Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-30 / 75. szám
Kedd, 1965. március 30, 3 SOMOGYI NÉPLAP Évenként növekszik a kertészet jövedelme az öreglaki tsz-ken Évről évre több bevételt ad a kertészet az öreglaki termelőszövetkezetben. A növekvő eredményt látva mind nagyabb területen termelnek zöldségféléket. 1959-ben mindössze húsz holdon kertészkedtek, de már akkor is átlag tizenhétezer forintot hozott egy-egy hold Egy évvel később megkétszerezték a kertészet területét, és a bevétel átlaga ezer forinttá' gyarapodott. 196Kben már öt- venholdas, az utóbbi három évben hetvenholdas volt a kertészetük. Tavaly a bevétel megközelítette a huszonnégyezer forintot holdanként, a tiszta jövedelem pedig átlagosan elérte a hatezer forintot. Hegedűs Lajos tsz-elnök elmondta, mindenekelőtt arra törekszenek, hogy hozzáértő emberek dolgozzanak a kertészetben. Főkertészükre például nemcsak a termelés irányításában, hanem a termeltetőkkel való tárgyalásban, az * áruk minősítésében, átadásában is számítani lehet Annak idején a fiatalok foglalkoztatására létesítettek kertészetet a gazdaságban. Helyes volt az elgondolás. A példa azt mutatja, hogy kifizetődő a kertészkedés, ha jó kezekben van. Öreglakon fontos üzemágként kezelik a zöldségtermesztést a melegágyak készítésétől a jó termőtalajon keresztül az áruk osztályozásáig, értékesítéséig. Azon fáradoznak, hogy minél előbb adhassanak árut a fogyasztóknak, hiszen a primőrök átvételi ára mindig magasabb, mint amit később adnak el. Kápcsztapalántá'k egy része már a mezőn vária a kedvező időjárást, s a melegágyakban virágzik a paprika. Ezek termése már az idén gva»-r>">ft- ja az öreglaki szövetkezeti gazdák jövedelmét. Kaparások az anyagkart önökön Laza a bizonylati fegyelem NEB-vizsgálat az Épületszakipari Vállalat siófoki kirendeltségén | Tanuló ka adlak [ (Tudósítónktól.) Több mint százhúszat) vettek részt Ka rá dón az időszerű politikai kérdésekkel foglalkozó téli tanfolvaniokon a gépállomáson, az erdészetben, a termelőszövetkezetben és a községi pártalapszer- vezetben. — A rövidesen befejeződő oktatásnak nagy sikere volt — mondotta Tóth József községi párt- titkár. — A propagandisták jól felkészültek az előadásokra, a hallgatók többsége rendszeresen részt vett a témák megvitatásában. Főként a gépállomásiak voltak aktívak. Az időszerű kérdések tanfolyamán kívül marxizmus—leninizmus középfokú oktatás is indult. A tizennyolc hallgató közül tizennégyen tettek sikeres vizsgát a félévkor. KISZ-oktatásban negyvenöt fiatal vett részt a télen. A szakmai oktatások közül említést érdemel a harminchat termelőszövetkezeti asszony részvételével indult tanfolyam, amely a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségével és a háztáji gazdaságok szerepével foglalkozott. Tíz felnőtt már második éve németül tanul a helybeli nyelv- tanfolj'amon. Középiskolába több mint tízen járnak, az általános iskola utolsó két osztályának anyagából 46 dolgozó vizsgázott. Még többen is tanulnának a faluban, ha a gazdasági vezetők az eddiginél nagyobb segítséget nyújtanának ahhoz, hogy a különféle oktatásra jelentkezettek rendszeresen részt vehessenek a foglalkozásokon. NYOLCVAN ÓRA MIT AJÄNLHAT FEL a párttitkár hazánk felszabadulásának huszadik évfordulójára, ha terv- és statisztikai előadó? Természetesen számokat. Szanyi János, a Gyógyszertári Központ párt- szervezetének titkára kidolgozta a patikák anyagnormáit. összesen nyolcvan órát töltött az íróasztalnál. A takarítónő hajnalban, késő este is a szobájában találta: ült és számolt. Áttanulmányozta a tavalyi számlákat, kigyűjtötte, rendszerezte, melyik gyógyszertár mennyit költött nyomtatványra, irodaszerre, tisztítóanyagra, fogyótextíliára, postára, villanyra, fűtésre. E szerint határozta meg, hol, mennyit költhetnek az idén üzemeltetési anyagokra. A gyakorlat bizonyítja, hogy nem volt fölösleges ez a munka. A gyógyszerészek megelégedéssel fogadták, hogy anyagnorma alapján gazdálkodhatnak. Ha e szerint bonyolítják le az idei nagyobb forgalmat, javul a vállalat eredménye. Szanyi János húsz gyógyszertárban személyesen ellenőrizte, jók-e, reálisak-e a számítások. NEMRÉGIBEN Kaposváron járt a Veszprém megyei Gyógyszertári Központ igazgatója, fölkeltette érdeklődését az anyagnorma, kért róla egy másolatot. — Kardot cserélünk — mondja a párttitkár. — ök meg elküldik a nyomtatványok szabvány szerinti kidolgozását. A szekszárdiak Faluhelyi Jánosnétól, a központ gyógyszergazdálkodási vezetőjétől hallottak róla a múltkor egy országos értekezleten. Azt üzenték a párttitkárnak, hogy róluk se feledkezzen el, küldjön belőle. — Tavaly tájékoztatót állítottam össze április 4-re a gyógyszertárak gazdasági ügyviteléről. Hat megye kért belőle, a minisztérium is egyetértett a benne lefektetett elvekkel... Talán még any- nyit, hogy »Kiváló dolgozói- jelvénnyel tüntettek ki érte. Szanyi János az államosítás óta dolgozik a vállalatnál, az iskolapadból került ide könyvelőnek tizenöt évvel ezelőtt. Nyolc éve párttilkár, azonkívül munkásőr, népi ellenőr. Fiatal ember, harmincöt éves. Panaszkodik, hogy még többre futná az erejéből, csak kevés az ideje. A számokkal teleírt papírok közül kikeres egyet, fölemeli : — Nézze, ezek az asszony számai... Ö is segített nekem. Nem szólt érte, hogy minden este az irodámban ülök. (Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a felesége megmosta a fejét, mert keveset foglalkozik az utóbbi időben a nyolcadikos Évával, a negyedikes Attilával és a harmadikos Ildikóval.) TAVALY tehergépkocsit kapott a vállalat. A múlt év végén többször szóba került, hogy nincs kihasználva a A TAVASZI ÁRPA ALÁ SZÓRJÁK A MŰTRÁGYÁT kocsi, tíz gyógyszertárba még mindig az AKÖV szállítja a gyógyszert. A párttitkár nekifeküdt, s kidolgozott egy pontos szállítási tervet. Megjelölte az útirányt, a menetidőt, a várakozási és a rakodáKözérdekű bejelentés alapján vizsgálatot tartott a Siófoki Járási Népi Ellenőrzési Bizottság a Somogy megyei Épületszakipari Szolgáltató és Betonipari Vállalat siófoki ki- rendeltségén. A bejelentésben leírtak nem feleltek meg a valóságnak, a népi ellenőrök azonban nem dolgoztak hiába: igen érdekes adatokra bukkantak vizsgálódásaik közben. Fölfigyeltek arra, hogy a raktáros az anyagkartonokat nem a munkahelyén, hanem a lakásán vezeti. Kiderült az is, hogy a kartonokon durva javítások, kaparások találhatók. Mindez lehetőséget nyújt a visszaélésre. Hiba az is, hogy a vállalat központja az 1964 decemberében megtartott leltározás eredményét még március elején sem közölte a kirendeltséggel, így nem lehetett tudni sem a raktárkészletet, sem az indítókészletet. Feltűnt a népi ellenőröknek az is, hogy a magánosoknak végezhető munkák jelentős részét a vállalat dolgozói vették igénybe. Mindez nem volna baj, hiszen a vállalat dolgozóinak lakásában is akadhat javítanivaló. Az azonban már feltűnő, hogy a szúrópróbaszerűen kiemelt számlák között igen sok olyan akadt, amelyen kevesebbet számoltak el a kelletténél, -vagyis a vállalat megkárosodott. A NEB följegyzésben szólította fel a vállalat igazgatóját, hogy szüntesse meg a hibákat. „Ajándék44 facsemeték parkosításhoz KRESZ-vetélkedők a Balaton mellett A Hazafias Népfront belvárosi bizottságának terveiből a kéthelyi Aranykalász Tsz Tüske-brigádjának tagjai. Holdanként három mázsa műtrágyát szórnak ki. ZÖRÖG Ä SZEKÉR... Társadalmi erővel tovább szépül Kaposvár az idén: folytatódik a tavaly indított »Virágos Kaposvárért«-mozgalom, különös tekintettel a környékek parkosítására. Az erdészet ingyen adja a szükséges facsemetéket, a parkosítási terveket pedig hét mérnök készítette el társadalmi munkában. Ezenkívül még nagyon gazdag programot állított össze a Hazafias Népfront belvárosi bizottsága az idei évre. Dr. Csapiáros Imre, a bizottság elnöke elmondta, hogy nagyobb gondot kívánnak fordítani a fiatalsággal való foglalkozásra. A KISZ-akadémiákon olyan témát vetnek föl, ami bizonyára érdekli a fiatalokat, s amellett korszerű, nevelő hatású. (ízlés, illem, szerelem, házasság stb.) Nem feledkeznek meg a még fiatalabbakról sem. Az általános iskolások számára KRESZ- vetélkedőket akarnak rendezni. Az utolsó forduló részvevői egy balatoni autós kiránduláson mérhetik össze erejüket, s dönthetik el, hogy ki ismeri közülük legjobban a közlekedési szabályokat. Az idén tovább bővítik a tisztasági mozgalmat városunkban. Ennek keretében hamarosan munkába állnak az igazolvánnyal ellátott társadalmi ellenőrök. Egyenletesen csattog a lovak patája. Ha valami jármű meglel meLlettük, idegesen felkapják fejüket, ilyenkor szorosabbra kell fogni a gyeplőt... Az útmenti fák még csupaszok, de a rügyek már duzzadt-kövé- rek. — Nem fázik? Van ám itt hátul egy tiszta pokróc! — Köszönöm, nem fázom. A nap vakítóan csillantja meg magát egy közeledő autó üvegén, villanásnyi táncot jár. Aztán megcsúszik a sima üveglapon, és eltűnik ... — Arra, ott bent dolgoznak az asszonyok. Műtrágyát szórnak. Az ember soikszor elcsodálkozik azon, hogy mit tud ez a szer művelni. Látja, hogy mennyire él, milyen szép ez a vetés itt az út mellett? Pedig először de el voltunk keseredNE KÉSLEKEDJEN! Autó- (CASCO-) biztosítás nélkül ne üljön kocsijába! A CASCO biztosítás anyagi biztonságot nyújt balesetből származó autótörés, tűz, villámcsapás, robbanás, lopás, rablás károkra. Kiterjed a vezető és a bennülök balesetére is. Felvilágosítást nyújtanak az Állami biztosító járási és városi fiókjai. (4012) ve! Alig látszott valami. Aztán megkapta a műtrágyát, rájött egy kis eső, aztán mintha csoda történt volna vele. — Igen. Megkezdődött most magának is a sok utazás, jövés-menés ... — Ajaj! A nyáron nemegyszer ötven-hatvan kilométert is megtettünk egy nap. Hiába, nagy, széles a határ. A mi elnökünk és az agronómusunk meg inkább napjában kétszer fölkeresi az embereket, mint egyszer se..: — És a lovak? Bírják? — Hát az úgy volt, hogy először kiválasztottunk két helybelit. Egy-két hónap múlva kidőltek ... Biciklivel járt az elnök meg az agronómus. Hát azt meg nem lehet, kérem! Ilyen utakon! Vettünk másik lovakat, azok se voltak jók. Akkor a ménesből hoztunk. Mennek ezek; ötverj kilométert meg se éreznek. Csak hát úgy van, hogy az emberek nemigen akarják megérteni, hogy minek. Elég furcsák sokszor. Mérgesen legyint az ostorral, megigazítja a sapkáját. — Pszt! Nyugodtan, te!.. Tudja, ha valaki, akkor én látom, mit dolgozik ez a két ember. Azt mondom, ha tízszer annyi fizetést adnának, akkor se lennék elnök. Nem én! Áh! Parádés kocsis voltam én régen. Jó is lett volna, ha az intéző valamit elrendel, s nem csinálják meg! — No, igen. Az más világ volt... — Más. Nem is azért mondom. Az ördög se kívánja visz- sza. Éppen eleget nyomorogtunk. De azért higgye el, némelyik ember sokat megenged magának. Csak nyelek néha, mikor hallom: »Nem megyek, mert elutazom! Nem érek rá, más dolgom van! Megy a ros- seb a gép után...« Hát így nem lehet csinálni! Persze nem azért mondom, mert nálunk megkészül minden. De egyáltalán nem szabadna előfordulni ilyennek... — Hallottam, hogy tava Ív ősztől szigorúbban veszik, ha valaki igazolatlanul mulaszt. — Ügy is kell. Nem jó az, ami már egypárszor előfordult. Ha éppen nem volt ott ember, az elnök vagy az agronómus maga fogott a munkához ... Nem megoldás ez, kérem! Példa, példa, rendben van. De hát nekik más a dolguk, az meg ilyenkor elmarad. Kevesen látják azt, hogy ezek mit dolgoznak, meg mennyi a gondjuk. A múltkor is jön hozzám az agronómus: »Na, Gyuri bácsi, mikor indulunk reggel?« »Amikor akarja, befogok.« »Hát akkor induljunk négykor.« Na, te deres, mit ficánkolsz? Messze van még az este, elfáradhatsz addig! — Hát, igen. Maga sokat lát, sokat hall, hiszen kora tavasztól, amíg lehet menni, mindig velük van ... — Így bizony. Nem is cserélném el a gyeplőt az ő tisztükért. Csak sokan nem hiszik el még a falubeliek közül se. De csak próbálnák meg! Én már sokszor alig állom meg szó nélkül, de ezek olyan türelmesek, olyan nyugodtak! Sokszor azt gondolom magamban, nem is érdemli meg ez az ember, hogy ilyen szépen beszéljenek vele... Zörög a szekér. Ütemesen csattognak a lovak patái. A fák ágai még csupaszok, de ott, túl a szántáson szemet pihentetően zöldell a vetés ... — ... Hogyan értél haza? — »Kétlóerős« kocsival jöttem. Kellemes volt. Elbeszélgettünk Gyuri bácsival... Vörös Márta si időt. Amióta terv szerint fuvaroz a gépkocsi, megtakarítják az AKÖV-nek fizetett összeget. Az előirt kétszázhatvanöt órát sem kell túllépniük azóta. — Tudja, a szám, az tükör, mindent megmutat.., Én nagyon szeretem őket — mondja Szanyi János. — Volt moziban mostanában? — Egyszer. — Színházban? — Ugyancsak. Kiderül, hogy televíziót is ritkán nézett, könyvet is inkább szórakoztatót olvasott, az újságokat csak az ágyban futotta át. A PARTTITKAR a számok embere. Nyolcvan órát töltött az íróasztala mellett, poros számlákat, csomagolójegyeket bújt, számoszlopokat rótt egymás alá. Ha ezt az időt színházra, mozira, olvasásra fordítja, negyven filmet, húsz színdarabot nézhetett volna meg, tíz könyvet olvashatott volna el. A párttitkár azonban számokat ajánlott fel hazánk felszabadulásának huszadik évfordulójára a »rendes beosztással járó munka elvégzése mellett«, s ezt a vállalását becsülettel teljesítette. Lajos Géza Általános rendezési terv készült Csurgón (Tudósítónktól.) Elkészült Csurgón az úgynevezett kertvárosi rész házhelyrendezési terve. Az új tömböt — amely a község középpontjának keleti részén húzódik — két, a központból induló utcáról és egy gyalogosforgalmat lebonyolító útról lehet majd megközelíteni. A több száz családi ház építésére alkamas telek mellett lesz hely emeletes lakóházaknak is. Kijelölték a tervezők a mezőgazdasági technikum, az óvoda, a bölcsőde, a tisztasági fürdő és a piac helyét is. Otthont kap ezen a környéken egy szolgáltatórészleg, valamint egy csemege- és egy vegyesbolt. A gyermekeknek játszótérről, a gépkocsivezetőknek pedig parkolóhelyekről gondoskodtak. Központi garázs is épül. Érdekessége a tervnek, hogy a lakóházak között csak sétálóutca lesz, a járműforgalmat másfelé terelik.
