Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-28 / 74. szám
Vasárnap, 1965. március 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP 20 tonnás új hűtőgépkocsik A magyar teherszállító gépkocsik ma már egész Európát bejárják.A múlt esztendőben teherautókon 110 000 tonna különféle árut szállítottak a nemzetközi útvonalakon. Ebben az évben tovább nő a feladata a teherautóparknak. Ezért az idén 32 darab új, 20 tonnás hűtőkocsit állít üzembe az 1-es számú Autóközlekedési Vállalat. Az új járműveket már bemutatták a vállalat telepén, s megtekintette dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter is. Első képünk: Az új 200 lóerős »termoszautó«, amelynek belső hőmérséklete tetszés szerint — 29 és + 27 Celsius fok között állítható be. Második képünk: Az új autó park »bevetésre« készen. Megkönnyítik a felvásárlást, a tárolást és az árusítást a MÉK idei beruházásai (Tudósítónktól.) Évről évre több mezőgazdasági árut vásárol fel a somogyi falvakban a MÉK, tehát mind több korszerű tárolóhelyre van szükség. A csaknem hétmillió forintos költséggel épülő fonyódligeti raktártelepet valószínűleg május vegén adják át rendeltetésének. Elkészülte után könnyebb lesz majd a Baiaton-part fonyódi járási szakaszának zöldséggel és gyümölcs- csel való ellátása, s az eddiginél jelentősebb szállítmányok indulhatnak innen külföldre. Tavaly kezdték el Zákánytelepen az aszaló- és szárítóüzem építését. Előreláthatóan itt is júniusban kezdik el a munkát, ezzel nagy mennyiségű sárgabarack és szilva aszalására nyílik lehetőség. Építésére egymillió forintot költött a MÉK, a gépi berendezéseket Jugoszláviából vásárolták félmillió forintért. A földművesszövetkezeti épületek felújítását az idén kezdik meg, mintegy kétmillió forintot fordítanak erre a célra. A munkák befejezésével egy nagy kapacitású raktár készül el Zákánytelepen, így mód lesz a gyümölcs és a zöldség tárolására, a szeszfőzésre, az aszalásra és a diótörésre is. A Balaton-part zöldség- és gyümölcsellátásának javítására az idén nyolc, előre gyártott elemekből készített pavilont állítanak fel. Gondoskodnak az áru gyors szállításáról, rakodásáról és válogatásáról is. A MÉK gépparkja több mint másfél millió forint értékű erő- és munkagéppel bővül ebben az évben. A telepek szállító járműveket, valamint rakodó- és osztályozógépeket kapnak a munkák könnyítésére, gyorsítására. COOCOCOOOOOOOOOCXXXXX) Kössön selyemtermelési szerződést! A fonható I, IL osztályú selyemgubó átvételi ára 40 Ft bg-ként. Befektetés nélkül I 000—2 000 forintos mellék- jövedelmet érhet el egy vagy két adag selyemhernyó fölnevelésével. Jelentkezés és felvilágosítás a helybeli földművesszövetkezetnél. (4845) ooooooooooooooooooooo NE MARADJON EL A HARMADIK LÉPÉS n ártunk határozatainak végrehajtása minden kommunista számára kötelező. A kormány határozatai, rendeletéi érvényesek az egész társadalmi és gazdasági életre. Amikor azonban érdeklődik, vizsigálódik az ember, azt tapasztalja, hogy némelyek megszegik ezeket a határozatokat, mások nem értik, sőt olyan is megesik, hogy nem ismerik. Akkor pedig nem várhatjuk, hogy megjavuljon a munka, nőjenek az eredmények. Három lépést kell megtenni minden üzemben, minden vállalatnál, minden szövetkezetben. Hármat, mégpedig gyorsan és biztosan: először megismertetni a határozatot mindenkivel, másodszor: helyben alkalmazni, apró pénzre váltani, s harmadszor: mindezt következetesen megvalósítani. Sajnos, a harmadik lépés itt-ott még elmarad, bizonytalan. Egy megyei vezető mondta el a közelmúltban a következőt. Megkérdezte néhány vállalati vezetőtől, hogy mi a véleménye a Munka Törvénykönyvének módosításáról, a Központi Bizottság decemberi határozatáról. Azt hitte, hogy a megkérdezettek példák tömeget mondják el az alkalmazásáról. Ehelyett bizonytalan feleletet kapott: — Hát, valamit hallottunk ... Hasonló tapasztalatokat szereztek a városi pártbizottság tagjai tavaly, amikor megvizsgálták, hogyan hajtották végre a kaposvári üzemek és vállalatok az első félévben hozott határozatokat. Az Épületszakipari, Szolgáltató és Betonipari Vállalatnál például sehogy, ugyanis nem ismerték őket. A TÜZÉP-nél hadilábon álltak a Minisztertanácsnak és a SZOT- nak a közös határozatával, amelyik a termelési tanácskozások rendjét szabályozta. A Világítástechnikai Vállalatnál megértették az állami oktatás fontosságát, elindították a kocsit, vagyis nekiláttak a szer- vezésneik. A volánnál azonban senki sem ült, nem volt. aki célba, irányítsa a kocsit. Így aztán feliben-harmadában hajtották, végre a fontos határozatokat. Í2L yakran különböző kifo- giásokkal odázzák el a tervek kidolgozását. A Dél-Fűrészek csurgói telepén például azért nem készítették el az intézkedési tervet a megyei pártbizottság határozata alapján, mert — úgymond — az üzem nem önálló, ha szól a központ, akkor nekilátnak. Kari okoz az ilyen időhúzás, bürokrácia! A csurgóiak jól ismerik a helyi viszonyokat; a barcsi telep biztosan helybenhagyta volna a minőség javítását, a termelékenység növelését, a takarékosságot szolgáló intézkedésieket, legföljebb kiegészítette volna még néhány szemponttal. Senkinek sem mosták volna meg a fejét azért, hogy előbb foglalta írásba a teendőket a vélemények, a javaslatok összesítése után. Helyesen döntött néhány évvel ezelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsága Elhatározta, hogy minden évben lakáshoz juttat két tüdőbeteg családot. A határozatnak azonban nem szereztek következetesen érvényt, mindössze egy ilyen család kapott lakást eddig. Vagy például: a vállalatok egészséges embereket vesznek föl a csökkent munkaképességűeknek fenntartott állásokba. Szükség volna a következetességre? Föltétlenül, mert nem elég a kocsit elindítani .;. A takarékosságról beszélgetett a múltkor két igazgató. Az egyik számbavette, hogyan s hol lehetne megfogni az elfolyó filléreket és forintokat az üzemében. Megkérdezte a barátját, hogy mit tesznek ők. A másik igazgató legyintett, s így szólt: — Tudod, hogy mi a véleményem énről a nagy takarékosságról? Eltelik néhány hónap, aztán elmúlik. Vajon érti-e a szocialista gazdálkodás vezérelvét az, aki a takarékosságot kampányfeladatnak tartja, legyint, amikor a szomszéd vállalatnál tett erőfeszítéseket sorolják neki? Aligha! ¥ tt van például a társa- dalrni tulajdon védelme, ír róla az újság, beszélnek róla a gyűléseken, termelési tanácskozásokon. Amikor azonban elázik a cement, a nyers tégla, tönkremegy a szakszerűtlenül kezelt gép, rosszul épül fel a ház, akkor már nem olyan határozott egynémely vezető, munkás, művezető. Megpróbálja elsimítani az ügyet, kisebbíteni a kárt, mentegetni a vétkeseket. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat például még a nyomozást is hátráltatta, mentőakciót indított a társadalmi tulajdont megkárosítók védelmére. Molnár Ernő budapesti képviselő mondta az országgyűlésben: »Az emberek a vezető politikai és állami szervektől azt kívánják, hogy saját határozataiknak, álláspontjaiknak következetesebben szerezzenek érvényt.« Ugyanezt várják az emberek az Építőipari Vállalat, a TÜZÉP vezetőitől, párt- szervezetétől is. Ég bennük a tettvágy, ha megbízzák őket valamilyen feladattal, a segítségüket kérik: eszüket, szívüket, két kezüket ajánlják fel. Csak élni kell ezzel a lehetőséggel. Lelohad azonban a lelkesedés, amikor olyat tapasztalnak, hogy futószalagon gyártják a határozatokat a tanácsnál, a vállalatnál, a pártszervezetben, s nincs fedezete a pontoknak. Az üres aktagyártás nem segíti, sőt gátolja a munkát. Mi szükség volt rá például, hogy a Gyógyszertári Központ tizennégy kommunistája huszonegy pontból álló határozatot fogadjon el a vezetőségválasztó taggyűlésen?! S arra, hogy határozatot hozzon a város kulturális életét megvitató ankét? Ki ellenőrzi majd, ki szorgalmazza, hogy a tíz-valahány szervtől összehívott vezetők, népművelők hogyan váltják valóra az elképzeléseket? Nehéz volna rá válaszolni. Ésszerűtlen, időrabló s fölösleges teher a határozat a határozatért szemlélet. A hói helyesen elemzik a helyzetet, alapos határozatot hozhatnak. Az ilyen döntést könnyebb végrehajtani. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában együtt dolgozta ki tavaly a gyárvezetés, a párt- és a szakszervezet, hogyan lehet még gazdaságosabban előállítani az export- termékeket, hogyan lehet tovább javítani a minőséget. A Központi Bizottság 1963. december 5-i határozatának a szellemében intézkedtek, minden alapszervezetben, üzemrészben ismertették a feladatokat, a megvalósításra összpontosították az erőket. Az eredmény bizonyítja, hogy az egyénnek és a közösségnek is érdeke a határozatok végrehajtása. A kaposvári gyár egy tonna importanyagból nem ki- lencvenkettő, hanem kilencvennyolc százalék terméket hozott ki. Az első osztályú fonal meghaladta a harmincnégy százalékot, pedig az előírt huszonnyolc százalék. Az eredményjavulás 4,6 nap nyereségrészesedést jelentett a dolgozóknak. Így, ilyen következetesen kellene mindenhol megtenni a harmadik lépést. Tettek nélkül nem takaríthatunk meg egy fillért sem, nem csökkenthetjük az önköltséget, nem javíthatjuk a minőséget, nem vívhatjuk meg az eszmei offcn- zivát, nem szilárdíthatjuk meg a termelőszövetkezeteket. A határozat olyan számla, amit csak tettekkel lehet kiegyenlíteni. Aki csak beszél a határozatokról, aktát gyárt, az adós marad. Ahol időnként megvizs gálják, ki mit tett a kiadott intézkedések megvalósításáért, összegezik a tapasztalatokat, s a figyelmeztető jelzések nyomán javítanak a végrehajtáson — előbbre jutnak. A kommunisták dolga, hogy ösztönözzék társaikat a takarékosságra, a jobb munkára, szembeszállja- nak a helytelen nézetekkel, hogy ne maradjon papíron egyetlen helyes döntés sem. Ha kell, világítsák meg példákkal, milyen hasznot hoz a népgazdaságnak, az üzemnek, a dolgozóknak ez a tevékenység. V/- áci Mihály írja Nem elég ’ című versében, hogy »Nem elég jóra vágyni, / a jót akarni kell! / És nem elég akarni: / de tenni, tenni kell!«. Igaza van a költőnek. S alkalmazzuk a mi mondanivalónkra a gondolatát: nem elég akarni a határozatokat. Tenni, tenni kell! Lajos Géza T avaszkezdés a mikei Rákóczi Tsz-ben Elvetették a zabot, készül a magágy a kapások alá Nehezen várták a munkák megkezdésére alkalmas időt a mikei Rákóczi Termelőszövetkezetben. A gépeket fölkészítették, s mihelyt lehetett, hozzáláttak az időszerű tennivalókhoz, Elegendő műtrágyát kaptak, így az összes őszi kalászost fej trágyázhatták. Ezt részben géppel, részben pedig kézzel végezték táblánként változó adagolással az össze* kiszórt mennyiségtől, a talajerőtől függően. Miután a fejtrágyázással végeztek, elvetették a zabot. Földbe került a magfogásra tervezett 15 hold keserű csil- lagfürt és a takarmánynak szánt édes csillagfürtből is 27 hold az esős napokig. Szerdán már több mint hetven hold vetést számolhatott össze a brigádvezetők jelentéseiből Tóth Zoltán főagronómus. Ezzel egy időben több mint ezer holdon az alapműtrógyázást is elvégezték a kapások alá. A fővetésű kukoricának előkészített terület egészén, mind az 571 holdon befejeztek ezt a munkát. Folyik a hungazinozás is, csaknem a teljes kukoricaterületei igy gyomtalanítják. A talajelőkészítésben, a vegyszerezésben, a vetésben és a magtakarásban a termelőszövetkezet tizenöt traktora vesz részt. Sok szövetkezeti gazdának van elfoglaltsága ezekben a napokban. Az emberek műtrágyát szórnak,. meg burgonyát válogatnak. Ed&ig csak két brigád vett részt ebben a munkában, de úgy tervezik, hogy ezután mind a négy növénytermesztő brigád hozzáfog a mintegy kilencven vagon burgonya szétválogatásához. A fölösleges gyalogerő a dohányágyak készítésében talá] munkát. A fogatok istállótrágyát hordanak a dohányföldre. Naponta 18— 20 pár lóval, de esetenként vontatókkal is szállítanak. Jól előkészített talaj várja a még hátralevő csillagfürtöt. Máris vethetnék, ha volna mag. Gondot okoz egynémely vetőmag hiánya. Nyolcvan hold édes csiUagfürtöt és szarvaske- repet is szeretnének vetni, de nincs hozzá mag. örülnének a mikei Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai és vezetői, ha minden rendelkezésükre állna a tavaszi munkák folytatásához, hiszen ők maguk, mihelyt lehetett, kimentek a határba. Ne hátráltassa hát őket semmi a további tennivalókban sem. Fiú az apáról N yomdászok hívták meg baráti beszélgetésre a Tanácsiköztársaság egyik somogyi mártírjának fiát, Tóth Lajost. Édesapjáról, az 1919-es hősről érdeklődtek tőle. — Csökölyben született — kezdte a visszaemlékezést Tóth elvtárs a nyomda Tóth Lajos nevét viselő KISZ- alapszervezetének és szocialista brigádjának tagjai előtt. — A falut hamarosan otthagyta, és Kaposváron nyomdászmesterséget tanult. Mint a többi fiatal szakmunkás, ő is végigjárta, -valcol- ta a magyar nyomdavárosokat; Németországban és Ausztriában is megfordult, ismerkedett a szervezett munkások életével. Az 1912- es nyomdászsztrájk idején már itthon volt. Ennek egyik szervezője volt. A sztrájk győzelemmel fejeződött be. — Az első világháború kitörésekor a soviniszta uszítástól félrevezetett munkásemberek éltetik a harcot, ö közéjük megy, és magyarázni kezd: »Inkább azt kiáltsátok: le a háborúval!« Tovább nem folytathatja: rendőrök veszik körül, bekísérik, és agyba-főbe verik. »A várost nem hagyhatja el« — szól a parancs. — Példás családi életet élt — emlékezik apjára a fiú. — Nem volt olyan budapesti összejövetel, hogy ne hozott volna valami apróságot, ajándékot nekünk. Ha ráért, ellenőrizte a gyerekek házi feladatát, segített a lecke elkészítésében. — Tisztakezű ember volt. 1919-ben, amikor a negyedkilós húsfejadagért sorba kellett állni, azt mondta a hentes az anyámnak: »Tóth- né, maga ne álljon sorba, maid el teszem a húst.« Anám, aki akikor már direktóriumi elnök volt. nem engedte meg a kivételezést családjának sem. — A Tanácsköztársaság bukása után rosszul mérte föl az erőviszonyokat. Azt tanácsolták neki, hogy meneküljön Bécsbe, ő azonban itthon maradt. Azt hangoztatta, hogy ő csak jót tett, neki bántódása nem eshet. Itt számította el magát. A fehér terrorlegények számára nagy »vad« volt. Társaival együtt elfogták, és olyan meghurcoltatás következett, amire nagyon rossz emlékezni ... A tizenegy éves ifjú Tóth Lajos akkor látta utoljára az apját, amikor az a fogház udvarán sétált. Öt és Szalma Istvánt Győrfi Antal támogatta. Sebbel volt tele az arca, alig húzta magát. Valószínűleg több ütés érte a veséjét is, mert nem bírt kiegyenesedni. A szeptember tizenötödikéről tizenhatodikára virradó éjjel hurcolták el őket, ekkor végeztek a horthysta pribékek Latinkával, Szalmával, Lewinnel, Farkassal és Tóth Lajossal. Sírjuk ismeretlen és jeltelen. Még azt is eltüntették a gyilkosok ... Emlékük azonban megmaradt a mai nemzedék szívében ... Fonai László Villanyszerelő szakmunkásokat SOMOGY MEGYE területére külszolgálatos munkákra felveszünk. Órabér megegyezés szerint. Jelentkezés a NAGYATÁDI GÉPÁLLOMÁS főmérnökénél. (3994)
