Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-07 / 56. szám

SOMOGYI NÉPLAP MUNKAÜGYI ANKÉT — SOK KÉRDÉSSEL KÉT HÓNAPJA LÉPETT is: a dolgozó nem kaphat ma-, ban ÉLETBE a Munka Törvény- könyvének módosítása, a ve­zetők és a dolgozók a gya­korlatban alkalmazzák a megváltozott paragrafusokat. Sok még azonban a tisztázat­lan kérdés, homályos pont, némely üzemben nem alkal­mazzák következetesen a mó- sított rendelkezést, ezért volt szükség rá, hogy ankéton be­széljék meg a témát a vállala­tok igazgatói, az intézmények vezetői, a jogtanácsosok és a szakszervezeti titkárok. Az ér­deklődésre jellemző, hogy zsú­folásig megtelt csütörtökön a megyei tanács nagyterme. Na­gyon sokan tettek föl kérdé­seket, mondták el tapasztala­taikat. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa, a Területi Egyeztető Bizottság és a So­mogy megyei Jogász Szövetség a módosítás egységes végre­hajtását segítette elő a ta­nácskozás összehívásával. Dr. Zsiga László, a Mun­kaügyi Minisztérium munka­ügyi önálló osztályának mun­katársa a módosítás lényeges pontjait magyarázta előadá­sában. Bírálta azokat a veze­tőket, akik nem azon törik a fejüket, hogyan lehetne mi­nél következetesebben alkal­mazni az új rendeleteket. A módosítás összhangban van a gazdasági intézkedésekkel, megtartása hozzájárul a rend és a fegyelem megszilárdításá­hoz. Eddig minden dolgozó egyformán részesült a juttatá­sokban (pótszabadság, nyere­ségrészesedés, jutalom stb.), a fegyelmezett dolgozókat sér­tette ez az egyenlősdi. A mó­dosítás indokolt különbséget tesz fegyelmezett és fegyelme­zetlen dolgozók közt, a mun­kahelyhez való hűséghez köti a -juttatások jelentős részét. Súlyos hátrányok érik azt a dolgozót, aki egy éven belül kétszer vagy többször fel­mond, fegyelmi büntetést kap stb. AZ ELŐADÓ ELMAGYA­RÁZTA a munkaviszony fo­lyamatosságával foglalkozó új szabályokat. Ha a dolgozó a munkaviszony megszűnése után harminc napon belül el­helyezkedik, nem szakad meg a folyamatosság. Megszakad azonban akkor, ha fegyelmi határozat, bírói ítélet alapján bocsátják el, felmondás nél­kül távozik stb. Minden mun­kahelyen föl kell hívni a dol­gozók figyelmét a következők­re: aki két éve folyamatosan dolgozik egy helyen, kérheti, hogy számítsák be a korábban figyelembe nem vett munka- viszonyban töltött időt. Ez a kedvezményes beszámítás ki­hat a pótszabadságra, a jubi­leumi jutalomra, részben a nyereségrészesedésre. Ezt ad­dig élvezi a dolgozó, míg új­ból meg nem szakad a mun­kaviszonya. A folyamatosság kihat a felmondásra: a válla­lat — a szakszervezeti bizott­ság véleményének kikérésével — felmondhat annak a dol­gozónak, akinek folyamatos munkaviszonya egy évnél rö- videbb. Kihat a munkabérre RÓZSA, fenyő, gladiolus, díszcserje, ribizli, egres, málna. Árjegyzéket díjmentesen küld SZÉKELY FERENC rózsakertészete Budapest, III., Vörösvári u. 18. (2007) Kapos vár-környéki kerületeinkben gyakorlattal rendel­kező bérelszámoló könyvelőt felveszünk. Jelentkezés a Kaposvári Állami Gazdaság központjában. Vak Bottyán u. 1. (3969) gasabb személyi alapbért hat hónapig az új munkahelyén, mint a régin, ha megszakad munkaviszonyának folyama­tossága. Ha például egy köny­velő ezernyolcszáz forintot ke­reset^ az előző munkahelyén, s az új helyen főkönyvelő len­ne kétezer-kétszázhatvan fo­rintos fizetéssel — nem alkal­mazhatják. A fodrászt sem vájárnak, mert ott több a 'fi­zetés. Dr. Zsiga László leszö­gezte, hogy tudatosan hozták kellemetlen helyzetbe a mun­kahelyet változtatókat. Ki­hat a folyamatosság a sza­badságra is. A dolgozó csak akkor jogosult szabadságra, ha már letelt a hatodik hónap­ja az új munkahelyén. Ez a határidő egy év a fegyelmivel elbocsátottaknál, a munkavi­szonyt jogellenesen megszűnte- tőknél. Ha megszűnik a mun­kaviszony, a vállalat a ledol­gozott időre járó letöltetlen szabadságot kifizeti. Amikor a dolgozó a folyamatosságot megszakító módon megy el, levonják többletszabadságát. ÉRDEKES PÉLDÁKKAL vi­lágította meg az előadó, hogy mikor köteles áthelyezni a vállalat a dolgozót. A Munka Törvénykönyve szerint pél­dául akkor, ha a dolgozó egészségét súlyosan veszélyez­teti munkakörének ellátása. Ezt azonban nem szabad hely­telenül értelmezni. Egy bá­nyász vagy egy tbc-osztályon dolgozó ápolónő nem kérheti az áthelyezését csak azért, mert a munkahely egészségre ártalmas. Ha viszont a bá­nyásznak, az ápolónőnek (szi­likózis, mellhártyagyulladás) ártalmas tovább a régi he­lyen dolgozni, a vállalat kö­teles áthelyezni. Helyesen kell értelmezni a nem szakkép­zettségének megfelelő mun­kakörben dolgozó áthelyezé­sét is. Ha egy adminisztrátor elvégezte a tanárképző főisko­lát, és tanítani akar, át kell helyezni. Ha azonban egy technikusi beosztásban dolgo­zó mérnök kéri más vállalat­hoz az áthelyezését, mert ott mérnöki beosztást kapna, a vállalat nem köteles áthelyez­ni. A mérnök ugyanis szakkép­zettségének megfelelő mun­kakörben van. Dr. Zsiga László megállapí­totta, hogy a módosítás élet­belépése óta sokkal szélesebb a fegyelmezés skálája. Ha a dolgozó ismételt figyelmezte­tés ellenére is rosszul végzi a munkáját, a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben csökkenthetik a bérét. Na­gyon fontos azonban, hogy mindenhol meghallgassák a dolgozót a bércsökkentés előtt, írásban értesítsék tizenöt nappal korábban, s ne hajtsák végre a jogerős elbírálásig. Üj rendelkezés, hogy egyévi próbaidőre föl lehet függesz­teni a fegyelmi büntetés vég­rehajtását. A dolgozó kaphat nyereségrészesedést, jutalmat előlegként, ha azonban a pró­baidő lejárta előtt újabb hi­bát követ el, vissza kell fi­zetnie a pénzt. Dr. Zsiga László a kártérítésről, a mun­kaügyi döntőbizottságok föl­építéséről és munkájáról be­szélt még. A RÉSZVEVŐK MEGÉR- DEKLÖDTÉK, hogy beszá­mít-e a katonai idő a folya­matosságba, mennyivel lehet csökkenteni a rosszul dolgozók bérét. Megvonhatják-e például a bakancsot a dolgozótól, s ki a felelős, ha így baleset éri? Mi van akkor, ha a munkaT ügyi döntőbizottság három tag­ja más-más fegyelmi bünte­tés kiszabását javasolja? A minisztérium munkatársa hangsúlyozta, hogy a védőru­hát (bakancs, kötény stb.) nem vonhatják meg a dolgo­zótól, ez csak a munkaruhára vonatkozik. Elképzelhető, hogy valaki ezerhatszáz forintot keres, a bértétel alsó határa ezer forint, s a rossz munka miatt hatszáz forinttal csök­kentik a fizetését. Pr. Zsiga László hangsúlyozta, hogy a munkaügyi döntőbizottságnak igent vagy nemet kell mon­dania, éppen ezért nem for­dulhat elő, hogy egy tag meg­rovást javasol, a másik szi­gorú megrovást, a harmadik elbocsátást. A bizottság ab­I"“« dönt, hogy a vállalatnak van-e igaza vagy a dolgozó­nak. Az előadó felhívta az igazgatók, a jogtanácsosok és az szb-titkárok figyelmét, hogy ismertessék a dolgozók­kal a módosítást, nehogy meg­lepetés érje őket. Szőke Pál, az SZMT vezető titkára hangsúlyozta, hogy tudjanak a dolgozók a ked­vezményekről és a hátrányok­ról is, eszerint döntsenek sa­ját sorsuk felől. Minden fó­rumot föl kell használni a módosítás ismertetésére. A szakszervezet felelősségre von­ja azokat, akik törvénytelen­ségeket követnek el. AZ ANKÉT EREDMÉNYÉT hamarosan lemérheti az SZMT, a TEB és a jogász­szövetség: az üzemekben, a hivatalokban hozott döntések, büntetések törvényessége, megalapozottsága bizonyítja majd, hogy az »ugyanabban csónakban ülők egyformán eveznek-e«. Lajos Géza Önelégültség, parancsolgatás, laza munkafegyelem megvalósulatlan tervek Zárszámadó közgyűlés a karádi Búzakalász Tsz-ben Szőke Pál, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának vezető titkára és Bogó László, a Tabi Járási Pártbi­zottság első titkára is részt vett a karádi Búzakalász Tsz pénteki zárszámadó közgyűlé­sén. A közgyűlés a tagságnak és a vezetőségnek is komoly tanulságokkal szolgált. A tsz elnöke, Kromek Pál arról számolt be, hogy a mun­kaegységenként tervezett 28,16 forint helyett csak 19,40 forin­tot osztanak. A kilencforintos csökkenést így indokolta: — Laza volt a munkafegye­lem, a növényápolásból min­denki kivonta magát. A tagok inkább a részes, a premizált munka után szaladtak Emiatt több százezer forint kár érte a szövetkezetét. Ráadásul ked­vezőtlen volt az időjárás. Hi­bái követett el a vezetőség is, mert elszakadt a tagságtól. Elé­gedettek voltunk a téesz koráb­Érzi a megbecsülést — Tizenkét éves korom óta dolgozom. Mosná jártam a tehetősebb családokhoz, hogy legyen kenyerünk. Nem sok­kal azután, hogy férjhez men­tem, bevonult az uram, majd elesett a fronton. Kisfiam el­tartásáról egyedül kellett gon­doskodnom. Üjra és isimét a mosótekmő... Amikor egyszer kisfiam megbetegedett, hóna­pokig azért kellett a teknő fölött görnyednem, hogy az orvost és a gyógyszert fizetni tudjam. Ki törődött akkor egy mosónővel? Hiszen jófor­mán még emberszámba sem vetek — emlékezik vissza Kovács Józsefné a felszaba­dulás előtti időkre. 1950-ben a vasútnál jelent­kezett munkára. A kaposvári fűtőházhoz került kocsi tisztí­tónak. Az ablakok mosásához, a kocsik takarításához nincs szükség különösebb szakérte­lemre, de itt is elengedhetet­len a munkaszeretet. Régenyi Pál vontatási mű­vezető — ide tartoznak a ko­csitisztítók — elismeréssel szól Kovács Józsefnóről. — 'Tizenöt éve ismerem. Az első perctől kezdve igen lel­kiismeretesen dolgozik. Mun­kájára sohasem volt pa­nasz ... Ezért tették meg öt évvel ezelőtt a kocsitisztítók cso­portvezetőjévé. Húsz társának munkáját irányítja. Nemcsak abból érzi a meg­becsülést, hogy csoportvezető lehet. Néhány évvel ezelőtt a fűtőház szakszervezetének javaslatára a Kaposvárt Me­gyei Bíróságra népi ülnök­nek választották. Ezt a fel­adatát is lelkiismeretesen lát­ta el. A két évvel ezelőtti tisztúj ításkar a fűtőház szak- szervezeti bizottságába ker- rült, nőfelelős lett, a legutób­bi vezetőségválasztáskor pe- di megerősítették tisztségé­ben. A tavalyi vasutasnapon »Érdemes vasutas« kitünte­tést kapott. Mosónő, kocsitisztító, cso­portvezető, bírósági ülnök, szakszervezeti vezető. Egy egyszerű asszony életútja .. . Sz. L. Teához ropogós, finom kekszei, háztartási kekszet Vj kg 8 forint. (5841) bi fejlődésével, azt hittük, most sem lesz semmi baj... Az utóbbi években ugyanis valóban erőteljes fejlődésnek indult a karádi Búzakalász. Gyarapodott a közös vagyon, növekedett a tagság jövedelme annak eredményeként, hogy a vezetőség és a tagság bízva egymásban, megértésben dol­gozott. Tavaly azonban a va- gyón és a jövedelem várt 20— 30 százalékos növekedésével szemben még a tervezett mun­kaegység-értéket sem érték el. Több mint 1 300 000 forint jö­vedelemkieséssel zárták az évet, termésátlaguk messze el­maradt más, hasonló község eredményeitől. A legnagyobb hiba az volt, hogy a vezetőség önelégültté vált, elszakadt a tagságtól. Er­ről beszélt felszólalásában Bo­gó László is. Elmondotta to. vábbá, hogy' a vezetőség — a figyelmeztetések ellenére — a valóságot, a reális lehetősége, két figyelmen kívül hagyva túlzottan derűlátóan állapítot­ta meg a várható jövedelmet, illetve a munkaegység értékét. A felszólalók véleményei, ja­vaslatai azt mutatták, hogy a tagok jól látják a hibákat, s érzik saját felelősségüket is. Harkai József szóvá tette, hogy a felületesség, a nemtörődöm­ség miatt igen sok csirke, puly­ka pusztult el. Javasolta, vá­lasszon a tagság egy bizottsá­got (ez meg is történt) a ház­táji földek felülvizsgálására. Prohászka István arról beszélt, hogy hét-nyolc forinttal többet oszthattak volna munkaegysé­genként, ha szervezettebben dolgoznak, ha jobban kihasz­nálják a gépeket, s ha a vezető­ség egységes. Tóth József, a községi pártbizottság titkára elismerte, hogy nem törődtek a tagok nevelésével. Nagyon megszívlelendő, amit Kispista István javasolt: haladéktala­nul lássanak munkához, hasz­nálják ki a jó időt, a drága gé­peket, mert ebben az évben jóformán még nem is dolgoz­tak, csak szervezgettek. Szőke Pál arra figyelmeztet­te felszólalásában a tsz veze­tőit, hogy nem elég az év vé­gén összegezni a hibák, a ba­jok forrásait. — Szerezzenek érvényt a szövetkezeti demok­ráciának: hallgassa meg a ve­zetőség a tagság ésszerű javas­latait, a tagság pedig hajtsa végre a vezetőség határozatait, utasításait — mondotta. Dr. Verebéig László, a tsz főköny­velője azt kérte a vezetőségtől, hogy szerezzen becsületet a munkaegységnek. A múlt évben a 846 tagból csak ötszáztizenketten vettek részt rendszeresen a közös munkában. Példás munkát végzett Szűcs József; 729 mun­kaegységére | a prémiummal együtt 16 000 forintot kapott. Kovács (A.) Józsefnének vi­szont csak 49 munkaegysége volt, amire 917 forintot fizet­tek neki, viszont a részes, il­letve a premizált munkákért 7013 forintot vett föl a szövet­kezettől. A közgyűlés ismét bizalmat szavazott a nyolc éve elnök­ként dolgozó Kromek Pálnak. Neki és az új vezetőség többi tagjának sokkal határozottab­ban kell dolgoznia ezután. Jól átgondolt, határozott utasítá­sokkal kell vezetni a tsz-t, s következetesen föl kell lépniük a közös vagyon megkárosítói­val, a munkafegyelem lazítói- val szemben. , Szalai László MEG KELL RAGADNI AZ ALKALMAT Megjegyzések egy rendelethez A vállalatvezetők egy ré­sze túladott azokon az anya­gokon, amelyeket már nem használhatott fel. Sok üzem azonban az elfekvő készletek­nek csőik egy kis részétől tu­dott megválni. Sőt akadtak olyan gyárak is, ahol 1964-ben az előző évihez képest növeke­dett a fölösleges készlet. A nem hasznosítható készlete­ket részben azért nem sikerült mindenütt értékesíteni, mert árproblémák akadályozták meg az adásvételt. Ha sikerült is olyan üzemet találni, amely hasznosíthatta volna a fölös­leges anyagokat, az üzletet mégsem lehett megkötni, mert időközben csökkent az áruk, s az elfekvő készlettel rendelke­ző vállalat nagymértékben károsodott volna. A kormány az adásvételnek ezt az akadályát elhárította az útból. A 114/1965. sz. rendelet, amelyet ebben az évben hozott a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal, kimond­ja, hogy az állam megtéríti az elfekvő anyagot értékesítő vál­lalatnak a régi és az új ár kö­zötti különbözetet. Ez év de­cember 31-ig tehát minden, a termelésben föl nem használt anyag veszteség nélkül eladha­tó. (Jövőre már nem lesz ár­engedmény, kamatot kell fi­zetni az elfekvő készlet után.) Megyénkben is ki kell hasz­nálni a rendelet adta lehető­ségeket. Értékesíteni kell a nyolc—tízmillió forint értékű elfekvő anyagot. Minden üzem maga dönti el, hogyan akar túladni hasz- nosíthatatlan készletein. A ko­rábban alkalmazott módszerek az említett rendelet megjelené­se után minden bizonnyal e- redményesebbek lesznek. Vé­leményünk szerint azonban a korábbinál többet kell tenni a fölösleges készletek felszámo­lásáért. Főként a propagandát kellene hatékonyabbá tenni. Jó lenne, ha a vállalatok a sajtóban hirdetnék, milyen fö­lösleges készlettel rendelkez­nek. Érdemes lenne a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei igazgatóságának és más illeté­kes szerveknek a bevonásával többször börzét rendezni. Ezeken mindenki számára elő­nyös üzleteket lehetne kötni. Biztosítani kellene Kaposváron egy olyan helyiséget, amely­ben a vállalatok, állami gazdaságok stb. bemutathatnak elfekvő anyagaikat. Nem biz­tos ugyanis, hogy a cikkszám alapján mindenki el tudja dönteni, hogy a hirdetett kész­let azanos-e azzal az anyaggal, amelyet keres. Az árubemuta­tók és a börzék megszervezését esetleg rá lehetne bízni a MÉH-re vagy a MAGÉV-re. Vállalataink és felügyeleti szerveik, ha keresik, meg is találják a fölösleges anyagok hasznosításának módját. Do csak akkor értékesíthetik el­fekvő készleteiket, ha már most munkához látnak. Helyes lenne, ha a pártszervezetek a következő taggyűléseken fog­lalkoznának a fölösleges kész­letek hasznosításával, megma­gyaráznák. hogy ezek eladása, felhasználása a vállalatnak és a népgazdaságnak egyaránt érdeke. Mozdítsák elő. hogy a termelésben föl nem használt anyagokat mén ebben az év­ben értékesítsék az üzemek vezetői. Szegedi Nándor Fonycdi ,frisseség' (Tudósítónktól.) Az állomással szemben, az ABC- áruház melletti épület falán van egy tábla, rajta a felírás: »A Fo- nyódi JTST sporthíradója.-« Az üveg kitörve a tokból, a megfa­kult deszka arról árulkodik, hogy régóta nem törődik vele gazdája, szerkesztője. A híradó »frissesé­gét-« azok a cikkei bizonyítják leg­inkább, amelyek a fonyódi bajnok­csapat tavalyi mérkőzéseiről tájé­koztatnak. Mellettük megsárgult újságkivágás díszeleg »Fonvód új­ra az első osztályban-« címmel. Néhány cikk pedig már az őszi falevelekkel együtt lehullt. A lonyódi sportkedvelők megér­demelnének egy ízléses, szép ki- áll't^ú és főleg frissen szerkesztett sporthíradót.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom