Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-16 / 63. szám

Kedd, 1965. március 16.

3

SOMOGYI N ÉPtAP

A gabonáró! és a takarmányról van szó

Százezer hold növény sorsa

Megindul a védekezés a mezei pocok ellen

Ä Zrínyi Tsz mkájúrót tárgyalt a Csurgói Járási Pár.-vti

»Somogy megye egész területe mezei pocokkal fertőzött. A mezei pocok múlt évi kártétele következtében — különösen a kaposvári járásban — megyénkben is igen tetemes károk keletkeztek. Eddigi fölméréseink szerint a kár összege megííaladja a 36 millió forintot ...« A kártevő további szaporodásának megakadályozása végett megyénkben is társadalmi védekezés válik szükségessé — hangsúlyozza a Somogy megyei Tanács vb-elnö- kének utasítása a mezed pocok elleni társadalmi védekezés végireha j tásárál.

100 négyzetméteren 40 lyuk

Valaki azt mondta nekem a Növényvédő Állomáson a mezed pocokról, hogy ronda, erőszakos állat, és nagyon szapora. Van olyan terület, ahol száz négyzetméterenként 20— 40 lakott lyukat is találtak. Ez nagyon sok, s a kitavaszodás után tovább szaporodnának az állatok, ha nem védekeznénk ellenük. Fűlőp Mihály igazgató elmondta, hogy a kártevők nagyon jól vészelték át a telet. A tavaszi napsütésben helyenként nagyobb tömegben jelentkeztek, mint az ősszel. Az alig serkenő vetéseket rágják, s nem kímélik a pillangósokat sem. Ha vetés borítja a talajt, a kártétel fokozódik. A pillangósokban okozott kár pedig több éven keresztül érezteti hatását, hiszen legfontosabb évelő takarmánynövényünkről van szó.

dalmi szervek is. A KISZ és a Hazafias Népfront már megkezdte a szervezést Gergely József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának mezőgazdasági előadója arról tájékoztatott bennünket, hogy utasítót- ták a községi bizottságokat: adjanak meg minden segítséget a munkacsapatok megszervezéséhez, irányításához a helyi szerveknek. A szervező munka elősegítésének módszereiről tanácskoztak a napokban a járási titkárok is.

— Megyei bizottságunk arra kéri az embereket — mondotta —, hogy a maga helyén mindenki a lehető legtöbbet tegye meg az eredményes védekezésért, hiszen a kenyérgabonáról meg számos takarmány- növényről van szó.

Feladatuknak tekintik a többi társadalmi szervezettel karöltve a mérgezett területek figyelését és az elhullott állatok megsemmisítését is.

Az Arvalin méreg!

A védekezés időszakában nagy mennyiségű cinkfoszfid- tartalmú — állatra és emberre egyaránt ártalmas — méreg kerül a megyébe. Dr. Tóth Sándorral, a KÖJÁL igazgatójával és dr. Lukács Dezső pa- razitoiógussal az óvó rendszabályok megtartásának szükségességéről beszélgettünk. I

— Tudni kell — mondották —, hogy a cinkfoszfidból nedvesség hatására foszforhidrogén gáz keletkezik, s ez a szervezetbe jutva a nyálkahártyákat, az érfalakat károsítja, roncsolja a védő hámréteget. Szédülést, rosszullétet, görcsös légzésbénulást, ennek következtében halált is okozhat.

Az egészségügyi szervek mindent megtesznek a baj elkerülésére. A lakosságtól viszont azt kérik, hogy az óvó rendszabályok minden pontját szigorúan tartsák meg. Hasonló erősségű méreg mór okozott halálesetet — erről számol be az orvosi hetilap márciusi száma is. Ilyen veszély azonban nem fenyeget, ha az Arvalint gondosan tárolják, s ha a kiszórás után sem engedik, hogy az elhullott vadak húsát emberek fogyasszák. Ezért szükséges összegyűjteni a megmaradt Arvalint. A lakásokban, ahol esetleg későbbi felhasználásra elrakják, egyáltalán nincs jó helyen.

Különösen vigyázni kell a fiatalokra. Minél fiatalabb a szervezet, annál érzékenyebb a méregre.

A megyei tanács utasítására a körzeti orvosok és a pedagógusok mindenkit kioktatnak a vegyszer használatára. A védelmi intézkedések megtartása minden embernek saját érdeke K. I.

A csurgói Zrínyi Termelőszövetkezet üzemszervezéséről és gépesítéséről tanácskozott legutóbbi ülésén a Csurgói Járási Párt-végrehajtóbizottság.

A szövetkezet 1949-ben alakult. 443 tagja van, s 6734 holdon gazdálkodik. A tagok többsége idős ember, mindössze hetvenötén vannak 22—40 év között, a többi 40—70 éves, s ez nagy gondot okoz. Tavasszal munkaerőhiánnyal küzdenek. A szövetkezetnek 27 erőgépe van, az idén vásárolnak még hatot. Hiba, hogy erőgépeik különböző típusúak, s ez megnehezíti az alkatrészellátást.

Határozatot hozott a végrehajtó bizottság arról, hogy a vezetőség még ebben az évben készítse el a termelőszövetkezet távlati fejlesztési tervét. A terv tartalmazza, hogy mit akarnak tenni az állattenyésztés fejlesztéséért, a gépek jobb kihasználásáért, a majorok kialakításáért, és a talajerő pótlásáért Javasolta a vb a tsz vezetőségének azt is, hogy az avasi határrészben levő 800 hold jó termőterület felhasználásáról készítsen intézkedési tervet.

A végrehajtó bizottság felhívta a szövetkezet vezetőinek figyelmét arra, hogy amint az időjárás lehetővé teszi, haladéktalanul lássanak hozzá a majorok rendbetételéhez.

Kikötőépítés a Balatonon

A MAHART építő csoportja

Rétgyaluval egyengetik el a gyepterületet Kapolyon

A kapolyi termelőszövetkezet legelőgazdálkodásának

komplex megjavítása igen sokba kerülne, a költségeket csak állami támogatással fedezhetnék. A 194 hold rét túlnyomó többsége savanyú füves, iszapos. Árkolni kellene. Mély árokra lenne szükség, hogy a dombokról lezúduló vizet elvezethessék. Amíg sort nem keríthetnék erre, a szövetkezet a maga erejéből igyekszik megtenni mindent azért, hogy jobb minőségű takarmányhoz juthassanak a jószágok.

Korábban a vakondtúrásokat rétboronával és kézikapával egyengették el. Ez a munka meglehetősen költséges volt, s bár sok erőt lekötött, mégis lassan ment. A gyomnövényeket vegyszerrel irtották. Az idén 15—20 holdat kell vegysze- rezniük, ehhez a munkához nem lesz szükség kézi erőre. Módosítottak a gyepterületek rendbetételén is. Most csinálnak egy rétgyalut — hamarosan elkészül —, a vakondtúrásokat ezzel egyengetik el. Az arra érdemes területekre műtrágyát szórnak. Mint tavaly, ebben az évben, is 80 hold kap műtrágyát.

az idény kezdetéig három balatoni hajókikötőt épít át nagyobb hajók befogadására. A tihanyi révnél korszerűsítik a kompkikötőt, ugyanakkor átépítik a személyhajó kikötőt is.

Már tízmillió tojást értékesítettek az idén a háztáji gazdaságok

80 000 naposlibát igényelhetnek a gazdák

(Tudósítónktól.)

Tavaly 55 000 000 tojást értékesítettek a háztáji gazdaságok. Ez évben március 10-ig az £msz-i felvásárlók tízmillió tojást vettek át, s mintegy 14 000 000 forintot fizettek ki érte a termelőknek. Most jelentkezik a haszna annak, hogy tavaly csaknem kétmillió naposcsibét kaptak a háztáji gazdaságok, és sok községben teljesen kicserélték a baromfiállományt A három évre megkötött tojásértékesítési szerződésekre az idén is juttatnak takarmányt, az 1965-ben megkötött szerződéseikre pedig takarmánycserét biztosítanak a szövetkezetek.

A kártevőik helyenként mindent letarolnak, ami útjukba kerül. Várdán még az egyik brigádvezető kabátját is összevágták az alatt a fél óra alatt, míg a földön hagyta.

A védekezéshez a szükséges Arvalin a megye rendelkezésére áll. A Növényvédő Állomás kipróbálta, s megállapította, hogy a száraz helyen tartott vegyszer a kiszórás után néhány óra alatt elpusztítja a kártevőket.

Társadalmi összefogás

A százezer hold megvédésének kulcsa azoknak az embereknek a kezében van, akik a mérget kiszórják. Arról van szó, hogy viszonylag rövid idő alatt nagy területet kell arva- linozni. A felkészülésre és a védekezésre mindössze húsz nap áll rendelkezésre. Ezért tekintik fontos feladatuknak e

munka megszervezését a társa- _____________ __ ___________________________________________

A

z idén ismét kétmillió naOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOGOOCfynr,poscsibe jut a háztáji gazdaságoknak. Március elejéig 350 000 darabot kaptak a gazdáik. Naposkacsából hetvenháromezret vesznek át a háztáji gazdaságok.

Baj van a naposliba átvételével. Az utóbbi években hiába kértek a termelők naposli- báit, nem kaptak. Azáltal, hogy jól tojó, nagy testű rajnai hidakat importáltunk, az idén 80 000 naposlibát kaphatnak a gazdák. Most viszont nemigen érdeklődnek iránta. A csurgói járás például csak ötszázki- 'encvenötöt igényelt, noha 2700 volt az előirányzat. A kaposfői fmsz-nél 1300 helyett 50. Nagyberkiben 1300 helyett 130, Mer- nyén 1300 helyett 350 naposlibára kötöttek szerződést. Még fontolóra vehetik a gazdák, hogy érdemes-e elszalasztani a kedvező lehetőséget, hiszen szerződéskötés esetén nemcsak jó átvételi árat, hanem libánként 15 kg kukoricát és előleget is biztosit az fmsz.

„Mintha

tegnap történt volna”

Az április 4-i nagyszabású műsor, amelynek címe: »Mintha tegnap történt volna .. . « már készül a rádió stúdióiban. Ez a műsor Szilágyi György »trilógiájának-« ^befejező része. Az első két emlékezetes műsor a »Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország« és a J»Szabad egy századfordulóra?« cí- Jmű adás volt. Ezeket a már el- -> hangzott műsorokat még egyszer ^bemutatják. Ma délelőtt a »Sza- jbad egy századfordulóra«, március -26-án este pedig a »Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország« című összeállítást.

Életkörülményeink alakulásának tükre

A

z 1965. évi terv szerint az idén stabilizáljuk az életszínvonal eddig elért szintjét Mit jelent ez? A tények egyértelműen válaszolnak erre! Tény ugyanis, hogy a tervezettnél egy kissé előbb teljesítettük az ötéves terv életszínvonal »-fejezetének-« időarányos részét, miközben az előirányzottnál valamelyest kevésbé valósultak meg azok a tervszámok, amelyek pedig az életszínvonal emelkedésének fedezetét adják, tehát a nemzeti jövedelem növekedése, a termelékenység emelése stb. Előreláthatóan az idén az egyenleg helyreáll, s 1965 végéig — az ötéves terv záróakkordjaként — végeredményben nemcsak teljesítjük, hanem némileg túl is haladjuk a reáljövedelemnek — mint az élet- színvonal »gerincét« adó tényezőnek — öt esztendeje elhatározott színvonalát

Érdemes emlékeztetőül fölidézni a törvényt, amely annak idején feladatainkat és az életszínvonal további javítását is törvényerőre emelte. Az ötéves tervről szóló 1961. évi II. törvény kimondja: »... 16—17 százalékkal kell emelni a munkások és az alkalmazottak egy főre jutó reáljövedel- mét.« Az immár megvalósult terv szerint egy esztendővel korábban, 1964 végéig az emelkedés elérte a 18 százalékot. A négy esztendeje megszavazott törvény azt is jogerős paragrafusba foglalta, hogy »a kiskereskedelmi áruforgalmat legalább 23 százalékkal kell növelni...« Nos, 1964 végéig a kiskereskedelem forgalma 25 százalékkal nőtt.

Ha ezeket a tömörségükben is sokatmondó, de azért átfogó, általános számokat néhány alkotóelemre bontjuk, a mozaikokból még plasztikusabban kirajzolódik az életkörülmények alakulásának tükörképe.

P

illantsunk be például a boltokba. A múlt évben, 1964-ben összesen 84,6 milliárd forintot költöttünk el az üzletekben — 16,8 milliárddal többet, mint 1960-ban. (Az emelkedés egyetlen év alatt, 1964-ben 6 milliárd volt!) Érdemes a közgazdaság vizsgáló mikroszkópjával még mélyebbre hatolni, és az áruforgalom összetételét, szerkezetét szemügyre venni. Kiderül ebből, hogy az emelkedés ütemében a korszerűbb életformát, a modernebb igényeket kielégítő árucikkek vezetnek. Elsősorban ide sorolható a kereskedelmi szaknyelven »vegyes iparcikknek« nevezett csoport: erre 1960-ban 19 milliárdot, 1964-ben már 25 milliárdot költöttünk. Ha csak egy évet vizsgálunk, 1964-et, a következő, rendkívül gyors fejlődés látható: a háztartási elektromos gépek és készülékek forgalma 25 százalékkal, a rádió, televíziók eladása több mint 30 százalékkal, a bútoroké 7, az egyéb tartós fogyasztási cikkeké 9 százalékkal nőtt. Fordítsuk még szemléletesebb »nyelvre« ezeket az arányokat: 1964- ben mintegy 200 000 mosógépet, több mint 50 000 hűtőszekrényt, csaknem 9000 autót, 40 000 motorkerékpárt, kétszázezret meghaladó tv-készüléket adtak el a boltok. Távirati stílusú egybevetés: nálunk 1964-ben 63 televízió-előfizető jutott ezer lakosra, Ausztriában 53, Franciaországban 73.)

A korábbinál magasabb színvonalú, kulturáltabb életforma ismertető jelei úgyszólván valamennyi árucsoportban kimutathatók. Az 1960. évinek mintegy harmadával többet — 14 milliárdot — költöttünk tavaly vendéglői étkezésre; az élelmiszer-forgalom statisztikai »sztárjai« olyan cikkek, mint a kávé, tea, kakaó, déligyümölcs — az egy főre jutó kávé- és teafogyasztás például négy év alatt több mint megkétszereződött. Ruházkodásra megközelítően annyit költünk, mint négy esztendővel ezelőtt; ez egyebek között azt is jelenti; a kiadások szerkezete áttolódott más cikkekre, például a tartós fogyasztási cikkek nagyobb arányú vásárlására; de a ruházati forgalmon belül a korszerű, műszállal kevert ruhák, textíliák kereslete ugrásszerűen nőtt. (Ismét egy pillantás a határon túlra: a Belkereskedelmi Kutató Intézet által közzétett összehasonlító adatok szerint nálunk átlag 3,11, az NSZK-ban 3,2 kabátja van egy férfinak; a női kabátoknál 3,55, illetve 4,3 az arány — ami legalábbis arra mutat; jól öltözöttek vagyunk!)

A vásárlások ilyen nagymérvű emelkedése mellett jutott — méghozzá nem kevés — a takarékoskodásra is; a lakosság takarékbetét-állománya 1961. január 1-én 5,8 milliárd forint volt, s azóta az emelkedés csaknem háromszoros: 1964 végén 16,5 milliárd várta a takarékban, hogy lakássá, bútorrá vagy külföldi utazássá »változzon«.

A

z adatok e tényszerű bizonysága korántsem azt akarja bizonyítani, hogy gondtalanul élünk. Különösen a kisebb keresetű családoknál nem könnyű a hó eleji számvetés. Akad még sok javítanivalónk az áruellátásban is. De ezúttal csupán azt a tervben rögzített előirányzatot körvonalaztuk, amely az eddig elért életszínvonal megszilárdítását tűzi elénk erre az évre. Lám — ezt a színvonalat stabilizáljuk! A nemzeti jövedelem gyorsabb ütemű emelése, a termelékenyebb, gazdaságosabb munka alapot teremt ahhoz, hogy a következő években még magasabbra íveljen az életszínvonal grafikonja.

T. A.

Az utazóközönség figyelmébe!

Értesítjük az utazóközönséget, hogy a MÁVAUT-állomást március 16-tól az út javításának időtartamára a régi piactérre helyezzük át.

Üj telefonszámunk 11-84. (Tehát nem a régi számunk 15-84)

13. sx. AKÖY

(655351