Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-24 / 70. szám

Gratulál az édesanya Aí MSZMP MEGYEI RI7ŐTTSÁGA ES A MEGYE! TANACS LÁPJA í Úttörők és amatőrök kérése: Bővítsék az Ezermester- és Úttörőboitot (Tudósítónktól.) Kaposváron. a Tanácshá utca 12. szám alatt van az Ezermester- és Ültörubolt, az egyetlen ilyen jellegű üzlet a .negyében. Innen szerzik be a rádiós klubok, a rádió- és tv- amatőrök, szakkörök, barká­csolók az alkatrészeket, szer­számokat. Az úttörők itt vá­sárolják az egyenruhát, a föl­szerelési tárgyakat. Itt kap- vató — gyakran fillérekért — t gyárak heverő készletéből ■gy egy ritkán l'üllelhető al- úVé:z leértékelt áron, a* -.y töként kiíocástalah minő­éi rádiókészül.keket is for­galomba hozzák itt. Nagy népszerűségnek ör­vend a bolt, sokan keresik föl. Az igényeknek azonban már nem felel meg. A mindössze iz-tizenkét négyzetméter .napterületü helyiségben leg- .óljebb öt-hat vevő vásárol- íat egyszerre. Két szekrény zinte eltorlaszolja az ajtót, .it helyezték el az egyenruhá­val. A szekrények tetején pe­dig rakásnyi rádiókávát tá­rolnak. Egy kiszolgálópult és egy falipolc, a fal mellett nyolc plexi ttel teli zsák és oarkácsléc ar.yag kötegekben, rádiódobozok: mindez egy he­lyen. Mert a parányi üzlet egyben raktár is. Heger Máté üzletvezető pa- laszkodik: — Nincs nagy vá- aszték, a vevők csak bosszan­kodnak. Pedig az utóbbi idő­ben mind többen keresik föl az üzletet, különösen az ama­tőrök. Ez érthető, hisz az MHS tanfolyamán csak a me­gyeszékhelyen több mint szá­zan tanulják a rádiózást. Az­tán az iskolai politechnikai ok­tatás, a szakköri munka is rendkívüli anyagigényekkel íj műsorok, új rendezvények Tabon (Tudósítónktól.) Az utóbbi időben foganato­sított korlátozások miatt a ta- oi járásban nem lehetett ren­dezvényeket tartani. Ez sok gondot akozott a járási műve­lődési ház vezetőinek: hogyan pótolják a mulasztóttakat? A működési kiadások csök­kentése mellett többféle mó­don növelik a bevételeket. El­sősorban a művelődési ház műsorának tájelőadásaival, ezenkívül színházi előadások­kal és táncmulatságokkal. A Presszószolgálat című zenés, vidám műsorral a járás több községében: Nágocson, Kapo- lyon, Somogymeggyesen, An- docson, Karádon vendégszere­peinek. Húsvét másnapján Tabon is előadják ezt a mű­sort. Az Állami Déryné Színház négy előadására bérletrend­szert vezetnek be, és a nyáron a korábbinál jóval több elő­adást tartanak a kaposvári Csi- ky Gergely és a győri Kisfalu­dy Színház művészeivel. jelentkezik. Sok érdeklődő jön minden előképzettség nélkül; olvasnak az újságban valami szerkezetről, erre megpróbál­ják maguk megépíteni, mert így érdekes és olcsóbb is. Ezek­nek tanácsot kellene adni, de azt is csinálni, közben kiszol­gálni is: egyedül lehetetlen. A kaposvári üzlet az Ezer­mester- és Üttörőbolt Válla­lathoz, Budapesthez tartozik. Ott azonban nemigen tekintik szívügyüknek a boltban ural­kodó állapotok megszűnteié sét, sőt az ü^let bezárásának gondolatával foglalkoztak. Pe­dig szükséges volna a bővítés, a korszerűsítés, ezt várják az amatőrök, az úttörők és a so­mogyi ezermesterek. Két perc Március egyik, veröfényes reggelén emberek sietnek munkahelyükre. Nagy a for­galom a kaposvári 1. számú postahivatalban is. Két he­lyen veszik Jól a Sándor- és József-rtapi jókívánságokat. Az asztal mellett egy idős asszony áll, és mondogatja: »Rossz a szemem, nem lá­tom kitölteni ezt a papírt«... Sajnos, süket fülekre ta­lál, senki sem figyel rá. Pedig mindenki hallja. Egy magas fiatalember ro­han be. gyorsan kitölti a feladóvevényt. A néni megis­métli: »Rossz a szemem __« A fiatalember az órájára pillant, még gyorsabban ir. Elkéri a nénitől a csekket, és két perc alatt kitölti. A néni hálálkodna, de már nincs kinek . .. Távozóban ezt mondja: »Vannak még udvarias fia­talok __« G . J. pedagógia próbán Málló vakolatéi már a hajdani Festetics-kastély Topo- náron. A tágas kert felől homályos folyosó fogadja a be­lépőt. Egy kék köpenyes, liatat nő lép ki az egyik tante­remből, gyerekraj tódul a nyomába, zsivaj tölti be a bolt­hajtásokat. A nevelői szobában a pedagógusjelöltekről érdeklő­döm. Január óta ketten töltik itt féléves gyakorlatukat a kaposvári Tanítóképzőből: Álmos Ágota és Boros Lívia készül élethivatására. Az igazgatótól és a kollégáktól csupa jót hallok ró­luk. Szerények, lelkesek, jól felkészültek. A bemutatkozáskor egyszerű, kedves lányokkal is­merkedtem meg. Munkájukról, első tapasztalatokról kér­dezem őket. — Itt látjuk csak igazán, mennyire más a gyakorlati munka, mennyi új vár ránk a megváltozott környezet­ben, s itt tudjuk lemérni az iskolai próbatanítások hasz­nát — mondják. Mindketten imádják a gyerekeket, legszívesebben az egész napot közöttük töltenék. Lívia Kaposvárról jár ki naponta autóbusszal; Ági itt lakik, ő meg »-bejáró« a vá­rosba, a BM népi együttesében táncol. — Milyen a kapcsolat a szülőkkel? — Nem számítottunk i'yen jó fogadtatásra. Még csak néhány hete voltunk itt, amikor az egyik fiúcska édesanyja bekopogott hozzánk: »Melyikük az a kis taní­tó néni, mert a gyerek nem hagy nyugton, ismerjem már meg« — mondta zavartan. Közben vége a szünetnek, sietnek a tantermekbe. Lívia rajzórát tart a negyedik osztályban Fulmer Antalné felügyeletével. A tábláról faültető gyerekeket másolnak nagy igyekezettel a tanulók. Ágota óráján fo­galmazás folyik, itt Bischitz Jánosné az ügyeletes. Az asztalon cserép, tele földdel, benne az elültetett bab. Erről írnak a gyerekek. Nehezen születik az első mon­dat. Vajda Jóska a legügyesebb, ő jelentkezik: — Évi babot ültet... N F Alekszej Leonov édesanyja telefonon gratulál fiának páratlan teljesítményéhez, hogy a világon elsőnek lé­pett ki az űrbe. Csókafészek — Elvtársak, fej­lődésünk jelenlegi szaka.!;/, .,;an kiemel­kedő szerepet ját­szik a lakosság kul­turális igényeinek kielégítése. Éppen ezért javaslom is­mét vita tárgyává tenni az októberben berendezett klubhe­lyiség rendeltetés szerinti felhasználá­sát. — Teljesen egyet­értek az előttem szólóval. Szeretném azon?3an őszintén és bátran feltárni az objektív nehézsége­ket, amelyeket a mai napig sem si­került megszüntet­nünk. Amint az elv­társak előtt széles körben isjwert, a szóban forgó terem fűtéséről, pontosab­ban annak akadá­lyáról van szó, — Vagyis nem le­het használni a kályhát, ugyebár. Ha begyújtjuk, csak füstül, és ezért nem is kísérletezünk ve­le. — Hiába, tisztelt értekezlet, a techni­kai csodák évszáza­dában is lehetnek még nehezen meg­oldható feladatok. Ilyen egyebek kö­zött a füst szabad útjának biztosítása, amely nem egy be­folyásoló tényező függvénye. Minde­nekelőtt szükséges egy teljes körülha­tárolt nyílás, amely határozott irányt szab az égés nélkü­lözhetetlen mellék- termékének. — Engedjék meg, hogy beszámoljak az októberi ülésün­kön hozott határozat végrehajtásáról. Eszerint gondos és körültekintő mun­kával minden kétsé­get kizáróan megál­lapítást nyert, hogy a kéménybe csókák fészkeltek be, amely körülmény a klub- helyiségbe kénysze­ríti vissza a füstöt. — Javaslom, elv­társak, alakítsunk bizottságot a csóka­kiköltözteté- Katáridö: áp­család sére. rilis 1. — Tisztelt értekez­let, a határozat színvonalas teljesí­téséhez időre van szükség. Helyesnek tartanám ezért a ha­táridőt április 15-ben megállapítani. — Es mi légyen a csókákkal? Mert népi lehet, hogy csak úgy lakás nél­kül maradjanak má­ról holnapra, még ha nem tartoznak is a leghasznosabb madarak közé. — Helyes. Alakít­sunk bizottságot megfelelő szükség- lakás biztosítására. — Ki ért egyet a javaslattal? Ellen- szavazat? Köszö­nöm. Ügy gondo­lom, valamennyiünk nevében beszélek, amikor megállapí­tom, hogy mai meg­beszélésünk haszno­san szolgálta a kul- túrforradalom cél­kitűzéseinek egyre eredményesebb meg­valósítását. — sk — A PAGODA LAKÓJA Különös ügyintézés A Kaposvári Bőripari Ktsz engedélyt kért a városi tanács építési osztályától, hogy az Ady Endre utca 8. számú ház udvarán — raktárhelyisége mellett — garázst építhessen. A kérelmet elutasították azzal, hogy tűzrendészet! szempont­ból nincs minden rendben. Utóbb D. 1. kaposvári lakos kért engedélyt garázs építésé­re ugyanarra a területre. Ná­la a tűzrendészet! szempont rendben találtatott. Meg is kapta az engedélyt. A ktsz dolgozói most azon töprengenek, hogy az építési osztályon miért fekete a fehér. Remélik, hogy a vb vezetői he­lyén teszik a jogot. N. S. A különös házikó az udvar végén áll. Az öregasszony ki­nyitja a rozzant kertajtót, és dörömböl a ház falán. — Hol vagy? Gyere már! — Itt vagyok! Ki zavar? A hang tulajdonosa a há­tunk mögött levő mély gö­dörből kiabál. Feltornássza magát, aztán lenéz. — Jó lesz így? Elismerést vár. De mivel hallgatunk, újra szól. — Biztosan jó lesz. A cukorgyárban hallottam róla. Munkások beszélték, hogy van náluk egy Révész Gé?a nevű ember. Becsülettel végzi a dolgát, de ha megke­res ötezer forintot, azonnal ki­lép. Hat esztendeje dolgozik a gyárban, évente átlag négy hó­napot. Akkor búcsút mond. Az idén, mivel jobb volt a ke­reset, előbb kilépett. Zömök, barna ember. Bizal­matlanul nézeget bennünket. — Bemehetünk, ha akarják, de ennek a háznak törvénye van. Ott bent csak őszintén szabad beszélni. Rendben? Előremegy, babrál a rejtett zárral, aztán kiszól. — Hát tessék. Utánamászunk. A kör alakú folyosón egy másik ajtót nyit. — Ha akarnak, leülhetnek. Kör alakú a szoba is. Látni mindjárt, hogy egy embernek építették. — Mindent én csináltam. Éppen hét évig tartott. — A nagy házban ki él? — Anyám meg nagyanyám. — Ott nem lett volna hely? — Ez jobb. Itt egyedül va­gyok. — És miért jó ez? — Így szabad vagyok. A kis ablakon át látom, hogy az asszony fát hasogat. — Szokott segíteni? — Nem. Azt nem szoktam... Egy vasutas jön be az utcá­ról. Leteszi kabátját, és fölve­szi a fejszét. — Itt csak őszintén szabad beszélni. — Csak úgy. — Miért csak négy hónapot dolgozik? — Nekem elég az ötezer fo­rint. Még sok is. — Olvasni szokott? — Azt nem. És írni sem. — Tegnap mit evett? — Fél almát meg két mo­gyorót. — Mást nem? — Elég volt. — Támogatja az édesany­ját? — Én önálló vagyok. — Mi az életcélja? — Semmi. Nekem nincsenek céljaim. ­A pagoda kívülről zöldre van festve, belül barna papír a tapéta. — Volt már benn válákl? — Nem. . Ide nem járhat senki. Itt csöndes békességnek kell lenni... Jólesik kijönni a levegőre. A homály után kápráztató a fény. — Én így szeretek élni — Az utcában mindenki isme­ri. így mondják: a pagodás. — Mindig jó gyerek volt meséli az öregasszony. Okos, szófogadó gyerek. Há­rom nyelvet is megtanult. Még legény se volt, amikor el­vitték leventének. Senki sem tudja, hogy mi történt vele. Amióta hazajött, megválto­zott Csak magának él... Az utolsó mondatnál fölnéz az égre. — A háború az oka, A há­ború ... > Németh Sándor Népművelők tanácskoztak Nagyatádon (Tudósítónktól.) A járási tanács művelődés- ügyi osztálya tanácskozásra hívta össze a községek művelő­dési otthonainak igazgatóit és á népművelési ügyvezetőket. A vidéki ellenőrzések tapasztala­tairól Csákabonyi Balázs meg­bízott osztályvezető tájékoztat­ta a népművelőket. El­mondta, hogy a műve­lődési térvekben szerep­lő feladatokat a legtöbb he­lyen végrehajtották, * néhány községben azonban nagy a le­maradás. A dolgozók esti és le­velező tagozatain tanulóknak 19 százaléka morzsolódott le év közben, ez elfogadható arány. Arra kell törekedni, hogy az iskolába járók eredményesen vizsgázzanak az év végén. A tanácskozáson szó esett az időszerű népművelési problé­mákról, a művelődési ottho­nok és a könyvtárak együttmű­ködésének lehetőségéről és szükségességéről, a felszabadu­lási emlékkiállításokról és mű sorokról. A tanácskozáson az igazga­tók és az ügyvezetők beszámol­tak a községek népművelő munkájáról is. iiSOfiO/K GONDOLATOK A labdarúgásról A labdarúgáshoz min­denki jobban ért a másik­nál. A kedvenc csapat győzel­me mindig megérdemelt, veresége potyagólckból adódik. * * * Az italról Van, akinek minden nap — másnap. Az első pohár szesz az egyéniség feladása. • * * A tanulásról A tanulás kezdetben ne­héz — később nehezebb. A koncentráció erőszak az ábrándozás ellen. A férfi függetlenségéről Ha megnősülök, lemon­dok a szabadságról. Nem nősülök meg, többször mondhatok le róla. Az agglegény független­sége hangoztatásával igyekszik palástolni elha- gyatottságát. * * * Ember az emberről A vendéglátás az örven­dünk és. az örvendtünk kö­zötti idő. Sok ember utódját gya­nítja a helyettesében. Az emberek az eszükre vigyáznak a legjobban — némelyek nem is használ­ják. Aki mindenhez ért, csak egyet tud: hogyan lehet semmihez sem érteni. * * * Indokolás nélkül A szerkesztőség vissza­küldi az író kéziratát (már megszűnt a fűtési szezon), az író pedig lemondja a lapot (felesége is örül a ta­vasznak, nem kell begyúj­tani). — gp — * * * Egy úr a foxijával késő este fölkeresi az állator­vost: — Doktor úr, lenne szí­ves levágni a kutyám far­kát? — Természetesen. De szívesebben elvégezném ezt a műtétet holnap reggel. — Sajnos, lehetetlen! Az anyósom ma éjjel érkezik, és nem akarom, hogy a há­zamban bármilyen rokon- szenv-nyilvámtás fogadja. * * * Póruljárt reklámhadjárat A Ford-cég egyik fiókja a televízióban ismertette az új autótípus ki­vételes kvalitásait. Az előadó bemutatta, hogy az autó milyen könnyedén tesz meg óránként 120 ki­lométert. Másnap a rend­őrség 300 dollárra büntet­te a céget, amiért meg nem engedett sebességgel haj­tott az országúinak azon a szakaszán, ahol tilos 40 ki­lométeres seb“S<iégTiél gyorsabban közlekedni. Somogyi Néplap Az MSZMP Somoffv megvet bizottsága ős a Somogy mee'’P Tanára lapja. Főszerkesztő? WTRTH I.A.IOS. Szerkeszt/»«; ég- Kaposvár. Latinka «ándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár Latinka s o. 2. Telefon 15 H Feleld* kiadót Szabó Gáboi Beküldött kéziratot nem órzm - meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magvar Posta. Elő fizethető a helyi posta hfvataloVmn és postáskézbesítőknél. Előfizetést díj egy hónapra 12 Ft Index: 25082­Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, La Unka Sándor utca &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom