Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

* «. * * ® fctí. .'fÉK/WCKeKtfV A AA A A A A A A J* Voltak-e sárkányok? félelmetes bestia. De varázstu­lajdonságaik nincsenek. S egyi­Fésüs Éva: A HÓVIRAQ A hó alól üdezölden kibújtam és felkötöttem pici, fehér bóbitámat, Jó hírt hoztam a világnak! Alszik még a zúzmarás fa, fogva tartja fagy varázsa, de a föld szíve titokban egyre melegebben dobban. Erdő, mező, ébredjetek! Tavasz tündér a vén telet napsugárral csiklandozza, míg elcsöppen jégcsap-orra! Mackóntesc Hazajöttek a kis bocsok, bundácskájuk csupa mocsok csupa mocsok, csupa sár otthon rájuk, jaj mi vár Medve mama vizet forral, bocsok nézik hosszú orral, forr a víz a katlanban, fürdés lesz a barlangban Csíp a szappan, szúr a kefe, meg nem áll a mama keze, pancsi, pancsi kis bocsok, lejön most a sok mocsok BANK FLORIAN Hajmás Sportcipők Szegény Peti nagy gondban van. Nyolc különféle sportág­hoz szükséges cipőt mutattak néki, s azt a feladatat kapta, mondja meg, hogy a cipők gaz­dái milyen sportot űznek. Törte a fejét, törte a fejét, egy darabig ment, de aztán ösz- szekeverte a cipőket. Ti talán ügyesebbek vagy­tok! Segítsetek Petinek kitalál­ni, melyik cipő milyen sporthoz szükséges! Os?A-IA[PX0 '8 '-md^o.ioyi I •9 -ptoqdO/ÍD 'S •BA'ioso.royj -f, •jfqSna '8 upqviJBSOji z -s^gni -upqu'i i í^ozsbtba saÁpH) Bizony nem. Nem éltek soha. csak az ember mesélt róluk év­századokon át. Ezek a mesék azonban olyan érdekesek, any- nyira hihetően adták elő, hogy aki régen hallotta, az alig ké­telkedett bennük. Pedig így hangzottak: A hétfejű sárkány tüzet okád, embereket rabol el, kincseket őriz és rengeteg erdő mélyén sötét barlangban la­kik ... 1-Iárom-négyszáz évvel ez­előtt komoly tudósok is sokat beszéltek és írtak a sárkányok­ról. Azóta 'kiderült: azok a csontok, amikről valamikor azt hitték, hogy a sárkányok ma­radványai, az ősvilági hatalmas állatok koponyái és lábszár­csontjai voltak. Réges-régen, évmilliókkal ez­előtt éltek olyan ősállatok, amelyek a mesebeli sárkányok­nál is nagyobb és különösebb ►-szörnyetegek-« voltak. A he­gyek mélyén, a sziklákban megtalálták a csontjaikat. A tudósok munkásokkal kivonul­tak ezekre a helyekre, és a csontokat kifejtették a homok­kövekből. A sok megkövesedett leletet azután a városok mú­zeumaiba szállították, és finom vésőkkel kiszabadították a kő­zetdarabokból, letisztogatták és csontvázzá állították össze. Egyik-másik ilyen hatalmas ősállatcsontváz 25 méter hosz- szú volt! Egy-egy oombcsont Rét-három méter, egy-egy csi­golya hordó nagyságú. Az álla­tok hátán nagy csontlemezek húzódtak, s amíg élt az állat, hatalmas tarajak éktelenkedtek ott. Találtak olyan csontvázat, amely 8—10 méter magas volt, « ha ma élne, benézhetne egy emeletes ház ablakán. De hát ilyen »szörnyetegek« ma már sehol nem élnek. Réges-régen kihaltak és hírmondójuk sem maradt a földön. Még az ősem­ber sem látta őket, hiszen sok­sok évvel előbb kipusztultak, mintsem az ember megjelent a hegyeken és a síkságokon. Alig kétszáz éve jöttek rá. hogy kihalt ösállatok éltek mindenfelé; tengerben és szá­razföldön egyaránt. Hazánk földjén ősmedvék, ősoroszlá­nok, őshiénák barlangokban ütötték fel tanyájukat, vagy az ősember hurcolta be a vadá­szaton megölt ősállatokat. Tü­zet rakott, megnyúzta, felda­rabolta a zsákmányt & a pará­zson megsütötte. A lerágott csontok szanaszét hevertek. Ha útban voltak, félrerúgták vagy a barlang falánál egymásra do­bálták. Évszázadok alatt a tűz­helyeket, a megpörkölt, felha­sogatott, lerágott csontokat be­temette a barlang faláról é» mennyezetéről aláhulló törme­lék, a mészikőrepedésekböl elő- szivárgó víz agyagot hordott rájuk vagy cseppkővel vonta be őket. Telt-múlt az idő. Az ősálla­tok, ősemberek kihaltak. A barlangokat olykor fölkeresték a pásztorok, favágók, vadászok. Látták a csontokat. Azt hitték, ma is élő hatalmas állatok csontjai. A barlangi medve sár­ga, félarasz hosszú hegyes szemfogán megcsillant a fák­lyák fénye. A koponya óriási volt. Egyik-másik jó félméter hosszú. Titokzatos sötétségből bukkant elő a csonthalmok te­tején. Sötét árnya félelmetesen ingadozott a gyér világításban a barlang falán. — A sárkány — dadogta a látogató. És elhíresztelte, hogy látta a »sárkányt«. Amikor azután a koponyát bevitték valamelyik múzeum­ba, ott kiderült: nem sárkány, hanem valamelyik régen élt nagy ragadozó állat maradvá­nya. Így azután lassan-lassan félvilágosították az embereket, hogy nincsenek sárkányok. A sárkány-mesék azonban még sokáig fennmaradtak, egészen a mai napig. A sárkány több népnél, szent állat volt. Nagyon-nagyon so­káig, évezredeken át azt hitték, hogy a sárkányok között van jó és rossz. Az egyik védelmezi az embereket, a másik bajt hoz rájuk. Vannak persze nagy állatok ma is, szerte a világon. Gondol­junk csak a Nílus folyóban élő nagy krokodilra vagy az Ame­rika erdőségeiben élő óriáskí­gyóra. Az állatkertben látható elefánt vagy a víziló is nagy ál­lat. Az oroszlán vagy a tigris küknek sincs hét feje, egyikük sem fúj lángot, bármennyire dühösek, ha bosszantják őket, vagy nem kapnak eleséget a szokásos időben. Nem, sárká­nyok nem őriznek várkastélyt és sem az elefánt, sem a víziló nem rabol királykisasszonyt. Hallgassátok hát á meséket, de azután aludjatok nyugod­tan, mert nincsenek sárkányok, csak olyan állatoik, amelyekkel megbirkózik az ember. Tasnádi Kubacska András Tudod-e ... hogy nem mindig ismer­te és használta a matematika a 0 jélet? Először i. u. 700-ban al­kalmazták és Indiában vezet­ték be. ... hogy az építőművészet a történelemben először a mezo­potámiai Babilonban jelentke­zett? Itt i. e. 3000 körül a szu- mirok már rendkívül magas fo­kú építőművészetet fejtettek ki. Ehhez fejlett mértétkrend- szerre is szükségük volt, ami­vel ugyancsak rendelkeztek. ... hogy a film legrégibb ősének a kínaiak karagőz nevű árnyjátékát tekinthetjük. Az ősegyiptomiak is megpróbál­koztak a mozgás Ierögzítésével, ezt bizonyítják azok a freskók, amelyek a felső-egyiptomi Be- ni-Hassan sírboltból kerülitek elő. Ezék folyamatos képekben egy fehér és egy fekete birkó­zó küzdelmét örökítették meg. ... hogy a korabeli feljegyzé­sek szerint I. Lajos, Zsigmond és Mátyás király idejében nem is egy Toldi Miklós élt? Talán mindegyik követett el vitézi tetteket, akkoriban ez nem voK ritkaság. A történészek a leg­szorgosabb kutatással sem tudták kideríteni, hogy élt-e Lajos király udvarában Toldi Miklós nevű vitéz. Ilosvai fő­képpen a néphagyományból merítette költeménye tárgyát. Vízszintes: Zárt betűk: M,U,SP,T, IJj,U,I,V,F,T. 1. Földes Mihály egy- felvonásos színmüve. 13. Tibeti ál­lat. 17. Vívót. 18. Fotokereskedés. 19. Közlekedési területek. 20. Régi magyar cs. 22. Nagy mennyiségben dönti. 23. Ráütő. 24. Arany János verse. 26. Csehszlovák' államférfi, volt köztársasági elnök. 27. AR. 28. Középen verik. 29. Szám. 30. Cs, Cs!!!. 31. Névelő. 32. A somogyi járási székhelyről való. 34. Hurkába is teszik. 35. Kis Olivér. 36. Moz­gásba hozni. 38. Méhtermék. 39. 50 méter. 41. Velence tavi üdülőhely. Március 15 42. Mely személyről. 43. Tengeri ál­lat. 44. Mánia vége. 45 Kutat. 46. Ezzel kezdődik az ismeret. 47. Sze­mélyes névmás. 48. Evőeszköz. 45. Pár okozatszűlő. 51. Holland légi- forgalmi társaság. 52. Tagadás. 53. Falkeveredés. 54. Játékbárca. 56. Az íjhoz való. 57/a Nemzeti Bajnokság. 53. SA. 59. Nem csinál semmit. 60. Földművelő eszköz. 61. Nagy német költő. 63. Súlyt állapítottam meg. 64. ALE. 65. Nem előtér. 66. AAAA. 68. Ürmértékrövidítés. 69. Kossuth újságja. 72. Nyílás. 74. Fába ütik. 75. Alájut- 76. IR. 77. Személy utáni kérdés. 78. HörpöL 80. Cseleke­1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 «:«s 13 14 15 16 17 Üli!! 18 ü 19 20 :::::: :::::: 21 iiüil 22 iiiili 23 24 25 iiiili 26 iiiiii 27 :::::: 28 se:::: 29 30 üiü: 31 iliii! 32 33 m 34 iiüil 35 36 37 38 ill 39 40 41 42 43 iiiiii 44 ill!!! 45 iiiiii 46 i:::ss ::5a 47 43 49 Iiiili 50 iiiili 51 ijjijj 52 53 iíilü 54 55 üiiii 56 57 iiiili 57/a 58 59 iiiiii 60 61 62 ....... 6 3 m 64 :::::: 65 66 67 liül 68 :::::: 69 70 71 72 73 :::::: :::::: 74 iiiili 75 iiiili TT iüiii 76 :::::: 77 78 79 il 80 81 82 ijfSj :::::: 83 81 jiülj 85 CO O'1 86/a 87 88 iiiili 89 :::::: 90 91 lii 92 :::::: ::H2 93 1 det. 81. AFI. 83. EA. 84. Légy lesz belőle. 85. Sütemény. 86. A török hódoltság idején ez adószedő neve volt. 87. LRI. 88. Hálás közepe. 39. Élete. 90. Hordókezelőszer. 92. Olasz pénz. 93. Tamási Áron toborzási je­lenete. Függőleges: Zárt betűk: L,N,M,ö, N,M,K,L,A,S,N. 1. Egy hétig. 2. Hi­res asztalifceniszező. 3. Azonos hiás- salhangzók. 5. AN. 4. Petőfi verse. 6. Olasz folyó. 7. Közismert rövidí­tés. 8. Harangot szólaltat meg. 9. Azon a helyen az. 10. ZEJL. 11. DRA. 12. Fordított állóvíz. 13. Ét­lapon olvasható. 14. Hadiisten. 15. Bátor igéje. 16. Jókai e regényének egy része is a szabadságharcban játszódik. Megfilmesítették, nem­sokára bemutatják a filmet. 19. Ne­ves politikus. 21. Két szó: Ütról va­ló és román aprópénz. 23. Tavaszi csemege. 25. Babits szerelmesvers- f ordítás-gyűjtemény ének címe. 26. Belsőrész. 30. Többen használják. 31. Helyhatározás. 32. A vakbuzgó katonai nevelés. 33. Foghús. 34. Kellene még. 35. Azop. a helyen. 37. Rendkívül kemény szumátrai fa. 38. A »Diszkoszvető« készítője. (Y=I) 40. Tagadás. 42. Legismer­tebb az aceton. 45. Az ilyen ház nem is kicsi. 46. Röviden ilyen. 47. A tesz ige föltételes alakja. 48. A Márciusi Ifjak egyike. 49. Névelővel. Valaminek a megbecsült volta. 50. Gólyabeszéd 51. össze­vissza ken. 55. STT. 56. A lóbeteg­ség. 57. Alányújt. 59. Évszak. 60. Tévesen jegyez. 62. ITP. 64. A Győr—Sopron megyei járási szék­hely. 65. Horváth Rezső. 67. Késsel megszurkálja. 70. Suta ikerszava. 71. Ezen a helyen felül. 73. Film­csillag. 77. Birka jelzője lehet. 79. Időszámítás előtt. 80. Jugoszláv államférfi. *81. A szorgalmas ro­var. 82. Somogyi község. 85. Ke­nyeret süt. 86. Ezen dolgot. 86/a. Vissza: nem a kezdet. 87. Vissza: kórházi osztály. 90. Vég nélkül súg. 91. Asszony nevek után írják. B. J. * * * Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 1., 24., 69., 93, és a függő­leges 4., 16., 19., 48. Beküldési határidő 1965. március 19-e, péntek délig. Kérjük kedves olvasóinkat, hogy a szükséges so­rokat levelezőlapon küldjék be, s feltűnően Írják rá: »Rejtvény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Nyoma sem marad már a szenvedésnek; S gyöngéd­ségre joga lesz minden arcnak. A nyertesek nevét Hírek című rovatunkban közöljük. Nemzetőr-dal ■■■■ ■■■■ ■■■■ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 :::: EME EBBE 10 11 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ 12 13 EBBE EBBE 14 I ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ 15 :::: ■■■■ 16 17 ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ 18 19 .... ■ BEE EBBE • ■EB 20 •BEM EBBE :::: 21 22 :::: ■■■■ 23 24 EBBE EBBE BKBB EBBE 25 26 ■ ■■E EBBE 27 28 29 * ■■■■ ■■■■ :::: 30 EBEB • EBE EBBE EBBE 31 EBBE EBBE EBBE •Ma 32 ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 33 34 35 ■ ■BE ■BEE :::: 36 Arany János híres versének első sorát rejtettük el: vízszintes 1. (Folyt. függ. 9, vízsz. 36, függ. 13.) Vízszintes: 9. Kacagás. 10. Mezei Ödön névjele. II. Dobó István vá­rosa. 12. Mezítelen. 14. Időhatárt)- ró. 16. Nagy félsziget. 17. ZT. 18. Utol. . . = behozza a hátrányt. 20. Fordított zamat. 21. Eső igéje. 23. Nem ez. 26. Nyíltartó. 27. Lakással rendelkező. 28. Ez volt régen az ipari tanuló. 30. Igekötő. 31. Névelő. 32. Nem az. 33. Ekével dolgozó. 35. .. jut, akire nem! Függőleges: 1. Nyújtsanak segít­séget! 2. Ebből készül a pohár. 3. Ut. 4. Fordított személyes névmás. 5. Az ember segítője. 6. Csapadé-, kok. 7. Magasba tartja. 8. Növek­szik. 15. Papírra vet. 18. Díszes. 19. Rövid mutatószó. 22. Valódi. 24. Nem ülés és nem is fekvés. 25. Hí­res színművész. (Gyula.) ,28. Kis Ka­talin. 30. Lásd 32. sz. 33. Tiltás. 34. NZ. K... J. * * * Beküldendő a vízszintes 1., (folyt, függ. 9. vízsz. 36., függ. 13.) Beküldési határidő 1965. március 19-e, péntek délig. A szükséges so­rokat levelezőlapon küldjétek be, s feltűnően írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Duna; Rajna; Volga; Szajna; Odera. A nyertesek nevét Hírek című ro­vatunkban találjátok. JÓ JÁTÉK „Találd ki, mit gondoltunk44 Nagyon érdekes »bűvészmu­tatvány« ez, csak az kell hoz­zá, hogy a játékvezető előre összebeszéljen azzal, akinek a gondolatait »ki fogja találni«. Legyen ez a fiú, Gyuri. A játékvezető kivesz a zsebé­ből négy tárgyat: zsebkés, ce­ruza, radír, zsebkendő. Ezután Gyurit kiküldi. A többiek ott benn megbeszélik, hogy mire gondoljanak. A játékvezető el­mondja, ha most bejön Gyuri, ká fogja találni, hogy melyik tárgyra gondoltak, anélkül, hogy bárkivel is szót váltana. A gyerekek megegyeznek ab­ban, hogy a gondolt tárgy le­gyen a ceruza. A játékvezető kiküldi Évát Gyuriért. Éva bevezeti Gyurit, akinek a szemét sem szabad ki­nyitni. Gyuri megáll a szoba közepén és kijelenti, hogy a ceruzára gondoltak. A társaság csodálkozik és nem gondol arra, hogy a já­tékvezető becsapta őket, mert előre megállapodott Gyurival, ha Éva megy ki érte, akkor ce­ruzát gondoltak, ha Lajos, ak­kor radírt, ha Feri, zsebkést, lia pedig Laci, akkor zsebken dőt gondoltak! cA itfy cm he éji y ó mesébe. A népmese sze­rint élt Kínában egy leány, aki sze­relmes lett egy ló­ba. Ezért a lány apja megölte mindkettőjüket. Néhány nappal ké­sőbb azt vették észre a szomszé­dok, hogy a le­ány lóbőrbe bur­kolva lóg a fán. Aztán megfigyel­ték, hogy hernyó­vá változott és gu­bát szőtt magának. Amikor a gubó felnyílt, a lány lépett ki belőle teljes életnagyság­ban. A gubáról le­gombolyította a selymet, elvitte a vásárra és eladta. Aztán felült a ló bőrére és ellova­golt mondván, hogy az ő ezentú- li munkája a se­lyemhernyó-te­nyésztés lesz a szö­vetek számára. Eddig a mese. A népmeséből annyi igaz, hogy a selyem ' őshazája valóban Kina. A vadon élő selyem- hernyó életének megfigyelése segí­tette hozzá a kí­naiakat a selyem megismeréséhez, felhasználásához. A gyártáshoz szük­séges fonóanya­got a selyemher­nyó bábjának g bójából nyerik Egy ilyen gubá­ból 400—500 mé­ter hosszú se­lyemszálat ka­punk. A selyemher­nyó tenyésztése ma már minden nép számára igen hasznos és jőve- delmező foglalko­zás. Somfai Ferenc Mérés — szemmel Egy társaság ki­rándulni ment és séta közben egy folyóparthoz ér­tek. Megindult a vita köztük, hogy milyen széles le­het ez a folyó. Gyuri hallgatta egy darabig a ta­nakodást, titokza­tosan mosolygott, aztán megszólalt: — Hallgassatok rám! Megtanita- lak benneteket, hogyan lehet egy folyó túlsó partja, és más el nem ér­hető pont távol­ságát hozzávetőle­ges pontossággal megál'apítani minden különö­sebb segédeszköz nélkül. Csak ' egy ilyen sapka kell hozzá, mint az enyém, aminek el­lenzője van, vagy egy kalap, ami­nek a karimája helyettesíti az el­lenzőt. A társaság kí­váncsian figyelt. Gyuri a folyó­partra állt, szem­ben a túlsó part­tal, és fejét kis­sé meghajtotta úgy, hogy a sap­ka ellenzőjének szélét és a túlsó partot épp egy vonalban látta. Majd óvatosan merev testtel és nyakkal jobbra fordult addig, amíg úgy láttr hogy az ellenző széle elérte az in­nenső partot. Ezt a pontot megje­gyezte magának, azután lelépte a távolságot. — Ez a távolság egyenlő a folyó szélességével. Negyvenötöt lé­pett, tehát kijelen­tette, hogy a fo­lyó körülbelül 27 méter széles (egy lépést hatvan cen­tinek számított.) A társaság el­ismeréssel nyug­tázta Gyuri ügyes­ségét. Ellenőrizzé­tek Gyuri igazát. Otthon, az utcán, vagy kinn a sza­badban csináljatok 'i is hasonló mé­réseket! Biztosan jól fogtok szóra­kozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom