Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-16 / 39. szám

Kedd, 1965. február 16. 5 SOMOGYI NÉPLAP A DOKTO Leningrádból Sziverszkaja felé robogott a vonat. Hétvé­genként állandó utasának szá­mított az a vékony, kis ter­metű szőke lány, aki az egyik sarokban tankönyv tőié hajol­va töltötte el a körülbelül két­órás utazást. Egyszer Lenin- grádban különböző nemzetisé­gű tisztek szálltak fel a vo­natra — vasárnap lévén az akadémián nem volt oktatás —, kirándulni mentek Sziversz­kaja felé. Egyiküknek — ma­gyar tiszt volt — megtetszett a tanuló kislány, s hozzáfor­dult valami felvilágosításért, bár a kocsiban mástól is ér­deklődhetett volna. 'Így ismerkedett meg Beszp- jatova Jekatyerina Ivanovna későbbi férjével, Kristóf Zol­tánnal, s kedvéért fölcserélte hazáját Magyarországgal, Le- ningrádot Kaposvárral. Katyusa doktornő a megyei kórház gyermekosztályán dol­gozik. Már nagyon jól beszél magyarul, pedig eleinte sok nehézsége volt a nyelvvel. Ép­pen azt akarom megkérdezni, hogy mi volt az első magyar szó. amit megtanult, de már mondja is. — Amikor házasságot kötöt­tünk, még egy évem volt hát­ra az egyetemen, azt otthon jártam, Zoli hazajött Magyar- országra. Aztán újra kijött ér­tem. Itt, valamelyik állomá­son hallottam, hogy folyton azt hajtogatja a bemondó: »Figye­lem, figyelem!« El nem tudtam képzelni, mit jelent ez, s miért mondja olyan sokszor. Ezt ta­nultam meg legelőször ... — Mit tudott rólunk, magya­rokról, amíg férjével nem ta­lálkozott? — Keveset. Csak annyit, amennyit a filmekből megtud­hattam. Sok magyar filmet lát­tam Leningrádban, többek kö­zött a Csigalépcsőt, az Egy po­hár sört..., illetve hogyan is mondják... Az Egy pikoló vi­lágost. — Eleinte nagyon idegen volt minden, de aztán meg­szoktam. Sok rokonvonást fe­deztem föl a magyar és a szov­jet emberek között, és ez meg­könnyítette az új környezetbe való beleilleszkedést. Elmondja, hogy a legna­gyobb nehézséget a szakvizsga okozta. Nem úgy sikerült, ahogy várta, jóval nehezebb helyzetben volt, mint a töb­biek. Bár a vizsgán jól szere­pelt, de hát a legjobb jegyet szerette volna ... — Nagyon zavart, hogy úgy megnéztek Pécsen, mint egy csodabogarat Azt mondták, hogy idáig csak két idegen vizsgázott náluk velem együtt. Az első kínai volt... — A szovjet és a magyar kórház között van-e valami olyan különbség, ami szakmai­lag nehézséget okozott az első időszakban? — Nincsen. Higgye el, alig emlékszem már arra, hogyan volt, annyira bennem él az, amit itt látok, tapasztalok. Az egyetlen, amit nehéz megszok­nom, a látogatást. Ha látoga­tási napon ügyeletes vagyok, az nagyon rossz, mert olyan gyerekekről is érdeklődnek, akik nem az én osztályomon fekszenek. Róluk többet, mint amit a kórlapon látok, nem mondhatok. Az emberek köny- nyen azt hihetik, hogy nem so­kat tudok, hiszen a lázon, a székleten kívül másról nem beszélek. A szovjet kórházak­ban másképp van. Egy nagy teremben ültetik le a látogató­kat, s az ügyeletes orvos sor­ban felolvassa a gyerekek ne­vét. Megkérdezi, hogy eljött-e hozzátartozója, s ha igen, ak­kor referál mindenről, hisz előzőleg már összegyűjtötték az anyagot. A csomagokat, az ajándékokat a nővérek kioszt­ják, a szülők meg szépen ha­zamennek. Így nyugodt marad a légkör, soha sincs sírás. Amikor azt kérdezem, ho­gyan érzi magát nálunk, így válaszol: »Nagyon jól.« Szereti a munkáját. Kedvesek a kol­légái, s otthon a család min­denért kárpótolja, Leningrá- dért is. A férjével oroszul tár­salognak, főként a három és fél éves Lenocska miatt. A kis­lány a kórház óvodájába jár, két nyelven »beszélget«, ott­hon inkább oroszul tanítják. — Nagyon élénk gyerek. S néha olyan mulatságos dolgo­kat mond. Keveri még a két nyelvet. A múltkor nagyot ne­vettünk, mert így mondta: »r| .‘megyek a komnatába ...« Újságolja, hogy édesanyja éppen most van náluk látoga­tóban. Az öt év alatt ő csak egyszer volt a szüleinél, most áprilisban készül másodszor a Szovjetunióba. — Egy hónapot töltök ott­hon, s aztán jövök haza ... Strubl Márta cA g.tjÁg.ijjxLzek iuwőlcl Sorozatos tévedés Mindennap érkeznek bér­panaszok a szerkesztőségbe. Gyári munkások, állami gazdaságban, útépítésnél dolgozók reklamálják, hogy nem fizetik ki jogos bérüket. Ezeket a panaszokat »meg­szoktuk«, néhány héttel ez­előtt azonban egy különös ügyben kérte a lap segítsé­gét Pölez Lajosné varászlói kézbesítő: »Hónapok óta több bért számfejtenek ne­kem .,. Nem mindegy, hogy most kifizetik, s egy hónap múlva visszakérik a többletet. Bizonytalanságot kelt az emberben, ha 5—4 hónapon keresztül ugyanan­nál a dolgozónál ismétlődik a tévedés.« A Pécsi Postaigazgatóság ellenőre megvizsgálta, máért fizettek többet Pölcz Lájos- nénak. Kiderült, hogy a fiókposta vezetőjének és az igazgatóság bérszámfejtő csoportjának a hibájából fordult elő a sorozatos téve­dés. A fiókposta-vezető té­vesen jegyezte be az újévi szolgálatot, a decemberi munkalapokon fölcserélte a nveket, s emiatt Pölcznének fizették ki a más szabadság- pénzét, a novemberi hírlap­árusítási jutalék összegét rosszul adták össze. Az igaz­gatóság bérszámfejtője ide­gen munkalap alapján álla­pította meg Pölczné bérét. A postaigazgatóság ezt írja: »Megjegyzem, a több­letszámfejtés feltűnhetett volna a panaszosnak is, mi­vel 1964 szeptembere előtt másfél évig száz-százhúsz fo­rint hírlapkézbesítési jutalé­kot kapott, tavaly október­ben azonban kétszázkilefic- vennégy forintot. Ezt akkor jelentenie kellett volna.« Éppen a panaszos levele bi­zonyítja, hogy nyugtalan volt a túlfizetések miatt. Talán az első tévedéskor még nem gondolt semmire, azt hitte, hogy ő számolt rosszul, a központban job­ban tudják, mi a járandó­sága. Biztosan szólt a fiók­posta vezetőjének is, de az megnyugtatta. S azután írt a szerkesztőségnek. A fele­lősséget nem háríthatja a posta az ügy szenvedő ala­nyára. Különben is, mások­nak meg kevesebbet fizet­tek, azok szintén reklamál­tak. Az igazgatóság levelé­ben ilyen kitételek vannak: »A bérellenör 9,62 forint té­rítendő összeget állapított meg ...«; »a január elején levont 218 forint 33 fillér abból adódott...«; »levo­nok 87 forintot...«; »levo­nok 45 forint 42 fillért.« Az igazgatóság intézkedett, hogy ne fordulhasson elő még egyszer ilyen tévedéssoro­zat. A levél mégsem nyugtat meg bennünket, mert egy mondat hiányzik belőle. Egy mondat, hogy milyen bünte­tést rótt ki a postaigazgató­ság a sorozatos tévedés elő­idézőire. L. G. F ürdővárosnak nevezik Budapestet, de joggal megilletné a fürdő- világváros elnevezés is, hiszen gyógyvizek­ben talán a leggazdagabb vá­ros a földkerekségen. Langyos- 'és melegvíz-forrásai naponta 14 helyen 70 millió liter vizet adnak a fürdőknek, uszodák­nak és ivókutaknak. Budapest fürdőkultúrája — a följegyzések szerint — már a rómaiak korában kezdődött, amikor a hódító császári csa­patok a kedvező dunai átke­lés és az itt alapított Aquin­cum város védelmére védőtá­bort létesítettek. Több mint kétezer éves für- dőkulturánkat a rómaiak után letelepedő honfoglaló őseink, majd a legelső magyar kirá­lyok fejlesztették tovább. A fürdőélet azonban a török hó­doltság idején érte el virágko­rát. Lágymányostól Pünkösdfür­dőig terjed tíz kilométer hosz- szúságban, két nagyobb cso­portban a gyógyfürdő övezet. A gellérthegyi csoport: a rá- diumos Gellért-, Rudas-, Imre- fürdő, a Rózsadomb—József- hegyi csoport: az artézi kutas Lukács, Császár, Szabadság és a kénhidrogén-tartatmú ter­málvizes városligeti Széchenyi. Első állomásunk a Szabad- ság-híd budai hídfőjénél épült Gellért-fürdő, amelynek vize és iszapja évszázadok óta gyó­gyítja a mozgásszervi betegsé­geket. Középkori följegyzések szerint Sárosfürdőnek nevez­ték a forrást, amelynek vizé­vel és iszapjával a gellérthe­gyi sziklabarlangban élt reme­te gyógyította a betegek fájó tagjait. A mai modem fürdő és szálloda 1918 ban nyílt meg. A háborús károktól sokat szenvedett szállórész már tel­jesen újjáépült. A hatalmas márványmozaikos fürdőcsar­nokból nyílnak a női és férfi gőzfürdő osztályok nagy me­dencéikkel, a termálfürdők, az iszapkezelő osztályok, a télen is működő pezsgőfürdő, a fe­dett úszócsamok. Itt a balese­ti vagy moz­gásszervi be tégségek uókc zeléseként megfelelő m gásgyakorlato kát is végezhe nek a betegei- Nyáron hullám strand, termá1 vizes melegmc dence, napozó teraszok és pá zsitos park vár ja a pihenn' szórakozni vá gyókat. A budai Du na-parton föl felé folytatva utunkat az úi- iáépült Erzsé bet-híd lábá hoz érünk. A XVI. századba épült Rudas­fürdő az egyik legrégibb — török korabeli fürdőnk. Ku­poláját nyolc oszlop tartja. 16 rádiumtartalmú forrás táplál­ja a fürdő medencéjét, a Ju­ventus kádfürdőket Vizük a korai elöregedést előzi meg, a testi-szellemi ki­fáradást szünteti, de mozgás­szervi betegségek, vérkeringé­si zavarok gyógyítására is ki­válóan alkalmas. A termálvi­zes ivócsamok gyógyvizét is hasonló panaszok ellen fo­gyasztják. A Margit-híd mellett a vi­lághírű Lukács-fürdő, közvet­len szomszédságában pedig a Császár-fürdő helyezkedik el. A nyáron lombos park most kihalt, de a Lukács-fürdő be­lül változatlanul forgalmas. A részben török korabeli épület biedermeier hangulatot áraszt, de berendezése korszerű. Ter­málgőz- és kádfürdői mellett különlegessége a fürdőnek sa­ját forrású természetes iszap - tava, amelyben a mozgásszer­SoK bei- i» küllőiül v. mi,.get vonz állandóan a Gellért-pezsgöfürdő medencéje. gyűlést az orvosi ellenőrzés mellett beutaltak. A Császár­fürdő ásványi kincsekben gaz­dag forrása a gyógymedencé­ket, az uszodákat, langyos für­dőket táplálja, sőt gépeket is hajt. Ez a hely már a XVI. század elején csodálatos kede- 11 paradicsoma volt Musztafa basának. Malmokat hajtó ta­vának maradványai még ma 's láthatók a kőfal mögött. A szemközti Margitsziget festői környezetben elhelyez­kedő Palatínus-strandja 80 000 négyzetméter területével a legnagyobb fővárosi strand­fürdők közé sorolható. Vízel­látását a szigeti hévforrások és hidegvíz-kutak biztosítják. Hatalmas úszómedencéje, hul­lámmedencéje, termálvizes meleg gyógymedencéje gyepes és teraszos napozóival, sétá­nyaival, játszóhelyeivel nyá­ron kedvelt pihenőhelye a fő­város lakosságának. A pesti Duna-parton, az Ár- pád-híd tövében terül el a Dagály utcai Szabadság-- strand, amelynek meszes ás­Új magyar eke a homoktalajok javítására A Magyar Tudományos Akadé­mia anyagi támogatásával elké­szült az Alagi Állami Gazdaság­ban a Szabó—Almássi—Hepp-íéle homokjavitó eke mintapéldánya. A homoki munkára az teszi alkal­massá, hogy lényegesen kisebb vo­nóerőt Igényel, mint az eddigi ha­sonló munkagépek, vontatásához igy nem szükséges lánctalpas gép, elég a jóval könnyebb D—4K traktor is. Az eke a kívánt mély­ségben, egyenletesen teríti el a homokban a szerves javítóanyago­kat — tőzeget és istállőtrágyát —, és egyúttal meg is műveli a ta­lajt. Az új magyar homokjavitó ekét a nyáron bemutatják a homokta­lajokkal foglalkozó budapesti nem­zetközi tanácskozás részvevőinek is. (MTI) Különféle betegségek megelőzésére és gyógyítására kiváló hatá­súak a Rudas-fürdő gyógyforrásai. Máris nagy a forgalom az Erzsébet-híd budai hidfeljárójá nál megnyílt új, korszerű ivó­csarnokban. vi betegségekre találnak gyó- ványvize ízületi betegségeket gyógyít. A budapesti dolgozók­nak e kedvelt strandját egy- egy szép nyári vasárnap 25— 30 000 ember is fölkeresi. Me­leg medencéinek egy részében télen is fürödhetnek. A modem reneszánsz stílu­sú Széchenyi-fürdő Pesten, a Városligetben 1913-ban épült, strandja pedig 1927-ben. Gőz-, kád-, és iszaposztályai a Gel­lért-fürdőhöz hasonlóak. Két gyógyvizes meleg medencéje közül az egyik a felnőtteké, másik a gyermekeké. Sétánkon csupán a legna­gyobb budapesti gyógyfürdő­ket, strandokat látogattuk meg, hiszen a teljes kép megisme­réséhez több napra lenne szükségünk. T. A. február 3 20-ig Sokféle ruházati cikk 30—40 %-os árengedménnyel a kijelölt áruházakban és szaküzletekben. Ezt nem lehet kihagyni ! MÁR CSAK ÖT NAP! Használja kil A Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat kijelölt szaküzleteiben bő választékból vásárolhat! (S316) (52361) Férfi műbőrkabát Régi ár: 850,— Ft Női télikabát 1320,— Ft NDK kabátszövet 220,— Ft Gyermek szárascipő 168,50 Ft Férfi nylonpulóver 310,— Ft Női nylonharisnya 38,— Ft Leányka rakott- és plisszéaljak Üj ár: 51»,— Ft 792,— Ft 154,— Ft 101,10 Ft 217,— Ft 26,60 Ft 45 Ft-tói 350 Ft-ig Eng. 40% 40% 30 % 40% | 30% 30% 30%

Next

/
Oldalképek
Tartalom