Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-16 / 39. szám
r VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR Mai számunk tartalmából: AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XXII. ÉVFOLYAM 39. SZÓM KEDD, Öntevékenyen, felelősen <3 O.) Katyusa doktornő <5. o.) 1965. FEBRUÁR 16. Elítélték a táskarablót (6. o.) WALTER ULBRICHT: - } Európa békéié a két német állam közötti megértésen át vezet Berlinben hétfőn összeült a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának országos tanácsa, hogy megvitassa Németország felszabadulásának közelgő 20. évfordulójával kapcsolatos kérdéseket. Az ülésen Walter Ulbricht tartott beszédet »Húsz évvel a fel- szabadulás után hogyan lehet meghiúsítani a nyugatnémet szövetségi kormány háborús terveit?-« címmel. Walter Ulbricht beszélt az NDK küldetéséről. Hangsúlyozta, az NDK a leendő egységes és békeszerető Németország alapja. A jövő egységes Németországa a béke Németországa lesz — húzta alá. Az NDK legfőbb nemzeti célja a béke biztosítása és megőrzése. Ha felvetődik a kérdés, miképp haladjon Németország tovább, a reális helyzetből kell kiindulni. Ha a realitásokból indulunk ki — hívta fel a figyelmet —, csak egyetlen úton lehet tovább haladni: meg kell teremteni a normális békés kapcsolatokat a két német állam között és minden néppel békés kapcso- latokat kell kialakítani. Európa békéje a Németországban fennálló két állam közötti megértésen át vezet — hangsúlyozta beszédében Walter Ulbricht. A továbbiakban hangsúlyozta, kívánatos lenne egy európai biztonsági értekezlet összehívása, a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai megnemtámadási szerződésének megkötése, és egy megállapodás aláírása a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására. Ulbricht kifejtette, hogy Erhard nyugatnémet kancellár az Adenauer-féle politikát a végsókig akarja folytatni, amikor a NATO keretében atomfegyver-szerződést igyekszik kötni az Egyesült Államokkal. Nyugat-Németország uralkodó körei azonban egyre nagyobb ellenállásba ütköznek az egész világon. De Gaulle francia elnök Erhardnak világosan értésére adta —mondotta Ulbricht —, hogy az NSZK és az Egyesült Államok atomfegyver-szerződése nem visz közelebb a német kérdés megoldásához. Bonn az Egyesült Államok beavatkozását kikényszerítve akarja revansista céljait elérni. Az NDK feladata megakadályozni, hogy Nyugat-Németország egy újaibb háborúba sodorja a világot — hangoztatta az NDK Államtanácsának elnöke, majd hozzátette: az NDK ugyanakkor becsületes együttműködésre törekszik Nyugat- Németor szaggal, de ha ez nem valósulhat meg, akkor az NDK-nak kell magára vállalni az egész német nép érdekeinek védelmét. Az EAK elnökétől, Nasz- szertől kapott meghívást Ulbricht a két ország jó baráti kapcsolatai kifejezésének minősítette, s hangsúlyozta, hogy ez a meghívás nagy megtiszteltetés az NDK számára. Az NDK mindig szilárdan támogatta az arab nép nemzeti függetlenségi harcát, nagyra becsüli az arab népet. Igen sajnálatos, hogy a bonni kormány megkísérli belekeverni az Egyesült Arab Köztársaságot Nyugat-Németország és az NDK vitájába. Az úgynevezett Hallstein-doktrina — a neokolomializmus egyik új formája — a fiatal nemzeti államok érdekei ellen irányul. Ezenkívül Bonn és Izrael titkos megállapodása is azt bizonyítja, hogy a bonni kormány szembehelyezkedik az arab nép érdekeivel és egységével. Ulbricht beszédében szemléltető módon vonta meg a két német állam fejlődésének mérlegét, és befejezésül köszönetét mondott az NDK lakosságának az építőmunka során véghezvitt hazafias tettekért, s köszönetét mondott Németország békeszerető erődnek, amelyekkel együti fogják fölépíteni a jövő egységes és békeszerető Németországát. (MTI) MEGNÖVEKEDETT FELADATOK Tervkészítéskor a gyékényes! Március 15. Tsz-ben Mérleghiánnyal zárta a tavalyi esztendőt a gyékényesi Március 15. Termelőszövetkezet. Okulásul és hasznosítható tanulságként egy sor tapasztalatot szereztek a tagok és vezetők, s most van az ideje, hogy a jó tapasztalatokat figyelembe vegyék az idei tervek készítésekor. Sokat beszélgetnek a tervek, ről ezekben a napokban a szövetkezet gazdasági vezetői és a pártszervezet tagjai. Hogy van miről szót váltaniuk, azt az az előre megszervezettnek egyáltalán nem mondható ősz. szejövetel is bizonyítja, amelyen a közelmúltban részt vettem. A kommunistákra támaszkodva Pálfi János tsz-elnököt alig egy hónapja választotta funkciójába a tagság, Tatár József a múlt év novembere óta titkára a tsz pártszervezetének. Alapjában véve tehát mindketten »újoncok« posztjukon. Űj és nagy feladat előtt állnak, s mint mondják, egymásra vannak utalva. Pálfi elvtárs szerint: — Mindenben együtt kell dolgoznunk, s ezt az együttműködést máris elkezdtük. Az idei gazdasági terveket párttaggyűlésen is megvitatták a kommunisták, s elgondolásaik találkoztak a miénkkel, a tsz vezetőségével. — Például? — Közösen határoztuk el, hogy az alapdíjazást és a premizálást jobban össze kell hangolni. Orvosságot kerestünk az elmúlt évek egyik gyakran ismétlődő problémájára is: a csúcsmunkák idején hiányzott a kézierő a rakodásnál. Amikor legjobban kellett volna megfogni a munkát, háztájizni mentek a gazdák. Az idén egy tíz emberből álló rakodóbrigádot szervezünk, szerződést kötünk velük, és eszerint dolgoznak, kapják az érte járó díjazást. — Az idén szeretnénk önerőből megbirkózni a gépi munkákkal — vette át a szót Tatár elvtárs. — Jó szakember kezében van a javítás meg a szervezés, győzzük magunk is. A tsz-elnök csatlakozott a titkárhoz: — Nagyon hasznos lesz ez nekünk, mert nem fizetünk négyszázezer forintot a gépállomásnak, mint tavaly. Nem is szerződünk velük ... Ezek a jóindulatúnak látszó, de megfontolatlan kijelentések nem sokáig maradtak ellenvélemény nélkül. Maga Jánosa Sándor szerelő is fölfigyelt rájuk. Ugyanis az ő szakmai hozzáértése volt a vezetők túlzott magabiztosságának egyik indító oka. — Gépállomási szerelő voltam, tudom, mit jelent az, ha szerződésen felüli, előre nem várt munkát kell elvégezni. Mindig voltak olyan tsz-ek, amelyek nem szerződték, aztán fűhöz-fához szaladtak segítségért, ha megszorultak. Nekünk nem szabad így járni... Ez az ésszerű érvelés hatott, meg is ^állapodtak, hogy nem zárkóznak1 el a gépállomástól. De Jánosa elvtárs egyéb észrevételeit is elmondta a tsz vezetőinek. — Ahogyan a szövetkezet kommunista traktorosait megismertem, úgy látom, lehet rájuk számítani az idei termelési tervek teljesítésében — mondta. A tsz-elnök kiegészítette: — öt gépünk dolgozott tavaly két műszakban, ebben is példát mutattak a párttagok. Felelősség és példamutatás — De még inkább példát mutathatnának, és több követőre találnának, ha meghatározott feladatokat bíznának rájuk — folytatta elgondolásait a szerelő. — A gépállomáson például minden kommunista számadással tartozott a maga munkaterületéről, az ott dolgozók munkájáról, s ő gondoskodott politikai felvilágosításukról is. Aztán időnként értékeltük tevékenységüket — amíg ott dolgoztam, vezetőségi tag voltam öt évig —, s bizony, ha kellett, felelősségre is vontuk őket, méghozzá kétszeresen: a pártszervezet és -a gazdasági vezetés is elmarasztalta a mulasztókat — Nálunk nem volt felelősségre vonás — jegyezte meg a párttitkár. — Pedig néha elkelt volna — mondta Tóth Ernő agronó- mus, majd így folytatta: — Lehetne többet is várni a kommunistáktól, mint ameny- nyit eddig adtak. Azért vettük fel őket az alapszervezetbe, mert jól dolgoztak, tehát miután párttagok lettek, még többet kell nyújtaniuk. Eddigi munkájuk a garancia, hogy megkapjuk tőlük a várt teljesítményt. Nincs abban semmi különös, hogy most, a tervkészítés idején ilyesmiről esik szó egy termelőszövetkezeti irodán. Ez az időszak az erők fölmérésének az időszaka, ilyen értelemben beszélgettek a gyékényesi Március 15. Tsz vezetői is. Abból indultak ki, hogy a pártszervezetnek hatékonyan kell segítenie a termelésben és a munkaszervezésben. Azonban csak úgy segíthet igazán, ha a kommunisták egymással megbeszélik a tennivalókat, s egyebek között hasznos javaslatokkal is megkönnyítik a kitűzött célok elérését. Ez nemcsak nekik, hanem a termelő- szövetkezet valamennyi tagjának is gyümölcsözik majd. Hern esz Ferenc Visszaérkezett Moszkvába a Koszigin vezette küldöttség SZOVJET-KOREAI KÖZÖS KÖZLEMÉNYT ADTAK KI ^ O Felszabadulásának 20. évfordulójára készül a Német Demokratikus Köztársaság. Walter Ulbricht elvtárs ebből az alkalomból egy gyűlésen beszélt az NDK hivatásáról. Többek között kijelentette: az NDK a leendő egységes és béke- szerető Németország alapja. O Bonn újabb mesterkedésbe fogott: miután kiderült, hogy az NSZK kormányának semmiféle praktikával nem sikerül megakadályoznia Walter Ulbrichtnak, az NDK Államtanácsa elnökének EAK-beli utazását, az Erhard-kormány újból a nyílt fenyegetőzéshez fogott. Bonnban kijelentették, ha Kairó fogadja az NDK Államtanácsának elnökét, akkor Bonn megvonja gazdasági segélyét az Egyesült Arab Köztársaságtól. Nasszer erre a fenyegetőzésre hivatkozva a közelmúltban már kijelentette, hogy az EAK vezetőit nem lehet megijeszteni. Kairóban úgy tudják, hogy Ulbricht elvtárs február 24-én érkezik meg az EAK-ba. © Továbbra is folyik a tiltakozás az amerikaiak északvietnami agressziója ellen. Politikusok ismételten kijelentik: az Egyesült Államoknak ki kell vonnia haderejét Vietnamból, és békés úton kell rendezni a vietnami válságot. Hétfőn visszaérkezett Moszkvába az Alekszej Koszigin vezette szovjet küldöttség, amely baráti látogatást tett a Vietnami Demokratikus Köztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A küldöttség — mint ismeretes — útját rövid időre Pekingben is megszakította. Phenjanban közzétették azt a közös nyilatkozatot, amelyet Alekszej Koszigin és Kim ír Szén írt alá vasárnap reggel a szovjet és a koreai küldöttség tárgyalásainak eredményedről. A testvéri, kölcsönös megértés légkörében lefolyt eszmecseréken megbeszélték a két párt, a két ország baráti kapcsolatainak és együttműködésének megszilárdításával, a jelenlegi nemzetközi helyzettel, a nemzetközi kommunista mozgalommal összefüggő kérdéseket, valamint más kölcsönös érdekű problémákat. A szovjet küldöttség elítélte az amerikai imperializmust, amely Dél-Koreát gyarmatává és katonai támaszpontjává változtatta, s provokációs cselekményeket követ el a KNDK ellen. A delegáció ismét kinyilvánította, hogy a Szovjetunió teljes mértékben támogatja azt a harcot, amelyet a koreai nép hazájának békés egyesítéséért folytat. A küldöttségek megállapították, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is kedvezően fejlődik a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért harcoló forradalmi erők számára. Az imperializmus és annak legfőbb támasza — az Egyesült Államok szemmel láthatóan nyugtalankodik a szocializmus és a haladás erőinek növekedése láttán, igyekszik minden eszközzel visszaszerezni a népek forradalmi, felszabadító harca következtében elveszített pozícióit. Az imperialisták lehetőségei azonban manapság távolról sem azonos a régebbiekkel — folytatódik a közös nyilatkozat. A szocializmus és a haladás, a béke és a demokrácia erői képesek meghiúsítani az imperialisták veszedelmes terveit, útját állni az agressziónak és a háborúnak. E nemes célokért a két ország — a többi testvéri országgal vállvetve — minden eszközzel erősíteni fogja a szocialista íábort, a haladás és a béke hatalmas tényezőjét, erősíteni fogja harci szövetségét Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- ka nemzeti felszabadító harcot vívó népeivel, szolidaritását a nemzetközi munkásosztállyal. A két fél úgy véli, hogy az agressziós, háborús politika meghiúsítására, a béke és a biztonság szavatolására minden forradalmi erőnek, minden békeszerető erőnek szívós harcot kell vívnia az imperialisták ellen, s egyszersmind szorgalmaznia kell a nemzetközi feszültség enyhítését, a különböző társadalmi rendszerű államok kapcsolataiban érvényre kell juttatnia a békés egymás mellett élés elveit. A felek megbélyegzik az Egyesült Államoknak a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen elkövetett bűncselekményeit és híven a szocialista nemzetköziség elvéhez — kijelentik, hogy nem lesznek közömbösek a VDK biztonsága iránt, megadják a VDK-nak a szükséges segítséget. Emellett támogatásukról biztosítják a dél-vietnami hazafiak igazságos harcát, követelik, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg embertelen háborúját, vonja ki összes csapatait Dél-Vietnamból. A nyilatkozat elítéli az amerikai imperialistákat, mert az (Folytatás a 2. oldalon) Magyar-szovjet barátsági gyűlés Budapesten A Budapest felszabadulása, nak 20. évfordulója alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség tagjai — A. M. Kalasnyikovnak, a moszkvai pártbizottság titkárának vezetésével — hétfő délután a XIV. kerületben magyar—szovjet barátsági gyűlésen találkoztak az MSZBT aktivistáival. A gyűlést Vadász Elemér akadémikus, az MSZBT alelnöke nyitotta meg, utána Kristóf István, az MSZElr főtitkára mondott beszédet. A jubileumi évforduló jelentőségét méltatva rámutatott arra, hogy a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek híven ápolják a magyar— szovjet barátságot, mert tudják, hogy ez a barátság egyet jelent hazánkban a szocializ- mus fölépítésével, népünk boldog jövőjének megteremtésével. A fővárost felszabadító szovjet csapatok győztes csatáiról megemlékezve hangoztatta, hogy Budapest népe mindig hálával és szeretettel gondol a felszabadítókra, az egész szovjet népre. Ezután A. M. Kalasnyikov, a moszkvai pártbizottság titkára a szovjet főváros lakossága nevében üdvözölte a gyűlés részvevőit. A Szovjetunió és Magyarország népét a megbonthatatlan, testvéri barátság szálai fűzik össze — mondotta. — Ez a barátság megújult és tovább mélyült, amikor a szovjet hadsereg — teljesítve internacionalista kötelezettségét — a magyar hazafiak támogatásával felszabadította a magyar népet a fasiszta rabság alól. Ezután a világszerte mélységes felháborodást keltett amerikai provokációkról szólt, majd kijelentette: a szocialista tábor népei, Ázsia, Afrika, La- tin-Amerika s Nyugat-Európa haladó gondolkodású, becsületes emberei a legerélyesebben követelik: az amerikai imperialisták haladéktalanul szüntessék be a demokratikus Vietnam elleni provokációikat! A barátsági gyűlés az Inter- nacionálé hangjaival ért veget. (MTI) Együtt fáradozik a feladatok megoldásán a párt- és a szakszervezet tagsága a Lábodi Állami Gazdaságban A Lábodi Állami Gazdaság négy kerületének pártalap- szervezeti titkárai és a gazdaság szakszervezetének titkára ült össze tanácskozásra Nagyatádon. Ható Jenő csúcs- titkár ismertette a feladatokat, majd megbeszélték a tavaszra való felkészülés tennivalóit. Nagy László főmérnök beszámolt az eddig tett technikai előkészületekről. Ennek a hónapnak a végére minden mezőgazdasági gépet, amelyre a tavasszal szükség lesz, rendbe akarnak tenni. Február 1- én a javításra betervezett kilencven traktorból ötvenhéten végezték el ezt a munkát, a munkagépeknek pedig nyolcvan százalékát javították ki. Azóta több 'ettek fel. Alk- -V • í! adódó probléma négy UE 28-as traktornál és a pótkocsiknál akadt. A tanácskozás további részében a szakszervezeti bizottság eddigi munkáját és idei feladatait beszélték meg. A termelés fokozására való mozgósítás és a tervteljesítés alapvető föltételeként említették a párt- és szakszervezeti tagok együttműködését a gazdasági erősödés lehetőségednek feltárásában. Az alapszervezetekben részletesen elemzik a tavalyi gazdálkodás mérlegét, ugyanígy tájékoztatlak a múlt év eredményeiről és hibáiról termelési értekezleten a gazdaság valamennyi dolgozóját. Az idei terme1' ‘»eveket is így ismer*»*" külön figyelmet ford' egységekre és szem-''! • lebontott takarékossági feladatokra.
