Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-11 / 59. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 ÁRA. 50 FILLÉR XXII. ÉVFOLYAM 59. SZÁM-r CSÜTÖRTÖK, 1985. MÁRCIUS II. Alof számunk tartalmából: Egészséges közhangulat 3 o.i Az „ezernyi tajta népbetegség“ országából az egészség hazája ío o.i Egy lakás — háromezer ember érdeke (6 o.) AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I Ili ui« III lllllllllllllllllllllllllll ■ un ■ in Ijlll 111 •• KÖZLEMÉNY a kommunista és munkáspártok képviselőinek Moszkvában megtartott konzultatív találkozójáról 1965. március 1-től 5-ig megtartották Moszkvában az Ausztráliai Kommunista Párt, az Argentin Kommunista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Német Szo­cialista Egységpárt, a Német Kommunista Párt, az Indiai Kommunista Párt, az Olasz Kommunista Párt, Kubai Szocialista Forra­dalmi Egységpárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Szí­riái Kommunista Párt, a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a Finn Kommunista Párt, a Francia Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja képviselőinek konzulta­tív találkozóját Megfigyelőkként jelen voltak a találkozón az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának képviselői. A találkozó részvevői konzultációt folytat­tak az őket kölcsönösen érdeklő kérdésekről, véleményt cseréltek a nézeteltérések kiküszö­bölését és a kommunista világmozgalom ösz- szefogásának megszilárdítását elősegítő utak­ról. A testvériesség és a barátság légkörében lezajlott találkozót áthatotta a kommunista mozgalom tömörítéséért vívott tevékeny harc szelleme, annak a jegyében, hogy ez a moz­galom teljesíthesse nagy történelmi felada­tait. A találkozó részvevői kifejezték pártjaik szilárd elhatározását, hogy minden tőlük tel­hetőt megtesznek a nemzetközi kommunista mozgalom tömörítésére, egységének szilárdí­tására, a marxizmus—leninizmus, a proletár' internacionalizmus, az 1957-es és az 1960-as nyilatkozatok irányvonala alapján. A pártok képviselői megállapították, hogy a mai körülmények között a világfejlődés fő irányzata a szocializmus állásainak erősödé­se, a nemzeti felszabadító mozgalom és a nemzetközi munkásmozgalom fellendülése, a béke megőrzéséért és megszilárdításáért fel­lépő erők növekedése. De azt is megállapí­tották, hogy a világreakció, elsősorban az amerikai imperializmus, a földkerekség kü­lönböző részeiben aktivizálódik, a helyzet ki­élezésére törekszik, agresszív akciókba kezd, amelyek a szocializmus országai, a gyarmati rendszer alól felszabadult államok ellen, a népek forradalmi mozgalma ellen irányulnak. Ebben a helyzetben valamennyi kommunis- ta pártnak — jobban mint valaha — tanúje- lót kell' adnia internacionalista kötelesség­tudatának, tömörülnie kell az imperializmus, a gyarmati rendszer, a neokolonializmus, a monopoltőke uralma elleni közös harcra, a felszabadító mozgalom aktív támogatására, és az imperialista agresszió által megtámadott népek megvédésére, valamennyi állam szuve­renitásának és területi épségének tiszteletben tartásán alapuló egyetemes békéért folyó harcra. A találkozó részvevői közleményükben szo­lidaritásukat fejezték ki a hősi vietnami nép­pel, a Vietnami Dolgozók Pártjával, és nem­zetközi szolidaritásra hívtak fel az amerikai hadierők agresszív cselekedetei elleni harc­ban. Az imperializmus elleni sikeres harc szem­pontjából döntő jelentőségű korunk vala­mennyi forradalmi erejének, a szocialista kö­zösségnek, a nemzeti felszabadító mozgalom­nak és a nemzetközi munkásosztálynak a tö­mörítése. Ezen erők tömörítésének érdekei nyomatékosan megkövetelik a kommunista világmozgalom egységének megszilárdítását. A kommunista mozgalomban észlelhető né­zeteltérések lazítják összetartását, és ezzel kárt okoznak a felszabadító világmozgalom, a kommunizmus ügyének. A találkozó részvevői kifejezték meggyőző­désüket: az, ami egyesíti a kommunista pár­tokat, sokkal erősebb annál, ami a jelen pil­lanatban elválasztja őket. Még ha vannak is nézeteltérések a politikai irányvonal, az el­mélet és a taktika sok fontos problémája te­kintetében, akkor is teljes mértékben lehet­séges és szükséges akcióegységre törekedni az imperializmus elleni harcban, a népek fel­szabadító mozgalmának sokoldalú támogatá­sában, az egyetemes békéért és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás fellett éléséért vívott harcban, függetlenül attól, nagy vagy kis országokról van-e szó, a munkásosztály létfontosságú érdekeiért és történelmi céljaiért vívott küzdelemben. A fennálló nézeteltérések leküzdésének legbiz­tosabb útja: akcióegység az e célokért vívott harcban. A találkozó részvevői hangsúlyozták annak a szükségességét, hogy a kommunista pártok közös erőfeszítéseket tegyenek a pártok kö­zötti viszony javítására, a nemzetközi kom­munista mozgalom egységének megszilárdítá­sára, valamennyi testvérpárt önállóságának és egyenjogúságának demokratikus elvei alap­ján. A kommunista mozgalom közös feladatai­nak megoldásáért vívott harcban minden le­hetőség és út felhasználása célszerű: a test­vérpártok képviselőinek kétoldalú és sok­oldalú találkozói, valamint a pártkapcsolatok és a véleménycsere más formái. A találkozó részvevői egyetértenek abban, hogy — amint erre az 1960-as nyilatkozat is rámutat — a jelenlegi viszonyok között a kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­nácskozásai hathatós formái a vélemény- és tapasztalatcserének, a marxista—leninista el­mélet közös erőfeszítésekkel való gazdagításá­nak és annak, hogy a közös célokért folyó harcban egységes állásfoglalást dolgozzanak ki. A valamennyi párt teljes egyenjogúsága és függetlensége elvének figyelembevételével megtartott ilyen tanácskozások jól szolgál­hatják . a nézeteltérések kiküszöbölését és a kommunista mozgalom tömörülését a marxiz­mus—leninizmus, a proletár internacionaliz­mus alapján. Ezért egy új nemzetközi tanács­kozás tevékeny és sokoldalú előkészítése és alkalmas időben való megtartása a találkozó részvevőinek véleménye szerint teljes mér­tékben megfelel a kommunista világmozga­lom érdekeinek. Az új tanácskozás összehívása és sikeres lebonyolítása érdekében elő kell készíteni azt mind tartalmi, mind szervezeti szempontból; közös erőfeszítésekkel meg kell teremteni an­nak a kedvező feltételeit, hogy előkészítésé­ben valamennyi testvérpárt részt vegyen, fá­radhatatlanul törekedni kell a nemzetközi kommunista mozgalom légkörének javítására A tanácskozás hivatva van minden kommu­nista közös ügyét szolgálni. A figyelemnek és az erőfeszítéseknek a kommunista mozgalom előtt álló időszerű feladatokra való összpon­tosítása mindennél jobban fogja szolgálni ál­láspontjaink közeledését korunk alapvető kérdéseiben. A találkozó részvevői azt a véleményüket fejezték ki, hogy az új nemzetközi tanácsko­zás kérdésének megtárgyalása céljából kívá­natos az 1960-as értekezleten részt vett 81 párt képviselőinek előzetes konzultatív ta­lálkozója. Egy ilyen előzetes találkozó össze­hívásának eldöntésére konzultációk szüksé­gesek mindezekkel a pártokkal. A jelen találkozón képviselt pártok állást foglaltak a testvérpártokkal szembeni barát­ságtalan és sértő jellegű nyílt vita beszünte­tése mellett. Ugyanakkor hasznosnak vélik továbbra is elvtársias formában, kölcsönös támadások mellőzésével, véleménycserét foly­tatni korunk közös érdeklődésre igényt tartó fontos kérdéseiben. A találkozó részvevői sík- raszállnak azért, hogy szigorúan tartsák meg a pártok közötti viszonynak az 1957-es és az 1960-as értekezleten megállapított normáit, valamint, hogy az egyes pártok ne avatkozza­nak be más pártok belügyeibe. Amikor a pártok képviselői kifejezték vé­leményüket a nemzetközi kommunista moz­galom nehézségeinek leküzdését és a mozga­lom továbbfejlesztését célzó utakról, az ar­ról való gondoskodás vezérelte őket, hogy szilárdítsák a kommunisták sorainak mar­xista—leninista egységét az imperializmus és a kolonializmus elleni harcban, a békéért, a nemzeti felszabadulásért, a demokráciáért, a szocializmusért és a kommunizmusért ví­vott küzdelemben. pártok képvisel 5i annak a meggyőződé süknek adnak kifejezést, hogy a jelen talál­kozó pozitív visszhangot kelt a testvérpártok körében. Erősödik a szabadságharcosok tevékenysége Vietnami helyzetjelentés Dél-Vietnamban ismét meg­élénkült a szabadságharcosok tevékenysége. A szerdára vir­radó éjszaka Binh Dinh tar­tományban Bong Son és Hoai között a partizánok rajtaütöt­tek a dél-vietnami kormány- ,csap>atok egyik gépkocsiosz­lopán. Tizennyolc dél-vietna­mi katona megsebesült, egy amerikai »tanácsadó-“ életét vesztette. Amerikai részről kö­zölték, hogy a Vietkong két egysége Da Nang körzetében tűzharcot vívott az amerikai támaszpont külső védelmi övezetében elhelyezett dél­vietnami kei mánycsapatokkal. A tűzharc színhelye alig öt kilométerre van attól a pont­tól, ahol az amerikai tenge­részgyalogosok hétfőn és ked­den partra szálltak. Az ame­rikai szóvivő szerint a partra- szállt amerikai egységek ed­dig nem kerültek harci érint­kezésbe a partizánokkal. George Ball amerikai kül­ügyminiszter-helyettes kedden maigához jcérette Franciaor­szág, Anglia, Olaszország, Hol­landia és Nyugat-Németor- szág washingtoni nagyköve­teit és több ázsiai ország dip­lomáciai képviselőit, hogy is­mertesse velük az Egyesült Államok Dél-Vietnammal kap­csolatos álláspontját és az ot­tani helyzetet. A külügymi­nisztérium szóvivője szerint azoknak az országoknak a diplomáciai képviselőit hívták meg a »tájékoztatóra«, ame­lyek valamilyen formában részt vettek a Dél-Vietnamba irányuló »segélyakciókban«. Az amerikaiak dél-vietnami »»vállalkozásával« kapcsolatos az AP amerikai hírügynökség jelentése, amely szerint a New York-i ügyészség vádat emelt Roy Greene, a United Steel and Wire Corporation külkereskedelmi vállalat elnö­ke ellen, mivel a vállalat a Dél-Vietnamba küldendő 70 000 dollár értékű műszaki árukból csupán 15 000 dollár­nyi árut szállított le. Az ame­rikai kormány által megren­delt további 55 000 dollár ér­tékű áruval a vállalat nem tudott elszámolni. Amennyi­ben a vádak igaznak bizonyul­nák, Greene-re 70 évi börtön- büntetés és 140 000 dolláros pénzbírság vár. Az AFP New York-i jelen­tése szerint egy ENSZ-szóvi­Megkezdődött a bonni szövetségi gyűlés (Bundestag) vitája az elévülési törvényjavaslat felett. Kiötlői hiába számítottak arra, hogy ellenvetés nélkül sikerül majd an­nak elfogadtatása. A világszerte megmutatkozó felháborodás a bonni képviselők között sem maradt hatástalan. A teg­napi vitában felszólalók egyike élesen elítélte a náci hábo­rús bűnösök megmentésére szerkesztett javaslatot, mert mint mondotta, ezzel máris gyengült az NSZK nemzetközi tekintélye. © Szerdán zárva maradtak a washingtoni igazságügy­minisztérium kapui. így akarták megelőzni a faji egyenjogúságot követelők ülősztrájkjának megismétlődését. Két lehetőség áll most az amerikai igazságügy-miniszter előtt: vagy végleg bezárja hivatalának kapuit, vagy kitárják a négerek előtt is az egyenjogúság »ajtaját«. Mert az en­nek érdekében indított mozgalom Amerika-szerte erősödik. vő kedden közölte, hogy V Thant főtitkár nem dolgozott ki újabb javaslatokat Viet- fiammal kapcsolatban. Egyes amerikai sajtójelentések •ugyanis U Thant állítólagos új javaslatairól szóltak. A szó­vivő ugyanakkor közölte, hogy a főtitkár február 24-i sajtód értekezlete előtt tájékozódott Washingtonban. Moszkvában, Párizsban, Londonban, Sai­gonban és Hanoiban egy Viet­nammal foglalkozó értekezlet összehívása ügyében. Az érte­kezleten az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Franciaország, Anglia, a Kínai Népköztársa­ság, valamint a két Vietnam képviselői folytatnának előze­tes tárgyalásokat a vietnami probléma megoldása érdeké­ben. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője kedden óva­tosan fogalmazott nyilatko-' zatban visszautasította U Thantnak a vietnami kérdés­ben összehívandó héthatalmi értekezletre vonatkozó javas­latát. A nyilatkozat szerint a főtitkár többször tárgyalt Ste­venson amerikai ENSZ-dele- gátussal a délkelet-ázsiai hely­zetről, és felajánlotta közve­títését Vietnammal kapcsolat­ban. Az amerikai kormány azonban jelenleg »nem lát le­hetőséget* ilyen értekezlet megtartására. Couve de Murville francia külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában kedden közölte, hogy kormánya a viet­nami probléma rendezésében nem lát más utat, csak a bé­kés, politikai rendezést. , Világszerte egyre több til­takozás hangzik el az ameri­kaiak vietnami politikája el­len. A Pravda szerdai számá­nak szerkesztőségi cikkében megállapítja, hogy az Egye­sült Államok csak akkor jut­hat ki a vietnami zsákutcá­ból, ha megszünteti a VDK el­leni agresszióját, és kivonja fegyveres erőit Dél-Vietnam­ból. Kedden a bolgár külügymi­nisztériumba kérették a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság szófiai nagykövetét, hogy ismertessék vele a bol. gár kormány álláspontját, amely teljes támogatásáról biztosítja a testvéri VDK-t igazságos harcában. (MTI) Ülést tartott a kaposvári járási pártbizottság Tegnap ülést tartott a ka­posvári járási pártbizottság és a végrehajtó bizottság. Részt vett ezen Illés Dezső elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára. A pártbizottság dr. Takács Istvánt, a kaposvári járási pártbizottság első titkárát megromlott egészségi állapo­tára való tekintettel beosztásá­ból — érdemeinek elismerése mellett — felmentette. Ezután Illés Dezső elvtárs, a megyei és a járási párt­végrehajtó bizottság nevében javasolta Dombóvári László elvtársat, a megyei párt-vég­rehajtóbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjét a kaposvári járási pártbizottság első titkárául. A pártbizottság a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ünnepség a megyei pártbizottságon Szovjet asszonyok Kaposváron Koszorúzás a Szabadság parkban át Horváth Sándornénak, a megyei nőtanács titkárának. Az egyik játékrakétára mu. tatva megjegyezte: — Együtt akarjuk a ma­gyar nőkkel, hogy ezek a ra­kéták csak játékként szere, peljenek életünkben. A vendégek ezután a Sza­badság parkba mentek. Az emlékműnél Horváth Sándor- né tartott rövid megemléke­zést a szovjet hősökről. Sza­vaira Arma Petrovna r> kül­döttség egyik tagja v.insioli. Petrovna fia Magyarországon esett el. Meghatódottan mond­ta: nagyon hálásak a magyar népnek, hogy ilyen meleg sze- retettel őrzik a szovjet kato­nák emlékét, akik életüket ad­ták azért, hogy ezen a földön is béke és szebb élet legyen Ezután vörös rózsakoszorút helyeztek el az emlékműn. S. M. F|:nsőséges, kedves ünnep­ség színhelye volt tegnap dél­előtt a megyei pártbizottság székháza. A nemzetközi nő­nap alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet nőküldött­ség egy csoportja — átutazó­ban Kaposváron — találko­zott a város asszonyaival. Há­ziasszonyok, vállalatok, intéz­mények dolgozói fogadták vi­rágcsokrokkal, ajándékokkal a szovjet vendégeket, s azok ké­peslapokkal, jelvényekkel, ap­ró ajándéktárgyakkal viszo­nozták kedvességüket. Kocsis László, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a küldöttséget. El­mondotta többek között: nagy örömet jelent, hogy felszaba­dulásunk huszadik évforduló­jának előestéjén vendégül lát­hatjuk az »idősebb testvéri- küldötteit Kaposváron, ha csak rövid időre is. Pedig a kapos­vári asszonyok szerettek vol­na többet megmutatni váro­sunkból, szerettek volna töb­bet beszélgetni a szovjet ven­dégekkel életükről, eredmé­nyeikről, gondjaikról. L udmilfy Szokovikova, a küldöttség vezetője köszönte meg a fogadtatást. Elmondot­ta, hogy Moszkvában találkoz­tak a kaposvári asszonyok egy csoportjával, és meleg barát­ságot kötöttek velük. Bár a hivatalos útitervben nem sze­repelt a kaposvári program, mégis megálltak, mert nem tudtak volna átutazni a váro­son anélkül, hogy ne találkoz­zanak ismerőseikkel. A szov­jet asszonyok forró üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta, sok sikert, jó egészséget kí­vánt városunk asszonyainak, majd gyermekjátékokat adott i

Next

/
Oldalképek
Tartalom