Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-30 / 75. szám

Kedd, 1965. március 30, 3 SOMOGYI NÉPLAP Évenként növekszik a kertészet jövedelme az öreglaki tsz-ken Évről évre több bevételt ad a kertészet az öreglaki terme­lőszövetkezetben. A növekvő eredményt látva mind nagyabb területen termelnek zöldségfé­léket. 1959-ben mindössze húsz holdon kertészkedtek, de már akkor is átlag tizenhétezer fo­rintot hozott egy-egy hold Egy évvel később megkétsze­rezték a kertészet területét, és a bevétel átlaga ezer forinttá' gyarapodott. 196Kben már öt- venholdas, az utóbbi három évben hetvenholdas volt a kertészetük. Tavaly a bevétel megközelítette a huszonnégy­ezer forintot holdanként, a tiszta jövedelem pedig átlago­san elérte a hatezer forintot. Hegedűs Lajos tsz-elnök el­mondta, mindenekelőtt arra törekszenek, hogy hozzáértő emberek dolgozzanak a kerté­szetben. Főkertészükre például nemcsak a termelés irányításá­ban, hanem a termeltetőkkel való tárgyalásban, az * áruk minősítésében, átadásában is számítani lehet Annak idején a fiatalok foglalkoztatására lé­tesítettek kertészetet a gazda­ságban. Helyes volt az elgon­dolás. A példa azt mutatja, hogy kifizetődő a kertészkedés, ha jó kezekben van. Öreglakon fontos üzemágként kezelik a zöldségtermesztést a meleg­ágyak készítésétől a jó termő­talajon keresztül az áruk osz­tályozásáig, értékesítéséig. Azon fáradoznak, hogy minél előbb adhassanak árut a fo­gyasztóknak, hiszen a primő­rök átvételi ára mindig maga­sabb, mint amit később adnak el. Kápcsztapalántá'k egy ré­sze már a mezőn vária a ked­vező időjárást, s a melegágyak­ban virágzik a paprika. Ezek termése már az idén gva»-r>">ft- ja az öreglaki szövetkezeti gaz­dák jövedelmét. Kaparások az anyagkart önökön Laza a bizonylati fegyelem NEB-vizsgálat az Épületszakipari Vállalat siófoki kirendeltségén | Tanuló ka adlak [ (Tudósítónktól.) Több mint százhúszat) vettek részt Ka rá dón az időszerű politi­kai kérdésekkel foglalkozó téli tanfolvaniokon a gépállomáson, az erdészetben, a termelőszövetke­zetben és a községi pártalapszer- vezetben. — A rövidesen befejeződő okta­tásnak nagy sikere volt — mon­dotta Tóth József községi párt- titkár. — A propagandisták jól felkészültek az előadásokra, a hallgatók többsége rendszeresen részt vett a témák megvitatásá­ban. Főként a gépállomásiak vol­tak aktívak. Az időszerű kérdések tanfolya­mán kívül marxizmus—leninizmus középfokú oktatás is indult. A ti­zennyolc hallgató közül tizenné­gyen tettek sikeres vizsgát a fél­évkor. KISZ-oktatásban negyven­öt fiatal vett részt a télen. A szak­mai oktatások közül említést ér­demel a harminchat termelőszö­vetkezeti asszony részvételével in­dult tanfolyam, amely a nagy­üzemi gazdálkodás jelentőségével és a háztáji gazdaságok szerepé­vel foglalkozott. Tíz felnőtt már második éve németül tanul a helybeli nyelv- tanfolj'amon. Középiskolába több mint tízen járnak, az általános is­kola utolsó két osztályának anya­gából 46 dolgozó vizsgázott. Még többen is tanulnának a fa­luban, ha a gazdasági vezetők az eddiginél nagyobb segítséget nyúj­tanának ahhoz, hogy a különféle oktatásra jelentkezettek rendsze­resen részt vehessenek a foglalko­zásokon. NYOLCVAN ÓRA MIT AJÄNLHAT FEL a párttitkár hazánk felszabadu­lásának huszadik évforduló­jára, ha terv- és statisztikai előadó? Természetesen szá­mokat. Szanyi János, a Gyógyszertári Központ párt- szervezetének titkára kidol­gozta a patikák anyagnor­máit. összesen nyolcvan órát töltött az íróasztalnál. A ta­karítónő hajnalban, késő este is a szobájában találta: ült és számolt. Áttanulmányozta a tavalyi számlákat, kigyűjtöt­te, rendszerezte, melyik gyógyszertár mennyit költött nyomtatványra, irodaszerre, tisztítóanyagra, fogyótextí­liára, postára, villanyra, fű­tésre. E szerint határozta meg, hol, mennyit költhetnek az idén üzemeltetési anyagok­ra. A gyakorlat bizonyítja, hogy nem volt fölösleges ez a munka. A gyógyszerészek megelégedéssel fogadták, hogy anyagnorma alapján gazdálkodhatnak. Ha e sze­rint bonyolítják le az idei nagyobb forgalmat, javul a vállalat eredménye. Szanyi János húsz gyógyszertárban személyesen ellenőrizte, jók-e, reálisak-e a számítások. NEMRÉGIBEN Kaposváron járt a Veszprém megyei Gyógyszertári Központ igaz­gatója, fölkeltette érdeklődé­sét az anyagnorma, kért róla egy másolatot. — Kardot cserélünk — mondja a párttitkár. — ök meg elküldik a nyomtatvá­nyok szabvány szerinti kidol­gozását. A szekszárdiak Faluhelyi Jánosnétól, a központ gyógy­szergazdálkodási vezetőjétől hallottak róla a múltkor egy országos értekezleten. Azt üzenték a párttitkárnak, hogy róluk se feledkezzen el, küld­jön belőle. — Tavaly tájékoztatót állí­tottam össze április 4-re a gyógyszertárak gazdasági ügyviteléről. Hat megye kért belőle, a minisztérium is egyetértett a benne lefektetett elvekkel... Talán még any- nyit, hogy »Kiváló dolgozói- jelvénnyel tüntettek ki érte. Szanyi János az államosítás óta dolgozik a vállalatnál, az iskolapadból került ide köny­velőnek tizenöt évvel ezelőtt. Nyolc éve párttilkár, azonkí­vül munkásőr, népi ellenőr. Fiatal ember, harmincöt éves. Panaszkodik, hogy még több­re futná az erejéből, csak ke­vés az ideje. A számokkal teleírt papí­rok közül kikeres egyet, föl­emeli : — Nézze, ezek az asszony számai... Ö is segített ne­kem. Nem szólt érte, hogy minden este az irodámban ülök. (Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a felesége megmosta a fejét, mert keve­set foglalkozik az utóbbi idő­ben a nyolcadikos Évával, a negyedikes Attilával és a harmadikos Ildikóval.) TAVALY tehergépkocsit kapott a vállalat. A múlt év végén többször szóba ke­rült, hogy nincs kihasználva a A TAVASZI ÁRPA ALÁ SZÓRJÁK A MŰTRÁGYÁT kocsi, tíz gyógyszertárba még mindig az AKÖV szállítja a gyógyszert. A párttitkár ne­kifeküdt, s kidolgozott egy pontos szállítási tervet. Meg­jelölte az útirányt, a menet­időt, a várakozási és a rakodá­Közérdekű bejelentés alap­ján vizsgálatot tartott a Siófo­ki Járási Népi Ellenőrzési Bi­zottság a Somogy megyei Épü­letszakipari Szolgáltató és Be­tonipari Vállalat siófoki ki- rendeltségén. A bejelentésben leírtak nem feleltek meg a va­lóságnak, a népi ellenőrök azonban nem dolgoztak hiába: igen érdekes adatokra bukkan­tak vizsgálódásaik közben. Fölfigyeltek arra, hogy a raktáros az anyagkartonokat nem a munkahelyén, hanem a lakásán vezeti. Kiderült az is, hogy a kartonokon durva javí­tások, kaparások találhatók. Mindez lehetőséget nyújt a visszaélésre. Hiba az is, hogy a vállalat központja az 1964 decemberében megtartott lel­tározás eredményét még már­cius elején sem közölte a ki­rendeltséggel, így nem lehetett tudni sem a raktárkészletet, sem az indítókészletet. Feltűnt a népi ellenőröknek az is, hogy a magánosoknak végezhető munkák jelentős ré­szét a vállalat dolgozói vették igénybe. Mindez nem volna baj, hiszen a vállalat dolgozói­nak lakásában is akadhat ja­vítanivaló. Az azonban már feltűnő, hogy a szúrópróbasze­rűen kiemelt számlák között igen sok olyan akadt, amelyen kevesebbet számoltak el a kel­letténél, -vagyis a vállalat meg­károsodott. A NEB följegyzésben szólí­totta fel a vállalat igazgatóját, hogy szüntesse meg a hibákat. „Ajándék44 facsemeték parkosításhoz KRESZ-vetélkedők a Balaton mellett A Hazafias Népfront belvárosi bizottságának terveiből a kéthelyi Aranykalász Tsz Tüske-brigádjának tagjai. Holdanként három mázsa mű­trágyát szórnak ki. ZÖRÖG Ä SZEKÉR... Társadalmi erővel tovább szépül Kaposvár az idén: foly­tatódik a tavaly indított »Virá­gos Kaposvárért«-mozgalom, különös tekintettel a környé­kek parkosítására. Az erdészet ingyen adja a szükséges facse­metéket, a parkosítási terveket pedig hét mérnök készítette el társadalmi munkában. Ezenkívül még nagyon gaz­dag programot állított össze a Hazafias Népfront belvárosi bizottsága az idei évre. Dr. Csapiáros Imre, a bizottság el­nöke elmondta, hogy nagyobb gondot kívánnak fordítani a fiatalsággal való foglalkozásra. A KISZ-akadémiákon olyan témát vetnek föl, ami bizo­nyára érdekli a fiatalokat, s amellett korszerű, nevelő ha­tású. (ízlés, illem, szerelem, há­zasság stb.) Nem feledkeznek meg a még fiatalabbakról sem. Az általá­nos iskolások számára KRESZ- vetélkedőket akarnak rendezni. Az utolsó forduló részvevői egy balatoni autós kiránduláson mérhetik össze erejüket, s dönthetik el, hogy ki ismeri közülük legjobban a közleke­dési szabályokat. Az idén tovább bővítik a tisztasági mozgalmat városunk­ban. Ennek keretében hamaro­san munkába állnak az igazol­vánnyal ellátott társadalmi el­lenőrök. Egyenletesen csattog a lovak patája. Ha valami jármű megl­el meLlettük, idegesen felkap­ják fejüket, ilyenkor szoro­sabbra kell fogni a gyeplőt... Az útmenti fák még csupaszok, de a rügyek már duzzadt-kövé- rek. — Nem fázik? Van ám itt hátul egy tiszta pokróc! — Köszönöm, nem fázom. A nap vakítóan csillantja meg magát egy közeledő autó üvegén, villanásnyi táncot jár. Aztán megcsúszik a sima üveg­lapon, és eltűnik ... — Arra, ott bent dolgoznak az asszonyok. Műtrágyát szór­nak. Az ember soikszor elcso­dálkozik azon, hogy mit tud ez a szer művelni. Látja, hogy mennyire él, milyen szép ez a vetés itt az út mellett? Pedig először de el voltunk kesered­NE KÉSLEKEDJEN! Autó- (CASCO-) biztosítás nélkül ne üljön kocsijába! A CASCO biztosítás anyagi biztonságot nyújt balesetből származó autó­törés, tűz, villámcsapás, robbanás, lopás, rablás károkra. Kiterjed a vezető és a bennülök balesetére is. Felvilágosítást nyújtanak az Állami biztosító járási és városi fiókjai. (4012) ve! Alig látszott valami. Az­tán megkapta a műtrágyát, rá­jött egy kis eső, aztán mintha csoda történt volna vele. — Igen. Megkezdődött most magának is a sok utazás, jö­vés-menés ... — Ajaj! A nyáron nemegy­szer ötven-hatvan kilométert is megtettünk egy nap. Hiába, nagy, széles a határ. A mi el­nökünk és az agronómusunk meg inkább napjában kétszer fölkeresi az embereket, mint egyszer se..: — És a lovak? Bírják? — Hát az úgy volt, hogy elő­ször kiválasztottunk két hely­belit. Egy-két hónap múlva ki­dőltek ... Biciklivel járt az el­nök meg az agronómus. Hát azt meg nem lehet, kérem! Ilyen utakon! Vettünk másik lova­kat, azok se voltak jók. Akkor a ménesből hoztunk. Mennek ezek; ötverj kilométert meg se éreznek. Csak hát úgy van, hogy az emberek nemigen akarják megérteni, hogy mi­nek. Elég furcsák sokszor. Mérgesen legyint az ostor­ral, megigazítja a sapkáját. — Pszt! Nyugodtan, te!.. Tudja, ha valaki, akkor én lá­tom, mit dolgozik ez a két em­ber. Azt mondom, ha tízszer annyi fizetést adnának, akkor se lennék elnök. Nem én! Áh! Parádés kocsis voltam én ré­gen. Jó is lett volna, ha az in­téző valamit elrendel, s nem csinálják meg! — No, igen. Az más világ volt... — Más. Nem is azért mon­dom. Az ördög se kívánja visz- sza. Éppen eleget nyomorog­tunk. De azért higgye el, néme­lyik ember sokat megenged magának. Csak nyelek néha, mikor hallom: »Nem megyek, mert elutazom! Nem érek rá, más dolgom van! Megy a ros- seb a gép után...« Hát így nem lehet csinálni! Persze nem azért mondom, mert nálunk megkészül minden. De egyálta­lán nem szabadna előfordulni ilyennek... — Hallottam, hogy tava Ív ősztől szigorúbban veszik, ha valaki igazolatlanul mulaszt. — Ügy is kell. Nem jó az, ami már egypárszor előfordult. Ha éppen nem volt ott ember, az elnök vagy az agronómus maga fogott a munkához ... Nem megoldás ez, kérem! Pél­da, példa, rendben van. De hát nekik más a dolguk, az meg ilyenkor elmarad. Kevesen lát­ják azt, hogy ezek mit dolgoz­nak, meg mennyi a gondjuk. A múltkor is jön hozzám az agro­nómus: »Na, Gyuri bácsi, mi­kor indulunk reggel?« »Ami­kor akarja, befogok.« »Hát ak­kor induljunk négykor.« Na, te deres, mit ficánkolsz? Messze van még az este, elfáradhatsz addig! — Hát, igen. Maga sokat lát, sokat hall, hiszen kora tavasz­tól, amíg lehet menni, mindig velük van ... — Így bizony. Nem is cserél­ném el a gyeplőt az ő tisztü­kért. Csak sokan nem hiszik el még a falubeliek közül se. De csak próbálnák meg! Én már sokszor alig állom meg szó nélkül, de ezek olyan türelme­sek, olyan nyugodtak! Sokszor azt gondolom magamban, nem is érdemli meg ez az ember, hogy ilyen szépen beszéljenek vele... Zörög a szekér. Ütemesen csattognak a lovak patái. A fák ágai még csupaszok, de ott, túl a szántáson szemet pihentetően zöldell a vetés ... — ... Hogyan értél haza? — »Kétlóerős« kocsival jöt­tem. Kellemes volt. Elbeszél­gettünk Gyuri bácsival... Vörös Márta si időt. Amióta terv szerint fuvaroz a gépkocsi, megtaka­rítják az AKÖV-nek fizetett összeget. Az előirt kétszázhat­vanöt órát sem kell túllép­niük azóta. — Tudja, a szám, az tü­kör, mindent megmutat.., Én nagyon szeretem őket — mondja Szanyi János. — Volt moziban mostaná­ban? — Egyszer. — Színházban? — Ugyancsak. Kiderül, hogy televíziót is ritkán nézett, könyvet is in­kább szórakoztatót olvasott, az újságokat csak az ágyban futotta át. A PARTTITKAR a szá­mok embere. Nyolcvan órát töltött az íróasztala mellett, poros számlákat, csomagoló­jegyeket bújt, számoszlopokat rótt egymás alá. Ha ezt az időt színházra, mozira, olva­sásra fordítja, negyven fil­met, húsz színdarabot nézhe­tett volna meg, tíz könyvet olvashatott volna el. A párt­titkár azonban számokat aján­lott fel hazánk felszabadulá­sának huszadik évfordulójára a »rendes beosztással járó munka elvégzése mellett«, s ezt a vállalását becsülettel teljesítette. Lajos Géza Általános rendezési terv készült Csurgón (Tudósítónktól.) Elkészült Csurgón az úgyne­vezett kertvárosi rész házhely­rendezési terve. Az új tömböt — amely a község középpont­jának keleti részén húzódik — két, a központból induló ut­cáról és egy gyalogosforgalmat lebonyolító útról lehet majd megközelíteni. A több száz csa­ládi ház építésére alkamas te­lek mellett lesz hely emeletes lakóházaknak is. Kijelölték a tervezők a me­zőgazdasági technikum, az óvo­da, a bölcsőde, a tisztasági für­dő és a piac helyét is. Otthont kap ezen a környéken egy szol­gáltatórészleg, valamint egy csemege- és egy vegyesbolt. A gyermekeknek játszótérről, a gépkocsivezetőknek pedig par­kolóhelyekről gondoskodtak. Központi garázs is épül. Érdekessége a tervnek, hogy a lakóházak között csak sétá­lóutca lesz, a járműforgalmat másfelé terelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom