Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-25 / 71. szám

Csütörtök, 1965. március 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP ISI fenti* AMIKOR BELEK ZBETT mondanivalójába Bencsik György idős szövetkezeti gaz­da a barcsi Vörös Csillag köz­gyűlésén, némelyek azt vár­ták, hogy valami átfogó, az egész gazdálkodást érintő ja­vaslattal áll elő. Mások pedig tudták, hogy ilyen indítványt nem várhatnak, helyette in­kább személyes sérelmét te­szi szóvá. Végül is: miről be­szélt hát? Egyszerű, keresetlen szavak­kal — mintha csak otthon, csa­ládi körben volna — tárta a nyilvánosság elé panaszát. »Kora reggeltől sokszor este kilencig raktuk Belcsapusztán a szénakazlat. A mi munkánk­tól is függ, hogy milyen takar­mányt ehet télen a jószág. Azt hiszem, nem jól számolták el a járandóságot. Annyit sem kerestem, mint egy gyerek a gyamlálásban. Bizakodtam, hogy majd a prémiummal ki­elégítenek. De hiába vártam, eddig még egy fillért sem kap­tam.« Ide érve hallotta, hogy morajlás támadt a teremben. — Országos hírű, milliomos szövetkezetben zárszámadás­kor filléres vagy legföljebb né­hány száz forintos magánügy­gyei előhozakodni? Nem tenné jobban, ha hallgatna inkább? Ha annyira hiányzik neki az a prémium, miért nem megy be az irodára vagy az elnökhöz olyankor, amikor nincsenek itt a felsőbb szervektől? Mit gon­dolnak rólunk vendégeink, akiknek ezt most meg kell hallgatniuk? Bizonyára ilyen meggondolá­sok húzódhattak meg a székso­rokban erősödő moraj mögött. Már-már a felszólaló is latol­gatta, mitévő legyen: folytas­sa-e, vagy üljön le? S ekkor az emelvényről jött a biztatás: »Mondja csak, Gyuri bácsi, iga­za vaní« Utána röviden befejezte. Annyit tett még hozzá az el­mondottakhoz, hogy ígiért a ve­zetőség húsz fillér prémiumot az összerakott széna mázsája után, ha szép és jó is lett a ka­zal S azt ki állapítja meg, hogy jól van-e összerakva a széna, és hogy jár-e az a húsz fillér? Ezt ismét Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter, a párt Központi Bizottságának tagja kérdezte. Nem, dehogy untatta őt a dolog, sőt igen figyelme­sen végighallgatta a felszóla­lást, közben buzdítást is adva hozzá. Amikor ő szólalt föl, példálózott az ilyen jellegű kérelmekkel mondván: "A ve­zetőség úgy csinálja a dolgot, hogy a tagok jogos kéréseit mindenkor szívlelje meg, ha valamiben mulasztás történt, találjanak módot pótlására.< Az ellenőrző bizottság elnöké tői tudom, hogy a közgyűlés ufán megvizsgálták a szóban forgó panaszt. A szénarakási prémiumot jogosnak találták, s kifizetését javasolták a vezető­ségnek ... Milliós vagyon és húszfiTIéres prémium. Csak mennyiségben van nagy különbség köztük. Aki a csekély összegű jogos já­randóságért emel szót, az ré­szese, egyik tagja annak az em­berközösségnek, amely a mil­liós termelési értéket alkotó munkájával létrehozta. Igen., az ember a legfőbb tényező a szövetkezetben. Minden érte történik. Joga van szólni, ha van mondanivalója. Megtanul­ta parasztságunk a szövetkeze­ti demokráciának ezt a lecké­iét. • S ha valaki felszólalás közben még külön biztatást is kap hozzá onnan fentről — az elnökség emelvényéről és át­vitt értelemben még maga­sabbról —, akkor tovább erő­södik ez a hite és meggyőző­dése. FIGiEL FÖLFELÉ A PA- RASZEMBER. Várja, meg­hallgatja, elolvassa és meg­jegyzi a párt- és állami vezetők szavát, útmutatását. Balaton- szentgyörgyön például Varga Szántó József érdekes módon adott ennek hangot. Ott ült az elnökségben Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első tit­kára, s hozzá fordulva mond­ta: »Ma is őrzöm, a zsebemben hordom azt a régi újságot, amelyben Németh elvtárs a premizálás jelentőségét magya­rázza.« összehajtott újságlap, ki tudja, hányszor és hányszor végigolvasott szöveg. S ott van a zsebben, a legszemélyesebb iratok között, őrzi vigyázva. Mert azon az egyszerű lapon tulajdon érdekét, saját vágyát, kívánságát látja nyomtatott betűsorokba szedve. Helyeslés­sel, egyetértéssel beszél róla ma is. Sőt úgy szól róla, mint olyan útmutatásról, amely az­óta a gyakorlat próbáját is ki­állta már. A szulokiak közgyűlésükön kíváncsian várták Böhm József megyei tanácselnök állásfogla­lását egy személyi ügyben. Hozzá intézték a kérdést, s ő felelt rá. A sokoldalú érvelés­ből, a részletes magyarázatból megértették a dolgot. Később a faluban járva hallottam hely­beliektől, hogy megnyugodott a közvélemény. Idéztek a me­gyei vezető szavaiból, emléke­zetükben tartják felszólalását, mert jól megfigyelték azt. i Hallottam szövetkezeti köz­gyűlésen nagyüzemi, gyári pártmunkásokat beszélni. So- mogyvámoson a budapesti ve­gyiművek küldöttei szólaltak föl. Kivált egyikük, Gál elv társ szavai mintha gyári leve­gőt árasztottak volna szét a gyűlésteremben. A helytállás­ról, a kemény munkáról, a szemléleti harcról meg az em­berek neveléséért, mozgósítá­sáért folytatott küzdelem kü­lönféle módozatairól adott szá­mot meggyőző erővel és a sze­mélyes élmény magával raga­dó forráságával. Buzdított a hibák elleni bátor föllépésre; tanácsolta, hogy a vezetők job­ban építsenek a kétkezi dolgo­zók véleményére, a tagokat meg arra kérte, hogy tudásuk legjavával támogassák vezetői­ket a közös feladatok megoldá­sában. IG YANAZT AKARJA A PESTI MUNKÁS a gyárban, mint a vámosi paraszt a me­zőn: még jobban élni. Ehhez a növekvő és javuló termelésen át vezet az út. Jó dolog, hogy zárszámadó közgyűlésen má­sutt is tapasztaltuk: a szövet­kezeti gazdák mindjobban fi­gyelik és egyre inkább isme­rik az útmutatást. Ezt megfo­gadva olyan gazdasági ered ményeket érhetnek el, ame­lyeknek alapján életük még szebbé, könnyebbé válik, mint a múltban. A közgyűlések ugyanis emlékeztettek arra á régi életre is. Erről azonban majd legközelebb szólunk. (Folytatjuk.) Kutas József Több mint hétmillió forinttal maradt le a tanácsi ipar az év első két hónapjában A második negyedév közepéig pótolni kell a kiesést A megyei tanács irányítása alá tartozó üzemék és válla­latok munkáját elemezte a megyei tanács ipari osztálya. Megállapította, hogy közülük az év első két hónapjában csak egy vállalat, az. ordacsehi tőzegüzem teljesítette tervét. Megyei szinten a lemaradás hét és fél millió forint. Külö­nösen nagy a kies« a vas- és fémipari, a finommechanikai, valamint a faipari vállalatnál A lemaradást részben anyag­hiány, szervezetlenség, rész­ben pedig megrendelések hiá­nya okozta. A termelékenységi mutatók azonban nem romlottak. A vál­lalatok hetvennyolccal keve­sebb munkást foglalkoztattak az engedélyezettnél. Az ipari osztály a lemara­dással kapcsolatban igazoló je­lentést kér a vállalatoktól, to­vábbi irutériiedési tervet dol­goztat ki az üzemek vezetőivel. Ebben rögzíteniük kell, ho­gyan akarják pótolni a kiesést. Az ipari osztály véleménye szerint a lemaradást a máso­dik negyedév közepéig minden üzemben, vállalatnál megszün­tethetik. F e ezdte a MÉK a szárazbab-vetőmag kiszállítását Eddig 100 vagon értékesítésére kötöttek szerződést (Tudósítónktól.) A földművesszövetkezetek és a MÉK 130 vagon bab felvásár­lását tűzték ki célul az idén. Ha figyelembe vesszük, hogy volt olyan év, amikor a megye 550 vagon babot adott közfo­gyasztásra, akkor ez a cél elér­hetőnek látszik. Az utóbbi években csökkent a termelési kedv, jórészt ez a magyaráza­ta annak, hogy eddig 100 va­gon hab értékesítésére kötöt­tek szerződést a termelőszövet­kezetek és a háztáji gazdasá­gok. Az idegenkedésre nehéz in­dokot találni, hiszen a kapáskukorica kiválóan alkalmas köztesbab ter­melésére, s megfelelő javadalmazással szívesen vállalkoznak a gazdák a megművelésére. A múlt év­ben például a marcali Vörös Csillag Tsz az összes megter­melt babot a tagoknak adta, s azok ilyen módon 192 000 fo­rint bevételhez jutottak a 350 mázsa bab értékesítésével. Két- heiyen 132 000 forintot kaptak a tagok a megtermelt 250 má­zsa babért. Nemcsak a közös, hanem a háztáji kukoricaterületekre is köt szerződést az fmsz. Somogyjádon 230, Balaton- bogláron 328 mázsa bab háztáji termelésére szer­ződtek. Néhány földművesszövetkezet azonban, mint például a nagy­berki, a gamási, a somogyszo- bi és a darányi, nem látja vi­lágosan ennek a lehetőségnek jelentőségét. A mulasztás pót­lására van még alkalom, a szerződéskötésnek most van a legfőbb idejé, mielőtt megkez­dik a kukorica vetését. Csu­pán kényelmi okból lemondani egy ilyen jó jövedelmi forrás­ról, úgy véljük, könnyelmű­ség. Az átvételi árak rendkívül kedvezőek: a szerződéses fehér bab mázsájáért 550, a speciál babért pedig 650 forintot fizet az fmsz. A MÉK balatonszentgyörgyi magtisztító telepe megkezdte a fémzárolt vetőmag kiszállítá­sát. Kazahsztán legolcsóbb búzája A »Kazahsztán 18 éve« kolhoz­nak a búzatermelés 1964-ben csak negyedannyiba került, mint amennyit az állam a felvásárlá­soknál a búzáért fizet. A gazda­ság 283 000 mázsa búzát termelt, a legolcsóbb búzát Kazahsztán­ban. A gazdasági évben a kol­hoz tiszta nyeresége meghaladta az egymillió rubelt. Ez a gazda­ság különféle nemzetiségű — orosz, német, kazah, lengyel, uk­rán stb. ■— 780 parasztot egyesít. Vezetője a koreai Kan De Han. A növénytermesztésben foglalkoz­tatott minden kolhozistára 20 hektárnyi vetésterület és 30 gépi lóerő jut. Tavaly a napi átlag- jövedelem 5,40 rubel volt. ÉRTESÍTÉS! A 13. sz. AKÖV a Somogy megyei helyi autó- buszjáratok menetrendjének kialakítása végett MENETRENDI ÉRTEKEZLETET tart f. hó 27-én de. fél 9 órai kezdettel a válla­lat Kaposvár, Berzsenyi utca 1. szám alatti te­lepén. Kérjük a vállalatokat, intézményeket, üzemeket és magánosokat, hogy munkánkat megjelenésükkel támogatni szíveskedjenek. 13. sz. AKÖV. (65634) Enyhül a pedagógusok lakásgondja 158 új lakás öt év alatt — 1965-ben 32 új szolgálati lakás épül — Csökkent a fluktuáció — Elkészült a hétéves lakásépítési terv A pedagógusok száma csak­nem háromszorosára emelke­dett az 1945 előttihez képest, s jelenleg több mint kétezer nevelő tanít megyénkben. La­kásaik száma azonban nem gyarapodott arányosan. Sőt nagyon is kevés épült. 1952- től 1962-ig új pedagóguslakás csak ott épült, ahol új iskolát emeltek: évente négy-öt. A nagyobb községekben például egy húsztagú tantestületnek átlag két szolgálati lakása volt. A nevelők többsége szük­séglakásokban, illetve albér­letben lakott. Kormányzatunk a pedagógu­sok lakásgondját több módon enyhítette. Az OTP lakásépí­tési kölcsöneinek segítségével mintegy száz pedagógus család költözött új lakásba az utóbbi öt évben. Ezenkívül az elmúlt két esztendőben csaknem két és fél millió forintot biztosí­tottak pedagóguslakás vásár­lására. Ebből az összegből 1963-ban tizenkettő, 1964-ben tizenöt lakást vásároltak, az idén pedig 1 200 000 forint ér­tékben újabb tizennégy-tizen- öt lakást vesznek meg. Falvainkban a községfej­lesztési alapból, társadalmi munkával és helyi anyagból, illetve lakásonként 60 000 fo­rint állami támogatással a múlt évben 29 szolgálati lakás épült. Az idén tizenhéttel gya­rapszik a közös fedezeti for­rásból épített pedagóguslaká­sok száma. Tavaly minden járásban el­készítették a pedagógusok hét­éves lakásépítési tervét. A községekben megállapították a nevelők lakásigényeit és a le­hetőségeket. Ennek alapján a következő hét évben 320 pe­dagógus család jut új lakás­hoz. A lakáshiány enyhülését az is mutatja, hogy az utóbbi időben járásonként alig egy­két áthelyezési kérelem érke­zett a megyei tanács művelő­désügyi osztályához. Moszkvai olazás, betid, üdülés a baromfitenyésztési verseny legjobbjainak (Tudósítónktól.) A megyében még sohasem vá­sároltak fel a földmüvesszövet- kezetek annyi tojást, mint 1964- ben. Ez nagyrészt annak a ver­senynek köszönhető, melyet a nőtanács a földmüvesszövetkezet- tel együtt kezdeményezett. 500 asszonyt jutalmaztak meg a megyében. Az első nyolc helye­zett jutalma hatnapos moszkvai utazás. A versenyt Szalai Imré- né porrogi tenyésztő nyerte, aki 20 023 darab tojást és 406 kilo­gramm baromfit értékesített a múlt évben. Vele utazik Moszk­vába Kiss Jánosné rinyaújlaki, Mittenmajer Józsefné fonyódi, Bállá Józsefné nagybajomi és még négy asszony, az egyes Já­rások legjobb baromfitenyésztői. Egyhetes harkányi üdülésben vehetnek részt a járási verse­nyek második helyezettjei. Akik a harmadik helyre jutottak, egy- egy háztartási gépet kapnak Ju­talmul. ÉPÜLŐ MEGYÉNK 1964-ben készült el a látrányi művelődési ház. A me­gyei tanács 320 000 forinttal járult hozzá az építkezés­hez, a költségek többi részét — csaknem másfél millió forintot — a községfejlesztési alapból és a lakosság tár­sadalmi munkájával teremtették elő. Korszerű mosó- és vasalógcpek működnek az 1957-ben 13 millió forint költséggel épült Patyolat Vállalat ka­posvári üzemében. A kaposvári Latinka téri lakóépület és a Latinka Mű­velődési Ház. A több mint ki cncmillió forint költséggel épített lakóház földszintjén modern üzletek kaptak ott­hont. A Latinka Művelődési Ház épületében van a Szakszervezetek Megyei Tan'csa és az SZTK alközpont­ja is. A művelődési ház épí ésére mintegy 22 millió fo­rintot fordítottak. Már tavaly nyáron elkészült, de csak az idén áll a vá­sárlók rendelkezésére a fonyádUgeti új bazársor. Építé­se csaknem kétmillió forintba került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom