Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-21 / 68. szám
SOMOGYI NÉPLAP 8 Vasárnap, 1965. március OL A z eset egész váratlanul történt. Gort, ner elvtársat, a főnökét egyik óráról a másikra kinevezték a minisztérium, ba, és ő, Kelemen Tivadar teljes tanácstalanságban maradt Mert ki jön helyette? Szánté összetöppedt azóta. Ha a folyosón találkozott valamelyik kollégájával, behúzta a nyakát, és túlságosan nagyot köszönt mert hátha 6? Olyan váratlan dolgok történ, nek, hogy itt már senki sem ismerheti ki magát. Gondolatban végigsorjázta minden kol. légáját Volt nap, amikor azt találta legvalószínűbbnek, hogy Huber lesz az új főnök, Huber és senki más. Mert először is: Hubemek van egy gyerekkori barátja a főigazgatóságon. És ez nem kis dolog No persze, persze, előfordulhat, hogy az a gyerekkori barát olyan, mint Havas Mihály, aki vele járt a negyedik bébe. És most? Ott ül a Nemzeti Bankban, és mikor ő azt hit- te, hogy itt elbocsátják — mert mikor nem hitte ő azt —, akkor a füle botját sem mozdította. »Sajnos — mondta — ... most éppen a legrosszabb, kor... de másban, bármiben szívesen állok rendelkezésedre.« És a szeme... hohó, az a szem nem úgy nézett rá, mint valamikor régen. Hidegen, borzasztó nyugalommai nézett rá; hát persze, miért fájt volna ő Havasnak, a Micunak, aki már gyerekkorában is önző fráter volt, mindig maga falta be a vajas kenyerét.;. Hát lehet, hogy ennek a Hubemek is ilyen gyerekkori barátja van a főigazgatóságon. De mire így látta a dől- got, Hubemak már vagy tízszer köszönt előre a folyosón és úgy, hogy a derekát egy kissé meghajtotta, elegánsan megmerevítve, a szája sarkát két oldalt felhúzta, és amikor egészen egymás mellé értek, gyorsan féloldalt fordult, hogy helyet adjon neki. És különös, már úgy látta, hogy ez a Huber megváltozott, valahogy méltóságteljesebb lett A gondolat, hogy ő lesz a főnök ... hát igen, ez a gondolat bevonta valami szinte földöntúli tekintéllyel ... Mikor aztán az a gondolata támadt Havas Micuvai, akkor egyszerre Huber megint olyan kis nyamvadt fráter lett, mint volt, a nevetséges, lógó szemzacskóival, a lötyögős, kitérdelt nadrágjával... Ekkor meg egyszerűen nem is köszönt neki, köszön a rossznya. valya. De ezután csak nem tudott megnyugodni. A gyomra is állandóan égett, sok a sava, ha izgalom éri, rendetlenkedik... Márpedig senkinek sem lehet közömbös, hogy ki lesz a főnök. Akkor éppen a kapuban találkozott Medveczkyvel. A forgóajtónál botlottak egymásba, és ő majdnem belépett előtte, de hirtelen felötlött benne a lehetőség: Medveczki a főnöki Íróasztal mögött! Láz fogta el a gondolatra. Hirtelen félreugrott, és előreengedte Medveczkit, az meg csak bámult rá azzal a nagy birkaszemével; mintha meg is rántotta volna a vállát, ami azt jelentette: ha te ilyen bolond vagy, hogy engem engedsz előre, hát éppen bemehetek. Ű udvariasan tipegett mögötte, és a liftben úgy állt a nagy kövér ember mellett, hogy arcát elöntötte valami kissé merev, buta vigyorgás. Hát persze, Medveczki lesz... És mikor a lift fölért, és az a pimasz Gombos Medveczki előtt lépett ki, ő majd felöklelte a szemével. Még megjegyzést is tett rá, igaz, nem biztos, hogy meghallotta: — Micsoda arrogáns alak! — így mondta, és Medveczkire nézett alázatos gyengédséggel. De az rácsodálkozott: — Gombos? Á, jó fiú az, apám, semmi baj. De azért ő, Kelemen, érezte, hogy jólesett Medveczkinek a kedveskedés. Ebédnél is igyekezett Medveczki mellé telepedni, csak az a hülye Szabó odaugrott, hogy az az ő helye. Na és, tán kibérelte? De Szabó mégis leült, ő kénytelen volt eggyel arrébb helyet foglalni. Ilyenek is vannak, ilyen stréberek. Ez biztosan már tudja, gondolta ő. De akkor Szabó nekiesett a leveses- tálnak, és kihalászta a húsdarabokat. Nahát, van képe kienni az «gész húst a levesI LESZ AZ? bői!... Persze, most Medveczki előtt csak nem köt bele Szabóba, mikor látnivaló, hogy közeli barátok... Ki tudja, tán ebből a Szabóból is lesz valami, hajjaj, micsoda szerencsés ember, ez kifogta, hogy kivel barátkozzék ... És akkor egyszerre ez a hülye Szabó kezdte ugratni Medveczkit, hogy eddig csak mohosodtól, híztál fiam, de ebből elég volt, most aztán megtaL. nulod a munkát, majd az új góré gondoskodik róla... S ahogy akkor ránézett Medveczkire, úgy látta, hogy valóban túl zsíros a tokája, a nagy arca üres és — igen — mintha ostoba volna Mikor kifelé mentek, már olyan dühös volt, hogy szinte félretaszította a liftajtóban, Medveczki még rá is szólt: — Nana, apafej, ne olyan tűzzel! Akkor ő rálépett Gombos lábára, mert ez meg mindig ott 'ábatlankodik, ez a savanyú, ángár alak, ezzel a beesett képével. És Gombos meg sem nukkan, még ő mondja, hogy bocsánat! Nemhogy kiabálna, síékor legalább ő is mondhat- íá neki... ajjaj, de keserves íz a világ, most ez a Medvecz- ki-dolog is ... hát nem képzelte mór, hogy ez a hájgom- 3Óc ül bele a főnöki székbe... nevetséges! És ez a tökfejű Gombos tudta, hogy Medveczki egy nimand, mert fütyült rá, előbb ment be a liftbe, és olyan savanyú arccal köszönt, mintha citromot nyelt volna... — Nana mit tolakszik, apám? — mondta ő hirtelen Gombosnak, és ezért sem engedte előre, pedig az a fiél vállát már odafúrta Medveczki és ő közé. Mindig rohan a nyavalyás, mintha a sok lótás-futásért külön prémiumot kapna. Sötét fickó. Igaz, mondják, van valami találmánya, de ki tudja, kitől lopta. Zökkent a lift, és ő jől nekidőlt Gombosnak, hogy azért se mehessen előbb ki, érezte a sovány könyökét, de ő jól beleeresztette a magáét a száraz bordái közé. Egész bizony(Stotz Mihály rajza) tálán keserűségét belefojtotta a haragba, amivel hátrább taszította Gombost. És úgy látszott, Gombos megadta magát, mert bár a homlokát ösz- szeráncolta, utolsónak lépett ki a liftből. Pukkadj meg, gondolta Kelemen, és még a lábára is lépett, jól odanyomott egyet neki cipősarokkal, Gombos föl is szisszent, erre 6 szinte kéjes elégtételt érzett Huberért és Medveczkiért egyszerre. Másnap reggel döbbent csak meg A folyosón íróasztalt szállítottak, a főnök szobájába igyekeztek befordulni. Gombos éppen akkor lépett ki az ajtaján, kabátja a vállán, kalapja a kezében. Mikor Szabó beérte, és nagyot köszönt neki, Kelemen agyában kétségbeejtő világosság gyulladt fel: ... De nem, ez nem lehet, nem lehet, hogy Gombos lett a főnök, hiszen ő tegnap a lábára lépett, és jaj!... Ez soha nem fogja neki megbocsátani ... És csak állt ott töp- pedten és szinte összezsugorodva, a feje mintha a vállá- bói nőne ki, alig tudott derékból mereven előrehajolni, az arcára felrajzolni azt a buta, kissé megkövült mosolyt, amelyből már annyit elpazarolt, míg ez a pillanat elérkezett. Gombos pedig nem köszönt vissza! Éppen elakadtak az íróasztallal, és ő odaszólt az embereknek. Kelemen nem értette a szavakat, mert minden figyelmét arra fordította, hogy a szemében megjelenjék az a gyengéd és mégis csodáló kifejezés, amellyel oly meggyőzően tudott mindenkor főnökére nézni. Balázs Anna KERTÉSZ SÁNDOR: NAGYMAMI ŰJ KÖNYVEK A Magyar Helikon közreadta Móricz Zsigmond regényei és elbeszélései sorozatának 12. kötetét, amely az írónak 1934—1942 kö zött írt elbeszéléseit tartalmazza. A Helikon Kiskönyvtár-sorozatban jelent meg Hemingway világhírű kisragénye, Az öreg halász és a tenger. Az Európa Kiadó jelenttette meg Aurthur Rimbauld összes költői műveit jeles műfordítóink tolmácsolásában. Olga Fors történelmi KÖSZÖNTJÓK ILLÉS BÉLÁT Olvasóinak népes tábora köszönti a hetvenéves Illés Bélát. Köszöntik őt a munkások és értelmiségiek, parasztok és tisztviselők, magyarok és nem magyarok: köszöntik őt a vi- tig minden tájáról a szocia- / zmus és az irodalom hívei. /is ebben a nagy táborban is Esősorban azok, akik Illés Beának személyes hívei lettek, nég ha nem ismerkedtek is neg az íróval személyesen. Mert Illés Béla sajátos varázsa talán éppen abban van, hogy rendkívül gyorsan kerül em- Derközelségbe olvasóival; előadói modora mintha jelenlevő hallgatósághoz s nem távol lévő olvasókhoz idomulna. Ennek az előadód modornak első jellegzetessége egy mély és harcos humánum, amelyen szigorú helyzetek szorításában is ott sillog a derű, a nagy élet le- szüremlett bölcsessége, az élet kedvesebb oldala iránt előzékeny írói figyelem. A másik jellegzetesség az a szuggesztív személyiség, amely az író személyét — legtöbbször nevét rejtve — mindig odaállítja műéi középpontjában vagy a kö- éppont közelébe. Egész táguló életművének van egy önéletrajza ihletettsége. s már az is rokonszenves írásaiban, ahogy azt a személyességet a félig-leplezés darabos-célszerű mozdulataival eligazítja. Illés Béla a Nyugat hasábjain indult él az írói pályáján Ady Endre biztatására. Hamarosan bekapcsolódott a munkásmozgalomba, s már 1918-ban a forradalmi katonatanács tagja. A Tanácsköztársaság idején Újpesten végez pártmunkát; a bukás után Bécsbe emigrál, Kárpát-Ukrajnában dolgozik a mozgalomban, letartóztatják, kiszabadul; a kommunista mozgalom hullámverése hajtja városról városra, országból országba. Közben íróvá érik, s amikor Ausztriából is kiutasítják, 1923-ban a Szovjetunióba megy. Tevékenyen részt vesz a szovjet írók és a külföldi kommunista írók szervezeteinek munkájában; neve és munkássága elválaszthatatlan a prole- árirodalomnak ettől a harcokban és sikerekben gazdag szakaszától. Illés Béla irodalmi-közéleti szereplése is külön életmű«, de ennek a szerkesztői, elnöki, titkári, társasági tevékenységnek rangját és tartalmát szépírói munkássága biztosította. Illés Béla három nagy regénye a magyar szocialista irodalom három jelentős fegyverténye. Az Ég a Tisza (1929) a Magyar Tanácsköztársaság küzdelmednek, belső harcainak, szép lendületének és az elkövetett hibáknak széles ölelésű, átfogó igényű, expresszív erejű művészi képe. Olyan ez a regény, mint az iró. a mozgalom, a forradalom fiatalsága: hitében rendíthetetlen és szertelen, dinamikus és nyugtalan, friss tekintetű, és lehetetlent nem ismerő. Még nem kiforrott írói munka, de már ott látjuk benne a jelentőssé növő író művészi formátumát. A csúcsot a Kárpáti rapszódia jelenti (19391; itt már fölfénylik minden, ami Illés Béla írásművészetének erénye: az érdekes előadás, a pártos népszeretet írói meg- zólaltatása, á széles eszmei alapon felvázolt kép részleteinek anekdotikus kedvességű és közelségű megjelenítése, a lebilincselő mesélőkedv, a valóság realista művészi megközelítéIllés Béla Kossuth-díjas író otthonában. sén belül a romantikus motívumok gazdagsága. De jelentős ez| a regény az irodalomtörténet összefüggésed között vizsgálva is. A magyar széppróza! modem fejlődésének azt a vo-j nalát képviseli, amely a mik-| száthi előadásmód hagyomá nyait ötvözi bele a szocialista! világlátásba, a szocialista realizmusba. Évekkel a felszabadulás után adta ki Illés Béla haramadik jelentős regényét, a Honfoglalás-t (1954). Ebben a könyvében a felszabadító harcokban részt vevő író írja meg a szemtanú hitelességével és az élénk képzelőerejű művész emelkedettségével azt a történelmi fordulatot, amely urak országából a dolgozó nép hazájává tette Magyarországot. A regény számos pontján zavaróan hatott a személyi kultusz nyomása, megnehezítve a történelmi események minden vonatkozásának kimunkálását. De a nehézségek, akadályok ellenére is fontos és sikeres regény a horthysta magyar hadsereg vezetőinek maradandó ér-| tekű ábrázolása, az úri vezérkarral szembeállított hadifogolytömegek képe, a huszonöt! éves elnyomás és butítás ájulá sából ébredező emberek rajzai — nemcsak Illés Béla helyes és igaz látásmódját, hanem írói megjelenítő erejét is dl-; cséri. S a regények mellett ott tarlkállilk novelláinak, anekdotáinak színes szőttese. Az aranylibá-tól a Történelmi le^ké-ig a Háztűznéző-tői a Szásá-ig, a Sámson és Delilá-tói a Válasz-\ úton-ban szereplő elbeszélésekig: egy ötletekből, élményekből mesélő kedvből soha ki nem fogyó író önti vonzó szellemi kincseit. S emellett az anekdoták, emlékezések, »találkozások« végeláthatatlan sora. Ne azt nézzük, hogy ezek között a kis írások között akadnak halványabbak, könnyebb tollal írottak] is, ne azt kutassuk, hogy mi helyett született meg az anekdoták dús sora. Arra mutassunk rá, hogy ezek az írások novellákkal, sőt a regényekkel együtt is egy nagy emberi célt, egy nemes írói szándékot szolgálnak és érvényesítenek Illés Béla a legnehezebb években is arra törekedett, hogy felcsillantsa írásaiban a szocializmus emberi derűjét, hogy] megmutassa a kizsákmányolás nélküli társadalom humanizmusát, igazát. S ha ezt az új humanizmust ideig-óráig beárnyékolták is a személyi kultusz felhői, Illés Béla szocializmusba vetet hite, humánus bizakodása igazolódott: az el múl-t időszak fellegoszlató volt. Az író hetvenéves. A folyóiratok és a hetilapok új és új írásait közlik; nemcsak alkotóerejéről adnak hírt ezek az elbeszélések, hanem Illés Béla emberi erejéről is, amellyel le- küzdi a betegséget. Magunknak azt kívánjuk, hogy még sokáig olvashassuk Illés Béla új meg új írásait, az írónak pedig azt, hogy töretlen akarattal folytassa művészi munkáját hogy tíz esztendő múlva, nyolcvanadik születésnapján ismétl nagy pohárral koccinthasson olvasóival arra, hogy a kilenc-j venedik születésnapon is éltető bor csillanjon serlegében. K. Pj regénye Köbe öltözöttek címmel jelent a cári Oroszországról. Alfred Amen da Eroica című regényében Beethoven életútját mutatja be olvasóinak. A Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg Sós Endre tanulmányokat, emlékezéseket tartalmazó kötete Felvillanó arcok címmel. Bűvös kör címmel jelent meg Thury Zsuzsa legújabb családregénye. A Magvető Kiadó jelenttette meg Boldizsár Iván útinaplóját Zsiráffal Angliában címmel. Nemeskürti Istvánnak, a kivált filmesztétának legújabb kötete A meseautó utasai címmel jelent meg. Hatvani Dániel verseskötetót Üvegcserepek címmel adták ki. A Gondolat Kiadó második kiadásban adta közre Futó Józsefnek Afriká-ról szóló könyvét. i-eterfi Istvánnak, a nemrég elhunyt neves zenekritikusnak posztumusz könyve Emlékezéseim címmel Irving Stone regénye Jack London életéről Matróz lóháton címmel jelent meg. Herbert Wendt könyvét Szerelmi élet az állatvilágban címmel adtak ki. A Móra Kiad 3 De Ifin-könyvek sorozatában adta közre Szentivá- nyi Jenő izgalmas regényét A görög gálya titkai címmel. A Táncsics Kiadónál harmadik kiadásban jelent meg Anne Risner Putnam és Allan Keiler könyve: Nyolc év Kongó törpéi között. Szerkesztői üzenetek L. Magda, Somogyjád: A Cserebogár, sárga cserebogár refrén ű Szülőföldem című verset Petőfi Sándor írta, és semmi esetre sem ön. A többi vers kalendáriumból és emlékkönyvek búsmagyar ver- sikéiből származik. Közlésre ajánló sorai így szólnak: »Ezeket a verseket magamtól írtam..-* Lehetséges, hogy nem kérte föl rá senki, de ha már másolta őket, legalább a helyesírásra ügyelt volna. Cs. József, Kaposvár, Május 1. utca: Beküldött versei még nem érik el a közölhetőség színvonalát. Furcsa idegenséget ad verseinek az, hogy a birtokost és a birtokot rendszeresen fölcseréli — a rím kedvéért. Erre ügyeljen, és akkor nem törik meg minduntalan a mondat. V. László, Kaposvár: Mai reggel című versének csak pár sorát kellene átírni: az első versszak utolsó két sorát. Ha a Mars-lakókat helyettesíteni tudná a többi hangulatteremtő képhez hasonlóan, szívesen közölnénk. Nincs bocsánat című versét már jobban át kéne dolgozni. Beküldött elbeszélései halványabbak a verseknél. Túl hosszúak és túl bonyolultak ahhoz, hogy egységes egészek lehessenek. Törekedjék az egyszerűségre és a világosságra. Sz. László, Kaposvár, Szigetvári utca: Hosszabb prózai írásaira ugyanazt mondhatjuk, mint V. Lászlónak. Az ajtó túlsó oldalán című írásában érdekes! lélektani pillanatot fog meg, kár, hogy túl elméleti, elvont dolgokat sorol fel. Próbálja megközelíteni ezt a témát a hétköznapok konkrét tárgyaival, jelenségeivel jobban ösz- szekapcsolva. Humoros írásaiban is tömöríteni kellene. A fő a nyugalom című könnyed hangvételű rendelkezik az igazi humoros írás erényeivel. Ha konkrétan megnevezné. hogy melyik üzletről van szó. lehetne közölni. Erre azért van szükség, hogv elkerüljük az általánosítást: mert abban egyetértünk bizonyára, hogy ez nem jellemző. Amint láthatta: »Feladatunk nem merül ki a oanírkosár keresésével.-* Irion tovább. B. J.-né. P. Zsuzsa, Kaposvár: Vágy című ver«e unalmas frázisok sora, kár versben el mond0 ni. ■Rejtvény című versén jót derültünk. A Latinka téri szobor láttán ígv szól: »Fi, ml a kő itt a téren.-* Az »itt a téren-« nem mentes ar utánérzésektől, plágiumra gyanakszunk . . . Végül: ülni mé<* a kőmunkások is csak egy 1 betűvel tudnak.
