Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-03 / 52. szám

Szerda, 1965. március 3. 3 SOMOGYI NÉPLA F Elveszejt milliók nyomában KM leltet vádolni? A TRANSZVILL Kaposvári Gyárában januárban százötven munkás éppen csak dolgozga­tott Ä gyár négymillió-hat­százezer forint értékű készáru­val maradt adós. Tervüket 56,8 százalékra teljesítették. A sze- rejdékben és az esztergapadok mellett naponta százszor is el­hangzik a kérdés: Ki a felelős? Szenvedélytől fűtött szava­kat idézek. Sinkovicz Pál sze­relő mondatait: — Miről hozott határozatot a párt? Arról, hogy jobban dolgozzunk. Többet, határidő­re, és a minőséggel se legyen probléma soha. Én is elolvas­tam Kádár elvtárs beszédét. Azt akarjuk mi is, amit ő mondott. Dolgoznánk is, de tét­lenségre vagyunk kárhoztatva. Ki. a felelős azért, hogy ja­nuárban vakaróztunk? Tessék megmondani, kit lehet hibáz­tatni ... Sorolhatnám az esztergályo­sok, a csoportvezetők, a festők és a szerelők vádnak beillő mondatait. Joguk van vádolni, mert dolgozni szeretnének. Sokszor bebizonyították már, hogy lehet rájuk számítani. Ők ennyit tudnak: hol ez nincs, hol az nincs. A miért?-re elő­ször Tóth Géza igaizgató vála­szolt Az ok: anyaghiány — mondta- És elénk tett egy vas­kos kimutatást. Huszonhat gépeit oldalon tömérdek anyagszám és megnevezés. — Ez mind hiányzik. Pedig idejében megrendeltük. A gyár tavaly 1 295 000 fo­rint értékű készáruval maradt adós. A második negyedév ki­vételével teljesítették a terve­ket Tehát volt anyag! Igen, volt. Csak nem akkor, amikor kellett A múlt évet is az jellemezte, hogy a szerel- dékben hónap elején mindenki csellengett, hónap végén és a negyedévek utolsó napjaiban pedig hajrával kellett pótolni a lemaradást. Az idén is lesz anyag, de csak késve kapják meg. Az anyagot küldő üze­mek zöme mindig a tárgyne­gyedév utolsó napjaiban szál­lít. Hármas kár Ez a körülmény hármas kárt okoz: 1. Lazítja a munkafe­gyelmet. A tétlenség utáni haj­rák idegesítik a dolgozókat. 2. A kapkodás a minőség rovásá­ra megy. (Több munkás azt ál­lítja, hogy minőség szempont­jából rosszabbul áll a gyár, mint öt évvel ezelőtt.) 3. Késve tud szállítani Kaposvár is. Ez más gyárakban okoz kapko­dást, hajrát, esetleg a minőség romlását és újabb késést. Pél­dák bizonyítják, hogy egy ki- lencfilléres rugó hiánya több milliós kárt okozhat a népgaz­daságnak. A kaposvári gyárban hatan foglalkoznak az anyag- ellátással. Budapesten három beszer­zőjük van. Náluk lenne a hiba? Számokkal és kimutatások­kal igazolják, hogy ők min­dent megtettek. Az anyaghiány egyik okát abban látják, hogy a tervszámokhoz nem kapják meg a szükséges keretet. A másik ok szerintük a késedel­mes szállítás. Szigeti Ferencnek, az egyik legrégibb anyagosnak ez a vé­leménye: — Ebben az országban min­den van, csak meg kell keres­ni. Miéri nincs ha ran? Arra a kérdésre, hogy a ka­posvári anyagosok jól látják-e el feladatukat, ezt válaszolta: — Kérem, nekem diplomati­kusnak kell lenni. Szerintem nem ártana, ha jobban körülnéznének saját portájukon. Távol áll tőlem, hogy ok nélkül pálcát törjek munkájuk fölött, de éppen Szi­geti Ferenc mondta, hogy eb­ben az országban minden van. Keresni kell hát! Nekik ez a feladatuk. Egy csaknem hét száz dolgozót foglalkoztató gyár jó munkája áll vagy bu­kik azon, hogy ők hogyan végzik az anyagkeresést. Több osztályon megkérdeztem, ho­gyan dolgoznak az anyagosok. A válasz mindenütt ez volt: közepesen. Tessék hát a köze­pest jóra javítani! Az év első hónapjában a ru­góhiány okozta a legtöbb prob­lémát. Daru függőkapcsolóból négyhavi lemaradást hozták át a múlt évről. Nem volt nyo­mórugó és gumitömítő lap. Az elektro-hidraulikus féklazító gyártását acélcső hiánya aka­dályozta. A gumi és a rugó filléres apróság. Érthetetlen, hogy miért nincs. — Nem küldtek. A rugót a Magyar Acéláru­gyár kisrugógyára készíti. A gumitömítő lapot a Műszaki Gumigyár küldi. Mit mondanak ők? Elindul­tam tolmácsolni a kaposvári gyár munkásainak vádjait. (Folytatjuk.) Németh Sándor Az állattenyésztésből pénzelnek a szabadiak — vigyáznak is a jószágra meg a takarmányra VEGYÜNK NÉHÁNY ADA TOT a szabadi Kossuth Tsz zárszámadásából. A növény- termesztés 190 000 forinttal kevesebb bevételt adott, mint tervezték. A tagoknak szemé lyes jövedelemként az elő­irányzott másfél millióval szemben több mint egy és há­romnegyed millió forintnyi érték jutott. Nincs itt valami tévedés vagy félreértés? Még egy szám kell, és máris tiszta a kép: az állattenyésztésből származó összeg 310 000 fo­rinttal meghaladta a tervezet­tet. Ebből az ágazatból pénzel­nek nagyrészt a szabadiak, a terven felüli bevétel tette le­hetővé, hogy — mindent egy­bevetve — a vártnál csaknem két forinttal többet, pontosan 58 forint 65 fillért érjen a munkaegység. Herceg József tsz-elnök a közgyűlési beszámolóban rész­letesen ismertette ezeket a té­nyeket és összefüggéseiket. Még valamit nyomatékosan hangsúlyozott: az előző évi tartaléknak ugyancsak most vették igazán hasznát. De visszatérve az állattenyésztés­hez, folytassuk azzal a szám­vetést, hogy vágómarhát is, hízott sertést is többet értéke­sítettek az előirányzottnál. Az állatgondozók jó munkájának bizonyítéka ez. Baromfiból meg a tervezettnek éppen a négyszeresét adták tásra. Ez a tétel nagyon ,jo jövedelempótlásnak bizonyult. Egyébként azt is mutatja a pulykák megszerzése és fölne­velése, hogy a vezetők a kö­zösség érdekében év közben is folyamatosan figyelték a ga, dálkodás alakulását, s nem utólag állapították meg a kiesést, hanem idejében intéz­kedtek ellensúlyozására. VAN BECSÜLETE AZ ÁL­LATTENYÉSZTÉSNEK a szö­vetkezetben, a községben. Az állomány fejlesztésének, gya­rapításának idei terveit a tag­ság egyhangú helyesléssel fo­gadta. Már a zárszámadó köz­gyűlésen megállapodtak ab­ban, hogy mind a tehén-, mind a kocatartásra irányítják a lő figyelmet. Hizlalni való álla­tot nemigen vehetnek, saját tenyésztésből kell elegendő számú marhát és süldőt hí­zóba állítaniuk. A takarmányozás itt is nagy gond. A kukorica ugyan meg­hozta a várt eredményt, de az árpa csak egyharmadát adta a tervezettnek. Ezért a szö­vetkezetben hiányzik az új termésig százöt mázsa ab­rak. Gondosságukra vall, hogy közfogyasz- ami van: pillangós szénát da­rálnak. Jó ez abrakpótlónak. Meg is mondták a közgyűlé­sen az érdekelt kocsisoknak: ne bántsák a lucernakazlakat, érjék be a lovak más takar­mánnyal. Nem nagy szövetkezet a sza­badi Kossuth Tsz, összesen ki- leneszázhárom holdon gaz­dálkodik. Munkájára azon­ban fölfigyeltek a környéken, sőt a kaposvári járás más vi­dékein is. Kedvezőtlen év ne­héz próbáját állta ki a Kos­suth Tsz, s íme, ilyen ered­ménnyel zárhatta 1964-et. Tetemes kára származott, az egérinvázió elintézte a mezőt. Kivált az értékes pillangós növények kipusztulásával az idén is érződik a pocok kár­tételének következménye. Már­pedig, ha a föld nem terem például elegendő takarmányt, akkor kevés a jószág is, a pénz is. Így kapcsolódnak egymás­hoz a dolgok. S az egyik év így határozza meg a má­siknak a feladatát. LEFORDÍTVA a szabadiak zárszámadási elhatározására mindez így hangzik: a kiszán­tott lucerna helyett jobb mi­nőségű réti szénát kell az idén termelni, ezért nagyobb adag műtrágyát -kap a rét; leginkább a tőszám növelésé­A nap bíztatóan hunyo­Jr*~ rog az égen, szétgurít­ja sugarait, s vakítóan csillog­tatja a maradék hóbuckákat. Azt hinné az ember, incselke­dik. Az apró házak, a barna földek nagyot lélegzőnek, a türelmetlen gesztenyefák már rügyeiket feszítik. A falu ap­ró kéményei pipálnak, és a lehelet még meglátszik. Mindenki a tavaszt várja. Az osztályteremben a gye­rekek tagoltan mondják: du­gó. És még egyszer elismétlik. Az első padban egy hihetet­lenül nagy szemű kisfiú ül. A két csillogó kíváncsiság mé­lyén tompa fény. Megtörik a sugár. — Du-gó — mondja a töb­biekkel harmadszor is. Kínt a visszavonhatatlanul közeledő tavasz puhítja a fa­gyott földet. A nagy épület sárga fala ragyog. A tanárnő, Maitz Jánosné felmutat egy szappant. — Mi ez? Többen jelentkeznek. Egy szőke, nevetős kisfiút szólít fel. — Szalmany ... — Szap-pan ... tagolja a tanárnő. Meleg fénykockák önerejükből áthidalták ezt a> . . ... __, . . n ehézséget. Ahhoz nyúltak, lvel ann>'ira kel1 emelm a ku' korica hozamát, hogy a ter­fedezze az abrakellátást. — Szap-pany... — Szap-pan... mondjátok mindnyájan ... Ügy... Szap­pan. Most írjátok le. Értelmi fogyatékos gyere­kek. A nagy sárga kastély lakói. Az ablakokon át meleg fénykockák simulnak a pa­dokra, néhol a sarkuk letö­rik, s a padlóra esik. A hi­hetetlenül nagy szemű - kisfiú piros és fekete ceruzáját meg­forgatja a fényben. A somogyvári kastély há- romszázhúsz gyerek is­kolája és otthona. Nagy park, néma fák, csönd veszi körül őket. Pedagógusok, nevelők, ápolók és orvos szeretet®, gon­doskodása. És türelme. Kamaszodó, kócos fiú állít be az igazgatói irodába. — A tanító néni küldött — motyogja. — Miért küldött? — kérdi Maitz János igazgató. — Mert betéptem a köny­vet.,. — mondja leszegett fej­jel. — Mutasd... Ejnye. Most hogy néz ki ez a könyv? Mi lesz vele? ... Hogyan lehet ebből olvasni...? Miért csi­náltad? — Mert olvastam. A tanító néni mondta, hogy olvassak. És nem tudtam olvasni ... — És azért a könyv a hibás, mert te nem tudtad olvasni? Nos, a könyv volt a buta? — ... nem. — Most menj el. Szégyelld magad! És nem szeretném, ha a következő szünetben is ide küldene a tanító néni hoz­zám ... A gyerek elmegy, az igazga­tó hozzáteszi: — Ö volt Laci. Kaposvár gyöngye. Rengetegszer meg­szökött már __ T ürelem, végtelen türelem. Ez jellemzi az intézet taná­rait. És a hit, hogy nincs re­ménytelen eset, hogy minden gyereknek vissza tudnak adni valamit abból, amiből nekik nem jutott. 1946. november negyedikén költözött a kastélyba négy gyerek. Az első madarak. Az­IRTA’HUNYADY JÓZSEF RAJZOLTA: FRIEDRICH GABOR maradtak So- Maitz János OOOOOOO OOOOOOCOOOOOOOOOOOOCXXX>OOCX)OOOOCXXXXX>OOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCután jöttek a többiek. 1958-ig toat pedagógus nevelte az m- 'tézet száz lakóját. Akikor nyáron kezdődött az ^intézet nagy fejlesztése. A Qineglevő épületek összekap- Ocsolása, áttervezése, emeletrá- "építés, az utak rendbetétele, a villany és a vízvezeték fel­újítása, a kis házi kórház, még egy modem épület: tizenegy hálószoba, huszonkét pedagó- /guslaikás, bazánház, vízház, }mosoda, műhelyek, új ebédlő- ' terem. Most központi fűtés van, száz lakó helyett három­százhúsz, és hát pedagógus he­lyett huszonkettő... O C ok a fiatal nevelő. Szí- * ^ vesen mogyváron. Munkájukról ezt mondja: — Második éve egy új kí­sérletet végzünk, az országban négy intézetet jelöltek ki er­re. Lényege az, hogy külön- választjuk az imbecillis (sú­lyosabban) és a debilis (eny­hébben) értelmi fogyatékos gyerekeket. Az imbecillis gye­rekeknek több munka jellegű 'foglalkozást biztosítunk. Cé­lunk, hogy a legáltalánosabb Szerszámokkal tudjanak bán­ni. Náluk nincs értelme az elméleti oktatást erőltetni. Égy imbecillis gyerektől a tíz osztály elvégzése után azt vár­hatjuk csak, hogy megtanul írni, olvasni. Értelmi fejlett­ségük tizenhat éves korukra a nyolcéves gyerekének felel meg. A debilis gyerekek a tíz osztály után a tizenkét éves Ögyerek értelmi színvonalán áll Qnak. Persze a szülőknek áb- orándozniuk nem szabad. Csak Qritkán fordul elő, hogy egy­Segy gyerek képes elvégezni az Gállalános iskola hetedik-nyol­cadik osztályát, hogy utána valamilyen szakmát tanuljon. Maitz János huszonöt éves korában lett az intézet igaz­gatója. 1951 óta él itt. — Az emberi fejlődésbe ve­tett hitünk sohasem inoghat meg — mondja. — Számtalan példát mondhatnék, ami bi­zonyítja, hogy megéri a fárad­ságot. Volt egy gyerekünk, aki tizenhét éves koráig tükör­írással írt. Akkor változott meg... Hát akkor hogyne hin­nénk egy három- vagy ötéves gyerek fejlődőképességében? A gyerekek kiválasztásáról, a tesztvizsgáról is beszélge­tünk: — Régen a tanyasi, megle­hetősen primitív emberek gye­rekeire is rásütötték, hogy ér­telmi fogyatékos. Pedig csak a szókincse volt nagyon sze­gény. Ezek a gyerekek aztán pár év múlva olyan tempót diktáltak, hogy visszahelyez­tük őket az általános iskolák­ba. Több mint tíz éve tartot­tunk egy szelektálást, és az orvosi vizsgálat eredménye az volt, hogy százhúsz gyerekből csak harminchat maradt itt. Ma már csak értelmi fogyaté­kos gyerekek kerülnek ide a tesztvizsga után. Szóba kerülnek a nohás községele is. Nagyon sok szü­lő nem is sejti, milyen ször­nyű 'következményekkel jár az, ha a kisgyermeket borral itatják rendszeresen. A ren­dezetlen, viharos családi élet is gyakran követel ártatlan ál­dozatokat. — Az értelmi fogyatékosság húsz százaléka öröklött beteg­ség. Nyolcvan százalékuk szer­zett ... — mondja az igazgató. A z utóbbi hat évben hu- szonnégymillió forin­tot költött az állam a somogy­vári intézetre. A park öreg fái közül vidám, színes, mo­dern épületek bukkannak föl. Az intézetnek van egy kis gazdasága is. Negyven hold föld — szántó és kertészet • és az állatállomány: sertések, tehenek, lovak. A gyerekeknek ez is politechnika... — Lehet, hogy kapuig egy vontatót is — újságolja* Maitz János. — A szénszállítást megkönnyítené. Az ő lelkes munkájának is sokat köszönhet ez az inté­zet. Egy különös kis birodalom irányítója. Nagy park, néma fák, csend, a kisebb színes épületek és a kastély virító sárgia fala... A hihetetlenül nagy szemű kisfiú tagoltan mondja: du­gó. S belehunyorog a padjára eső meleg íénykockába... S. Nagy Gabriella mes Jórészt ez állattenyésztésük fejlesztésének, idei gazdálko­dásuk eredményességének, jö­vedelmük megtartásának, il­letve növelésének alapja. Kutas József 40 000 hold új szántóterület A földvédelmi törvény értel­mében ez év végéig az ország egész területén felül kell vizs­gálni a földek rendeltetésszerű használatát. Ezt a munkát az erre a célra létesített bizottsá­gok 1962-től a múlt év végéig 2500 községben, összesen több mint tízmillió holdon végeztéik el. A felülvizsgálat már eddig is sok eredményt hozott a mező- gazdaság, s így az egész nép­gazdaság számára. A bizottsá­gok sok helyen megállapítot­ták, hogy az ésszerű földhasz­nálat érdekében meg kell vál­toztatni a művelési ágat, s ezeknek a különböző változta­tásoknak a következtében ösz- szesen 40 000 holddal növeke­dett, illetve növekszik a szán­tóterület. Az új szántók legna­gyobb része eddig rét vagy le­gelő volt, különböző források­ból megnövekedett az egész mezőgazdaságilag művelt terü­let is. A bizottságok javaslatai alapján az illetékes szervek csaknem 30 000 holdmyi par­lagföld megművelését rendel­ték el. Ezek a parlagterületek főleg az északi megyék dom­bos vidékein, a nagyobb iparte­lepek környékén fekszenek, s művelésüket évek óta elhanya­golták. Egy részüket most er­dősítik, a többin pedig a helyi körülményeknek megfelelő mű­velési ágat alakítanak ki. To­vábbi csaknem 25 000 hold gyarapodást jelent egyes köz­ségek indokalatlanul nagy bel­területének csökkentése. A felüvizsgálat során a bi­zottságok azt is megállapítják, hogy hol lehet talajjavítással, illetve talajvédelemmel fokozni a föld termőképességét. Talaj- javítást 360 000, talajvédelmi intézkedéseket 270 000 holdra javasoltak, pontosan meghatá­rozva az alkalmazandó mód­szereket is. (MTI) A CSÖKÖLYI TSZ (Csököly) mérlegképes könyvelőt azonnali belépéssel fölvesz. Fizetés megegyezés szerint. (3955)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom