Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-14 / 38. szám
Vasárnap, 1965. február 14. 4 SOMOGYI NÉPLAP TÉLI BÜZANEVELÉS A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kiszombori klímaházában ellenőrzik a kalászok fejlődését. A téli búzanevelés felére csökkenti az új fajták előállítási idejét. OKTATÓGÉPEIK szolgálatában A MEGYEI PÁRT-VB és a megyei tanács vb az 1904—65. év közművelődési programjában fontos feladatként jelölte meg, hogy a népművelés minden eszközével — előkészítő tanfolyamok, konzultációk szervezésével — eredményesebbé kell tenni a felnőttoktatást. A felnőttoktatás idei tanévének megindítása óta négy hónap telt el. Mit mutatnak a tapasztalatok: megértették-e népművelőink a felnőttoktatás segítésének szükségességét, funkcióbeli szerepét? Keres- ték-e a segítségnyújtás lehetőségeit és formáit? Megtalálták-e a felnőttoktatásnak azokat a módszereit, amelyek az iskolai jellegű, hagyományos óravezetéssel ellentétben kötetlenebbek, oldottabbak, él- ményszerűbbek, és megkönnyítik az anyag elsajátítását, megértését? Mielőtt minderre válaszolnánk, egy gyakran helytelenül értelmezett kérdésre is kell felelni. Ez a kérdés így hangzik: A felnőttoktatással kapcsolatos munka a közoktatás vagy a népművelés kötelezettsége? Az iskoláztatás, az iskolázottság szintje és színvonala érdektelen a társadalom számára. A problémák fokozatos megoldása tehát o népművelés feladata is. A művelődési anyag elsajátításának tanórai kerete, pedagógiai, módszerta. ni irányítása mindenképpen a közoktatás feladata. Nem lehet egyetérteni az olyan járási szakigazgatással, amely a népművelés irányító munkáját a tanórák ellenőrzésére szűkíti. Az 1964—65. tanévben a dolgozók általános iskolájában 3459 felnőtt tanul. Megközelítően hiteles adataink szerint a megye 14 éven felüli lakosainak 35—40 százaléka még nem végezte el az általános iskolát. Így várható — ha mind nagyobb energiát kívánó felvilágosító munka hatására is —, hogy keresik majd a műveltségszerzés lehetőségeit Az abszolút mértékhatár megközelítésének igénye azonban csak akkor reális, ha a felnőttoktatást változatosabbá, vonzóbbá tudjuk tenni. MEGYÉNKBEN A NÉPMŰVELÉSNEK MÉG NINCS JELENTŐS SZEREPE a felnőtt- oktatás társadalmi munkájában. Ennek széles körű kibontakozásáról, elterjedéséről nem beszélhetünk. Az eddigi kezdeményezések, törekvések meglehetősen elszigetelt jelenségek, és legtöbbször megrekednek a korrepetálásnál, anyagi és személyi jelenségek miatt azonban rendszerint ez is abbamarad. A gyorsabb előrehaladást gátolja az is, hogy falusi népművelőink és irányítóink jó része nem keresi a segítés lehetőségeit, a népművelési módszerek gyakorlatban is alkalmazható módjait. A járási irányítás sem adott ösztönző öteteket ehhez. A Népművelési Tanácsadó, a Megyei Könyvtár és a Latinka Művelődési Ház módszertani munkájában sem kapott megfelelő helyet ez a terület. Ezeket az észrevételeket javarészt igazolta a járási népművelési felügyelők nemrég lezajlott értekezlete is. Az irányítás járási felelősei a beiskolázás számszerű eredményeiről beszéltek, munkájuk értékelését pedig a szervezésre szűkítették. A tananyag elsajátítását előmozdító népművelési eszközökről nem szóltak. A népművelők kis része látja ugyan a tanórai keretek nyújtásának szükségességét, a gyermekekhez igazított hagyományos módszerek mechanikus átvitelének helytelenségét, ennek ellenére a népművelés szerepét megoldottnak vélik azzal, hogy »helyet változtatva«, a művelődési otthonbem, a megszokott tanórai fölépítésben magyarázza az ismeret- anyag kiemelt, a megértés szempontjából nehezebb részeit. Alapjában ez a módszer is az iskolai jelleget hordozza magában. AZ ALÁBBIAKBAN NÉHÁNY VÁZLATOS ÖTLETET ADUNK, hogy a lehetőségek változatos formáinak alkalmazására irányítsuk a figyelmet. Ezekhez nem kellenek különösebb anyagi befektetést igénylő föltételek. A művelődési anyag tanulmányozása folyamatának minden szakasza — a megértés, az elsajátítás, a megszilárdítás — lehetőséget kínál a felnőttel; tanulásának megkönnyítésére. Ezek közül említünk meg néhányat. Funkciójában, hatásában a népművelés számára fontos eszköz a film. A tanult vagy megtanulandó anyagot érzékletes képmásokká alakítja, vizuális mozzanataival, mozgásával, figyelmet lekötő erejével lényeges kapcsolatteremtő lehet a hallgató és az ismeret- anyag között. Ezt a szerepét betöltheti akkor is, ha egy anyagrész előkészítését, megértését, új szemszögű megvilágítását, feldolgozását vagy az elsajátított anyag kiegészítését szolgálja. A technikai eszközök ehhez szinte minden községünkben rendelkezésre állnak. Az anyaghoz szükséges dokumentum-, tudományos, ismeretterjesztő, oktató- vagy játékfilmek beszerzése, kölcsönzése ma már nem ütközik különösebb akadályba. Hiba lenne ezt a lehetőséget kihasználatlanul hagyni. Az, irodalomtanításban élhetünk a színpadi megjelenítés lehetőségével is. Egy-egy korszak vagy író, költő életműve összefoglalójának egyaránt lehet irodalmi műsor jelleget adni. Élővé tesszük a tanult kiegészítési anyagot, és alkalmat adunk hallgatóinknak a szép beszéd, a helyes kiejtés, hangsúlyozás megfigyelésére A felnőttoktatásban sem nélkülözhetjük a televíziót. Változatos programjával, tudományos közléseivel rendszeres kiegészítője összekapcsolója lehet a tananyagnak. A közös látogatás megszervezése, a látottak megvitatása ismét egy lehetőség népművelőink számára. Sötét van még, amikor hat órát üt a Kossuth téren a toronyóra, ilyenkor érkezik a portás. A kapunál már húszan- harmincan várják bebocsátásukat. Legalább az előtérbe, ahová már nem ér el a szél, és a szobákból kiszivárog egy kis meleg is. A várakozók száma nyolc, fél kilenc óra tájban tetőzik. Az emberek többsége munkát keres. Nyolc órakor nyílik az ajtó, és betódul a türelmetlen tömeg. Azaz csak tódulna, ha a portás el nem rendezgetné soraikat. A munkakönyvét és a sza- mélyi igazolványt kérik az asztal mögé. Kiderül, hogy sokan vannak vidékiek is. Igaz, kevés a munkalehetőség, de segédmunkás és rakodó így sincs elég. Szinte fehér holló a szakmunkás vagy a magasabb képesítésű szellemi dolgozó. Egy jól öltözött asszonyka lép be; ő is, mint a többi háromszáz annak reményében, hogy elhelyezkedhet. Férje nem dolgozik. Élni pedig addig is kell, míg munkát talál, hiszen a családban gyerek van. Az asszony elpityeredik. Vadonatúj munkakönyvével a MÉK-hez küldik. Egy lány következik. Munkahelyén, a kórházi kertészetben csak tavasztól őszig van munka, és egy kis pénzt szeretne keresni. — Zöldség és gyümölcsválogatás megfelel? A kirándulás, a múzeum- és üzemlátogatás is hasznosítható a nevelésben, oktatásban. Erre a célra esetleg a termelőszövetkezetek is áldozhatnak kulturális alapjukból. A községek művelődési tervében szerepelnek ismeretter- jesztö előadások is. Ezek anyaga kapcsolódik egy-egy tantárgyhoz. Hasznosítsuk ezt is. Segíthet az ismeretanyag mélyebb megértésében, azt előkészítheti és kiegészítheti. Ilyen előadás elképzelhető a tanórába ültetve. Ez a »formabontás« és az előadás szemléletessége érdekes, változatos tanulási lehetőség. A természettudományos tantárgyakat okvetlenül szemléltessük. Az elméleti tételek gyakorlati bemutatására alkalmas a művelődési otthonok egy része, de ha a tantárgy úgy kívánja, akkor a termelő- szövetkezet, a gazdaság is lehet ennek szemléltetője. A feldolgozott ismeretek megszilárdítását hasznosan szolgálják a kötetlen beszélgetések, viták, ahol a nevelő irányításával fesztelenül polemizálhatnak a hallgatók. Ez a forma felold minden gátlást, s aktivitást, termékeny értelmi munkát eredményez. S olyan kérdések is előbukkannak, amelyek a tanórán nem, ezek részletesebb megmagyarázására is van mód és lehetőség. A rokon tárgyak csoportosításával, a rendszeres vitákkal sokat segíthetünk. A vázlatosan felsorolt lehetőségek felhasználását bizonyos fokig meghatározza a tantárgy milyensége, a témakör ismeretanyaga (ez a lehetőségeket szűkítheti, de bővítheti is), az adott község művelődési otthonának fölszerelése, a hallgatók összetétele és nem utolsósorban a népművelő lelkesedése, ötletgazdagsága, kapcsolata a tantestülettel, a hallgatókkal. A népművelőnek ismernie kell a tananyagot, mert csak így irányíthatja az anyagrészekhez kapcsolható formákat, módszereket, eljárásokat. IRÁNYÍTSÁK úgy a felnőtt- oktatást, hogy legyen vonzóereje, mozgósítsa a hallgatókat, keltse föl az érdeklődést, és növelje a művelődés igényét. Kálmán Ferenc Nagy többségüknek igen. A munkaközvetítők azonban valamennyien panaszkodnak, az ügyfelek nagy részét jól ismerik, sokan munkakerülők, mindenhonnan elbocsátják őket, és előfordul, hogy ráadásul követelőznek, fenyegetőznek. Akadnak olyanok is, akik csak arra várnak, hogy »kiközvetítsék« őket egy vállalathoz, a rendőrök így már nem vonhatják felelősségre munkakerülés miatt, hiszen »most jött a munkaerő-gazdálkodásról, útban van az új munkahelye felé«. Beszélni kell a munkakönyvek bejegyzéseiről is. Nagyon sok vállalatnál még ma sem ismerik a Munka Törvény- könyv új rendelkezéseit. Nem tudják többek között, hogy megszűnt az »önkényes kilépés«, a »hozzájárulás«, és hogy helyettük mást kellene beírni. Lakásügyek... Tizenegy óra körül elfogynak az ajtó elől, de az emeleti szobák bejáratánál reggel óta tart az ostrom. Az igazgatási osztályon, a lakásügyi csoportnál gyűlik össze a legtöbb ügyfél. Szalai József főelőadó, Szili Ferenc előadó és Somogyvá- ri József osztályvezető fogadja a panaszosokat, mert bizony többségükben panaszkodni jönnek. . Kovács Andrásné két csöppséggel állít be. A pólyás cse- csemő alszik, a pár éves kislány pedig csokoládét majszol. Az OTP munkája a számok tükrében A tervezett 91 millió forinttal szemben 144 millióval emelkedett 1964-ben a takarékbetét-állomány megyénkben. Főként a múlt év első negyedében emelkedett nagymértékben — mintegy 70 millió forinttal — a betétek összege. Ennek csaknem felét a zárszámadások után tették takarékba a falusiak. A kaposvári és a tabi járás vezet a takarékosságban, ugyanis itt vásárol, ták fel a legtöbb háztáji hízó- állatot és zöldséget 1964-ben több mint kétmillió forinttal emelkedett a gépko- csi-nyereményes betétkönyvekre elhelyezett összeg. December végéig 3574 betéttulajdonost tartott nyilván az OTP. Tovább emelkedett a KST és az iskolai takarékbetétek összege is. A múlt évben az egy tanulóra jutó átlagbetét 27 forint volt a megyében. Legjobban a nagyatádi és a fo- nyódi járás iskolái takarékoskodtak. 1248 építkezéshez 55 millió forint kölcsönnel járult hozzá az OTP tavaly, csaknem hárommillióval többel, mint 1963- ban. A kölcsönigénylőknek mintegy fele munkás volt. Nádor Géza, az OTP megyei igazgatója arról is tájékoztat bennünket, hogy nagy népszerűségnek örvend az áruvásárlási kölcsön. Tavaly körülbelül tizenkétezer hitellevelet adtak ki 62,5 millió forint ösz- szegben. A legkeresettebb cikk a bútor, a rádió és a televízió volt: Az utóbbira csak a megyei fiók naponta negyven-negyvenöt hitellevelet adott ki. Az OTP tavaly 7,5 millió forint személyi kölcsönt is nyújtott. A totó- és lottószelvények árusításában a megyék második csoportjában szeptember óta Somogy áll az első helyen, összesen 7 920 000 szelvényt vásároltak meg, ebből csaknem hatszázezret a totózók. Tavaly megyénkben az ötvenhárom darab négyes lottó- és tizen- hármas totónyereségre több mint négymillió forintot fizetett ki a takarékpénztár. Miniatűr televízió A legújabb japán miniatűr televízió nem nagyobb egy ébresztőóránál, és még ebben az évben megkezdik sorozatgyártását. Tervbe vették, hogy gyártanak karra csatolható televíziót is. Ez is túl van már a tervezés stádiumán. — Lakásproblémám van, s azért jöttem, hogy elmondjam, lássák, mennyire jogos a kérésem. A lakásügyi csoport tud jogos igényéről, de türelmét kérik. Mikola András társasházépítésben vagy ifjúsági lakás- építési akcióban szeretne részt venni. Az illetékes szervekhez irányítják. No és a cserék! Tíz-, húszvagy talán százszámra. Egy család — láthatóan nagyon boldogan — a beköltözés időpontját jött megérdeklődni. Mosolyognak, köszönik, ötször- hatszor is egymás után. Ilyenkor az osztályvezető, az előadók is örülnek. Ök legszívesebben mindenki gondján így segítenének. Csaknem háromezer ember jogos lakásigényét tartják nyilván, és ez nem kis gond. Ezért néhány, hozzájuk forduló panaszostól, kérvényezőtől több udvariasságot, több tiszteletet érdemelnének. Tizenkettőkor — ugyan hivatalosan mái- lejárt a fogadóórák ideje — még mindig jönnek. Kitartóan várják a városi tanács vb-elnökét, -titkárát, -elnökhelyettesét. Az elnök szobájában ügyintézőkre, előadókra panaszkodnak, aztán kiderül, hogy még nem is jártak ott, de így remélik ügyes-bajos dolgaik elintézését. Az elnök, dr Szilágyi Lajos ilyenkor a megfelelő osztá. A Marcali Gimnázium levelező tagozatának első éves hallgatóit meglepetések várták a félévi beszámolón: elektromos jelzésű »feleltetőgépek«, a tanár tárgyilagos segítői. A dobozfonma, elmés szerkezet felső lapja nyolcvan feleletet tartalmaz — plexiüveg alatt cserélhető papírra írva húsz sorban. Minden négyes csoportban egy helyes válasz található. A felelő öt kérdést kap kézhez; a pontos megoldást zöld, a helytelent piros lámpa felvillanása jelzi. Az áramforrás egy zseblámpaelem, az érintkezést egy közepes nagyságú szeg biztosítja, amely ugyanakkor egy papírlapot is átszúr, kizárva a tanár megtévesztésének lehetőségét. A nevelő kézbe adja a feleltetőgépet — egyenlőre három ilyen készült el lyokra, csoportokhoz küldi őket. A vb-titkár, dr. Halomvári György is a lakásproblémáról beszél. — Jogtalanul új lakásra áhí- tozók egész hada jár itt mostanában. A lebontásra kerülő romos házak lakóit arra igyekeznek rávenni, hogy a kiköltözés után ragaszkodjanak régi, alacsony lakbérükhöz, és mivel a tanács ebbe úgysem egyezik bele, velük »hivatalosan« cserélhetnek. Mondanom sem kell, hogy ezek mögött valójában a régi lakástulajdonos nyerészkedésével számolunk. Előfordul, hogy ilyen esetekben tízezer forintok cserélnek gazdát. Ezekhez a cserékhez nem adjuk beleegyezésünket. Lassan kiürülnek a folyosók, egyre ritkábban nyílnak az ajtók. Már csak a megszaporodott elintéznivalókból tudni, hogy fogadónap volt a városi tanácson. Nagy József Hatszor több tudós, mint 1940-ben A Szovjetunióban 1964-ben 563 OOü tudományos kutató működött az országban. Ez a Sí. m az 1940. évinek hatszorosa. A Szovjetunió Tudományos Akadémi,.- ja keretében húszezer tudományo kutató működik 500 akadm'iu és ak-démiai levelező tag ve e- tésével. Az akadémikusok, a. i' velező tagok és az egyetemi ta rok kétszázezer a nő. A Szovjetunióban körülbeliü 4500 kutató- intézet van. —, vele együtt átnyújtja az előre elkészített, öt-öt kérdést, és magára hagyhatja a vizsgázót. Hogy hogyan vált be a szerkezet? Egyelőre vegyes vélemények hangzottak el róla; elsősorban azok nem barátkoztak meg vele, akiknek beszámolóját nem értékelte magasra. A nappali tanulók kedvezőbben nyilatkoztak: szívesen használják, megszerették a gépeket. A vizsgázók önkéntes jelentkezés alapján vehették Igénybe; aki idegenkedett használatától, szóban felelhetett. A feleltetőgépet Gál József gimnáziumi tanár készítette. Szabad idejében kísérletezik már évek óta vele, s elsőként Magyarország városairól készített elektromos keresővel ellátott táblázatot. Ezt egy vaktérkép követte, amely már a hibapontokat is számlálja, sőt rögzíti is. Használata megkönnyíti a topográfiai ismeretek megszilárdítását. Később egy nagy táblán kérdéseket és feleleteket helyezett el — ezen az összetartozókat kellett megkeresni. Sok töprengéssel és még több munkával jutott el a 25x25,4 cm-es szerkezetig, amely már alkalmasnak látszik szélesebb körű használatra, s kezelése egyszerű, gyors. De hadd beszéljen alkotásáról maga a tervező és kivitelező: — Kis elektromos szerkezeteim nem jelentenek forradalmi újítást az oktatásban, nem helyettesítik az összefüggő feleleteket, tehát egyáltalán nem akarom szerepüket túlbecsülni. Legföljebb kiegészítik, változatosabbá teszik hagyományos módszereinket. Mindenekelőtt meggyorsíthatják a számonkérést. Főképp a lexikális ismeretek fölmérésére alkalmasak, különösen egy- egy anyagrész lezárása után. — Milyen tantárgyaknál használható ez a gép? — Magam a történelem és a földrajz tanításában alkalmazom, de ugyanígy hasznos lehet az irodalomtörténetben, kisebb körben a kémiában és a nyelvtanban is. — Hogyan kívánja tovább fejleszteni a szerkezeteket? — A jövőben a bevált típusokat, azok legjobb tulajdonságait tökéletesítve szeretnék miniatűr méretű, zsebrádió nagyságú gépezeteket szerkeszteni, amelyben tekercsek mozgatják a kérdéseket As a feleleteket. Arra gondo- 1 "'k, hogy használatuk megannyid majd elsősorban a ’’velező, illetve magántanulók beszámolókra, vizsgákra való »ülését. biztosítva a r,'1,ors ellenőrzést, a legfontosabb ismeretek. aduink rögzítését Paál Lasdó FOGADÓNAP A VÁROSI TANÁCSON
