelte a naponkénti utazgatást, ezért is szánta rá magát munkahelyének megváltoztatására. — Talán jobb lenne hallgatni az egész dologról — mondta legutóbbi beszélgetésünkkor. — Ha mégis hozzájárul a tanács ahhoz, hogy öreglakra menjek, esetleg éreztetni fogják velem, hogy panaszkodtam. Ha megharagszanak rám, nem lesz maradásom a járásban ... Bízunk benne, hogy nem kerül sor »megtorlásra«. Ki- egyenlitettnek látszik a mérleg: két serpenyőjében helyet kapott a tanács érdeke meg az egy személy és a tsz kívánsága is. Ebben az esetben az utóbbit kellene teljesíteni úgy, hogy ne essék csorba az előb- bin. Fehér László hatévi jó munkáját többek között azzal is honorálni lehet, hogy teljesítik mostani kérését. Űj főkönyvelőt bizonyosan talál a tanács. Igaz, december óta, amikor először jelentkeztek kérésükkel az öreglakiak, nem akadt megfelelő ember, de talán jobban kellett volna keresni. A FONYÖDI KÖNYVELŐ- PROBLÉMA már tavaly súlyos gondokat okozott a megyei tanácsnak is. Egyik járásban sem fordult elő hasonló eset, nem hagyták így magára munkájában a főkönyvelőt, ö a nehéz körülményeket megértette, többletfeladatot vállalt magára. Ezt is figyelembe kellene venni, amikor arról döntenek, hogy segítsenek egy emberen, vagy akadályokat gördítsenek az útjába. Hernesz Ferenc „Édes szájú44 Somogy (Tudásitónktól.) Az utóbbi öt év édességforgalmát lemérve megállapítható, hogy Somogybán »édes szájúak« az emberek. 1960 első negyedévében 10 022 mázsa, 1965-ben pedig 11 904 mázsa cukor fogyott el a megyében. Az egy főre jutó évi cukorfogyasztás tavaly 21,30 kg volt, több mint más mező- gazdasági megyék átlaga (20,58 kg). Mind több minőségi, ét-, tej- és mogyorós csoki fogy, s keresett a keserű csokoládé is. 1960 első negyedéhez viszonyítva az idén az első három hónapban 430 mázsával több csokoládét vettek meg a somogyi boltokban. A kakaófogyasztás is emelkedik. 1960 első három hónapjában 50, ez évben 100 mázsa kakaó fogyott el. S még egy adat arra, hogy szeretjük az édességet: más mezőgazdasági megyékben csokoládéból egy személy átlag 90 dekát, Somogybán viszont 1,18 kg-ot fogyasztott 1964-ben. A tavaszi eső aranyat ér. KÖZÉPISKOLÁS DALOSOK, MERRE VAGYTOK? Gyakran nem is tudjuk, mi mindenünk van. A közelmúltban a megyei helikoni vetélkedőn hallottuk a középiskolás dalosokat, szólistákat és irodalmi színpadokat. Akadtak közöttük olyan együttesek, amelyeket szívesen meghallgatna a város közönsége is. De nem teheti. Évek óta szép sikereket aratnak középiskolás diákjaink a keszthelyi Helikon- ünnepség ■ken. Évek óta olvasunk róluk az újságban, de még egyszer sem fordult elő, hogy önálló előadóest, kórusest keretében a város hangverseny-látogató, irodalombarát közönsége közelebbről megismerhette volna ezeknek a fiataloknak az értékeit. így nem csodálkozhatunk azon sem, hogy például a Munkácsy Gimnázium kamarakórusát és a jobbára középiskolásokból álló Fiatalok Vidám Színpada együttest előbb láthatjuk, hallhatjuk *. képernyőn, mint kaposvári előadó-pódiumon. Sokat fejlődtek az utóbbi két-három évben a középiskolás kórusok is. Kaposváron jelenleg a Felsőfokú Tanítóképző Intézet szép hangú női kórusán kívül hat jó képességű középiskolai vegyeskar, egynemű és kamarakórus működik. Mikor szerepelnek ezek az énekkarok? Hivatalos ünnepségeken, illetve a megyén kívül. Vajon őket miért nem hallhatjuk egy közös hangversenyen? Bizonyára csak szervezés kérdése ez. Helyes lenne, ha a megyei művelődésügyi osztály és a KISZ megyei bizottsága még az érettségi szünet előtt lehetővé tenné, hogy az általános iskolai dalosünnep mintájára a szülők és az érdeklődők is meggyőződhetnének közép- iskolás dalosaink fejlődő kóruskultúrájáról. — Wall inger — • ■ • • • SOfiOK Robotápolónőt készítettek Japánban. Az ügyes masina kiszolgálja a betegeket, szükség esetén injekciót, orvosságot ad, följegyzi a hőmérséklet változásait. Ifjabb férfibetegek szerint azonban a robotápolónő mégsem helyettesíti éppen mindenben az igazit. • * » Egy külföldi újságban olvastuk ezt a viccet: A fiatalasszony így szól a férjéhez: — Drágám, én a most következő hónapokban sokat fogok énekelni és zongorázni, hogy a kicsi, aki jön, jó muzsikus legyen: Erre a férj: — Nagyszerű lesz, aranyom, de mondd csak, nem futballoznál is néha? * * * A hires zsilettnyelő már szép vagyont szerzett mutatványaival, amikor leleplezték. Hazai pengéket nyelt a csaló. * * * A vezérigazgató magához hívja a helyettesét. — Mondd csak, Sán- dorkám, de őszintén, van-e valami intim kapcsolat közied és a titkárnőm között? — Ugyan! — Soha nem is volt? — Soha! — Akkor légy szíves, és te írd alá a felmondó- levelét. • * • Karel Capek aforizmáiból Képzeljétek csak el, földi halandók, milyen csönd lenne, ha az emberek csak azt mondanák, amit tudnak is. * * * Mit érdekel engem az igazság, ha nekem nincs igazam?! * * * Csak azok új emberek, akik megfelelnek az új feladatoknak. * « » Olyanok is akadnak, akik saját kis pecsenyéjüket tűzvésznél sütik meg. Skót az óceán járón New York kikötőjébe érkezik a hatalmas óceánjáró. A skót és a felesége a fedélzeten nézelődik. Észrevesznek egy békaembert, aki éppen partra mászik. A skót dühösen szól a feleségéhez: — Nahát, ha tudtam volna, hogy gyalog is lehet jönni... * * * Sejk a divatbemutatón A sejknek nagyon tetszett a divatbemutató, így szól az igazgatóhoz: — Megveszem az egész kollekciót. Természetesen a manekenekkel együtt. Somogyi Néplap \z MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye' Tanáé» lapja. Főszerkesztő} WIRTB LA.IOS. Szerkesztőségi Kaposvár. Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadj» a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapos* ár Latinka S a. L Telefon 15 1« Felelő« kiadó; Szabó Gábot ‘"kőlrtftt! kéziratot nem őreim* meg. és oein adunk vissza. ! erjeszti: a Magyar Posta. Eló ’izethetö a helvt postahfvatalofcnä és postáskézbesftőknéL ■ílőfizetést díj egT nőnapra 12 F* index • 230HT Készült a Somogy megyei Nyomda ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinka Sándor utca *
