Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-02 / 78. szám

V1T A Tisztázni kell a falusi népművelők helyét és szerepét Hozzászólás az Önálló hivatás! című cikkhez GYAKORLATI F0GLALK07ÄS01N a Balatonszentgyörgyi Által nos Iskola öt-hat és hete­dik osztályos tanulói. A ko -.yhakertben termelt zöld­ségféleségeket a napközi o illannak adják el. A bevé­Kármennjire elhatároz­tam Is, hogy fegyelmezem magam, és nem kapcsolódom a vitába, vagy ha már igen, nem keresek népművelésen kí­vüli összefüggéseket — hiszen van éppen elég belső ok is! —, megszegem a magam állította parancsot. (Lehet, hogv n[m kerülöm el a »szabálysérté­sért-« járó büntetést.) E prob­léma ugyanis — joggal — nyugtalanít, gondolatokat éb­reszt, kutatásra serkent. Le­het, hogy szokatlan, mégis hadd jelezzem már elöljáró­ban és nagyon egyértelműen a véleményemet: én a népmű­velési szakemberek főiskolai, egyetemi képzésétől korántsem várok annyit, mint a lap em­lített cikke. Attól ugyanis, hogy a legkülönbözőbb — a Dorcsi Sándor felsorolta és az általam is rendkívül hasznos­nak, mondhatnám nélkülözhe­tetlennek tartott — tudomány­ágak birtokában veszi át egy okleveles népművelő valamely falusi művelődési otthon igaz­gatását, semmiképp sem re­mélek föltétien és a szaktu­dással egyenes arányú fejlő- ést, észrevehető változást. Miért? E!ö«z»r I« i ha valahol, ak- o népművelésben elen.aed­■■totlen. nem egy esetben meg- • határozó tényező az önfeláldo- ást inénylő szenvedélyesség,' alkesedés, amit Dorcsi Sán­dor is hangsúlyozott hozzá- «Eólásában. Vasárnapról, meg­hitt ünnepekről, érdekes és hasznos tv-műsorokról, filmek­ről, baráti összejövetelekről kell lemondani, hihetetlenül nehéz munkával tölteni. És milyennel?! Sokan magasztos­nak kiáltják ki e tevékenysé­get azok közül, akiknek nem kellett elszenvedniük az ille­tékesek fájó közönyét, nem kellett kilincselniük, szinte megalázkodva kérniük némi gazdasági és erkölcsi támoga­tást. a lakosságtól részvételt, a fiataloktól szereplési hajlan­dóságot. Mert ezzel telnek a falusi népművelők estéi és nappali szabad órái. Aztán aki mindezeket lenyelve és legyűr- \e összeverbuvál egy tánccso­portot, énekkart — néha ■ meg is vendégeli tagjait, hogy na­gyobb lelkesedést gerjesszen —, egy-egy érdekesebb témá­ra 80—100 embert, akkor meg­nyugtatja lelkiismeretét: nem minden ellenszolgáltatás nél­kül vette föl a 200—500 fo­rintnyi havi tiszteletdíjat. Sőt, fölöttes szervei a legjobbak között emlegetik, mondván: lám, mennyi minden történik ebben a faluban! Pedig hol van mindez — külön-külön és együttvéve is, tartalmukat és módszerüket tekintve — az igazi népműveléstől, a terv­szerű, tudatos, egységes hatás- rendszertől! .. De ehhez is hallatlan energia és lemondás szükséges. Nem veszti-e hitét, kedvét a friss diplomas nép­művelési szakember, mindezt egy-két évig kipróbálván? A másik aggályom ehhez kötóüiK. í-.űt-axoin exkípzelni konkrét. körülmények között, ha egy faluban a fenti felada­tok súlyát és felelősségét ön­álló hivatású szakember ven­né a vállára, megfelelő, kor­szerű ismeretekkel, sőt közön­ségpszichológiai tudással föl­vértezve. Megítélésem szerint nem változna meg számotte­vően sem a helye, sem a sze­repe a községben. Legföl­jebb azt tudná jobban, hogyan kellene és lehetne célszerűb­ben ellátni feladatát, de a megvalósításban bizony nem sok változást remélek. Mert nem lehet elvonatkoztatni a népművelést és az e téren te­vékenykedőket objektív té­nyezőktől: a lakosság összeté­telétől, kormegoszlásától, álta­lában demográfiai összetevők­től, általános politikai mun­kánk színvonalától és diíferen. ciáltságától, a tömegszerveze­tek és -mozgalmak funkciójá nak érvényesülésétől, amelye­ket nem vállalhat át egyetlen népművelő — mint ahogy nem egy helyen kívánják —, de mindenekelőtt konkrét gazda­sági hatásoktól. Ezeket is vizs­gálni kell, ha a népművelés tartalmi és formai, módszer­tani javításáról beszélünk. Ne tegyünk tehát semmit' a népművelés hatékonyságának növeléséért? Ne képezzünk jobb, széles látókörű, gazdag ismeretű, eszmeileg, világné­zetileg megalapozott gondol­kodású szakembereket? De igen, minél többet és minél gyorsabban, úgy, ahogy a So­mogyi Néplap említi, hiszen a járási szintű továbbképzést is nem egy esetben szakvezető hiánya gátolja. (Legcélsze­rűbbnek a plusz egy napnak erre a célra való felhasználá­sát tartom, gazdag tematiká­val, sok gyakorlattal.) De ne rlngaasuk magun­kat illúziókban, ne becsüljük túl a szakmai felkészültséget! Ez ugyanis csak akkor bonta­kozhat ki igazán, ha o népmű­velés és a népművelő helyét, szerepét, feladatkörét és fele­lősségét tisztázzuk a faluban. Ehhez azonban a különböző gazdasági és tömegszerveze­teknek, intézményeknek ilyen irányú és jellegű tevékenysé­gét, programját, mozgalmi ha­tását kellene elemezni. Ékre azonban e hozzászólás kerete szűknek bizonyul. Minden­esetre érdemes lenne foglal­kozni e problémának ilyen összefüggéseivel is. Paál László telt kirándulásra fordítják. HOVÁ LETT A TETŐ? Különös história történt Ko­vászfalván, közel a megye- székhelyhez, alig az isten há­ta mögött. A tsz irodájába egy furcsa külsejű egyén állí­tott be. A kéthetes szakáll, a félrevágott svájcisapka, a hó­na alatti halomnyi festmény művészemberre utalt. Ez sza­vaiból ki is derült. — Uraim! Szíves figyelmük­be ajánlom egynéhány műve­in it, amelyet az önök nagyra becsült közös gazdaságában volt szerencsém vászonra vin­ni — fordult nagy ékesszólás­sal a jelenlevőkhöz, s az asz­talra terítette müveit. Dologidő lévén mindössze az elnök, az agronómus és két brigádvezető tartózkodott az irodában, s művészpártoló mó­don azonnal a képek tanulmá­nyozásához fogtak. Egyszerre a kertészek jó szemű vezetője hangosan fölnevetett: — Mester, ez milyen mun­ka? A Szecska-majort jól le- pingálta, szalmakazalra festet­te a tetőt, a közeli ólon meg semmi! Hehche . . . A többiek is lelkesen haho- táztak. A mester sértődötten nyúlt művéért, megfordította: — Tévednek, uraim, ez a festmény tegnap készült, és engem is meglepett az önök furcsa építkf zési stílusa. — Micsoda?! — néztek ösz- sze, arcukra fagyott mosoly- lyal. Most értették csak meg, mi is történt. — Ekkora disznóság! — bömbölte az elnök. — Gyalá­zat! — rivallt a brigádvezető, Jön a Tenkes és az Egy nyáron át táncolt Mit játszatlak a mozik a tavasszal ? Tizenhárom ország negyven­egy filmalkotását tűzik műso­rukra a mozik a tavasszal. Hat magyar film vár bemutatásra. Az Éjszakára hajnal című do­kumentumfilmet felszabadulá­sunk huszadik évfordulóján vetítik. Mönich László Itthon című filmje népünk alkotó­munkájának eredményeiről, mindennapi életünkről vall. A kétrészes, színes, szélesvásznú Jókai-filmet, A kőszívű em­ber fiai-1 nagy érdeklődéssel várja a közönség. A tizedes meg a többiek rendezője Ke­leti Márton, a Nem című alko­tásé Révész György. Faképpen a gyerekek örülnek maid an­nak. hogy műsorukra tűzik a mozik A Tenkes kapitánya cí­mű tv-filmet két részben. A második világháború egy- egy eseményét dolgozza fel A mi világunk vége című len­gyel alkotás. Tadeusz Holuj regényét Wanda Jalcubowska vitte filmre. Yvés Ciampi Ki volt dr. Sorge? című műve a fasizmus ellen harcoló legen­dás hírszerzőről szóL Sorgét Thomas Holzmann alakítja. A filmet a második világháború befejezésének évfordulóján mutatják be. George Stevens kétszeres Oscar-dnss amerikai rendező vitte filmre , Anna Frank naplóját Millie Per- kinsszel és Joseph Schildkraut- lal a főszerepben. Fred Zinne­mann. A hetedik kereszt ren­dezőié filmesítette meg firnest Hemingway Az öreg halász és a tenger című kisregényét. A főszerenet Spencer Trary ala­kítja. A faji gvűlölet e"en emel szót. az Égy krumpli két krumpli című amer-iVai film. Barbara Barrie ezért a szere­tjéért kapta meg a legtöbb női alakítás diját tavaly Cannes- ban. Jneoves Demv Charhnnrni esetnünk című zenps átkötését a Mar Tinder társaságában című filmésszrvéyiffl^st; £<. a Riói i'alandot dean-Paul Fel­mondóval a főszerenként a franm'n Fi tmn«nnS-nn miitat+á­Az olasz filmet kedvelők két nagyszerű művel ismerkedhet­nek meg. A Szemet szemért Vittorio de Sica gyilkos szatí­rája. Főszerepében Alberto Sordit láthatjuk. Pirandello vígjátékából készült a Több- gyermekes agglegény. Vqo Tognazzi, Giovanna Ra Ili, Anouk Aimée és Pierre Bras­seur játsszák a főbb szerepe­ket. s a képet felkapva rohantak ki, s föl a két lóerős homok­futóra. — Józsi bátyám, dupla do­hány, dupla abrak, teljes gőz­zel előre! — vezényelt az el­nök, s a két pej csillagokat rúgva száguldott a Szecska­tanyára. Hamarosan szemük elé tárult a szörnyű látvány: a szép piros cserepes szalma­kazal s mellette a csupaszon maradt ól. — Három napja a műszaki átadáson még helyén volt min­den. Emögött ellenségeink ál­lanak — jelentette ki határo­zottan az elnök, s az ól mö­gül bosszúsan lépkedett a ker­tész, mert semmi nyomot sem talált. — Nincs Idő tétovázásra. In­dulás vissza azonnal! Maga te­lefonál az őrsre, maga Itt ma­rad felügyelni, te meg össze­hívod a közgyűlést — patto­gott az elnöki szó, s máris re­pült a bricska visszafelé. Percek múlva bömbölt a mikrofon, szaladt a rokkant hivatalsegéd, s hamarosan együtt volt a falu népe a kul­túrteremben. — Emberek! Becstelenség történt, olyan becstelenség ... — kezdte izgatott hangon az el­nök, s elmondta, mi történt. Mindenki fel volt háborod­va, szitkok, javaslatok, bizo­nyítékok, találgatások röpköd­tek. — Szerencse, hogy az ál­latok még nem voltak benn. Jó, hogy el nem lopták az egész ólat! Meg kell büntetni a garázdái kódúkat, a rendőr­ség sürgősen derítse ki a tet­test — ezzel zárult a közgyű­lés, s indultak haza az embe­rek az eseményeket tárgyalva. Kifelé menet valaki megrán­totta az elnök kabátját. Nyu­godt, megfontolt hangot hal- lott: — Elnök elvtárs, fölösleges ám nyomozni a tettesek után. Viharos, szeles idő volt akkor éjjel, nálam is felborult az an­tenna a háztetőn. És nem tet­szett nekem már régóta, ho­gyan dolgoznak azok a fránya kőművesek meg ácsok! N. F. A tárgyalóterem böl ítélet a „innig ninos“ bűnszövetség ügyében A múlt év október 18-i la­punkban ismertettük azt a nagyarányú bűnügyet, ame­lyet hónapokig tartó nyomo­zás után derített föl a So­mogy megyei Rendőr-főkapi­tányság. A Megyei Bíróság dr. Révy György-tanácsa hosszas tárgyalás után a na­pokban hirdetett ítéletet a bűnszövetség tagjai fölött. * * * Elsőrendű vádlottként Me­ries Károlyt (Kaposvár, Ady Endre u. 17.) az AGROKER volt raktárosát vonták fele­lősségre. Merics beosztásával visszaélve, a vállalattól nö­vényvédőszert vásároló ter­melőszövetkezeteket, állami gazdaságokat éveken át rend­szeresen becsapta. A kértnél és leszámlázottnál gyengébb, rosszabb minőségű árut adott, a méréseknél csalt, és az előre csomagolt zsákokat is meg vámolta. Visszaéléseit 1957-től egé­szen a múlt év májusáig — egykori munkatársa, ö java­solta Mericsnek, hogy a rak­tárban mutatkozó »fölösleget« értékesítsék, s a hasznon osz­tozzanak. Vecsei felhajtója, utazó ügynöke lett Mericsnek. Járta a megyét, a falvakban levő vegyesboltokat, kereste azokat az embereket, akik némi haszon ellenében haj­landónak bizonyultak a szám­la nélküli — lopott — áru értékesítésére. Legjobb munkatársuknak Virágli István somogyszili földművesszövetkezeti bolt­vezető bizonyult. Nem sokkal maradt el mögötte Károly Sándor somogyvári, Györkös József segesdi, Bozsoki Fe­renc hetesi, Márkus Lajos lábodi fmsz boltvezető sem. Ök segítették elő, hogy Me­rics és Vecsei a lopott nö­vényvédőszert eladhassák. Rávették a községükben le­vő termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok vezetőit, Márkus Lajos büntetése hathónapi szabadságvesztés, Györkös József és Bozsoki Ferenc egyévi szabadságvesz­tést, Lovász Sándor és Mol­nár István 10—10 hónapi sza­badságvesztést, Tapsonyi Já­nos és Domonkos János hat- hathónapi szabadságvesztést kapott. Az utóbbi két vád­lott büntetését háromévi pró­baidőre felfüggesztették. Megállapította a bíróság, hogy Márkus Lajos és Györ­kös József büntetése közke gyelem alá esik, azt csak ab ban az esetben kell letölte­niük, ha három éven belül újabb bűncselekményt követ­nek el. Márton Jánost és Polgár Józsefet, az AGRO­KER dolgozóit a társadalmi tulajdon hanyag kezelésének vádja alól fölmentették. A bíróság az ítélet indok­lásában hangoztatta, hogy az AGROKER-nél tartott leltá­rozások nem voltak alkalma­, .hanem az ő'boltjukban vásá­letartoztatásaig űzte. A bi- rolják meg a növényvédő­hogy ne az AGROKER-től, | sak a hiányok, visszaélések nőnöm OT íÍ' Kr»lflllhV\r\v\ <rnr,ó t fnUnvórncn J ______■ r óság megállapítása szerint ez idő alatt 19 mázsa DDT- vel, 19 mázsa Hungazinnal, 10 mázsa rézgáliccal, 1 mázsa Vitriginnel és egy mázsa raf- fiával károsította meg a vá­sárló szövetkezeteket, állami gazdaságokat. Az okozott kár összege 222 000 forint Másodrendű vádlottként h° Most minden moziban ve- j szerepelt az ügyben Vecsei títik majd a filmeket. ! Mihály pécsi lakos, Merics szert. * * * * A Megyei Bíróság dr. Ré­vy György-tanácsa a társadal­mi tulajdon sérelmére elkö­vetett sikkasztás és csalás miatt Merics Károlyt hatévi szabadság- és ötévi jogvesz­tésre, Vecsei Mihályt négy­évi szabadság- és ötévi jog­vesztésre, Virágh Istvánt négyévi szabadság- » ötévi jogvesztésre, Káról: dort v i szabadság ; há­romévi jogvesztésre ítélte. feltárására, mert csupán meg­számolták a raktárban levő zsákokat, de azok minőségét, súlyát már nem vizsgálták. Elősegítette a visszaélést — hangoztatta az ítéletet indok­ló bíró — az is, hogy az AG­ROKER éveken át nem ve­zette be a kétkulcsos rend­szert. Bár a raktárban levő árukért az ott dolgozók vala­mennyien feleltek, a raktár­hoz csupán Mericsnek volt kulcsa, s ez megkönnyítette a bűncselekmény elkövetését. Az ítélet nem jogerős. Szalai László Az udvarias férfi A leruuoi, aki Könnyed verseket ír, aki a holddal társalog szerelme szépsé­géről, az álmodozó férfi­ból, aki középkori lovag módjára hajlik meg, és megható szavakkal nyújt­ja át a rózsát a hölgyek­nek, tegnap teljesen kiáb­rándultam az autóbusz­megállónál. Igaz: tüleke­dés volt. De éppen ilyen körülmények között, ami­kor szükségben mutatko­zik meg az ember, mutat­ta ki foga fehérét. Mint a Cleo hurrikán sodort el mindenkit, korra és nemre való tekintet nélkül tapo­sott, felborított táskákat és kosarakat, csakhogy ő legyen az első a felszál­lásnál. Kiválasztotta a leg­jobb helyet, kényelmesen elterpeszkedett, és belete­metkezett a reggeli lapba. Körülötte egymást íökdös- te keit koros asszony, há­rom fiatal nő gyermekkel a karján, négy asszony megrakodva szatyrokkal. Süket maradt minden célzásra, érdeklődéssel ol­vasta az üdvözlő távirato­kat az újságban, és nem mozdult, csak akkor... no i de éppen ezt akarom elbe­szélni. Az autóbusz megállt va­lahol. Hősünk igen csinos, pehelykönnyű, szemre'raló fiatal nőt vett észre. Ügy ugrott fel, mint egy rugó, és szíves szavakkal aján­lotta föl néki a helyét. Félretolta a gyermekes anyákat, az öregeket, a sú­lyos szatyrok terhe alatt nyögőket. Valaki ezt már nem bírta el szó nélkül. Kemény szavakban fakadt ki az udvarias férfi ellen, úgyhogy a jelenetnek a bí­róság előtt lesz folytatása. Hiszen tény: a férfi ud­varias volt, és átadta he­lyét egy nőnek. A másik viszont udvariatlan volt, ; mert megleckéztetett egy j udvarias embert. Szívesen elmegyek ta­núnak a tárgyalásra, és vallomást teszek arról, hogy az udvariasság néha neveletlenség és arcátlan­ság is lehet. Az életnek olykor helyesbítenie kell a szótár értelmezéseit. C. N. Constantiniu * * * Családi esemény A Popescu családban nagy az öröm. A gólya kis­leányt hozott. A vendégek közül valaki megkérdezi Marinicát: — örülsz neki, hogy kis húgod van? — Dehogyis örülök! Én j fiút szerettem volna. Na- ; gyón unalmas egy lánnyal játszani. — Szólj apukádnak, ta­lán kicseréli a leányt egy fiúra. — Már késő — kesereg Marinica —. nem lehet ki­cserélni: már három nap­ja használatban van. Somogyi Néplap \z MSZMP Somo?v megyei bizottsága h <orr»nov melyet Tanár® (apja. Főszerkesztőt WIRTH LA-109. Szrrkecztrtsfce Kaposvár. Latinka «ándor a. t Telefon 15-10 15-11. Kiadta * <omngv megyei l apkiadó Vállalat. Kapos* A» Latinka u. t. Telefon 1*18. Felelős kiadó: Szabó Gábor. beküldött kéziratot nem őrziitsli meg. és nem adunk vissza. • *»r»pszti a Magvar Posta. Elő izethetó a helv* posta h vatalokná1 és postáskézbesftöl.nél. Előfizetést dtt nőnapra 12 Ft Index- 25067. Készült a Somoev megyei Nyomda ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, La Unka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom