Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-16 / 39. szám
Kedd, 1965. február 16. 5 SOMOGYI NÉPLAP A DOKTO Leningrádból Sziverszkaja felé robogott a vonat. Hétvégenként állandó utasának számított az a vékony, kis termetű szőke lány, aki az egyik sarokban tankönyv tőié hajolva töltötte el a körülbelül kétórás utazást. Egyszer Lenin- grádban különböző nemzetiségű tisztek szálltak fel a vonatra — vasárnap lévén az akadémián nem volt oktatás —, kirándulni mentek Sziverszkaja felé. Egyiküknek — magyar tiszt volt — megtetszett a tanuló kislány, s hozzáfordult valami felvilágosításért, bár a kocsiban mástól is érdeklődhetett volna. 'Így ismerkedett meg Beszp- jatova Jekatyerina Ivanovna későbbi férjével, Kristóf Zoltánnal, s kedvéért fölcserélte hazáját Magyarországgal, Le- ningrádot Kaposvárral. Katyusa doktornő a megyei kórház gyermekosztályán dolgozik. Már nagyon jól beszél magyarul, pedig eleinte sok nehézsége volt a nyelvvel. Éppen azt akarom megkérdezni, hogy mi volt az első magyar szó. amit megtanult, de már mondja is. — Amikor házasságot kötöttünk, még egy évem volt hátra az egyetemen, azt otthon jártam, Zoli hazajött Magyar- országra. Aztán újra kijött értem. Itt, valamelyik állomáson hallottam, hogy folyton azt hajtogatja a bemondó: »Figyelem, figyelem!« El nem tudtam képzelni, mit jelent ez, s miért mondja olyan sokszor. Ezt tanultam meg legelőször ... — Mit tudott rólunk, magyarokról, amíg férjével nem találkozott? — Keveset. Csak annyit, amennyit a filmekből megtudhattam. Sok magyar filmet láttam Leningrádban, többek között a Csigalépcsőt, az Egy pohár sört..., illetve hogyan is mondják... Az Egy pikoló világost. — Eleinte nagyon idegen volt minden, de aztán megszoktam. Sok rokonvonást fedeztem föl a magyar és a szovjet emberek között, és ez megkönnyítette az új környezetbe való beleilleszkedést. Elmondja, hogy a legnagyobb nehézséget a szakvizsga okozta. Nem úgy sikerült, ahogy várta, jóval nehezebb helyzetben volt, mint a többiek. Bár a vizsgán jól szerepelt, de hát a legjobb jegyet szerette volna ... — Nagyon zavart, hogy úgy megnéztek Pécsen, mint egy csodabogarat Azt mondták, hogy idáig csak két idegen vizsgázott náluk velem együtt. Az első kínai volt... — A szovjet és a magyar kórház között van-e valami olyan különbség, ami szakmailag nehézséget okozott az első időszakban? — Nincsen. Higgye el, alig emlékszem már arra, hogyan volt, annyira bennem él az, amit itt látok, tapasztalok. Az egyetlen, amit nehéz megszoknom, a látogatást. Ha látogatási napon ügyeletes vagyok, az nagyon rossz, mert olyan gyerekekről is érdeklődnek, akik nem az én osztályomon fekszenek. Róluk többet, mint amit a kórlapon látok, nem mondhatok. Az emberek köny- nyen azt hihetik, hogy nem sokat tudok, hiszen a lázon, a székleten kívül másról nem beszélek. A szovjet kórházakban másképp van. Egy nagy teremben ültetik le a látogatókat, s az ügyeletes orvos sorban felolvassa a gyerekek nevét. Megkérdezi, hogy eljött-e hozzátartozója, s ha igen, akkor referál mindenről, hisz előzőleg már összegyűjtötték az anyagot. A csomagokat, az ajándékokat a nővérek kiosztják, a szülők meg szépen hazamennek. Így nyugodt marad a légkör, soha sincs sírás. Amikor azt kérdezem, hogyan érzi magát nálunk, így válaszol: »Nagyon jól.« Szereti a munkáját. Kedvesek a kollégái, s otthon a család mindenért kárpótolja, Leningrá- dért is. A férjével oroszul társalognak, főként a három és fél éves Lenocska miatt. A kislány a kórház óvodájába jár, két nyelven »beszélget«, otthon inkább oroszul tanítják. — Nagyon élénk gyerek. S néha olyan mulatságos dolgokat mond. Keveri még a két nyelvet. A múltkor nagyot nevettünk, mert így mondta: »r| .‘megyek a komnatába ...« Újságolja, hogy édesanyja éppen most van náluk látogatóban. Az öt év alatt ő csak egyszer volt a szüleinél, most áprilisban készül másodszor a Szovjetunióba. — Egy hónapot töltök otthon, s aztán jövök haza ... Strubl Márta cA g.tjÁg.ijjxLzek iuwőlcl Sorozatos tévedés Mindennap érkeznek bérpanaszok a szerkesztőségbe. Gyári munkások, állami gazdaságban, útépítésnél dolgozók reklamálják, hogy nem fizetik ki jogos bérüket. Ezeket a panaszokat »megszoktuk«, néhány héttel ezelőtt azonban egy különös ügyben kérte a lap segítségét Pölez Lajosné varászlói kézbesítő: »Hónapok óta több bért számfejtenek nekem .,. Nem mindegy, hogy most kifizetik, s egy hónap múlva visszakérik a többletet. Bizonytalanságot kelt az emberben, ha 5—4 hónapon keresztül ugyanannál a dolgozónál ismétlődik a tévedés.« A Pécsi Postaigazgatóság ellenőre megvizsgálta, máért fizettek többet Pölcz Lájos- nénak. Kiderült, hogy a fiókposta vezetőjének és az igazgatóság bérszámfejtő csoportjának a hibájából fordult elő a sorozatos tévedés. A fiókposta-vezető tévesen jegyezte be az újévi szolgálatot, a decemberi munkalapokon fölcserélte a nveket, s emiatt Pölcznének fizették ki a más szabadság- pénzét, a novemberi hírlapárusítási jutalék összegét rosszul adták össze. Az igazgatóság bérszámfejtője idegen munkalap alapján állapította meg Pölczné bérét. A postaigazgatóság ezt írja: »Megjegyzem, a többletszámfejtés feltűnhetett volna a panaszosnak is, mivel 1964 szeptembere előtt másfél évig száz-százhúsz forint hírlapkézbesítési jutalékot kapott, tavaly októberben azonban kétszázkilefic- vennégy forintot. Ezt akkor jelentenie kellett volna.« Éppen a panaszos levele bizonyítja, hogy nyugtalan volt a túlfizetések miatt. Talán az első tévedéskor még nem gondolt semmire, azt hitte, hogy ő számolt rosszul, a központban jobban tudják, mi a járandósága. Biztosan szólt a fiókposta vezetőjének is, de az megnyugtatta. S azután írt a szerkesztőségnek. A felelősséget nem háríthatja a posta az ügy szenvedő alanyára. Különben is, másoknak meg kevesebbet fizettek, azok szintén reklamáltak. Az igazgatóság levelében ilyen kitételek vannak: »A bérellenör 9,62 forint térítendő összeget állapított meg ...«; »a január elején levont 218 forint 33 fillér abból adódott...«; »levonok 87 forintot...«; »levonok 45 forint 42 fillért.« Az igazgatóság intézkedett, hogy ne fordulhasson elő még egyszer ilyen tévedéssorozat. A levél mégsem nyugtat meg bennünket, mert egy mondat hiányzik belőle. Egy mondat, hogy milyen büntetést rótt ki a postaigazgatóság a sorozatos tévedés előidézőire. L. G. F ürdővárosnak nevezik Budapestet, de joggal megilletné a fürdő- világváros elnevezés is, hiszen gyógyvizekben talán a leggazdagabb város a földkerekségen. Langyos- 'és melegvíz-forrásai naponta 14 helyen 70 millió liter vizet adnak a fürdőknek, uszodáknak és ivókutaknak. Budapest fürdőkultúrája — a följegyzések szerint — már a rómaiak korában kezdődött, amikor a hódító császári csapatok a kedvező dunai átkelés és az itt alapított Aquincum város védelmére védőtábort létesítettek. Több mint kétezer éves für- dőkulturánkat a rómaiak után letelepedő honfoglaló őseink, majd a legelső magyar királyok fejlesztették tovább. A fürdőélet azonban a török hódoltság idején érte el virágkorát. Lágymányostól Pünkösdfürdőig terjed tíz kilométer hosz- szúságban, két nagyobb csoportban a gyógyfürdő övezet. A gellérthegyi csoport: a rá- diumos Gellért-, Rudas-, Imre- fürdő, a Rózsadomb—József- hegyi csoport: az artézi kutas Lukács, Császár, Szabadság és a kénhidrogén-tartatmú termálvizes városligeti Széchenyi. Első állomásunk a Szabad- ság-híd budai hídfőjénél épült Gellért-fürdő, amelynek vize és iszapja évszázadok óta gyógyítja a mozgásszervi betegségeket. Középkori följegyzések szerint Sárosfürdőnek nevezték a forrást, amelynek vizével és iszapjával a gellérthegyi sziklabarlangban élt remete gyógyította a betegek fájó tagjait. A mai modem fürdő és szálloda 1918 ban nyílt meg. A háborús károktól sokat szenvedett szállórész már teljesen újjáépült. A hatalmas márványmozaikos fürdőcsarnokból nyílnak a női és férfi gőzfürdő osztályok nagy medencéikkel, a termálfürdők, az iszapkezelő osztályok, a télen is működő pezsgőfürdő, a fedett úszócsamok. Itt a baleseti vagy mozgásszervi be tégségek uókc zeléseként megfelelő m gásgyakorlato kát is végezhe nek a betegei- Nyáron hullám strand, termá1 vizes melegmc dence, napozó teraszok és pá zsitos park vár ja a pihenn' szórakozni vá gyókat. A budai Du na-parton föl felé folytatva utunkat az úi- iáépült Erzsé bet-híd lábá hoz érünk. A XVI. századba épült Rudasfürdő az egyik legrégibb — török korabeli fürdőnk. Kupoláját nyolc oszlop tartja. 16 rádiumtartalmú forrás táplálja a fürdő medencéjét, a Juventus kádfürdőket Vizük a korai elöregedést előzi meg, a testi-szellemi kifáradást szünteti, de mozgásszervi betegségek, vérkeringési zavarok gyógyítására is kiválóan alkalmas. A termálvizes ivócsamok gyógyvizét is hasonló panaszok ellen fogyasztják. A Margit-híd mellett a világhírű Lukács-fürdő, közvetlen szomszédságában pedig a Császár-fürdő helyezkedik el. A nyáron lombos park most kihalt, de a Lukács-fürdő belül változatlanul forgalmas. A részben török korabeli épület biedermeier hangulatot áraszt, de berendezése korszerű. Termálgőz- és kádfürdői mellett különlegessége a fürdőnek saját forrású természetes iszap - tava, amelyben a mozgásszerSoK bei- i» küllőiül v. mi,.get vonz állandóan a Gellért-pezsgöfürdő medencéje. gyűlést az orvosi ellenőrzés mellett beutaltak. A Császárfürdő ásványi kincsekben gazdag forrása a gyógymedencéket, az uszodákat, langyos fürdőket táplálja, sőt gépeket is hajt. Ez a hely már a XVI. század elején csodálatos kede- 11 paradicsoma volt Musztafa basának. Malmokat hajtó tavának maradványai még ma 's láthatók a kőfal mögött. A szemközti Margitsziget festői környezetben elhelyezkedő Palatínus-strandja 80 000 négyzetméter területével a legnagyobb fővárosi strandfürdők közé sorolható. Vízellátását a szigeti hévforrások és hidegvíz-kutak biztosítják. Hatalmas úszómedencéje, hullámmedencéje, termálvizes meleg gyógymedencéje gyepes és teraszos napozóival, sétányaival, játszóhelyeivel nyáron kedvelt pihenőhelye a főváros lakosságának. A pesti Duna-parton, az Ár- pád-híd tövében terül el a Dagály utcai Szabadság-- strand, amelynek meszes ásÚj magyar eke a homoktalajok javítására A Magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával elkészült az Alagi Állami Gazdaságban a Szabó—Almássi—Hepp-íéle homokjavitó eke mintapéldánya. A homoki munkára az teszi alkalmassá, hogy lényegesen kisebb vonóerőt Igényel, mint az eddigi hasonló munkagépek, vontatásához igy nem szükséges lánctalpas gép, elég a jóval könnyebb D—4K traktor is. Az eke a kívánt mélységben, egyenletesen teríti el a homokban a szerves javítóanyagokat — tőzeget és istállőtrágyát —, és egyúttal meg is műveli a talajt. Az új magyar homokjavitó ekét a nyáron bemutatják a homoktalajokkal foglalkozó budapesti nemzetközi tanácskozás részvevőinek is. (MTI) Különféle betegségek megelőzésére és gyógyítására kiváló hatásúak a Rudas-fürdő gyógyforrásai. Máris nagy a forgalom az Erzsébet-híd budai hidfeljárójá nál megnyílt új, korszerű ivócsarnokban. vi betegségekre találnak gyó- ványvize ízületi betegségeket gyógyít. A budapesti dolgozóknak e kedvelt strandját egy- egy szép nyári vasárnap 25— 30 000 ember is fölkeresi. Meleg medencéinek egy részében télen is fürödhetnek. A modem reneszánsz stílusú Széchenyi-fürdő Pesten, a Városligetben 1913-ban épült, strandja pedig 1927-ben. Gőz-, kád-, és iszaposztályai a Gellért-fürdőhöz hasonlóak. Két gyógyvizes meleg medencéje közül az egyik a felnőtteké, másik a gyermekeké. Sétánkon csupán a legnagyobb budapesti gyógyfürdőket, strandokat látogattuk meg, hiszen a teljes kép megismeréséhez több napra lenne szükségünk. T. A. február 3 20-ig Sokféle ruházati cikk 30—40 %-os árengedménnyel a kijelölt áruházakban és szaküzletekben. Ezt nem lehet kihagyni ! MÁR CSAK ÖT NAP! Használja kil A Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat kijelölt szaküzleteiben bő választékból vásárolhat! (S316) (52361) Férfi műbőrkabát Régi ár: 850,— Ft Női télikabát 1320,— Ft NDK kabátszövet 220,— Ft Gyermek szárascipő 168,50 Ft Férfi nylonpulóver 310,— Ft Női nylonharisnya 38,— Ft Leányka rakott- és plisszéaljak Üj ár: 51»,— Ft 792,— Ft 154,— Ft 101,10 Ft 217,— Ft 26,60 Ft 45 Ft-tói 350 Ft-ig Eng. 40% 40% 30 % 40% | 30% 30% 30%
