Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

SomogyiMéplap A 7. MS'ZMP MÉRVÉI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA i tak, úgy írták meg és vitték HÚSZ ORR Új magyar film U osszú évekig folyt a vi- ta arról, lehet-e jelen­tős, érdekes filmet csinálni napjaink eseményeiről, az or­szág — mélységben, kiterje­désben egyaránt páratlan — átalakulásáról. »Szürke, ér­dektelen és túLságosan esetle­ges anyag ez a művész szá­mára, alá nem rendelkezhet a kellő távlattal« — hallhattuk nem is ritkán. Akik ezt az ál­láspontot képviselték, feledni látszottak a tényeket, azt, hogy az igazán jelentős regények, filmek és drámák többsége mindig is a »szürke, érdekte­len, esetleges« valóságot emel­te a lényegre sűrítő általáno­sítás erejével műalkotássá. Ehhez persze a felszín mögé kell hatolni, társadalom és lélek, történelem és jellem rej­tőző igazságait kell feltárni. Ez a titka annak, hogy a mű­vész akár a legmaibb mából is feszültséget, izgalmas szép­séget tudjon csiholni. Sánta Ferenc Húsz óra című regénye és a belőle készült film, Fábri Zoltán rendezői remeklése a példa, hogy tehetséggel, a nép céljaihoz húzó elkötelezettség­gel állni lehet ezt a valóban nehéz próbát is. A Húsz óra filmváltozata egyszerre megrendítő és fel­emelő alkotás. Méltó az ün­nepi alkalomhoz, hazánk fel- szabadulásának huszadik év­fordulójához. Sánta és Fábri olyan témát és olyan formát talált, amelyben a magyar tár­sadalom, a nemzet életének elmúlt húsz esztendejéről le­het vallani. Ez a két évtized magasba emelt, de nem volt mentes megpróbáltatásoktól, tragikus zökkenőktől sem, A felszabadult ország történeté­nek ellentmondásairól s a buk­tatók felett is győzni tudó nép erejéről, hitéről szól az író és a méltó partnernek bizonyuló rendező. Mindketten a vallo­mások őszinteségével dolgoz­filmszalagra a történetet, hogy tanulsága mindenki számára hiteles, tehát elfogadható le­hessen. Semmit nem szépíte­nek, és semmit nem rajzolnak sötétebbre a valóságnál. Ügy költik újjá a történelmet, 1945-öt, 1956-ot. és a jelent, hogy minden tanulságuk em­beri sorsok példájával biztat és figyelmeztet. A Húsz óra falusi környezetben, egykori cselédek, szegényparasztok, gazdák zárt világában idézi a jelenkori történelmet. Felszínes osztályozás paraszt­filmnek mondaná a szép és nagy hatású produkciót. A va­lóság azonban az, hogy a Húsz óra igényeiben és megvalósí­tásában is átfogóbb, az egész nemzet megtett útjára emlé­keztető. Minden nehézség nél­kül behelyettesíthetők lenné­nek a film helyzeteibe mun­kások, városi emberek. Azok az összeütközések, amelyeket Sánta Ferenc és Fábri Zoltán ábrázol: mindenhol jelentkez­tek — olykor még ma is fel­merülnek — Magyarországon. Ez is egyik oka a hatásnak, annak, hogy a Húsz óra nézői között nemigen akad majd olyan, aki valamelyik szerep­lőben, egyik-másik jelenetben ne ismerne saját életének jel­lemzőire, személyes íordula- tira. Közérdekűség és művé­szi erő ritka szerencsés talál­kozása teszi jelentőssé ezt az alkotást. Emberi arcélek gyé- mántmetszésű élessége, mono. lógok balladás tisztasága, a film életgazdagsága, bátor őszintesége ragad magával. A teljességgel való találkozás megnyugtató érzésével jövünk ki a moziból. Hosszú lenne sorolni a szereplőket, a törté­net kitérőit és csomópontjait, a bűn és bűnhődés, a válság­ba i merülés és fölemelkedés mozzanatait: 1956 és 1963 egy­másba játszó, hol vitázó, hol egymást erősítő képeit. Szek­tások és ellenforradalmárok, megtévedt emberrek és konok ellenségek, érdekeik ellen lá­zadó szegények, értelmiségiek, régi világból itt maradtak és mai hősök vívódó-csatázó ka­vargásában fejezi ki az író és a rendező a mai életre, ter­veinkre, történelmi választá­sunkra kimondott, messze hangzó igent Mindez a filmen úgy lehe­tett csak ennyire hatásos, hogy Fábri — annyi nagy nemzet­közi sikert kivívó rendezőnk — ismét remekelni tudott Az indító képek lassúbb iramlá- sától eltekintve a Húsz óra hibátlan mű. Szerkezete, rit­musa, a részletek drámai te­lítettsége, fokozódó feszültsé­ge, a képek ereje és a színé­szi játék megannyi telitalálata Fábri legjobb filmjévé teszi. A rendezői erő hatékonyságát bizonyítja az is, hogy a nagy együttes minden tagja képes­ségei legjavát nyújtotta. So­káig emlékezetes marad Páger Antal igazgató-Jóskája, amely külön tanulmányt érdemelne. Páger után e rövid ismerte­tésben is említeni kell Görbe János, Bihari József, Makiári János, György László, Öze La­jos, Simonfalvi Sándor, Mol­nár Tibor, Petur Ilka és Ke­res Emil kiváló alakítását. Az operatőr, Illés György is min­den elismerésre rászolgált Dersi Tamás Buzsáki, kalocsai, sárközi, torockói minták Varrószakkör Siójuton Osztozkodás A Dél-balatoni Háziipari Szö­vetkezet évek óta szeretne egy női divatszalont létesíteni Siófo­kon. Szükség lenne rá, mert a járásban néhány kisiparoson kí­vül kontárok hada működik. Bu­sás árakat kérnek, és ráadásul silány munkát végeznek. A la­kosság jogosan kéri a szövetke­zettől egy minden igényt kielé­gítő szalon létrehozását. A szö­vetkezet nyitna is, de hát ez nem olyan egyszerű. Építkezésre nem kapnak pénzt. A Kisipari Szövetkezetek Országos Központ­ja azt javasolta, próbáljanak he­lyiséget szerezni. De hát hon- nétí Ki adjon? Talán úgy gon­dolták, hogy a tanács épít majd egy szalont, hogy a szövetkezet nyugodtan beköltözzön? Kétségtelen, hogy ez lenne — a szövetkezet szempontjából — a legjobb megoldás. Időszerű vol­na azonban egy kicsit tágabbra nyitott szemmel nézni a helyze­tet, és központilag nagyobb te­ret biztosítani a helyi jellegű bő­vítésekre, fejlesztésekre. A szol­gáltatásnak a lakosságon kívül a szövetkezet látja hasznát. A be­vételt nyilvánvalóan nem osztják meg a tanáccsal. Tessék hát a feladatokat Is osztozkodás nélkül megoldani. Ma már rendelkezik ez a szövetkezet is olyan anya­gi lehetőségekkel, hogy a maga erejéből fejlődjön. Csupán egy káros szemléletet kell felszámol­ni. De ezt sürgősen meg kell ten­Kinn a nap még csak éleszt’ geti a tavaszt, de idebenn már virágok pompáznak. Hiányzik még itt egy levél, ott egy sö­röm, de egy-két foglalkozás, és teljes pompájában díszük majd mind. Ügyes asszonyi kezek híme­zik délutánonként a szebbnél szebb párnákat a siójuti isko­lában. Buzsáki, kalocsai, ma­tyó, sárközi, torockói minták varázsa hozta lázba a falu asz" szonyait, lányait. Hogy minden eredeti legyen, arra a kézi­munka-szaktudásáról környék- szerte ismert tanárnő, Gönczi Ilona nyugalmazott pedagógus vigyáz. Ö a tanfolyam vezetője. Szívesen jön a 25—30 tanítvá­nyához. Szerinte nincs ba.i ve­lük, szorgalmasan dolgoznak. A helyi nötanács kezdemé­nyezte a varrószakkört. Nem kellett rábeszélni senkit. Hire ment a faluban, hogy a tanár néni vállalja a vezetést Most rendszeresen jönnek heti két délután. Az asszonyok a szűk padokban ülnek újra. Sokuk régi tanítvány. A tavasz már hívogatja a fa' lu asszonyait. Kezdődnek a kinti munkák. Még pár foglal­kozás, és befejeződik a varró­szakkör, s 60—70 népművészeti párna hirdeti falunkban a ta­nár néni és az asszonyok lel­kes munkáját. Készülnek a fényképes tablók a csurgói honismereti szakkör foglalkozásain. A kereteket a Bar­csi Fűrészüzem csurgói telepének dolgozói készítik a község és a járás húszéves fejlődését bemu­tató tablókhoz. A kiállítást két hét múlva nyitják meg a művelődési házban. A tárgyalóteremből Hazudott az utolsó szó jogán is Szabó — igazának, aruitlan ságának bizonyítására — tőbe Érdekes ügyben hozott ítéletet a napokban a Siófoki Járásbíróság ár. Gyöke Sándor- tanácsa. Az ügy tanulsága a többi között az, hogy a balatoni idényboltvezetők kiválogatását sokkal gondosabban kell vé­gezni. és rendszeresen ellen­őrizni kell az áruszállítók mun­káját is. Horváth József Siófok, Keie utca 11. szám alatti lakos már jól ismert ember a bíróságok előtt. Bár még csak 26 éves, már többször elítélték: 1958- ban társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett lopás és a köz­ellátást veszélyeztető bűntett. 1961-ben társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás, csalás és betöréses lopás. 1962- ben újra lopás miatt. 1964 nyarán Horváth a FÜSZÉRT-hez került árukísé­rőnek. A Balaton-parti üzlete­ket látták el áruval. Munkatár­sával, a 19 éves, büntetlen elő­életű Frang József andráshidai lakossal a szállított árut rend­szeresen megdézsmálták, és a lopott holmit orgazdának el­adták. BŰNCSELEKMÉNY-SORO­ZATUKAT egy mázsa cukor ellopásával, értékesítésével kezdték. Szerintük véletlenül maradt a kocsin a cukor, nem volt szándékukban ellopni, de nem tudtak vele_ mit kezdeni, azért elvitték Zamárdiba, és Szabó Gyula, az Élelmiszer- kisker. Vállalat 539-es boltjá­nak vezetője átvette tőlük. 700 forintot kaptak a cukorért. A pénzen megosztoztak. Ezután lisztet, konzerveket, cukorkát vittek Szabónak, s ő a rendes árnál jóval olcsóbban megvet­te, majd az üzletben értékesí­tette. Ahogy először Horváth és Frang konokul tagadta a bűn­cselekményt, ugyanezt tette Szabó is. — Nem igaz... Soha nem vettem tőlük semmit, tőlem egyetlen fillért sem kaptak — hajtogatta a bíróság előtt. A rendőrségen tett beismerő val­lomását visszavonta. Itt már így vallott: — Csak azért is­mertem be, mert megfenyeget­tek. De bíztam abban, hogy a bíróság előtt kiderül az igaz­ság, ezért írtam alá a jegyző­könyveket ... tanú kihallgatását kerte. Az. azonban elhallgatta, hogj mindegyiknek jó előre leve-let irt, s kioktatta őket, mit vall­janak. Többek között azt kérte tőlük, vallják a bíróság előtt azt, hogy.ott voltak az üzlet ben, és látták Horváthot meg Frangot, amint cukrot, konzer- vet stb. adtak el, de nem neki, hanem külföldieknek. A tanúk először ezt vallották, de ami­kor előkerültek Szabó levelei, mindent beismertek. KIDERÜLT A VÁDLOT­TAK VALLOMÁSÁBÓL, hogy nemcsak ők, hanem Simon ist- rdn árukísérő is adott el lo­pott árut Szabónak, ö a hus- szaLlítmányt dézsmálta meg és értékesítette. Végül a bizonyítékok súlya alatt Szabó Gyula beismerte bűncselekményét, s az utolsó szó jogán látszólag őszintén megbánta tettét. Elismerte, hogy vádlott-társaitól megvet­te a számla nélkül szállított árut — noha tudta, hogy lopás­ból származik és értékesí­tette. Bevallotta, hogy Simon Istvántól is vásárolt húst, meg azt, hogy a tanúkat levélben hamis vallomás megtételére kérte. — Azért tagadtam bűncse­lekményemet, mert megijed­tem, féltem. Még nem voltam büntetve... Kérem a tisztelt bíróságot, vegye ezt és őszinte megbánásomat figyelembe, és enyhe büntetést szabjon ki — mondotta. SZABÓ MOST SEM VOLT ŐSZINTE, hazudott az utolsó szó jogán is. Félre akarta ve zetni a bíróságot: elhallgatta, hogy 1949-ben csalás miatt hét­hónapi szabadságvesztésre ítél­ték, s három évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Ezért a bíróság — bár harmadrendű vádlott volt — mégis reá szab­ta ki a legsúlyosabb büntetést: esy év és nyolchónapi szabad­ságvesztésre ítélte, három évre pedig eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A visszaeső bű­nös Horváth Józsefet egyévi szabadságvesztéssel és három­évi jogvesztéssel sújtották. Frang József büntetése négy- hónaipi szabadságvesztés. Sz. L. A csapos módosít — Most kellett jönni! A kaposvári Három Huszár Vendéglő csaposa mordult rám így a minap, mert azt mertem kérni, hogy vegyen vissza néhány üres üveget. Jó negyedórát vártam tü­relmesen, és hallgattam a szem­rehányásokat. — Hát mik vagyunk mi? ... Választ nem várt, és nem is ka­pott. Kiadott ez alatt az idő alatt két pohár sört és három fröccsöt. És porolt tovább rendületlenül. — Nem látja, hogy micsoda for­galom van! Az utánam betérő vendegek a fröccs és a sör jogán előnyben részesültek. Elvégre a fröccsben és a sörben van a haszon! Az üres üvegeken mit lehet keresni? Az előnyt üzleti szempontból megértem. De a csapos viselke­dését és hangnemét nem. Annál kevésbé, mivel egy perc alatt kényelmesen átvehette volna az üvegeket, és még így is maradt volna tíz perce a zsörtölődésre. De nem vette át. önkényesen módosította a miniszter rendele­tét. Azt mondta, nem, és ki is tartott álláspontja mellett. — n — RUGÓS TELEFONZSINOR 01 cikk gyártását kezdték -v~g » Kábelművek szegedi telepén: a rágós telefonzsir. amelyet a postának és a telefongyárnak szállítanak nagy előnye, hogy nem kászálódik össze. Anekdoták híres emberekről Alexander Dumas erei­ben anyai részről néger vér is folyt. A híres író sokat bosszankodott, ha célzást tettek származására. Egy társaságban valame­lyik arisztokrata nem áll­kérdezze: háttá meg, hogy meg ne — Mester, azt hallottam, hogy ön egy mulatt fia. Dumas nyomban vála­szolt: — Igaza van, uram, apám mulatt volt, nagy­anyám néger, dédapám majom. Az én családfám pontosan ott kezdődik, ahol az öné végződik. * * * Balzac gyakran volt pénzzavarban. Egy éjszaka zajra ébredt föl álmából, és látja, hogy egy idegen ember föl akarja nyitni ál- kulccsal a fiókját. Balzac hahotában tört ki. A tol­vaj először megijedt, majd mikor látta, hogy Balzac nem akar rárontani, meg­kérdezte: — Min nevet, uram? — A maga ostobaságán — felelt az író. — Maga éj­szaka álkulccsal próbál pénzt találni ott, ahol én nappal a. saját kulcsommal sem találok soha. * * * Lessing, a híres német író nagyon tömören írt. Mindig többször elolvasta a leírt szöveget, és ahol egyetlen fölösleges szót ta­lált, kitörölte, Egyszer sürgős levelet írt egyik barátjának, és mire készen lett. látja, hogy a levél elég hosszúra nyúlt. Ezt az utóiratot fűzte a le­vélhez: »Ha több időm van, a levelem sokkal rövidebb volna.« Importvicc Az üzemi orvoshoz belép egy hivatalnok. Az orvos tüzetesen megvizsgálja, majd így szól: — Nagyon egyszerű eset. Maga sokat eszik, és keve­set dolgozik. A páciens elgondolkozik: — Mondja, drága doktor úr, nem lehetne minden­nek latin nevet adni? Tud­ja, ezen az alapon beteg- szabadságot kérhetnék az igazgatómtól... (Calandrino, Róma) ... Az egyik belgrádi lap csodálkozással állapítja meg, hogy a szovjet válo­gatott—Crvena Zvezda ed- zőmérkőzésen — pedig munkanap volt — 40 000 néző jelent meg. — Éppen azért. Vasárnap a dolgozók kirándulnak, szórakoznak, iszogatnak. Szóval el vannak foglalva. ... Az amerikai nagyáruhá­zakban egy dollárért kap­ható egy palack konzervált levegő. A levegők on zerv rendkí­vül kelendő, a palackokat ugyanis azzal a levegővel töltötték mee. amelvet elő­zőleg a Beatles zene- és énekkar tagjai szívtak be. Somogyi Néplap MSZMP snmogv megyei bizottsága p« » somocv megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WTItTH LAJOS. Szerkesztőség! Kaposvár. Latinka «ándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kaposvár, í.atinka s p. 2. Telefon ISI#. Felelős kiadó? Szabó Gábor. Beküldőt.: kéziratot inem őrztiilk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj eg\ nőnapra 12 Ft index • 2506T Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka Sándor utca

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom