Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-11 / 59. szám

Csütörtök, 1965. március 11. 3 SOMOGYI NÉPtAP EGÉSZSÉGES KÖZHANGULAT A z országgyűlés legutóbbi ülése felelősséggel, reáli­san, mértéktartóan elemezte munkánk eredménye­it. A beszámolók és a felszólalások nem rejtették véka alá, azt sem, hogy az örömök mellett gond­jaink is vannak. Drágábban termelünk a kelletténél, javítani kell gyártmányaink minőségét. Sok helyen bajt okoz a fe­gyelmezetlenség, a lazaság, a bürokrácia és a felelősség ide- oda hárítglatása. De az országgyűlés a józan latolgatás fényé­ben azt is határozottan megállapította, hogy nincs igazuk a borúlátóknak, a hamar kétségbeesőknek. Gondjaink a munka, az építés során adódó gondok. Lehet rajtuk segíteni, csak ne­ki kell látnunk, komolyan dolgoznunk. Általánossá kell ten­nünk az egészséges közhangulatot, amely lépten-nyomon szem­befordul a hibákkal és a túlzó borúlátással is. Ez a közhangulat kialakulóban van, s máris termi gyü­mölcseit. Az elmúlt hetek termelési eredményei igazolják leg­meggyőzőbben, hogy a bizakodóknak volt igazuk, azoknak, akiket az észlelt gondok tettekre ösztönöztek. Különösen a munkafegyelem területén van jelentős javulás. A közhangu­lat határozottan támogatja a fegyelem megszilárdítására ho­zott jó intézkedéseket. Pedig a borúlátók, a kákán is csomót keresők eleinte aggodalmaskodtak. Azt mondták például, hogy a Munka Törvénykönyvének módosításai olyan megszo­rításokat tartalmaznak, amelyeknek a becsületes dolgozók is kárát látják. A közhangulat megcáfolta ezeket a vélekedése­ket. A szorgalmasok, a becsülettel helytállók, a törzsgárda munkában edzett tagjai minden munkahelyen megértették, hogy a módosítások az ő érdekükben valók. Az ő tetteik, ér­demeik elismerése sűrűsödik a módosított bekezdésekben, az ő erényeik méltánylása az is, ha a lógósokat, az árnyékban hűsölőket, a megrögzött vándormadarakat hátrányok, sőt bün­tetések érik közömbösségükért. Minden jó szándékú dolgozó egyöntetűen vallja: csak szorgalmasabb munkával, a felada­tok gyorsabb és színvonalasabb teljesítésével haladhatunk a megkövetelt ütemben utunkon. A z egészséges közvélemény győzelmes térhódítását mutatja a mindinkább kiterebélyesedő felszabadu­lási munkaverseny is. A nagyobb és a jobb tel­jesítés föltétien akarása, céljaink megértése mu­tatkozik meg a vállalásokban. A felajánlások mindenütt a gazdaságosság szempontjai szerint történnek. Jobbat termel­ni és olcsóbban. Ez a jelszó kezd mindenütt társadalmi köve­telménnyé válni. Olyan követelménnyé, amelyet nem csupán a vezetők és a rendeletek hangsúlyoznak, hanem már a köz­hangulat is támogat, követeli, és jót is áll érte, hogy a szán­dék tettekké érjen. Tagadhatatlan, hogy a pazarlás és itt-ott a köz javainak prédálása is sok kárt okozott a múltban. Örvendetes dolog: a munkaverseny is a takarékosságot, az anyaggal, különösen a drága pénzen beszerzett importanyaggal való gondos, meg­fontolt gazdálkodást tartja egyik fő céljának. Gazda módjá­ra bánni a javakkal. S gazda módján móresre tanítani azo­kat, akiknek semmi sem drága, akik könnyű szívvel és kéz­zel szórják szét azt, amit sokak verejtéke megteremtett. Egészséges, felelős közhangulat van kialakulóban min­denfelé a herdálok ellen. A jelentéktelennek látszó, filléres selejtek gyártóitól, a százezrekkel való meggondolatlan dobá- lózókig mindenkinek el kell gondolkodnia, hiszen az egészsé­ges közvélemény ítéletét hívja ki maga ellen, ha nem javít munkáján, nem vállal kellő részt a közös felelősségből. A notórius bürokratáik és kényelmeskedők, az időhúzók és a za­varosban halászók napja letűnőben van. S letűnőben van az utunk melletti fákról károgó gyászmadarak napja is. A kezü­ket mosó, felelősséget nem vállaló kibicek, a kéretlen jósok, a mindent előre tudó próféták és a hibákon kezüket dörzsölő kárörvendök is pórul járhatnak, ha nem számolnak az egész­séges közhangulattal. H úsz év tapasztalataival és tanulságaival fölvértezve haladunk tovább a kipróbált úton. Felnőttsorba léptünk a szocializmus építésében, tehát felelős, gondra érett gazdák módján kell vállalnunk az újabb tennivalókat. A tervek, a szép célkitűzések nálunk nem csupán néhány ember vágyát, óhaját jelentik, hanem közös ügyet, amely közös tetteket kíván. Jó dolog, hogy ma már a közhangulat is mind erősebben és hangosabban követeli a jó tervek pontos és gyors megvalósítását. ooc>ooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx>oooooooa30oooooooaocooooooo 10 Legalább olyan fontos A RÉTEK ÉS LEGELŐK gondozásáról a Kaposvári járási Pártbizottság legutób­bi határozata kimondja: el kell érni, hogy a termelőszö­vetkezetek és a községi taná­csok vezetői tekintsék ezt legalább olyan fontos fel* adatuknak, mint a kenyérga­bona-termesztést. Ez az egyértelmű állásfog­lalás és határozott útmuta­tás az első hallásra talán kü­lönlegesnek, de inkább szo­katlannak tetszik. »A rétet meg a legelőt a búzával együtt említeni? Mégis csak az or­szág kenyere az első« — mondhatnák némelyek. Nincs itt szó a központi feladat rangjára emelt búzatermelés­nek semmiféle lefokozásáról. Ellenkezőleg: arra sarkall a párthatározat, hogy a rét is, a legelő is kapjon akkora fi­gyelmet és olyan gondozást, törődést, mint a búza meg a rozs. Ha valaki még így is vitatná e párhuzam és azo­nosság helyességét, az néz­zen körűt jártában-keltében, és gondolkodjon el a dolgo­kon. az Állattenyésztés­ről, pontosabban fogalmazva és az egész, átfogó kérdés- csoportot tekintve: a húsról, zsírról, tejről, vajról, tojás­ról van szó. Tehát egyfelől mindarról, ami az embernek a kenyér mellé kell. Másfelől, az állattartó oldaláról néz-- ve: az eladott élelem ellené­ben pénz jön a házhoz. A kenyér és a mellévaló kap­csolata így már jobban érzé­kelhető. Hogyan állunk hát akkor azzal a bizonyos rang­sorolással? Emlékezzünk csak, éltünk oflyan időszakot, amikor x-endre utólag megállapítot­tuk: tavaly sem termett ele­gendő gabona és az idén sem. Két évvel ezelőtt aztán a párt, a kormány a paraszt­sághoz fordult: vessen, ter­meljen annyi búzát és ro­zsot, amennyi elegendő lesz az ország kenyérellátására. S először 1963-ban, aztán ta­valy ősszel földbe került a vetőmag az előirányzott te­rületen. Mindenekelőtt a kö­telességtudat, a felelősségér­zet nőtt, ez eredményezte a sikert. Megváltozott a szem­lélet, a kenyér-ellátás népgaz­dasági feladatból országos, kivált paraszti ügy lett. S hogyan függ ez össze az ál­lattenyésztéssel? Itt van az ismétlődő takar­mányhiány. Az állattartás az abrakigényes fajok irányába to­lódott el. Nőtt a létszám, az árpa- meg a kukoricahozam viszont nem követte ezt ütemet Az összefüggéseket nem részletezzük. Elég any- nyit megemlítenünk, hogy szálas, kivált nyári takar­mánnyal abrakot helyttesíthe- tünk. Így jutunk el oda, hogy belássuk: o rét meg a legelő nemcsak a szarvasmarha-állo­mány eltartása szempontjából érdemel nagy figyelmet. A FÜHOZAM NÖVELÉSÉ­RŐL már eddig is sok szó esett. Cselekedet, gyakorlati tett viszont vajmi kevés volt Elérkezett, visszavonha­tatlanul itt van az ideje an­nak, hogy most már ne csak beszéljünk róla, hanem te­gyünk is érte. Ennek is a szemlélet megváltoztatása az előfeltétele. Igenis mondjuk ki, ismételten hangsúlyoz­zuk a párthatározat idézett szavaival: legalább olyan fontos... Teremtsünk köz­véleményt a rét- és legelő­gondozás mellett. Ha kell. döbbentsük rá az érdekelte­ket: nem és nem mehet így tovább! Állattenyésztésünk­nek hovatovább létkérdésévé válik, hogy milyen és meny­nyi fű, széna terem a ré­ten, a legelőn. Az idézett párthatározat a kaposvári járásra vonatkozik. Hasonló értelmű országos és megyei állásfoglalást is is­merünk. Nem járási, hanem — Somogybán maradva — egész megyére szóló ez a feladat. A megyei tanács rendeletben is előírta a lege­lőgondozást. A tettek ideje most van. Hozzáfogtak, csi­nálják Inkén, (megállapodtak a tennivalókban Flalaton- szentgyörgyön, Niklán. A sza­badi Kossuth zárszámadn közgyűlése úgy döntött, hogy a tavalyi hetven kiló helyett több műtrágyát szórnak a rét meg a legelő egy-egy holdjára. Somogyvámoson a szövetkezet főagronómusa ugyancsak a közgyűlésen jó előre értésére adta mindenki­nek: kipusztult a pillangósok egyharmada, az idén a rét ad helyette szénát, számítsa­nak rá, nekik kell betakarí­taniuk; sőt a dűlőutak és az árokpartok fűtermése is ér­tékes etetnivaló lesz az idén. Kéthelyen már az ősszel kí­sérletezni kezdtek. A legelő parcelláin kipróbálják az idén, hogy a műtrágya, a vegyszer, az öntözés, a füve­sítés mennyi hasznot hajt. A kísérletek irányítására dr. Ekker István keszthelyi egye­temi tanárt kérték föl. A KÖZÖS ÁLLATÁLLO­MÁNY MELLETT ott van a háztáji jószág. Termelése nagyrészt attól függ, hogy mit kap enni. Érje be a te­hén azzal, ami a szűkös kész­letből jut? Akkor nemigen telik meg a fejősajtár! A ta­vasz az évi takarmányellátás megalapozásának időszaka Az egér sok pillangóst tönk­retett. Ez is arra kötelez, hogy az idei takarmányozást biztonságos alapokra helyez, zük, s a rétre meg a legelőre fordítsunk legalább akkora gondot, mint ősszel a vetésre. Kutas József Levél a Szovjetunióból Csebokszari több miint kétezer-háromszáz kilométer­re van Kaposvártól — lég­vonalban. Innen, a Csuvas ASZSZK fővárosából érke­zett levél a közelmúltban a városi tanács vb-el- nckének, illetve a cím­zés szerint »An Herrn Bür­gemeister Kaposwar.« Mari­ja Nyikandrovna Bogdano­va, a Volga-parti város la­kója nagy kéréssel fordult a tanácshoz. Testvére, Nyiko- nor Nyikandrovics Sztyefi- nov részt vett Magyarország felszabadításában mint az Ukrán Front motorizált lö­vészcsapatainak gárdahad­nagya. 1945. március 27-én esett el Kaposvár környé­kén életeitek huszonharma- ddk évében. A várostól nyolc kilométerre helyezték örök nyugalomra a Szovjetunió gárdahadnagyát polgári te­metőben. A 1É. számú sírban nyugszik. Marija Nyikand­rovna Bogdanova szeretné tudni, hogy hol temették el testvérét, megvan-e még a sírja. A Csuvas ASZSZK-ban lakó Marija Nyikandrovna leghőbb vágya, hogy eljö­hessen Somogybán eltemetett testvérének sírjához. De hol van a 18. számú sír? Kiskorpádon? Kapos- főn, Kaposmérőn? Segítsünk megtalálni, hogy teljesüljön Marija Nyikandrovna kéré­se. Nyikonor Nyikandrovics Sztyefinov — született 1922- ben, elhunyt 1945-ben — ha­zánk felszabadításáért ál­dozta ifjú életét. A Csuvas ASZSZK-ból érkezett borí­tékot fehér nárcisz és piros tulipán díszíti égszínkék ke­retben. A virágot gondolat­ban a hős gárdahadnagy sír­iára helyezzük Marija Nyi­kandrovna Bogdanova nevé­ben. az KÜSZÖBÖN TAVASZ Nemrég még havat hozott az északi szél. Másnapra már sá­ros havat tapostak a határba igyekvő traktorok, lófogatok, de a metsző balatoni szél időn­ként még hófelhővel takarta el a napot. — Sokáig késik még a ta­vasz? A kérdésre Mannhalt János balatonendrédi kertész így vá­laszol: — Most már meg kell jön­nie. Piacon a% elaö primőr IRTA: HUNYADY JÓZSEF RAJZOLTA: FRIEDRICH GABOR Bizonyításként a kertészetbe hív. A nádkeritésen túl még hófoltok emlékeztetnek a tél­re, de a 274 üvegablak alatt már zölden virít a paprikapa- iánita, kínálja magát a hónaos retek. Már küldtek belőle a budapesti piacra. \ — Már dolgozik a nap — mondja a kertész —, az üveg­táblák alatt nagyon húzza a veteményt. A melegágyak között élénk sürgés-forgás. Huszonkét ba­boskend ős lány ülteti szét a gyepikockákba a palántákat. Nagy ütemben folyik a mun­ka. De mi újság a határban? Bóna Imre brigádvezetőtől tudom, hogy ott is megpezs­dült az élet. A kocsisok a ma­radók trágyát hordják szét a földeikre. Az előhajthatóban y 300 láda gülbaba és somogyi ú sárga burgonya csírázik. J Mindez már a tavasz köze­ledtét jelzi. A télen sem volt jnéptalen a határ. Amikor az ^ idő engedte, az emberek a le- 3 gél őt tisztították. Mintegy 120 ^holdon végezték el ezt a mun- jkát. Útra kénnek a traktorok — Ha ez az utolsó hóesés nincs, lehet, hogy már földben van az árpa — mondja Hirs .3 Sándor, a zamárdi Magyar j Tenger Tsz párttitkára. — JMost azonban várni kell pár j napot, mert nagyon sáros a Höld. j A tizenegy traktorból kilenc ; munkára készen áll. A másik j kettőt is hamarosan rendbe J 'eszik. A munkagépek közül a fogasak, a tárcsák, a gyűrűs j hengerek készen vannak. A kapálóekéket a hónap végére javítják meg. Sokat segített a gépjavításban Parragi József, a Balatonkiliti Gépállomás ki­helyezett szerelője. Egyrészt neki köszönhető, hogy a gé­pek útra készen állnak. A felázott talaj miatt a gé­pek még nem tudtak dolgozni, de a fogatok sűrűn fordultak a határba. Mihelyt szikkad a föld, megindulnak a traktorok is. Dolgomnak a műtrágyaaoórők Balatonőszödön az első tél végi munka a gyümölcsös tisz­títása. A hatvankét hold ba­rackosban már régóta csattog­nak a metszőollök. Itt tizenkét ember dolgozik naponta. — Hogyan állnak a tavaszi felkészüléssel? — kérdem Bog­nár József tsz-elnöktől. — Ugrásra készen vagyunk — válaszolja. — A gépeket kijavítottuk, s más, mint az esetleges rossz időjárás, nem akadályozhatja a tavaszi mun­kákat. A múlt héten munkába álltak a műtrágyaszórók. Az ötszáznegyvenből eddig több mint hetven holdon végezték el ezt a munkát — Az emberek hogyan ké­szülnek a tavaszra? — Mindenki ki kívánkozik a határba. Gyakran megkér­dik a brigádvezetőktől is meg tőlem is, hogy mikor kezdünk már. — Mi lesz az első nagyobb munka? — A nagy erőpróba a szőlő­nyitás lesz. A traktorokat pe­dig a szántás várja. Nem nagy ez a terület, a háztájin kívül a közösben negyvenöt hold van hátra. Kercza Imre Tervezés társadalmi munkában A Somogy megyei Tanács Tervező Irodájának dolgozói levelet küldtek a vb-hez. Kö­zölték, hogy társadalmi mun­kában elkészítik ötven garzon jellegű lakásnak és egy tsz- istállónak a tervét. Erről a felajánlásról beszélgettünk Bí­ró Zoltánnal, a tervezőiroda pártszervezetének titkárával. — Mi késztette a tervezőiro­da dolgozóit a társadalmi mun­kára? — Ismeretes, hogy az idén meg kell alapoznunk a harma­dik ötéves tervet. A párt de­cemberi határozatai arra szó­lítanak fel mindnyájunkat, hogy gazdaságosan termeljünk, takarékoskodjunk — mondot­ta a párttitkár. — Ha egy ki­csivel jobban dolgozik min­denki, többet tesz, mint tavaly, elérjük célunkat. A határoza­tok nemcsak a termelőüzemek­re, hanem az irodai dolgozókra is vonatkoznak. Ezért úgy ha­tároztunk, hogy egy kicsivel mi is többet teszünk annál, mint amit az iroda idei terve előír számunkra. KlSZ-szerve- zetünk fiataljai felajánlották, hogy társadalmi munkában el­készítik az egyik gyenge tsz istállójának kiviteli ter­vét. Pártszervezetünk tag­jai pedig vállalták, hogy ingyen megcsinálják ötven garzon jellegű lakás ter­vét, Ezeket a lakásokat a Ka­posvárra került műszakiak számára kellene építeni. Ügy gondoljuk, ezzel előmozdítjuk, hogy a műszaki szakemberek­ben szegény megyeszékhelyen gyorsabban emelkedjék a mű­szaki képesítéssel rendelkezők száma. Ha ugyanis a műszaki­aknak lakást tudunk biztosíta­ni, szívesebben maradnak Ka­posváron. Minden igényt ter­mészetesen nem elégítenének ki ezek az otthonok. A fiatal, gyermektelen házaspárok azon- ban{s főként ezek számára ter­vezzük a lakásokat) bizonyára szívesen laknának bennük addig, amíg nagyobb állami vagy szövetkezeti lakásba, il­letve társasházba nem költöz­hetnének. — Válaszoltak-e levelükre az illetékes szervek? — A mezőgazdasági osztály megköszönte a felajánlott se­gítséget, s közölte, hogy a ka- rádi tsz-istálló tervét elkészít­hetjük társadalmi munkában. A megrendelés azonban máig sem érkezett meg. Az építési és közlekedési osztály még nem válaszolt levelünkre. Jó lenne, ha minél hamarabb el juttatnák hozzánk a megren­delést. Ahhoz ugyanis, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére elkészíthessük a terveket (ez a végső határidő), márciusban munkához kell lát­nunk. Sz. N.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom