Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-05 / 54. szám

H!SZÉKEN AZ MSZMP MEGVEIJRI70TTSAGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Keressük a felelősöket! D ivatos kiszólással fűszerezte hozzászólását egy ka­posvári vezető, amikor kirívó és meghökkentő hi­bákról beszélt. A hangsúlyát nem tudom visszaad­ni a »megáll az ész és ácsorog«-nak, azonban anél­kül is sokat mond. Lépten-nyomon hall, tapasztal az ember olyat, hogy ácsorogni kénytelen az esze. Itt van például Lapp Jánosék esete. A vasútnál dolgozó olvasónk lakást ka­pott Kaposváron, a KPM-házban. Ez eddig öröm. Bánat azonban, hogy egy villanyrezsón főzöcskéznek, mert a fő­zőfülkébe nem fér be a tűzhely, s ha beférne is, kémény­nyílás nincs. Ugyanilyen helyzetben van a másik KPM- házban Németh József és családja. Utólag elintézték ugyan, hogy mind a két család kapjon gáztűzhelyet, ez azonban nem csökkenti a felelősséget. Az a bökkenő azonban, hogy kiét?! Kertész János, a KPM Közúti Üzemi Vállalatának igaz­gatója arra hivatkozott: Lappék tudták, hogy garzonlakás­ba mennek, mégis elfogadták. Nyilván elfogadta volna más is, s a főzés ugyanolyan gond. A Beruházási Iroda szerint a típusterven nem szabad változtatni, az pedig tizenkét két­szobás és egy garzonlakást ír elő. Hogy az utóbbira — is­merve a lakáshelyzetet — vajmi kevés szükség van, ezt előre tudhatta volna a beruházó és az építtető. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az elosztás volt a rossz. Ha olyan család kapja, amelyik rögtön vesz egy villanytűzhelyet — a bekötésről gondoskodtak —, nincs panasz, utánjárás. Erre már kicsúszik az ember száján, hogy megáll az ész... Miért építünk garzonlakást, amikor elsősorban a rá­szoruló családokat kívánjuk otthonhoz juttatni?! Ilyenkor az igényekhez kellene igazítani a terveket. Mit szóljon az ember, amikor egy új művelődési otthon kéményét ledönti az erősebb szél, az új iskola mennyezete omladozik, a női cipő talpa első nap leválik, a rajztábla hullámosán kerül ki a gyárból, a csurgói ktsz egy éve »ja­vítja-“ a berzencei tsz televíziókészülékét, mert nem kap anyagot hozzá stb. S ezek még csak az apróbb hibák, hol van még a — több fórumon elmondott — taszári ferde víz­torony, az összeomlott bárdudvarnoki' istálló stb. A felelőt­len munka felelősök után kiált a közvéleménnyel együtt. A megyében élő emberek véleményét tükrözik a tavaly meg az idén kapott levelek. Szabó János ktsz-tág megbírál­ta a múlt évben a Valaki ráfizet című cikket, mert nem kö­vetelte, hogy a hiba elkövetőjét személy szerint vonják fe­lelősségre, vele fizettessék meg a tsz-nek okozott kárt. Erre az egy levélre hivatkozom — noha többre is lehetne —, mert pontosan kifejezi a közvéleményt. Senki se varrhassa a népgazdaság nyakába a trehánysága, nemtörődömsége, fe­lelőtlensége, hozzá nem értése miatt bekövetkezett kárt. Fi­zesse csak meg a »büntetést« a ledőlő kéményért, az omló mennyezetért, a hepehupás rajztábláért és egyébért. Amíg nem a saját zsebére megy a játék, némely felelőtlen mun­kás, vezető nem sokat törődik vele, hogy milyen terméket, munkát ad ki a keze alól. V élemények, felszólalások, levelek bizonyítják, hogy megvolt a talaja a Munka Törvénykönyve módosí­tásának. Az év első napjától hatékony felelősségre vonás lépett életbe a társadalmi tulajdon védelmé­re, a minőségi követelmények érvényesítésére. Ha a dolgozó súlyosan megsérti a foglalkozási szabályokat, a gyártást, a műszaki átvételt szabályozó előírásokat, s ez okozza a kárt, havi átlagkeresetének ötven százaléka erejéig felelős. A ve­zető állású^ a felelős beosztású dolgozó hatheti átlagkeresete erejéig felel, ha elmulasztja az ellenőrzést, nem látja el munkakörét, nem érvényesíti kártérítési felelősségét. Ez az intézkedés a minőség javításának, a társadalmi tulajdon vé­delmének egyik eszköze lehet, ha következetesen és határo­zottan alkalmazzák. Senki sem kenheti el a hibákat, senki sem jófiúskodhat a népgazdaság kárára. Ha az igazgató nem kötelezi kártérítésre a rossz árut készítő munkásokat, akkor őt vonják felelősségre. Ahogy mondani szokták, régen megérett a helyzet, hogy módosítsák a kártérítéssel foglalkozó paragrafust. A kárté­rítés új rendszere helyes, fizessenek a selejtgyártók, a téves intézkedést kiadók. Sík István marcali tanár azt írta a szerkesztőségnek: »Ha valaha beszélhettünk róla, hogy a munka a jólét és a boldogság alapja és forrása, ma itt a legfőbb ideje, hogy ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is érte/« Ügy van, tegyünk érte mindnyájan, ne engedjük, hogy bárki kisebbíthesse a felelősségét, ha kárt okoz. Lajos Géza Több mint tizennégymillió forint a tahi járás tsz-einek építkezéseire (Tudósítónktól.) Bábonymegyeren, Somogy- ineggyesen. Törökkoppányban, Zalán és még néhány községben nem készültek ?1 a múlt évre tervezett étesítmények, mert hiány­zott az épületanyag vagy az építési kapacitás, de helyen- <ént a tsz-vezetők sem tettek meg mindent az építkezések idejében való befejezéséért. Az áthúzódó — 1 800 000 fo­rint értékű — munkákkal együtt 14 188 000 forintot for­dítanak építkezésre az idén a járás termelőszövetkezetei. Te­rién- és növendékmarha-istál- Ók, sertéshizlaldák és -fiazta- tók, juhhodályok, borjúneve- lők, gépszínek, szénaszárítók épülnek. Növekszik a fúrt és az ásott kutak száma. Gamá- son csaknem félmillió forint­ból gyümölcstároló készül, s százezer forint értékű közmű­vesítést is végeznek. Ezekről a feladatokról ta­nácskozott legutóbb a járási tanács végrehajtó bizottsága. Megállapították, hogy a tenni­valók a termelőszövetkezeti vezetők, a tervezők és a kivi­telezők összehangoltabb mun­káját követeli meg. A hitelek megnyitása, az anyagok beszerzése és szállítá­sa már megkezdődött. Az épít­kezések jobb megszervezésére és lebonyolítására tsz-közi építő társulást alakítanak a já­rásban. Mintegy négymillió fo­rint értékű munka vár a tár­sulásra ebben az évben. A leg­utóbbi vb-határozat szerint a községi tanácsok vezetőinek az eddiginél több segítséget kell nyújtaniuk a termelőszövetke­zetek építkezéseihez, a terve­zett létesítmények mielőbbi el­készítéséhez. Könnyelműség! Egy tizenöt éves fiú és há­rom csomag egy billegő ke­rékpáron. Boda János, a Sió­foki Építőipari Ktsz dolgo­zója utasította B. Gábor kár­pitostanulót, hogy a csomar- gokat vigye Balatonkilitlbe. A megrakott kerékpárral a gyereknek végig kellett bi­cikliznie Siófok forgalmas utcáján, közben autók, mo­torok tucatjai előzték meg. Könnyen elgázolhatták vol­nál Anekdoták szenvedő hőse, legendáknak beillő történetek szereplője volt a múltban a rászedett ember. Szélhámo­sok, ügyeskedő ügynökök él­tek vissza tájékozatlanságá­val, csalták ki pénzét, sóztak nyakába értéktelen holmit. Mint társadalmi jelenség ez már a múlté, de mint egyedi esettel, sajnos, még manap­ság is találkozunk. Előfordul, hogy »ügyeskedők« lóvá tesz­nek hiszékeny embereket, bu­sás tandíjat fizettetve velük naivitásukért. A rendőrség a közelmúltban leplezte le »nopperek«, lelkiismeretlen ügynökök hálózatát, akik a fő­városba bútorvásárlásra érke­ző falusiakat a méregdrága kisiparoshoz irányították. Az ügynök százalékot kapott, a kisiparos jó áron túladott ós­di bútorain, csak a vevő járt rosszul... Kettőn áll a vásár — rit­kán gondolunk arra. amikor a rendőrségi krónikában ha­sonló ügyet olvasunk. Házas­ságszédelgő, és aJcik hittek neki; üzletember, aki mindent megszerez, s akik előleget ad­tak neki; üzenetet hozó jó­asszony, s aki egyedül hagyta a lakásban — elválasztható lan. A szélhámos csak akk élhet meg, ha vannak, ak"' hagyják magukat rászedni! »Csomagban kaptam« — mondja az új módi kofaasr.- szony, s busás felárral elad­ja azt, amit az állami üzlet­ben vásárolt. »Prima minő­ség!« — állítja az álkisiparos, s elsózza a ragyogóra kikent- kifent, szúette bútort. »Meg­lesz az esküvő!« — így a há­zasságszédelgő, csak éppen útiköltséget kér meg kölcsönt, mivel nem létező saját pén­zét éppen ház, telek stb. vá­sárlásába fektette ... Hiszünk nekik? Előfordul! Sokszor bizony nem teszünk különbséget bizalom és okta­lan hiszékenység között, nem mérjük meg az embert, őszin­tén szól-e, hihetünk-e neki. Az áldozatok, a rászedettek aztán legtöbbször csak a bí­róságon jönnek rá, kiben biz tak meg, kinek a szavát hit­ték. Legyünk bizalommal egy­máshoz, de ne legyünk hi­székenyek. Más kárán tanul az okos! M. O. Idejében kapják a műtrágyát a tsz-ek Az idén felhasználandó több több mint fele már az ősszel mint 6500 vagonnyi műtrágyá­nak egy része megérkezett me­gyénk termelőszövetkezetei­be. Jelentős részét még az első negyedévben felhasználják fej- trágyázásra és a tavasziak alá alaptrágyaként Klausz Róbert, az AGROKER osztályvezetője elmondta, hogy a kálisó kivé­telével az előszállításokkal együtt 3823 vagon műtrágya érkezett meg eddig. Ennek Megyénk valamennyi ktsz-e fizet nyereségrészesedést (Tudósítónktól.) Jól gazdálkodtak tavaly a megye ktsz-ei: több iránt 17 000 000 forint nyereségre tet­tek szert az előző évi tizenkét­millióval szemben. Első ízben fordul elő, hogy minden ktsz oszt nyereségrészesedést. Át­lag háromheti fizetésnek meg­felelő összeget kapnak kézhez a ktsz-tagok, összesen 4,4 mil­lióforintot. A legtöbbet a Ta­bi Építő Szolgáltató Ktsz, va­lamint a Siófoki Építőipari Ktsz fizeti. Mindkét szövetke­zetben egyhavi fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedést kapnak a dolgozók. Az utóbbi ktsz-ben 420 000 forintot osz­tanak ki. Hasonlóan szép ösz- szeghez jutnak a Csurgói Nap ­sugár Vegyesipari Ktsz dolgo­a közös gazdaságokba került A tsz-ek a téli tárolásért má zsánként egy forint költségté­rítést kaptak. A termelőszövetkezetek az első negyedévre Í800 vagon nitrogénműtrágya felhasználá­sára kaptak keretet, de ennél csaknem háromszáz vagonnal több jött. A foszfortartalmú műtrágyákból már a második negyedévi keretből is érkezett 200 vagon. A 92 vagon kálisó még nincs itt — ezt a Német Demokratikus Köztársaságból kapjuk —, de valószínű, hogy e hónap végére ebből is ren­delkezésre áll a szükséges mennyiség. A műtrágyaellátás most jó­val kedvezőbb, mint egy évvel ezelőtt volt. Jelenleg akkora készlet vár felhasználásra ter­melőszövetkezeteinkben, mint tavaly március végén. A kellő időben megkapott műtrágyát azonnal kiszórhatják, ezzel is fokozhatják a növénytermesz­tés hozamait. T udnivalók a ragadós száj- és körömfájásról Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás az elmúlt tíz évben csak szórványosan fordult elő. A betegséget a fér. főzött helyek állatállományá­nak hatósági rendelkezésre történő leölésével vagy a fer­tőzött állomány zárlat alá he­lyezésével minden esetben si­keresen föl lehetett számolni. A múlt évben több közép-eu­rópai országban járványos jel­leggel lépett föl a ragadós száj- és körömfájás. A nagy arányú idegenforgalommal a betegséget Magyarországra is behurcolták. Az ország több megyéje fertőződött, és a be- tegség egyes községekben jár­ványos jelleget öltött. Az or­szág fogékony állatállományá­nak a betegségtől való megvé­dése érdekében szükséges meg. ismerni a betegség természetét és az ellene való védekezés módozatait. A ragadós száj- és köröm­fájás bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbeteg­ség, melyet vírus idéz elő. Kü­lönös sajátossága a ragály­anyagnak a rendkívül nagy ra­gályokozó képesség. Ezzel ma­gyarázható a betegség rendkí­vül gyors terjedése, és ez ne­hezíti meg az ellene való vé­dekezést. A ragályanyag a lú­gos fertőtlenítőanyagok és a hő hatására aránylag könnyen megsemmisül. A betegség ragályanyagát a beteg állatokon kívül legin­kább az ezekkel közvetlenül vagy közvetve érintkezésben volt személyek és tárgyak köz­vetítik, az állati nyerstermé­kek közül a tej és a friss hús, valamint az ezek szállítására használt edények (tejeskanna) és göngyölegek. Terjesztheti a betegséget a fertőzött helyről származó takarmány is — kü­lönösen a szálas takarmány —, valamint az abraktakarmá­nyok szállítására használt zsá­kok forgalma is. A betegség megelőzése és el­terjedésének megakadályozása végett éppen ezért rendkívül fontos a betegség mielőbbi föl. ismerése és bejelentése, a fer­tőzött községekben pedig az állatok és az állati nyers ter­mékek forgalmának, valamint a személyforgalomnak korláto­zása és állategészségügyi el­lenőrzése A betegség behurco- lásának megakadályozása ér­dekében a gazdaságok az újon­nan beszerzett és máshonnan érkezett állatokat meglevő ál­lata* k közé csak harminc na­pig tartó előzetes elkülönítés és megfigyelés eltelte után ál­lítsák be. Az állatgondozókon és az állattelepen foglalkoz­tatott dolgozókon kívül az ál­lattelepekre más személyeket ne engedjenek be. Az állatte­lepeken alkalmazott dolgozó­kat lássák el munkaruhával és lábbelivel, amit csak a telepen belül viseljenek. Hztositsa- nak az állattelepen dolgozók részére megfelelő öltöző- és mosdóhelyet. Az egyéni állat­tartók se engedjenek be ud­varaikba idegeneket. Mind a saját, mind pedig hozzátarto­zóik kijárását, utazását, láto­gatását a legszükségesebb mér. tékre korlátozzák. Állataikhoz csak tisztára mosott kézzel és fertőtlenített lábbelivel men­jenek. A ragadós száj- ás körömfá­jás a kérődző állatok (szarvas, marha, bivaly, juh, kecske) és a sertés fertőző betegsége. Megbetegedhetnek a vadon élő kérődző állatok és a vaddisz­nók is. A ragadós száj- és köröm­fájás tünetei az egyes, a be­tegség iránt fogékony állatfa­joknál különbözőek lehetnek. Az állatok lázasak, a szájban (sertéseken a túrókarimán is), a lábvégeken és esetlég a tő- gyön hólyagok keletkeznek. A szájbeli hólyagok szarvasmar. hán diónagyságúak, sőt na­gyobbak is lehetnek, és csak­hamar felfakadnak, helyükön élénkvörös, kerek, cafatolt szélű sebek tűnnek elő. Az ál­latok nem esznek, csámcsog­nak, és nyáluk folyik. Juhon és kecskén a szájbeli hólyagok alig lencsényiek, ezeknél csám- csogás és nyálfolyás nem mu­tatkozik. A lábvégen a hólyagok a pártaszélen, a körmök között, valamint a fattyúkörmök tá­jékán keletkeznek. A beteg ál­latok sántítanak, és sokat fe- küsznek. A juhoknál, kecskéknél és sertéseknél sokszor csak a lábvégek betegednek meg, a szájban nem mutatkoznak hó­lyagok. Az állattartó, aki állatán a ragadós száj- és körömfájás tü­neteit észleli, azonnal jelentse a községi tanácsnak vagy a községi állatorvosnak. A betegség észlelése után az udvart ne hagyja el, a beje­lentéssel olyan valakit bízzon meg, aki a beteg állat gondo­zásánál, etetésénél nem műkö­dött közre. A betegség leküzdését a to­vábbiakban a tanácsok irá­nyítják. (MTI) Anekdoták híres emberekről Robert Bunsennak, a nagy német vegyésznek egy társa­ságban szomszédnője azon sajnálkozott, hogy nem szü­letett gyermeke. Bunsen, aki gondolataiba mélyedt, nem igen figyelt oda, és szórako­zott udvariassággal kérdez­te: — De az ön édesanyjának voltak gyermekei? — Nem értem — felelte csodálkozva a nő. — Mit nem ért? Meglehet, hogy az ön családjában örök­lődő baj, hogy nincsenek gyermekek. * * * Christian Lichtenberg fi­lozófust egy kellemetlen alak megkérdezte, meg tudná-e neki magyarázni, mi a kü­lönbség az idő és az örökké­valóság között. — Sajnos, ez lehetetlen. Ha tudnék is időt szakítani magamnak rá, hogy mindezt megmagyarázzam, egy örök­kévalóság kellene hozzá, hogy megértse. * * * Küppers vegyész fiatalko­rában cukrász akart lenni, később választotta csak hi­vatását. Max Planck, a nagy tudós egyszer célzást tett erre, és azt ajánlotta neki, hogy ezzel a címmel írja meg emlékiratait: A tortától a re- tortáig. * * * Egy elbizakodott, de Ifis tehetségű író füstkarikákat eregetve ezt mondta Ber­nard Shaw-nak: — Húszéves koromban az orvos eltiltott a dohányzás­tól arra hivatkozva, hogy ér­telmi képességem kárát vall­ja majd a dohányzásnak. — És miért nem követte az orvos tanácsát? — kér­dezte Shaw. * * * Rudyard Kipling egy íz­ben áldozatul esett egy is­meretlen álköltőnek, aki egy nagy folyóirat szerkesztősé­gének rossz verset adott el, amely alatt Kipling neve állt — Miért közölték ezt a szemetet? — kérdezte szem­rehányással a szerkesztőtől —, hiszen ez silány munka. — Nekem is ez a vélemé­nyem — szabadkozott a szerkesztő —, de azt hittem, hogy ön írta. » * * Egy vasúti fülkében egye' len utas terpeszkedett e jóllehet a vonaton nagy v:" a zsúfoltság. Mark Twain rí akarta az egyik helyet fo» lálni, erre ac utas vele szem ben így szólt: — Foglaljon helyet, de f gyelmeztetem, hogy dift riám és vörhenyem van. — Nem tesz semmit - mondta hidegvérrel az ír miközben kényelmesen h' lyet foglalt —, úgyis az vök a szándékom, hogy az els alagútnál kiugróm a vonn' bál. Somogyi Nép'ati Az MSZMP Somogy tneeyei bizottsága es a <omoci nézve Tanár* lapja. Főszerkesztő: WIRTB LAJOS. Szerkesztőbe? Kaposvár. Latinka Sándor n ». 'Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kapos» ár Latinka s u. E. Telefon 15 iw Felelős kiadó: Szabó GAhoi Beküldött kéziratot nem rtr/Mi.w meg. és nem adunk vissza f erjeszti? a Magyar Posta. Rio fizethető a helyi posta hr vata lot: n- és postáskézbesitöknél. Előfizetést díj egy hónapra 12 • index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomda Ipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, L^tinka Sándor utca

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom